Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-30 / 28. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 28. szám 1985. január 30., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Delhi deklaráció (2. oldal) Még egyszer a fűtési díjakról (3. oldal) Elítélték a gyerekgyilkost (5. oldal) Jégtörők a Dunán. (Riport a 3. oldalon) Munkában az új pá rt vezetőségek A januári alapszervezeti taggyűléseken több tízezer kommunistát választottak meg alapszervezeti titkárnak, vezetőségi tagnak. E tisztségviselők jelentős része már több éve, évtizede vesz részt a kisebb-nagyobb kommunista közösségek irányításában. Hozzáértő, a fáradságot nem ismerő áldozatos munkájukat az irányító pártszervek elismerése mellett a korábbiaknál sokkal több helyen köszönte meg az alapszervezetek tagsága is. Ez a végzett munkán alapuló elismerés az alapja újjáválasztásuknak, az irántuk megnyilvánuló bizalomnak. A párttitkárok és a vezetőségi tagok kisebb hányadára azonban először esett a tagság választása és előlegezett bizalma. Helyzetük kétségkívül nem könnyű, egyrészt mert a pártalapszervezetek irányítása is folyamatos megújulást, korszerűbb módszereket és gyakorlatot igényel minden tisztség- viselőtől, másrészt most kell megismerniük a tisztséggel járó teendőket is. A megválasztott új vezetőségek első ülésének fontos feladata a reszortfeladatok elosztása. Jelentőségét alapvetően az adja, hogy a vezetőségen belüli ió munkamegosztás nagymértékben növeli a párt- munka eredményességét. Az egyes reszortfelelősök kiválasztásánál — az irányító pártszervek konkrét útmutatásai mellett — mindenütt célszerű figyelembe venni olyan általános szempontokat, mint a vezetőségi tagok felkészültségét, eqyéni képességeit, munkakörülményeit, valamint a működési terület jellegét. A megválasztott vezetőségek legelső feladata, hogy összegezzék és értékeljék azokat a tanulságokat, amelyeket a beszámoló és a pártvezetőségvá- lasztó taggyűlések nyújtottak számukra. Hiszen a párttagok észrevételei, javaslatai, felvetései, valamint az irányító pártszervek értékelései alapvető szerepet töltenek be a pártmunka színvonalának továbbfejlesztésében, hatékonyságának javításában. Ezek a tapasztalatok szükségesek az alapszervezetek éves, valamint a vezetőségek féléves munka- terveinek elkészítésében is. A taggyűlések éves üléstervének alaolát a munkaprogramban foglaltak, a felsőbb pártszervek határozatából adódó helyi időszerű tennivalók, valamint az előírt napirendek szolqálják. Nagyon fontos követelmény, hogy valóban olyan kérdéseket tűzzenek napirendre, amelyek a taggyűlés politikai döntését igénylik. Ugyancsak lénveqes, hogy a pártcsoportok számára javasolt, illetve előírt témák iái kapcsolódjanak a taggyűlések napirendiéihez, más vonatkozásban pedig a párttagságot és a közvéleményt leginkább foglalkoztató helyi, illetve általános kérdések jobb megértését szolgálják. Az állami, gazdasági szervek, valamint tömegszervezetek számára szóló ajánlások viszont tartsák tiszteletben azok önál'óságót és felsőbb szerveik határozntait. A vezetőség hosszabb távlatú, nagy ielentőséqű feladata a párttaggá nevelés, a pártépítés. E munka fő irányait, s ezen belül a tagfelvétel szempontjából számításba vettekkel való foglalkozás módját célszerű, ha az alapszervezet éves terve tartalmazza. Az éves, illetve féléves tervek elkészítése nagy körültekintést igényel, annak ellenére, hogy az idő sürgeti ezt a munkát: az éves munkatervet február 15-ig, a vezetőség munkatervét pedig február végéig kell a taggyűlésnek, illetve a vezetőségnek elfogadnia. A kongresszus évére való tekintettel helyesen cselekszik minden vezetőség, ha munkatervét „szellősen" készíti, számítva azokra a kiegészítésekre, esetleges módosításokra, amelyek a XIII. kongresszus, illetve a felső pártszervek pártértekezleteinek határozataiból várhatóak. Az új vezetőségek kiemelkedően fontos feladata, hogy az alapszervezeti életben intenzívebb, a jelenleginél ésszerűbb, a sajátosságoknak jobban megfelelő módszerek honosodjanak meg, illetve gyakorlat alakuljon ki. Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert helyenként indokolatlanul ragaszkodnak napjainkban is az általuk „be- vált”-nak minősített, de valójában legtöbbször eredménytelen formákhoz; a végnélküli tanácskozásokhoz, a merev pa- pírszagú szabályozásokhoz; és az indokolatlan beavatkozások gyakorlatához. Fel kell lépni az ellen a hibás felfogás ellen, amely a pártmunka és a párt belső életének a lebecsülését látia, ha az alapszervezeti vezetőség a munkg tervezése során a tagság, vagy annak egy része a műszak utáni — az úgynevezett kisegítő gazdaságban végzett — tevékenységét is figyelembe veszi. Minden alapszervezet vezetőségének — a helyi adottságok ismeretében és annak figyelembe vételével kell a továbblépés, a megoldás útját keresni. A vezetőség tagjai — a pártdemokrácia elveinek megfelelően — egyenjogúak, de a titkár helyzete és szerepe ezen belül sajátos. Személye, magatartása, politikai és szakmai fel- készültsége, rátermettsége alapvetően befolyásolja a vezetőség munkájának színvonalán keresztül az egész pártszervezet tekintélyét. Mindezek mellett az alapszervezetek irányításában is a kollektív jelleg a meghatározó. A titkár esetenkénti egyéni állásfoglalásainak, döntéseinek is a vezetőség, illetve a taggyűlés kollektív határozataira kell épülniük. A megválasztott vezetőségi tagok tevékenysége és ezzel együtt felelőssége tehát kettős. M a különösen érzékenyek az emberek a közéleti tisztséget betöltő személyek magatartása iránt. Egyetlen titkárnak és vezetőségi tagnak sem szabad szem elől- téveszteni egy pillanatra sem, hogy a párttagság bizalma az ő tisztségük forrása. A bizalmat és vele együtt a pártvezetőség tekintélyét nem elég egyszer megszervezni, hanem azt megőrizni, rendszeresen megújítani és erősíteni kell. Ennek egyik fontos eszköze — a becsületes munka mellett — a tagság véleményének, javaslatainak rendszeres figyelembe vétele, az emberek gondjaival való személyes foglalkozás, őszinteség, nyíltság a gondok és nehézségek feltárásában és a megoldásra való készség erősítése. Dr. Várad! László, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa Tsz-ház, szolgáltatóház Somberekén A szerző felvétele Lakodalmak — tsz szervezésben ■ *1 jszerű kezdeményezéssel lép elő a sombereki Béke Ore I Termelőszövetkezet: a község központjában egy öreg magtár (homlokzatán a befalazott kapukeret zárókövén az 1812-es évszámot viseli) felújítása és új épületszárnyak hozzáépítése révén ún. tsz-házat épít. A munka a magtár felújításával és az alapozást megelőző földmunkákkal megkezdődött, a szükséges építőanyag egy része is már a helyszínen van. A sombereki tsz történetében tisztes hagyomány, hogy részt vesz azokban a községpolitikai feladatokban, amelyekre a községnek nincs elegendő pénze. Gaszler József tsz-elnök ezt így fogalmazza: „Évente meghatározott ütemben, tervszerűen segítjük e célok megvalósítását: iskola- és óvodaépítést, útépítést, az úthálózat, a sporttelep fenntartását (épp a közelmúltban építettünk 3 millióért egy 2 kilométeres utat a sporttelephez, s ez érinti a temetőt is), van egy státuszunk a művelődési házban, kiépítettünk egy 2 kilométeres gázvezetéket a szociális otthonig, ez a községben 50 házat érint, 35-en rá is kötnek..." A tsz- ház gondolata kb. öt éve született, de a fontos termelőberuházások miatt halasztódott mostanáig. Mi is az, hogy „tsz- ház”? Voltaképpen szolgálta- tóház, de a szolgáltatásai egészen más körben mozognak majd, mint amit e fogalom általánosan takar. „Egy ötnapos munkahétre szervezett 700 fős nagyüzemben, ahol szoros egységekben dolgoznak az emberek, nem engedhetők meg az olyan kiesések sem, amelyeket egy-egy családi ünnep jelent. Egy falusi lakodalom, tudjuk, ma is nagy, rangos társadalmi esemény, hosszas és fárasztó előkészületekkel jár, többek között ezt a gondot is át akarja venni a tagságtól a tsz-ház." Klasszikus szolgáltatásként férfi- és női fodrászat, kozmetikai szalon lesz itt, étterem is, amihez nemzetközi versenyre is alkalmas tekepálya kapcsolódik, aztán ifjúsági és nyugdíjas klubok, továbbá más, a szabad idő eltöltésére alkalmas helyiségek. Mindez a földszinten. Az emeleten lesznek az említett társadalmi ünnepségek lebonyolítására alkalmas helyiségek, amelyeket természetesen egyéb célra is használhatnak. Elgondolás szerint egy lakodalmat akár „hozott anyagból", akár a tsz készítményeiből úgy lehet megszervezni, hogy az érdekelt mindenképpen vendég lesz ott. Az elnök reméli, hogy az emberek el is fogadják ezt a gondolatot. Úgy tervezik, hogy idén tető alá kerül az egész és 1986 valamelyik jeles ünnepén meg is nyitják a tsz-házat, ami nem konkurenciája, hanem kiegészítője lesz a községi művelődési háznak. H. I. Havasi Ferencet fogadta Ronald Reagan Havasi Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, országgyűlési képviselőt, aki amerikai kongresszusi képviselők, az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata meghívására tartózkodik az Egyesült Államokban, kedden Washingtonban fogadta Ronald Reagan amerikai elnök. Havasi Ferenc megbeszélést folytatott George Bush alelnök- kel és George Shultz külügyminiszterrel, valamint az amerikai kormány több más tagjával nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Találkozott az amerikai törvényhozás és az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata több tagjával. A találkozón jelen volt dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni és Nicolas Salgo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A fejlesztés továbbra is nyitott kérdés Véget ért a fiatal közgazdászok salgótarjáni tanácskozása (Munkatársunk teietonjelentése) Tegnap, a fiatal közgazdászok salgótarjáni országos konferenciájának befejező napján az előadók a legkülönbözőbb módon és sajátos szemszögből vették sorra gazdaságunk mű(Folytatás a 2. oldalon) Oj profillal bővült a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet gyártmánystruktúrája. Januártól cipő- és csizma-felsőrészt készítenek bérmunkában az NSZK Rheinberger cégnek. Terveik szerint a teljes betanulás után 60 fős dolgozói létszámmal évente 200 ezer pár cipőfelsőrészt gyártanak 600 ezer nyugatnémet márka értékben. Proksza László felvétele
