Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-06 / 4. szám
SIKER Az adjunktus nem kényszerült térdre A gyógyszerek: nyugtató, lázcsillapító, fájdalomcsillapító — A tanácsok: pihenjen, maradjon ágyban, próbálja bemozgatni a fájó testrészt... Nem látom a betegeket, a rendelő mögötti orvosi szobában azon tépelödöm, hogy a klinikai adjunktus, a kiváló baleseti sebész, mit keres itt az üzemorvosi rendelőben. Néhány percig nem kopognak a rendelő ajtaján, talán elég idő lenne egy kávéra, de tudom: most kell megkérdezni: — Adjunktus úr, térdre kény- szeritették önt már? — A klinikán a kandidatú- rám témája a térd volt, de a kellő szintű műszerezettség hiánya miatt nem jutottam előre a kutatással... Megint jönnek, kopogtatnak.*. Magamra maradok a dolgozattal, amelyet az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága december végén II. díjjal, 1984 novemberében pedig Miskolcon, az Országos Bányaorvosi Kollokviumon kiemelt I. díjjal értékeltek. Az első oldalon Michelet idézet: „Aki beéri a jelennel, az a jelent nem fogja soha megérteni.” Belelapozok: „... a térdízület korántsem olyan egyszerű csuklóízület, amelyet közönséges sarokvas is helyettesíthetne .... a combcsont két olyan íalyigakeréken forog, amelynek alakja ovális, és az egyik kerék nagyobb, mint a másik...” Egy ábra a kötéltáncos térdére nehezedő erőhatásokról ad érzékletes képet. A beteg kinn elbúcsúzik. — Úgy látom, valóságos sebészeti műtőt alakított ki az üzemorvosi rendelőben. — Az előbb kitértem a válasz elöl. A klinikán eltöltött utolsó évtized nem volt felhőtlen, sok zökkenő volt életemben, munkámban. 1982-ben rádöbbentem, új utakat kell keresnem. Szekszárdról, Debrecenből kaptam jó ajánlatokat főorvosi állásokra. Az egyik nem sikerült, a másik túl mesz- sze volt. Pécshez kötődik feleségem, de itt élnek nyolc évtizede az én szüleim is, fiam pedig Kecskeméten tanul. Túl nagy a távolság ahhoz, hogy a család együtt tudjon maradni. Újságokat böngészve találtam a hirdetésre: A Mecseki Ércbányászati Vállalat jó lehetőségeket kínait, a nyugdíjra gondolva már, az anyagiaknak is van némi jelentősége. — Arról ráérünk 10 év múlva beszélgetni, maradjunk a térdnél. A bányaegészségügyi szolgálat lehetőségei segítették tehát elő a klinikán elkezdett tudományos munka folytatását? — Igen. A bányászok, aztán régen az aszfaltozok, hidegburkolók, a sportolók, az építő- munkások térdízületei óriási mértékben vannak igénybe véve. A szénbányászatban például a fejtési vájárok munkaidejük 15 százalékát kényszertesthelyzetben töltik el. Szerencsére a geológiai körülmények az urán- bányászatban jobbak, a gépesítés nagyobb mértékű, így lényeges különbség van a két bányavállalatnál a térdízület sérülésben szenvedők száma között. A tét: a Kristálybarlang Úgy tűnik: a közelmúltban Beremendnél felfedezett új barlang értékei egyre inkább követelik a mérlegelést sorsa felett. Szársomlyóról nem is oly régen szóltunk az itt élő magyar kikerics veszélyeztetettsége kapcsán is. r Mint tegnap megtudtuk: kedden, 8-án, az illetékes főhatóságok részvételével helyszíni bejárás lesz a szársomlyói kőbányánál, amelynek során eldöntik: kell-e a bányaművelést módosítani? Ugyancsak kockára kerül a beremendi Kristálybarlang sorsa, e hófehér pompában csillogó természeti tüneményé — jóllehet, a feltárások még nem derítették ki, hogy mi az aránya a látható egyelőre a mélyben még rejtőző járatoknak. Szerdán az összes érdekelt a helyszínen lesz — az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal indítványára —, hogy előkészítsék az államtitkán hatáskörbe tartozó döntést: melyik érdek kapjon zöld utat. Egy gazettába került a gazetta Füstjelektől a műholdakig A rómaiak már ismerték az újságot Korunk embere éhes a hírekre, információkra, s tulajdonképpen ma már, mint az elkényeztetett gyerek: a bőség zavarával küszködve válogat, fanyalog. Megszokta, hogy ha valami fontos, vagy érdekes történik a világ egyik sarkában, azt azonnal, vagy néhány óra múlva hallhatja a rádióban, megnézheti a televízióban, olvashatja mósnop reggel az újságban. A nagy távolságokat és ezzel együtt az időt áthidalták a műholdak. A régebbi korok emberei aligha voltak kevésbé kíváncsiak, mint imái utódaik, csakhogy a távolság és az idő korlátáit hatékony eszközök híján nehezen és lassan küzdötték le. De azért találékonyak voltak: ahol lehetett, a közlendőt füstjelekké, hangjelekké vagy fényjelekké alakították át, mint például az inkák, vagy az ókori perzsák. Igyekeztek postaszolgálatot kialakítani a hírek továbbítására galambokkal, lovasfutárokkal, kengyelfutókkal. Ezeknek a hírtovábbító láncoknak nem egyike korához — A dolgozat tehát elsősorban a biztos diagnosztizálást szolgálja? — A térdízület fizikai-mechanikai igénybevételével járó úgynevezett Femoró-Patelaris (FP)ízület elváltozásokat kívántuk vizsgálni, s egyúttal választ kapni arra a kérdésre, hogy a térdízületi elváltozások foglalkozási betegségnek, netán foglalkozási ártalomnak foghatók-e fel a fejtésben dolgozó szénbányászok esetében. Ha az elváltozási folyamatok időben felismerhetők lennének, például a munkaalkalmassági szűrővizsgálatoknál ezt is beiktatnák, megelőzhető lenne a későbbi, a minden bizonnyal bekövetkező nehezen, vagy csak műtéttel gyógyítható állapot. Dr. Pál Tibor, a Mecseki Szénbónvák üzemorvosa, dr. Révész Ildikó rheumatolóqus, dr. Körömi Zoltán radiológus kollégáim segítségével sikerült találni egy módszert (jómagam a szakirodalom Ficat munkáiban találtam erre jó kiindulási alapokat), hogy amikor g porcsérülés gyanúja felmerül, a térdízületet, jódos kontraszt anyaggal és levegővel töltjük fel (3—4 köb- centiméter -j- levegő), ez elke- nődik a porcokon és ahol porchiány von, ott az anyag beszivárog és a röntgenképen jól látható lesz. A 100 százalékos bizonyosságot a felnyitás, vagyis sebész beavatkozás jelent, ezzel a módszerrel mintegy 90 százalékos biztonsággal lehet a sérülést kimutatni. —A kényszerlépés tehát sikert hozott? — Orvosok nem szívesen használják ezt a kifejezést, hogy siker. Nekem ez a munka azonban valóban sikerélményt hozott. A szakmában lenézett üzemorvosi állásban (az országban talán 1000 orvos vállal ilyen állást) lehet tudományos munkát végezni, csak utána kell nézni a dolgoknak, a szakirodalmat figyelni, a gondolatok megszületnek, bárhol is dolgozzék az ember. Lombosi Jenő Felvételre keresőnk telje$itnéiyelszánMlét (lehet kezdi is!) FELTÉTEL: KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉG. Jelentkezés: önéletrajzzal, „MÉLYÉPÍTÉS" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. A charme-os férfiakat kedvelem § M iss a g a a G G G G G G G G G G Európa második udvarhölgye G G G G G G G G G G G G — Ha zsűritag lenne egy férfiszépségversenyen, akkor milyen típusú férfira szavazna? — Kisportolt, erős férfi az ideálom, sötét hajjal, sötét szemmel, s legyen úgy 190 centiméter magas. Legyen kissé félénk, már úgy értem, kevésbé rámenős, de ne gyáva. A charme-os férfiakat kedvelem. Nos, magas férfiak előnyben vannak, ha meg akamok ismerkedni Tóth Ritával, a Miss Európa verseny harmadik helyezettjével, annál >is inkább, mert a 180 centiméter alattiak „testi hibásnak” minősülnének mellette. Rita ugyanis 180 centi magas, hatvan kilós, sötétbarna hajú és szemű, mellbősége 90, derékbősége 60, csípője pedig 93 centiméter. Viszont csak húszéves. — Hogyan került a Miss Európa versenyre? — Egy kicsit a véletlenen, illetve azon múlt, hogy a verseny szervezői nac nnnnr között volt egy korábbi ismerősöm. Ö kérte, hogy küldjeí magamról fotókat, s azok alapján hívtak meg. így nem mint Miss Magyarország, hanem mint egy magyar lány voltam ott. — S harmadik helyezettként tért onnan vissza. Hogyan értékeli e harmadik helyet? Igazságos volt a zsűri, vagy elégedetlen az eredménnyel? — A harmadik hely reális. Mi hárman annyira különböző típusúak voltunk, hogy köztünk már csak az ízlés dönthetett, nem pedig a centiméter. — Kik voltak a zsűriben? — Férfiak, nők vegyesen, sportolók, művészek, divatemberek. Most találkoztam velük először, de egy ismerős volt körtük. Ernyei Béla. aki az osztrákoknál népszerű színész. — Hogyan zajlott a verseny? — Három ruhában léptünk fel. Az én első ruhám egy egyenes vonalú, hátul mélyen kivágott 1. Szép, kerek mondata vége fordulópont volt 2. Két papagáj között rikoltó az ellentét. 3. Az aratnak eszperente változata az eretnek. 4. Van, aki a sekély gondolatokban is elmerül. Éles anyanyelvűnk 5. Az árnyalatok közül a felszínt kedveli. 6. Mielőtt az ár végképp elragadná, a bér visszahúzza. arany estélyi volt, munkahelyem, a Magyar S""! Divatintézet adott kölcsön. A második ruhája minden résztvevőnek nemzeti viselet volt, én egy kalocsai £ ruhába öltöztem. A har- Í_J madik pedig egy egyrészes □ fürdőruha volt — Egyrészes? — Minden versenyzőnek azt kellett felvenni, két- * részes nem lehetett. Csak > ) egyetlen díszítése volt a dressznek, a Milde Sorte felirat, mert ez a cég fi- z _J nanszírozta a versenyt. — S amikor nem manó- D ken es nem szepsegkiraly- *r'« nő-jelölt, akkor milyen ru- EJ hát kedvel? a — A sportos, nadrágos D összeállításokat. — Európa harmadik leg- J—1 szebb lánya ... Lánya? — Igen, szerencsére nem ,—. vagyok férjnéf. Baráti kör- £ J ben szilvesztereztem, s a idén szeretnek elindulni a magyar szépségkirálynö- ■ versenyen. Hátha itthon si- y) kerül elsőnek lennem. D saaaaaaaaa 7. A közmondásos szálka és gerenda egymással kerül szembe. 8. Számtalan dologról nem tudunk számot adni. 9. Katonásan szólva: hadrend a lelke mindennek. 10. Tette a dolgát, vette a kalapját. Kerekes László képest rendkívül hatékonyon és gyorsan működött Wilhelm Rubruk, majd Marco Polo -beszámolója a mongol birodalom közlekedési és hírtováb- •bító hálózatáról annak idején hitetlenkedéssel találkozott Európában. A mongol nagykánok a fővárosuktól sugarasan 25—30 mérföldekre egymástól lovasposta-állomósokat építettek ki. Ezzel a rendszerrel a nagykán a 10 napi járóföld távolságban történt eseményekről egy -nap és egy éjszaka alatt kapott hírt. A modem vitorláshajók, majd a gőzhajók forgalomba állításáig viszont, egy-egy hír a kínai Kanton városából Franciaországba legkevesebb 20 és fél hónap alatt jutott el. Madridból Mexikóba legkevesebb 6 hónap alatt! A közvélemény állandó és rendszeres tájékoztatásának igénye a hírközlés nehézkessége és lassúsága ellenére is már igen korán jelentkezett Mintegy kétezer évvel ezelőtt Rómában született meg az első újság, az Acta Diurna Populi Romani. Alappéldánya a Fórumon kifüggesztett tábla volt amelynek szövegét kézírással másolták, s így terjesztették el. Mivel foglalkozott ez az újság? Ismertette az állami határozatokat, politikai eseményeket a város és a birodalom ügyeit, sőt a császári család életéről szóló beszámolókat, pletykákat A középkori Európában az első, periodikusan megjelenő, de nyilvánosan árusított kezdetleges újságja a Velencei Köztársaságban jelent meg 1566-tól Notizie Scritte néven. Egy példányának ára egy gazetta volt. Ennek a pénzegységnek a neve vált jó néhány nyelvben az újsán fogalomtmegjelö- lésévé. Az első magyar újság, a Mercurius Hungaricus 1705-ben jelent meg latin nyelven, a Rákóczi szabadsáqharc idején. Az első magyar nyelvű lap, a Magyar Hírmondó 1780-ban Pozsonyban látott napvilágot, az első iqozán politikai napilap a Kossuth szerkesztette Pesti Hirlap 1841. ianuár másodikén. Ez már a hírközlést forradalmasító távíró korszaka volt amit 1837-ben fedeztek fel. S mivel ehhez a röpke kultúrtörténeti búvárkodáshoz az apropót a Vasárnapi Dunántúli Napló első megjelenése szolgáltatta, s ezt a lapot utcán is árusítják, talán nem érdektelen még egy adatot felsorolni a magyar sajtó történetéből. Az első moqyar újság, amit — igaz, engedély nélkül — az utcán is árusítottak, az 1848. március 19-én megjelent Márczius Tizenötödike volt. D. I. Jégtükör a Balatonon Befejeződött a Balaton vízfelszínének jegesedése. A hét eleje óta tartó folyamatos hideg hatására szombatra a tó egész felszíne befagyott üsz- szefüggó, hét—nyolc centiméter vastag jég alakult ki, mely — a korcsolyázni kívánók nagy bánatára — a déli parton felvette a hullámok formáját, s nem mindenütt alkalmas sportolásra. A siófoki Meteorológiai Állomás előrejelzése szerint a je- gesedés folytatódik, így iövó héten már talán jégre szállhatnak a korcsolyázók és a jég- vitorlások. A siófoki üdülőkben a karácsonyi—újévi „szezon" után, most nyugalom van: többet - például a SZOT Csepel üdülőjét, melyet a mecseki bányászok is jól ismernek — bezártak: év eleji leltárok, javítások folynak. Megkezdődött a jégvermek kialakítása is: sok ezer mázsa jeget próbálnak ily módon tartalékolni az eljövendő nyári szezonra. V. J. vasämapi
