Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-06 / 4. szám

Elégtelen Csalódást keltett a télapó szánja, akadtak kissé állott ízű csokoládéfigurák, helyen­ként gyengébb illatúnak és ízűnek találtatott a virsli és a debreceni, kevés, esetenként szőrös volt a hűtőipar csoma­golt kocsonyahúsa __ íme n éhány kifogás a karácsonyi idényáruk minőségére, mellyel egyébként összegészében elé­gedett volt a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás. Szokásos havi gyorsjelentésükből adjuk közre az észrevételeket. A karácsonyra szánt édes­ipari termékek minőségét vál­tozatlanul jónak találták, dur­vább szemcsézettségű csokolá­dékkal — ez a hiba az előző évben bizony előfordult — nem találkoztak. A kereskedelem­ben mintázott és megvizsgált tejcsokoládéknál esetenként erősebb tejporízt éreztek, a júniusban—júliusban gyártott figuráknál már gyenge állott íz is érezhető volt. A szalon­cukrok minősége a megelőző évhez képest kissé javult, ám­bár — a minőség őreinek ál­talános megállapítása — a szabványnál gyengébb ízűek- nek találtattak, a különleges Van egy telefon, amibe kapaszkodhatunk... — 'Halló, SOS-ügyelet? — Igen, itt az öngyilkos­ság megelőző szolgálat -­hallom a halk, kellemes fér­fihangot a telefonban. Már éppen kezdeném az előző­leg kiagyalt fiktív •történetet, aztán hirtelen elszégyellem magam. Nem lenne szép, be­csapni azokat, akik arra ál­dozzák fel éjszakájukat, hogy bajbajutottakon segít­senek, így a türelmes, vára­kozó csend után mégiscsak bemutatkozom. Az újságírónak ez esetben csak ez a lehetősége maradt arra, hogy megtudja, hogyan dolgoznak azok, akik vállal­ják ezt az ügyeletet. A szol­gálat vezetője minden rábe­szélés ellenére hajthatatlan maradt: újságíró nem lehet jelen! -*■— Értse meg — mondta —, ez a telefonszol­gálat épp azért vonzó, mert hívó és segítő teljesen név­telen maradhat. Az embe­rek akkor nyílnak meg tel­jesen őszintén, ha tudják, amit elmondtak, az szigorú titok marad, innen sehová, senkihez nem jut ki. A pécsi SOS öngyilkosság megelőző szolgálat idén 10 éves. Tíz évvel ezelőtt kül­földi tapasztalatok alapján szervezték meg és a miatt az igény miatt, hogy segít­séget nyújtsanak azoknak az embereknek, akik körül oly mértékben sűrűsödtek a gon­dok, hogy a problémameg­oldó képességük felmondta a szolgálatot, és a környeze­tüktől nem tudnak segítséget kapni. Tapasztalatok bizo­nyítják, hogy sok esetben a tragédia megelőzésére elég csupán annyi, hogy a bajba­jutott ember valakinek el­mondhassa a problémáit, és az a valaki megértőén meg­hallgassa, elbeszélgessen vele. — A pécsi szolgálat ab­ban különbözik a budapes­titől — mondja dr. Kézdi Balázs, a szolgálat vezetője, a szigetvári kórház osztály­vezető főorvosa —, hogy itt az ügyeletes, ha úgy érzi, komoly baj van, ami nem oldható meg telefonon ke­resztül, személyes beszélge­tésre hívja be az illetőt, sőt, ha úgy ítéli, kórházi pszichiátriai kezelésre utal­ja. Az 1980-ban Szigetvá­ron beindult krízis-interven­ciós osztállyal tulajdonkép­pen megteremtődött az SOS- szolgálat kórházi háttere is. Az ügyeletet este 7-től reggel 7-ig önkéntesek lát­ják el, pszichológusok, pszi­chiáterek, olyanok, akik sza­badnap nélkül, munkaidőn túl vállalják. (Sokuknak a munkahelyükön sem tudják, hogy részt vesznek a szolgá­latban.) És itt lazítani nem lehet, a hívóval teljes lelki kontaktust kell teremteni, ami sok esetben kimerítő. Mindezt éjszakánként 100 forintért. Arról pedig nem mindig kapnak visszajelzést, hogy valóban megmentet­ték-e az öngyilkosság hatá­rára sodródott embereket. Évente csak kb. 40 esetről tudják konkrétan, hogy az SOS-szolgálatnak köszönhe­tik életüket. Az elmúlt tíz év alatt összesen 16 606 te­lefonhívása volt az ügyelet­nek, az elmúlt év rekord­évnek számít, a 2410 hívás­sal. A hívók 60 százaléka nő. * — ön mióta vesz részt a szolgálatban — kérdem a kellemes hangú, ismeretlen beszélgető partneremet. — öt éve. — Miért csinálja? Hosszas hallgatás után ér­kezik a válasz: — Érdekel, milyenek az emberek. Szere­tek másokon segíteni. Sarok Zsuzsa s. o. s. Haragos Interjú Lórin Maazellel Kényszerű búcsú Bécstől Csak amit megtermelünk Mi jót hoz I985? ízt különösen a Csemege Édes­ipari Gyár szalonkülönleges­ségénél hiányolták. Kemény, kezdődően átkristályosodó ál­laga miatt rossz osztályzatot kapott a Budapest Csokoládé­gyár bevonat nélküli konzum szaloncukra. Tetszetős megje- lenésűek voltak a szerencsi és a diósgyőri táblás csokoládék, viszont a Csemege Édesipari Gyár télapó szánja kisebb csalódást okozott, a 36 forin­tos árból 20 forintnyi érték maga a szán volt Elmarasztalás érte a Bara­nya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat műbeles virs­lijét és csemege debrecenijét, legalábbis a vizsgált tételek a szokásosnál és a jellegzetes­nél kissé gyengébb ízűek, fű­szerben szegényebbek voltak, ünnepekkor a kocsonyahús­ellátással - e sorok írójának véleménye és tapasztalatai szerint — nem lehettünk elége­dettek. Ami pedig a minősé­get illeti, az állomás ellenőrei a hűtőipar által csomagolt, félkész fagyasztott kocsonya­húsokról állítottak ki bizonyít­ványt. Ezeket a bajai és a szé­kesfehérvári hűtőházak szállí­tották a kereskedelembe. Ese­tenként a tisztaságuk esett ki­fogás alá, szőrös volt a köröm és a fül. A csomagolóanyag nem elég erős, az éles csontok kiszakították, az áru egy része kiborult a hűtőpultokban. Az előállítókat figyelmeztették. Miklósvári Z. A világhírű karmester bukása a Staatsoperban Boldogok voltunk megint mi, százmilliók, akik elsején dél­előtt Strauss-muzsikát hallgat­tunk. — Becsből. Igaz, megko­pott már ez a szó: „boldogság”, ha közhangulat jelzöjeként használjuk. Pedig a százmilli­ók pillanatnyi 'békés megállá­sa, az életrahom közti szép Strouss-muzsíka, a társadalmi küzdelmek alig másfél órányi zenés tűzszünete, mégis csak — boldogság I Megszeretjük tőle a zene és a közönség közti mágikus tolmácsot, a karmestert is. Az újévi koncerte­ken Lórin Maazelt. Mivel pe­dig jönnek a hírek a bécsi művészkörökből, hogy Maazel elhagyja a Staatsopert, a vá­rost, idén is felhívtuk őt tele­foninterjú véqett. S valóban, nem leltük már az öperaház- ban, amit egy éve oly nagy reményekkel bíztak rá, s csak a Musikverein révén sikerült megtalálni. Csakhogy az idén a telefoninterjú sajnos rossz­hangulatú : — Az újévi bécsi koncertek révén a magvar közönség is megszerette önt. Igaz. hogy elmegy az osztrák {óvárosból?- Igen. Sajnos kikezdték a munkahelyemen, a Staatso­perban. A művészeti életben ismeretes érdekcsoportok haj­szát indítottak ellenem, mert meg akartam változtatni a hagyományos, sőt, konzerva­tív operaéletet. Huszadik szá­zadi zeneszerzőket, moder­nebb színpadi képeket, na­gyobb bizalmat a technikában, kissé másabb gázsirendszert terveztem. Nem hagytak, min­denütt gáncsot kaptam az operaházban. így fél éve — alig fél esztendős zenei igaz­gatói és vezető karmesteri működés után búcsút mond­tunk egymásnak. Az 1982-86- ra kötött szerződést felbontot­ták. Egyelőre régebbi operai vezetők helyettesítenek, s úgy tudom Zürichből jön majd az utódom.- Nagyon sajnáljuk. És most mit tervez? lUluueszeti uí lag Híradó A SZÉP AMAZON. A Vörös Szonja címmel' az amazonok társadalmáról szóló történelmi filmet kezdtek el ve­títeni múlt héten az NSZK-ban. A címszerepet Gitté NiJson alakítja, aki e szerep szerint csak zebrán hajlandó lova­golni. CSAK AZÉRT ISI Shirley McLaine betöltötte ötvenedik életévét, és elnyerte az Oscar-díjat. De nem akar lemaradni a színi pálya verse­nyében, ezért az Oscar-díj utáni egyik koncert előtt vihar­kabátostól vízbe ugrott, majd csuromvizesen kezdett el éne­kelni. Sok nő szeretné így el­érni az ötvenedik évet... BIZÁNC. Középkori művészet a szerb- ortodox templomokban címmel kiállítás nyílik ma, január 6-án, a bécsi Völkerkunde Museum­ban. A tárlat azt a folyamatot próbálja igazolni, ahogy a bi­zánci képzőművészet tovább él a Balkánon. HAMLET-OPERA. A Decca cég megjelentette Ambroise Thomasnak Shakes­peare Hamlet-jéből írt operá­ját. A zenekart Richard Bonyn- ge vezényli, a címszerepet Sherill Milnes énekli. Ofélia: Joan Sutherland. Walter Gür- telschmiedt, a Kurír legigénye­sebb zenekritikusa szerint igazi francia-romantikus Shakespe- are-átdolgozás hallható a le­mezről. I HARC ECSETTEL. Leon Golub kaliforniai festő­művész a kapitalizmusra vezeti vissza a huszadik századi ter­ror megnyilvánulásait. Most ki­állított képein a dél-amerikai terrort ábrázolja. Pénzsóvárság címmel. Masszív munkásalak­jain a kritika Caravaggio sajá­tos, áttételes hatását véli felfe­dezni. (Földessy) — Az Egyesült Államokba hívtak meg több zenekart ve­zényelni, több koncertsoroza­ton, hasonlóképpen a Német Szövetségi Köztársaságba. De készülődöm — méghozzá igen rövid időn belül in­dulok — afrikai hangverseny- kőrútra is, ottani zenekarok élére. — Úgy tudjuk, ön kevés próbakötelezettséget és ehhez képest túl magas gázsit kötött ki magának, amikor a Staats- operba szerződött?! — Igen, ezzel vádaskodtak. De a művészetihez pénz kell, ez régi igazság. Nem kértem többet, mint amennyit a nemzetközi rángom megkí­ván. — Elnézést a kérdésért, de igaz-e, hogy ideje javát nem a Staatsoperban, hanem kül­földi dirigálással, tehát külön­munkával töltötte? — Milyen jogon kérdez ilyet tőlem egy újságíró? — Bocsánat, de azt hiszem, a kíváncsiság ebben a mérték­ben még nem tolakodás? — Akkor is, hogy képzeli?! És megszakadt a vonal. Váratlanul. Talán levágta a hallgatót? - Hát... Sajnál­juk. Azért is, mert a valóban csodálatos karmesteri produk­ció után túl agresszív kérdé­sekkel, túl rossz pillanatban kaptuk őt vonalvégre. De azért is, mert a nemzetközi siker, a világméretű népszerűség lehe­tőségét az amerikai születésű, francia Lórin Maazelnek első­sorban a bécsi újévi koncertek adták meg. Vagyis — Bécs. Földessy Dénes Félő, hogy ismét annak a bizonyos lónak a másik olda­lán találjuk magunkat. Egyre szaporodnak a derűlátó véle­mények: mór látszik a fény az alagútban (bár erről Árkus Jó­zsef, a Lúdas Matyi főszerkesz­tője nagyon szellemesen azt irta: ez a szembejövő vonat reflektora is lehet), a szűkesz­tendők után 1985-ben már... Pontosan meg kellene fogal­mazni, hogy mi is következik a „már” után. Újabb és újabb közhelyek helyett talán az idei költségvetés néhány fejezetére kell hivatkozni, amelyben va­lóban találunk olyan sorokat, amely hazánk lakosságának nagy többségét bizakodással tölti el. Nem árt azonban visszaidézni a legutóbbi or­szággyűlésen a pénzügyminisz­ter expozéjában elhangzotta­kat: nő az életkörülmények szempontjából legfontosabb oktatási, kulturális, egészség- ügyi, szociális és társadalom- biztosítási kiadások aránya, de mindezek fedezetét csak a ha­tékony, gazdaságos termelés tudja biztosítani. A Vasárnapi Dunántúli Napló első számában szeret­tünk volna néhány szubjektív és objektív véleményt szembe­síteni: mit is várhatunk ettől az évtől. Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke pél­dául kérdésünkkel kapcsolat­ban, miszerint mi jót várha­tunk 1985-től, azt a vélemé­nyét tolmácsoltatta: továbbra is csak valamennyiünk jobb munkája realizálhatja mindazt, amit az 1985-ös költségvetés ígér. Mi is ez? Nem kevés. Az 1985-ös népgazdasági terv az előző évektől eltérően (s egy­ben követelménye is ez), hogy növelhető lesz a belföldi fel- használás, bővülhet a fogyasz­tás, több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenék, hanem stabilizá­lódjanak az 1984-es színvona­lon, a reáljövedelmek pedig másfél-két százalékkal emel­kedjenek. A 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, a szociális segé­lyeket és a gyermekgondozási segélyeket havi 80 forinttal emelik fel, a családi pótlékot minden gyermek után 40 fo­rinttal. A szociálpolitikában azonban többre is vállalkozik a költségvetés: január 1-től a három- és többgyermekes csa­ládok minden gyermekük után egységesen felemelt, 840 forin­tos ellátásban részesülnek. A tartósan beteg, vagy nevelő­szülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghalad­ja az 1000 forintot. Március 1-től bevezetésre kerül az úgy­nevezett gyermekgondozási díj, amely egyéves korig a ke­resettel arányos, a táppénz összegével azonos ellátást fog nyújtani. A gyermekgondozási segélyre a jövőben jogosultak lesznek az egyetemi 'hallgatók is, az új tanévtől pedig 50 százalékkal nő a szakmunkás- tanulók ösztöndíja. Január 1-től a 30 napon túli betegek, valamint a kórházi kezelés alatt állók az eddiginél több táppénzt kapnak, a pá­lyakezdő fiataloknak is meg­jár a 75 százalékos táppénz. Oktatási és kulturális célok­ra évente 7 milliárd forinttal több jut, mint eddig, a 700 új általános iskolai tanterem va­lamelyest mérsékli majd a dél­utáni oktatás arányát. Az egészségügyi ellátásra 39 mil- liárdot irányoz elő a költség- vetés. ehhez járul még a gyógyszerek árkiegészítésére szánt 10 milliárd forint. A többgyermekes családok gondjait enyhíti az a szociál­politikai kedvezmény, amely a családdal költöző harmadik gyermek után adható: ez az eddigi 40 ezer forint kétszere­sére növekszik. Tehát ezt ígéri a költségve­tés, így a lakosságot közvetle­nül érintő intézkedéseket cso­korba kötve. Mindehhez na­gyobb teljesítmények is szük­ségesek — erre azonban a költségvetés önmagában még­oly szép tervekkel sem fog senkit sem ösztönözni. Ma már minden ember a közvetlenül érzékelhető, a maga számára azonnal megfogható előnyök kedvéért hajlandó csak szelle­mi és fizikai többlet erőfeszíté­sekre. Faluvégi Lajos ország- gyűlési felszólalásában egy mondat ugyanezt sugallja: ha azt akarjuk, hogy a teljesítmé­nyek növekedjenek — márpe­dig ez mindenkinek érdeke — hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. A fény egyébként hitem sze­rint is látszik az alagútban. Bár a lónak arról, a nem is tudom már melyik oldaláról azt mondják: ugyanannyi lottó­sorsolás lesz, mint 1984-ben, de a totón egy héttel kevesebb a nyerési lehetőség. L. J. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom