Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-24 / 22. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flanio XLII. évfolyam, 22. szám 1985. január 24., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Iskolai fegyelem (3. oldal) Diákétkeztetés: Ki fizet többet? (5. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Építés alatt a mecsekjánosi biogáz-telep, (írásunk az 5. oldalon) Helyiket szeressem? É vtizedek óta először beszéltem olyan válla­latvezetővel, aki fenn­tartások nélkül dicsérte az új és bevezetés előtt álló kere­setszabályozási rendszert, hozzátéve, hogy a január el­sejétől érvényes szabályozás adta lehetőségek kihaszná­lása most valóban a vállala­tokon múlik. Tudniillik, ha nem mozdul meg végre a vállalatok belső ösztönzési rendszere, ha a gazdálkodó egységek továbbra is a ha­gyományosan merev bérpoli­tikát és bérgazdálkodási gyakorlatot folytatják, akkor valóban magukra vessenek; akkor nincs az^ a központi szabályozás, amely Valóbán kedvező lehetőségeket ígér a teljesítményarányos bérezés megvalósítására. Más jelek is arra utalnak, hogy a vállalatoknál minden eddiginél nagyobb érdeklő­dést váltott ki az új kereset­szabályozási rendszer, mi több: minden eddiginél ko­molyabban veszik a szabá­lyozást. Sorra érkeznek a hí­rek a különböző próbaszá­mításokról, modellezési gya­korlatokról, amelyek közös lényege: eldönteni — a ren­deletben megszabta január végi határidőig —, hogy a felkínált lehetőségek közül melyik szabályozási formát válasszák. Nehéz a döntés. Ha vala­hol a legprogresszívebb mo­dellt — tehát a keresetszint­szabályozást — választják, akkor nagyon megfontolan­dó, hogy e rendkívül radiká­lis ösztönzési eszközzel elő­állítható-e annyi nyereség, amiből viszonylag könnyedén fizethetők a bérek adóter­hei, úgy, hogy közben ele­gendő pénz marad a fej­lesztésre is. Ha a kereset­növekmény-szabályozást vá­lasztja a vállalat — mert óva­tosabb, s nem bízik az adó- viselő-képességében —, ak-- kor meg kell békülnie a vi­szonylag szerényebb ösztön­zési lehetőségekkel, s legfő­képpen azzal, hogy számá­ra, lényegében, nem szűnik meg a sokat kárhoztatott „bázisérdekeltség", mert nem szűnik meg az átlagbér­ellenőrzés sem. És a további diJemma: érdemes-e válasz­tani — átmenetileg — az úgy­nevezett „szigorított” közpon­ti bérszabályozási modellt, felkészülve a jobb időkre, az eredményesebb gazdálko­dásra, mely felkészülés köz­ben a bérek csak szolid mér­tékben emelhetők, de sem­miképpen nem kell azzal számolni, hogy a keresetek csökkennek. Másképpen fogalmazva: eddig — tehát a január el­sejéig érvényes bérszabályo­zás szerint — például 100 fo­rint értékű anyagmegtakarí­tásból mindössze 5-8 forin­tot fordíthatott a vállalat bérre. A keresetszint-szabá- lyozás révén akár 40—50, a növekményszabályozás révén pdig 15-25 forintot is „bére- síthet". De nagyon megfon­tolandó, hogy eférhető-e az a bizonyos 100 forint anyag- megtakarítás — és nemcsak ma, hanem a közeljövőben is! —, mért ha ennek remé­nyében valahol például a keresetszint-szabályozást választják — a nagy adóter­hekkel együtt —, s az előze­tes számításokban tévedtek, akkor számolni kell azzal, hogy ez a szabályozási for­ma nem garantálja a már elért bérszínvonalat. Vagyis: eredménytelen gazdálkodás esetén automatikusan csök­kenteni kell a bérszínvona­lat. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal szakemberei - előzetes számítások alapján — úgy becsülik, hogy a vál­lalatok és a szövetkezetek 40 százalékánál választják majd a legkockázatosabb ke­resetszint-szabályozást. 20 százalékánál a növekmény­szabályozást, s a többiek — értelemszerűen — a központi keresetszabályozási formába kerülnek. Hogy e becsült arányok miként módosulnak majd a gyakorlatban — még nem tudni. Mindenesetre a bérszabályozással kapcsola­tos „vállalkozói kedv” csilla­podását jelzi, hogy azoknál a vállalatoknál is kacérkod­nak a központi keresetszabá­lyozás gondolatával, ahol e szabályozási formáról szó sem lehet, hiszen a központi bér-, illetve keresetszabályozási formát elsősorban a nem nyereségérdekeltségű közüze­meknek, továbbá az úgyne­vezett „válságiparágban" dolgozó vállalatoknak tartják fenn, például a kohászatban. S bár — kockázatmentessége miatt — első pillanatban ta­lán vonzónak tűnik a köz­ponti szabályozás, mindenki­nek meg kell békülnie a gondolattal, hogy a verseny- szférából — külön engedé­lyekkel, egyedi elbírálás alapján — senki nem kerül­het e körbe. A kkor tehát végül is mi­lyen szabályozási for­mát válasszon a válla­lat? A döntéssel kapcsolatos alapkérdés: vajon sikerül-e a teljesítménynövelésre ösz­tönző keresetszabályozást úgy megvalósítani, hogy az a fő munkaidőben is lehe­tővé tegye a kiemelkedő tel­jesítmények tisztességes, vagy éppen kiugró összegekkel való megfizetését? Sikerül-e ehhez igazítani a vállalati belső ösztönzési rendet? Si­kerül-e megbízhatóan prog­nosztizálni, hogy a manap­ság esetleg kedvező gazda­sági pozícióban lévő válla­lat — fejlesztési lehetőségeit, termékstruktúráját, piaci helyzetét illetően — néhány év múltán változatlanul ked­vező gazdasági pozíciókra számíthat-e? Vagyis: sike­rül-e megvalósítani az any- nyira hiányolt stratégiai ter­vezést, mégpedig olyan biz­tonsággal, hogy arra már most felépíthető legyen o hosszú éveken át működő — és a választott keresetsza­bályozási formához igazodó - ösztönzési rendszer. A ja­nuár végi határidőig még van egy kis idő. Előbb-utóbb azonban minden vállalatnak döntenie kell. Vértes Csaba A Szovjetunió kész a tárgyszerű megbeszélésekre Csernyenko üzenete a szovjet béke­harcosokhoz Moszkvában szerdán meg­kezdődött ’ a szovjet béke­harcosok össz-szövetségi kon­ferenciája. A tanácskozás résztvevőihez üzenetet küldött Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Ebben hangsúlyozza: Az emberiség előtt álló legfontosabb feladat jelenleg egy nukleáris háború kirobbanásának megakadá­lyozása, aminek sikeres meg­oldását jól szolgálná a fegy­verkezési hajsza világűrre tör­ténő kiterjesztésének megaka­dályozása, s ezzel egyidejűleg a radikális előrelépés a nuk­leáris fegyverzetek csökkenté­se terén, egészen azok végle­ges felszámolásáig. A feladat jelentőségét fel­ismerve - mutat rá az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke - a Szovjetunió javasolta, hogy kezdődjenek szovjet—amerikai tárgyalások a kozmikus és nukleáris fegyverzetekről. A Szovjetunió kész a tárgyszerű és konstruktív megbeszélések­re, s reméli, hogy az Egyesült Államok is becsületes, s fele­lősségteljes magatartást tanú­sít. A szovjet vezető emlékeztet arra, hogy az egész haladó emberiség idén ünnepli a fa­sizmus feletti győzelem negy­venedik évfordulóját. A jelen­legi és elkövetkezendő nem­zedékek békés jövője érdeké­ben minden tőlünk telhetőt meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy gyökeres fordulatot érjünk el a nemzetközi légkör egészségesebbé tételének irá­nyában — hangzik az üzenet­ben. 40 kilométeres körzetben megoldott a szemétszállítás A komlói rendelőintézet földszinti helyiségének egyikét burkolják a Sásdi Költségvetési Üzem kőművesei. Fotó: Erb János A Sásdi Költségvetési Üzem 1985. évi munkái A felújításokat folyamatos üzemelés mellett végzik Bakócán a jelszó: „Figyelői a gyerekekre!" A Sásdi Nagyközségi .Költ- ségvetési üzem 200 dolgozó­jára jelentős felú j ító síi-korban - tantási, beruházási és kommu­nális feladótok elvégzése vár 1985-ben. Az üzem tizenhat községi és 'nagyközségi tanács megrendelésére tevékenyke­dik, de vállalják a komlói, a megyei tanácsi megbízások teljesítését 'is. Horváth László, az üzem igazgatója a felújítások közül a Ibakócai gyermekotthoniban, a komlói 'kórház-rendelőinté­zetben, a gesztenyési szociális otthoniban folyó munkákat emeli ki. A balkócai gyermekotthon felújítása 1983-ibam kezdődött. A munkáik szervezését nehezí­tette és nehezíti, ihogy a gyer­mekotthon folyamatosan üze­mel. A munkásaknak vigyáz­niuk kell a sok kíváncsi-csin­talan gyerekre is. Az 'itt dol­gozó kőművesek, parkettások, festők, villanyszerelők mind fiatalok, így a gyerekekre fi­gyelést fontos feladatuknak tekintik, s ezt vállalták is- a felszabadulási és kongresszusi muinkaversenyben tett felaján­lásukban. Jelenleg a főépület­ben belső munkákat végeznek. A iműemléképület külső felújí­tását a nyár végére befejezik. A komlói kórház-rendelőin­tézet 1984 novemberétől a be­tegeken kívül a sásdi üzem dolgozóit is nap mint nap „fo­gadja". Ha jelenleg kényel­metlenséget is okoz a bete­geknek e szükségmegoldás, a nyár közepétől már felújított- átalakított rendelőintézet fo­gadja őket. A gesztenyési szociális ott­hont egy volt iskolaépületből alakítják ki. A 45 fős otthon a megye egyik legszebb, leg­korszerűbb intézménye lesz. Az ősz végére tervezik az átadást. Sásdon - többek között — a posta átaiakítását-korszerű- sítését végzik a költségvetési üzem dolgozói. A crossbar rendszerű telefonközpont épí­tését a tervék szerint a jövő hónapban befejezik. A sásdi üzemek, szövetkezetek össze­fogásával valósulhatott mega te lefoniközpan t ko rsze rű s ítése. A Sásdi szolgáltatóház 'üte­mezés szerinti első részét is ez évben átadják: női szabó, ci­pész, kulcsmásoló, villanysze­relő lesz itt. Sásd két öreg, el­avult bölcsődéje közül az egyi­ket még az idén korszerűsítik, felújítják. A kommunális 'tevékenységek között legjelentősebb a lakos­sági és közületi szemétszállí­tás. 1974-től oldja meg ezt a nehéz feladatot o Sásdi 'Költ­ségvetési üzem. Jelenleg 40ki­lométeres körzetben, 4280 he­lyen veszik fel a szemetet az ■üzem szemétszállító gépkocsi­jai. A körzetben csak Vásáros- dombén nincs megoldva a sze­métszállítás - egy szeméttelep kialakítása a feltétele annak, hogy a rendszerbe bekapcsol­hassák ezt a községet is. A munkaverseny-mozg a lom­ban ez évben is a ba'kócai gyermekotthon maradt a fő vállalási terület. Emellett őrna­gya rhente lend i üzemi üdülő bő­vítésében vesznek részt kőmű­ves-, festő-, pa Hkettásb rigód ok. A KISZ-.alapszervezet tagjai az üzemi szociális 'épületek külső vakolását vállalták. Hattyúk a Dunán. A felvételt Fehér Géza kedden készítette Dunaszekcsőn. L. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom