Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-29 / 27. szám

1»85. jonuóf 29., kedd DUnOntÜlt 110010 3 A szentlászlói termelőszövetkezet cipőüzemében készülnek a felsőrészek Fotó: Erb János Cipőfelsőrész­készítő üzem Szentlászlón Tizenhárommilliós beruházás százhúsz főnek ad munkát Megrendelőjük a Szigetvári Cipőgyár 1 Dunántúlon elsőként Pécsett Művezetői vizsga a pécsi Széchenyi Gimnáziumban Fotó: Proksza László Gépjármn-közlekedési míívezetőképzés Huszonötén — a legfiatalabb huszonegy, a legidősebb ötven­két éves — járultak a három zsűri elé, hogy számot adjanak, mit is tanultak meg az elmúlt tiz hónap alatt a heti kétszer öt­órás tanfolyamon és otthon a szakkönyvekből. Gépesítés, szervezés, értékelemzés Ésszerűbben, célszerűbben Nemrég egy áj - gyámnak is nevezhető 'kisüzemet avattak fel SzentlásZlón. A Búzakalász Termelőszövetkezet 13 millió forintos 'beruházással cipőfel- sőrész-készítő üzemet létesített. A 600 négyzetméter alapterü­letű üzemcsarnok mellé anyag- és készáru raktárot, 150 ada­gos üzemi konyhát, öltözőt-für- dót építettek. Jelentős erdőte­rületük tévén, az üzem és a szociális objektum energiael­látását vegyes, szén- és fatü­zelésű kazán beépítésével ol­dották meg. Az új, kezdetben 120, ké­sőbb 200 löt (foglalkoztató üzem nemcsak a szövetkezet tagjainak ad munkát, megél­hetést. de 'jelentősen enyhíti a környék foglalkoztatási gond­jait is. Megtartani a népességet A Zselic sosem bővelkedett munkalehetőségekben. A tsz területén működő 'három ta­nács — SzentJászló", Almamel­lék, libafa — legfőbb közös tö­rekvése iparok telepítésével mégtartani a népességet. A tanácsi erőfeszítések eddig csak fél sikerrel jártak. Ibafán, a (megszüntetett iskola kollé­giumában konzervgyári, ún. laplkagyártó üzem működik. Maga az iskola azonban ma is kihasználatlan. Ilyen körülmények között fontos, a szövetkezeti érdeken is túlmutató féladatot tölt be a helyi tsz, amikor szélesíti melléküzemi tevékenysége kö­rét. Harminc-negyven ember­nek ad munkát a TEMAFORG- gal kialakított textilválogató részlegük, továbbá 18—20 fő­nek a Boldogasszonyfán mű­ködő oérnázó, illetve imotrln- goló. Szentmártonpusztán, a műemlék jellegű uradalmi kas­télyban 85—90 főnek adott munkát a Carbon-varroda, amelynek sorsát - 'bár jól mű­ködött —, a nagy szállítási tá­volság (pecsételte meg. Szent- lászlához Komló 65 kilométerre van, a Szigetvári Cipőgyár vi­szont mindössze 12. A komlói Carbon Vállalat érdeke azt is kívánja, 'hogy közeli kis üze­mékkel 'kooperáljon, ezért köl­csönös megegyezés alapján a tavaly év végén lejárt szer­ződést nem hosszabbították meg Szentlászló a Szigetvári Cipőgyárhoz pártolt át. A Pé n z üg ym iniszté riom se­gítségén túl a Szigetvári Cipő­gyár is hozzájárult anyagilag az új kisüzem felépítéséhez. A varrodai dolgozók átképzésé­ben a gyáriak segédkeztek. Tavaly 'harminc dolgozóját is­kolázta fee a tsz a gyárba, ahol azóta kitanulták az új szakmát, s hazatérve ma már ők taníthatják a többieket. Az átképzési 'költség terhét a szö­vetkezet viselte. Ehhez, tekint­ve, hogy mostoha termőhelyi adottságú tsz-róI van szó, ál­lami támogatást vehettek igénybe. A teherviselésben a cipőgyár is részt vett. A tőkés exportra, imég 'hoz­zá az egyik legigényesebb piacra termelő cipőgyár elemi érdeke, hogy a most induló új kisüzem jól működjön, vagyis, hogy a Szentlászilón 'bérmun­kában előállított női cipőfelső­részek minősége a legkénye- sébb igényeknek is megfelel­jen. Ezért o gyár egyik szak­emberét, Lukács Jánost is át­engedte a tsz-inek. ö lett az új üzem vezetője. iMint a fentiekből is megál­lapítható, a 'két 'kooperáló partner mindenre kiterjedő, körültekintő gondossággal ké­szítette elő az új üzem beindí­tását. Az 1985-ös év a betaní­tás és a felkutatás időszaka lesz, de 1986-tál már teljes ka­pacitással, 'három műszóikban termel a szentlászlói kisüzem. Mivel a dolgozók többsége nő, a fiatal anyák részére kisma­ma-szalagot szerveznek. Nem kell ingázniuk A termék piaca biztos, a gyár több éves megrendelést biztosít szerződésileg az üzem­nek. A termelőszövetkezet ikét munkásbuszt állított be, ami­vel háztól házig szállítják a dolgozókat a környező apró- falvakból, Almamellékről, Bol- dogasszanytfárál, Csebényből, Horváthertelendről, Ibafáról és Korpádról. A szövetkezet tehát nemcsak tagjainak biztosít kedvező, új munkaalkalmat, de mindazoknak a fiatal nő'k- nék. lányoknak és asszonyok­nak is, akik e tehetőség híján munka nélkül maradnának, il­letve 'kénytelenék lennének tá­volabbi varosakba ingázni. — Rné­A Pécsi Széchenyi István Gimnázium és Ipari, Hírközlési Szakközépiskola nem először szervez és ad otthont a felnőtt szakképzésnek, ám a gépjármű­közlekedési művezető tanfolya­mot a Volán támogatásával el­sőként rendezték meg Dunán­túlon. Az iskola Igazgatója, dr. Er- hardt Imre elmondotta, hogy tavaly februárban huszonnyolc művezető beosztásban dolgozó, illetve az olyan beosztásba vá­gyó hallgatóval indították a tanfolyamot. Igyekeztek olyan tematikát megvalósítani, hogy ne csak elméleti, hanem gya­korlati téren is újat és haszno­sat tudjanak adni a tanulóik­nak. Szakmai tantárgyak közül a gépjármű szerkezettan-tefhno- lógiai és diagnosztikai is sokat mondott legtöbbjüknek. A hall­gatók többsége a Volántól jött, de szinte minden jelentősebb gépjárműparkkal rendelkező baranyai ipari, építőipari és mezőgazdasági üzem egy-egy dolgozója is a tanfolyam hall­gatója volt. A vezetési, közgaz­dasági és jogi, a politikai is­meretek, valamint az üzemszer­vezés még a gyakorló műve­zetőknek is merőben új volt. Sári László, a Volán Oktatá­si és Továbbképző Leányválla­lat tanfolyamszervezője, a mű­vezetőképzés gazdája, az egyik zsűri elnökeként a hallgatók felkészültségével kapcsolatosan elégedetten állapítja meg, hogy megérdemlik a műszaki közép­vezetői állásra képesítést adó oklevelet. A tanfolyam felvéte­li követelményei között nem szerepel az érettségi, helyette elfogadott az ötéves, művezetői munkakörben eltöltött gyakor­lat. A záróvizsgán már túl van Balogh István, a Volán komlói üzemegysége MÁVAUT rész­legének művezetője, aki­nek ugyan van főiskolai végzettsége is — tehát nem kellett volna elvégeznie ezt a tanfolyamot -, itt mégis új dolgokat tanult. Horváth Géza, a Pécsi Hőerő­mű gépjárműkarbantartási osz­tályának műhelyvezetője azért vállalta a tanulást, mert van gépjárművezetésre és szerelés­re jogosító szakmája, de műve­zetői oklevele még nincs. Ma­ga fizette be a 3650 forint tan­díjat, azzal az ígérettel, hogy sikeres záróvizsga esetén azt neki a vállalat visszafizeti. Me­rényi József, a Szigetvári Álla­mi Gazdaság autójavító rész­legének csoportvezetőjének nem volt ilyen gondja: kifizették a tandíját és munkaidőkedvez­ményt is kapott, hogy időben beérjen az Iskolába. A több­ségnek a munkáltató fizette a tandíjat és biztosította a tan­folyamra járás feltételeit. Marczinek Zoltán, a Közle­kedési Minisztérium oktatási főelőadóját az egyik zsűri el­nökét kérdezem: lesz-e jövője a közlekedési művezető tanfo­lyamnak? — Kell hogy legyen, ugyan­is oktatási rendszerünkben olyan, mint ez, ami tevékeny­ségre képez. Bár még kísérleti stádiumban van, jelzi, hogy már nem „mostohagyerek" a művezetőképzés. Ahogy azt a most zárult első tanfolyam hallgatói egyhangú­lag elismerték: a tanfolyam jó volt, sok új ismeretet szereztek. A Széchenyiben a következő művezetői tanfolyam március­ban indul. A -sza'bályozóváltozások is­mét feladták a ledkét: a gazdálkodó szervezeteiknek létfontosságú az új rendel­kezések gyors és alapos megismerése, helyes alkal­mazása — s ennek részeként a költséggazdálkodást javí­tó, az ésszerű takarékosság­ra szorító ügyvitel, a köny­velés, elemzés szervezése és gépesítése korszerű módsze­rekkel. Ebhez ad segítséget a 'PM Szervezési és Clgyvitel- gépesítési Vállalat, immár 25 éve számos gazdálkodó­nak, Baranyában is töibfoék 'közt mintegy száz vállalat­inak, szövetkezetnek. (Milyen feladatokra vállal­koznak? Az új szabályozók nyelvén A korszerű ügyvitel egyen­lő szervezés és számítógépe­sítés ... A vállalat számá­ra az egyenlet első része a célt, a másik része a fel­adat-meghatározást és a megvalósítást jelenti. Ebből kitűnik az is, bogy a szerve­zés a imunka (meghatározó része, a számítógép pedig olyan meghatározó eszköz, amely visszahat a szervezés­re és a feladatok -megvaló­sítására. A vállalat szervezési tevé­kenysége az ügyviteli mun­kán belül elsősorban a gaz­dálkodók, valamint a költ­ségvetési intézmények, szer­vezetek számviteli-pénzügyi munkájának folyamatos kor­szerűsítésére, egyszerűsítésé­re, és egységesítésére irá­nyul. A számvitelt és vanza- tait információrendszerként ikezeili; az alrendszerek jól leválaszthatók, ezért önál­lóan és hatékonyan száimító- gépesíthetők. A vállalat szá­mítógép-alkalmazási tevé­kenysége főként az irodai mikroszámítógépre támasz­kodik. (Két alkalmazástechni­kai jellemzője vain: a helyi alkalmazás és a ikartonrend- szerű nyilvántartás. Az utób­bi egyre inkább a képer­nyős, „párbeszédes" üzem­mód alkalmazásának 'irá­nyába -mutat. Az irodai mik­roszámítógépekkel együtt a személyi és miniszámítógé- peket is a technikai eszkö­zeik választékáiban tartják. E számítógépek egy része szövegfeldolgozásra is hasz­nálható, és mintegy első lé­pés az irodai munka komp­lex szervezése, automatizá­lása felé, amely a vállalat céljai 'között szerepel. Az alkaiimazásii -program­csomagok általánosított és egységes megoldást jelente­nek -a számviteli alrendsze­rek számítógépesítésére, csökkentik a felkészülési, szervezési, -programozási és 'bevezetési időt, ezért az egyedi megoldásokhoz ké­pest kb. negyedére csökken­tik az alkalmazásba vétel költségeit. A vállalat szoft­ver-könyvtárában (mintegy 100 — különféle ügyviteli fo­lyamatra és — gépre kidol­gozott — programcsomag áll a felhasználók rendelkezé­sére. Leggyakrabban alkal­mazott technikai eszközök: a különféle Robotron, Flop- pymat, Commodore 64, 610, illetve VT 20. 20/A, 20/IV. tí­pusú számítógépek. A vál­lalat az idén megkezdi a kedvező árfekvésű Robotron 1715-ös professzionális sze­mélyi -számítógépek és o Fe­lix 1000-es mikroszámítógé­pek alkalmazását. A számítógépes ügyvitel- szervezés mellett foglalkozik a v' Halat az ügyviteli folya­matok (nem számítógépes) szervezésével is, illetve ezzel összefüggésben különböző -vállalati -belső szabályzatok készítésével. (Felkészült pél­dául az új vállalatvezetési formák 1985. évi bevezetésé­vel kapcsolatos szabályzat­készítési feladatokra, példá­ul a szervezeti és működési szabályzatok korszerűsítésé­re, az alapszabályok kidol­gozására. A vállalat tanácsadási szolgálata jelenleg mintegy 2500 vállalattal és szövetke­zettel áll szerződéses kap­csolatban, és a jövő évtől tervezi e szolgáltatás kiter­jesztését a (költségvetési szervezetekre, intézmények­re is. A tanácsadás a gazdálko­dás igen -széles körét érinti - a Dél-dunántúli Gázszol­gáltató Vállalat részére -pél­dául a vállalati bérlakás-ér­tékesítés, a Pécsi Szolgálta­tóipari Vállalatnak a ma­gánszektor forgalmi -adója kérdésében adtak felvilágo­sítást. A Painnomvin Borgaz­dasági Kombinátnak az R 1750 FD típusú középgép te­lepítésében és a bérelszá­molás programozásában, géprevitelében, a Pécsi Táv­fűtő Vállalat számára a kö­zös helyiségek átalányéi szá­molásának megoldásában, a Köztisztasági és ‘Űtkorban- ta'rtó Vállalatnak o gépjá-r- műüzem elszámolás és az anyagikönyvelés -megoldásá­ban adtak programot. A tanácsadás formái igen változatosak. Legálta­lánosabb a személyes, a le­vélben! és telefoni tanács­adás, de igen nagy érdek­lődés kíséri a csoportos kon­zultációkat és a nagyobb szabású anikétoka-t is, ame­lyeken -a témák legjobb ha­zai szakértői tartanaik elő­adásokat, és válaszolnak a feltett kérdésekre. A tanács­adás alkalmával a szolgá­lat munkatársai o helyszínen is felkeresik a -tagvállalato­kat és szövetkezeteket. Átvilágított vállalat A vállalat oz utóbbi két évben új szolgáltatásiként beindította a gazdasági és értékelemző tevékenységet: tavaly októberben megala­pította a Gazdasági és Ér­tékelemző („Analízis") Leányvállalatát. A cég célja: a gazdálko­dás javítása érdekében a különböző -nép-gazdasági ágakba, ágazatokba tarto­zó vállalatok és -szövetkeze­teik ibelső veszteség-forrásai- rnaik a gazdasági és érték- elemzés módszereivel törté­nő feltárása, a vállalatok „átvilágítása” révén a kriti­kus pontok megállapítása, valamint ezek megszünteté­sére irányuló döntéselőkészí­tési javaslatok — -különös te­kintettel az alacsony -haté­konyságú gazdálkodó szer­vezetekre. Tevékenységi kö­rébe tartozik a vállalatok­nál -feltár! felesleges eszkö­zök 'hasznosításának, értéke­sítésének szervezése -is. Mun­kamódszereiben igyeiksrik hasznosítani a gyakorlati igényeknek megfelelően a -legújabb elméleti és tudo­mányos eredményeket, a ha­zánknál ina-gyabb tapaszta­lattal rendelkező országok tanácsadó-szervező vállala­tainak módszertani anyagait. iMindez az egész gazdasági munka hatékonyságának, eredményességének növelé­sét szolgálja. Varga J. Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom