Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-03 / 1. szám
1985. január 3., csütörtök Dunántúlt napló 5 Minden szórakozóhelyen telt ház volt A felújított Elefánt étteremben is já hangulatban telt el az első szilveszter Fotó: Läufer László Jegesedik a Balaton A fagyos éjszakákat követően megkezdődött a jegese- dés a Balatonon. Mint azt a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium ügyeletesei elmondották: a szilveszterkor még hullámzó magyar tenger déli partjánál összefüggő. két— három centiméter vastag jégréteg képződött. Amennyiben a hideg tovább tart, néhány napon belül jégtakaró borítja a tavat. A Balatoni Halgazdaság halászhajói a kikötőiben tartózkodnak, a jiég miatt már nem tudtak kivonulni, így megkezdték a vízrjárművek téli javítását. Emellett hozzáláttak a jégvermek előkészítéséhez: Siófokon, Fonyódon és Keszthelyen az öt jégveremben több mint kétezer tonna jeget szeretnének tárolni a nyári időszakra. Ehhez azonban az szükséges, hogy legalább tíz centiméterre .^hízzon” a jégpáncél. Két fiú az idei ÁB-bébi Immár negyedszázados hagyomány, hogy az újév hajnalán éjfél és 01.00 óra között született csecsemők között életbiztosítási ajándékköitvényt sorsol ki az Állami Biztosító. Az idén ebben az időpontban Budapesten 4, vidéken 10 gyermök született, közülük 9 a fiú és 5 a kislány. A szerencse az idén a fiúknak kedvezett: Budapesten az 1. számú női klinikán 00.20 perdkor született Gazdag Géza, vidéken pedig a Mátészalkán 00.25 perckor született Varga Norbert kapta a 40 ezer forint értékű életbiztosítási kötvényt. A nyertesek 18 éves korukban, már a jövő évezredben: 2003-lban vehetik fel a kamatókkal megnövelt, összeget, 57 128 forintot. Jó hangulatban búcsúztatták a baranyaiak az óévet A pécsi sziiveszterezők az újesztendő első perceit a Széchenyi téren felállított fenyőfa körül tánccal köszöntötték. Pécsett a Pannónia és a Minaret étteremben azonos ételeket kínáltak: koktélt, kocsonyázott sonkát, rákkal töltött aszpikos paradicsomot, bajor sertéstekercset, bélszínjavát, malacsültet, rétest, tortát és malackörmös korhelylevest. Hajnali 4—5 óráig mulatoztak a vendégek. A Nádor étteremben és a Mecsek cukrászdában a konyhafőnök ugyancsak kitett magáért: narancsos vadpástétomot, velőkrémmel töltött borjúszeletet, malacsültet, gesztenyés pulykamellet és hideg vegyes ízelítőket tálaltak a vacsorázok elé. Az Elefánt étteremben és sörözőben telt ház volt. Elefánt koktélt, libamáj pástétomot, bélszínt, vegyestálat, malacsültet, rétest és korhelylevest ehettek a mulatozók. Éjfél után tombolasorsolás volt. A szerencsés nyertes élő malacot vitt haza. A Szliven étteremben már december elején elfogytak a belépőjegyek. Itt 272-en köszöntötték az új esztendőt. Kétféle menüből választottak a szó- rakozók: Szliven koktélt, tormával töltött sonkát, malacsültet, töltött hátszínt, veqyesrétest, éjfélkor minden vendégnek egy kis üveg Törley-pezsgőt és hajnalban lencsegulyást szolgáltak fel. A Dömörkapu étteremben 87-en búcsúztatták az év utolsó óráit. A pécsieken kívül pesti és nyugatnémet vendégeket is fogadtak. Kétszáz forint éh lenében koktélt, vegyestálat, háziréteseket, éjfélkor egy pohár pezsgőt, korhelylevest és hainalban forró virslit fogyaszthattak az ittlévők. A munkahelyükön szilvesztereztek a Szigetvári Konzervgyár dolgozói. A qyári szi'lvesztere- zést a hetvenes években kezdték. A műsorral és tombolával színezett mulatság vendégeiről az üzemi konyha szocialista brigádjának tagjai gondoskodtak. Jó hangulatban köszöntötték 1985-öt a szigetváriak. Éjfél után a város lakói, immár hagyományosan, találkoztak a főtéren. Mohácson, a Béke étteremben és a Kék Duna presszóba a helybeliek sok jugoszláv és osztrák vendéget vittek magukkal. Éjfélkor a szerencsések élő- és sültmalacot, különböző italokat nyertek. A hangulatra jellemző, hogy reggel hat órakor a vendégek együtt vonultak az utcára, és a zenekar kísérte őket. A Török-presszóban nagy derültségre adott okot a táncverseny. A vendégek között szétosztott számok alapján mindenkinek meg kellett keresnie a párját és a számok összehozta partnerek versenyeztek. Jól szórakoztak a siklósiak az ABC-presszóban, ahol százan búcsúztatták az óévet. Reggel fél hétig tartott a mulatozás. A négyszáz forintos belépő fejében egész éjszaka szabad fogyasztás volt. Malacsülttel és déligyümölccsel kezdték a vacsorát, majd 10 órától svédasztalnál folytatták. Az éjféli tombolán élő malacot, Vilmos-kör- tét és Martinit sorsoltak ki. A komlói utcákon, tereken kevesen voltak szilveszter éjszakáján. A Rózsa kisvendéglőből azonban sikeres szilveszterről számolhatunk be. Éjféltől reggel hatig családias hangulatban együtt táncolt az étterem nyolcvan vendége. Vacsorára előételként sonkástekercset, kaszinótojást, majd alpesi tekercset. vegyestólat szolgáltak fel. A Béke étterem szilvesztere is jobban sikerült a tavalyinál. Az étteremben hetvenen foglaltak asztalt, köztük a neqyven fős IBUSZ-csoport tagjai, akik Szentesről érkeztek. Ádám E. Török É. Marton Gy. Járműveknek tilos A pécsi Kossuth Lajos utca keleti oldala tegnap délelőtt 10 órakor. így valóban sétálóutcának tűnik. Erb János felvétele Új forgalmi rend a pécsi sétálóutcákban Áruszállítás este 9 és délelőtt 10 között Másfél óra alott alig félszáz jármű tulajdonképpen 'nem sok, de ha azt vesszük, hogy mindez tegnap haladt át a pécsi sétálóutcákon, talán nem is kevés. Az életbelépett forgalmi- rend-változást az autósok többsége fegyelmezetten vette tudomásul. Akadtak azonban okik behajtottak, sőt néhányon meg is álltak. A járókelők türelmesen kerülgették a veszteglő autókat, botorkáltak a síkossá taposott havon. A Sallai utcában fél tíz körül két autó várakozott. Egy Trabant, egy Volvo, aztán egy külföldi Mercedes, végül 10 után megjelent egy piros Niva is. A benne ülők kitört ablak- szárnyakat vittek üvegezni és igencsak elcsodálkoztak, amikor azt tudakoltuk, mi a véleményük az új forgalmi rendről. A sétálóutcákban parkoló autósok egy része (állítólag!) nem hallott róla,- hogy január elsejétől a Sallai, valamint a Kossuth Lajos utca, a Zelkin Klára és a Líceum utca közötti szakasza kizárólag a gyalogosoké. Akadt a megkérdezettek között olyan is aki nem tudta, vagy nem akarta tudni, hogy az áruszállító járművek csak este 9-től délelőtt 10-ig hajthatnak be. Szerencséjükre a hatóságok egyelőre türelmesek, hagynak időt a megszokásra. Később bizonyára nem lesznek engedékenyek és felelősségre vonják a sétálóutcákba „tévedő" vagy ott parkoló járművek vezetőit. Mindez nem vonatkozik az utcák lakóira, ők nyugodtan haza hajthatnak, ám kötelesek az autót garázsban, vagy a kapualjban elhelyezni. A szerdai tapasztalatok szerint a Kossuth Lajos és a Sai- lai utcai közlekedést még tanulni kell. Mert például hiába igyekszik a szállítók többsége a rakodással, ha akad köztük olyan, aki dolgavégeztével a sétálóutca díszburkolatára állítja a teherkocsit, hogy 10 óra után is nyugodtan intézhesse maszek bevásárlásait. F. D. Művészeti műhely a Ságváriban A sokszorosító grafika, tűzzománc, és szövés rejtelmeivel ismerkednek immár második éve a Ságvári Endre Művelődési Ház amatőr képzőművészei. A művészeti műhelyben több, mint harmincon találkoznak hétről hétre, előadásokat hallgatnak, szőnyegek mintáit tervezik, linómetszeteket, rézkarcokat készítenek. Több mint húsz éve alakult meg a művészeti műhely elődje a képző- művészeti kör, tagjai akkor és most is a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói, mérnökök, tisztviselők, nyugdíjasok, középiskolások, tanárok. 1983- ban kezdte el a művészeti műhely megalapításának gondolata foglalkoztatni a művelődési ház és a szakkör vezetőit, ekkor született meg az ötlet, hogy a szakkörön belül több művészeti területtel is foglalkozhassanak a fiatalabbak és idősebbek. Az alapozó rajzolást Pandur József, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának tanára tartja, a tűzzománckészítés technikájával Horváth Olivér festőművész, nyugalmazott főiskolai tanár, a szövéssel Farkas Lászlóné, a Művészeti Szakközépjskola pedagógusa és a sokszorosító grafika alapjaival pedig Barto Imre, a Janus Pannonius Gimnázium tanára ismerteti meg az amatőr képzőművészeket. A foglalkozások a hagyományostól eltérően épülnek egymásra. Minden hónap első hétfőjén neves szakemberek tartanak előadásokat az esztétika, művészettörténet és népművészet legkülönfélébb témaköreiből. Ezt követő napokban a szakkör tagjai alapozó rajzoláson ismerkedhetnek meg a grafika és festés alapelemeivel. A hónap következő három hetében meghatározott napokon tartják foglalkozásaikat öttől nyolcig a kiscsoportok. A szövők az eddigi helyhiány miatt otthon készítették el szőtteseiket. A foglalkozásokon általában a mintákat, színeket beszélték meg, elemezték egymás terveit. A tűzzománcok, linómetszetek, rézkarcok viszont a művelődési ház szakköri termében születtek meg. Szakmai és művészeti ismeretük szélesítésére tavasszal és nyáron kirándulásokat szerveztek, ahova a családtagokat is meghívták. Az elmúlt ikét évben már jártak a Zselicségben és a Sárközben. A művészeti műhely 1985. évi terveiről kérdeztük Pandur Józsefet, a szakkör vezetőjét: — Két évvel ezelőtt engem ért az a megtiszteltetés, hogy felkértek a több művészeti területet egybefogó művészeti műhely megszervezésével és vezetésével. 1984 decemberében már kiállítást is rendeztünk az eltelt időszak alatt született alkotásokból. Ekkor derült ki, hogy a szakkör tagjai több kiállításra való anyagot készítettek, ezért elhatároztuk, hogy művészeti áganként külön-kü- lön is rendezünk tárlatot. 1985-ben a helygondunk is megoldódik, ugyanis új terembe költözünk, ahol minden terület — tűzzománc, sokszorosító grafika, szövés — helyet kap, sőt a tervek szerint még egy fotórészleggel is bővülünk. A távlati terveink között szerepel1 Orfűn egy nyári alkotó tábor megszervezése is. Sz. K. Múlt r ■ ■ ■ ff es jovo Száguldó éveink olyanok, mint a robogó vonat, amely meg-megáll egy-egy állomáson. Az év végék is ilyen állomások, amelyeknél áttekintjük az eddig megtett és az ezután elérendő utat. Az 1985-ös esztendő tele van kisebb-nagyobb történeti, irodalmi, művészeti stb. évfordulókkal, amelyeknél meg kell állnunk. Múltunkat értékelni, megbecsülni nemzeti kötelességünk. Janus Fkinnonius írja egyik versében: „Fényt kell árasztani a múlt örökére.” Előbb azonban hadd szóljunk néhány múltbeli adósságunkról! Az elmúlt évekből néhány elkésett nyelvtudományi munka vár megjelenésre. Ezek közül leginkább várjuk a magyar helyesírás új szabályzatát, amely felváltja az 1954-es kiadást. 1980-ban tették közzé a Grétsy László és Kovalovszky Miklós szerkesztette Nyelvművelő kézikönyv első kötetét 1300 lapnyi terjedelemben. A második kötet is sajtó alatt már. Érdeklődéssel várjuk ezt a mintegy száz ív (1600 lap) terjedelmű nyelvművelési munkát, amely minden bizonnyal az új helyesírási szabályzattal kapcsolatosan fölvetődő kérdésekre is válaszolni fog. És talán megjelenik rövidesen a Pesti János főiskolai tanár által szerkesztett Baranya megye földrajzi nevei cimű monográfia második kötete is, amely az elsőhöz hasonlóan igen sok baranyai névtudományi, népesedéstörténeti kutatás eredményét teszi közkincsünkké. A jövő tervei után szóljunk a pár nap előtti „múlt" egyik-másik kirívó tévedéséről, elírásáról! Elsősorban is a Családi Lapok decemberi számával kezdjük. Ebben hangulatos cikket olvashatunk a Mátyás-templomról A szemléltetésül közölt egyik kép aláírása: A Szent István oltár. A képen Szt. László közismert hermájának fejrésze látszik maid az oltár feletti falon egy freskórész ezzel a szövegqel: Sz. LÁSZLÓ TETEMÉNEK FÖLVÉTELE. Mivel minden Szt. László királyunkat idézi, ezért az oltárnak képaláírása valószínűtlennek tűnik. De ha ebben tévedünk is, abban már kevésbé, amit a cikk írója állít, hogy tudniillik Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári győzelme után a Mátyás-templom tornyában zendült volna fel először a déli harangszó. A kérdés nem az, hogy itt vagy máshol, hanem mikor. Történeti tény ugyanis, hogy III. Callixtus pápa jóval a nándorfehérvári diadal előtt rendelte el a templomokban déltájban a háromszori harangozást a török elleni hadjárat sikerének előmozdítására. Az Üi Tükör december 30-i száma Kassa város történetéből ragad ki képeket. Az egyik képen Roussel Péter „burgundi lovag, a császári és királyi felség étekfogója, Szendrő vár főkapitánya" látható egy kőszarkofág fedőlapján. A szöveg szerint e középkori domborművet Kolozs nevű unokája állíttatta az 1975. (!) évben. Nagyon szép ősszülői tiszteletet parancsol e sírkőállítás, bár mi valószínűbbnek tartjuk 1975 helyett az 1579. évet. Hagyjuk a történelmet! Hazai tájakra tévedve feltűnést keltett egy november 2-i cikk, amelyből megtudhattuk, hogy egy fiatal hoboli gazda 17 tehenet és 40 sertést gondoz. Ez két embert is lekötő munka. Meg is kérdezi a riporter: — Melyiket fogja csinálni? A válasz rövid: - A teheneket amíg megéri. A tehéngyártásnak efféle módszeréről ez a véleményünk: biológiailag új, értékes kuriózum. Ha viszont e mondat szavainak első betűiből mozaikszavat alkotunk, ennek megfejtése e sorok írójának üzenetét tolmácsolja. Tóth István dr.
