Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-05 / 3. szám
Látkép a Pécsi Bőrgyár udvaráról Hol nincs, ami van? Erb János felvétele Szagíríntus Vállalkozó szövetkezetek *, Gazdasági társulás Dél-Dunántúl jobb ellátására Árukínálatf választék — 600 milliós forgalom A BIVIMPEX kirendeltség- vezetője széles kormozdulattal legyez a 'hegy felé: — Ha onnan, észaik felől fúj a szél, mi is érezzük a bűzt. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat környezetvédelmise nyugat felé mutat: — Valahol ott kell lennie a forrásnak, mert ha onnan jön a szél. .. A két irány metszéspontjában, északra a BIVIMPEX-től, nyugatra a Ibúsipartól, mindkét esetben 100 méteres távolságokról van szó - a Bőrgyár. Itt azt mondja a környezetvédelmi vezető: — Bejöttünk mi este nyolckor, kilenckor, szagolgattuk, kerestük, ihol a bűzforrás. De nem találtuk. — Éppen „elöntötte" a környéket a büdösség? — Nem, akkor nem volt büdös. — Talán akkor kellett volna keresni a forrást, amikor „ki volt illatosítva" az út?! Hogy merre mutat Barna Lajos, a Pécsi Bőrgyár környezetvédelmi vezetője? Semerre. Tökéletesen tisztában van a helyzettel: azzal, bogy időnként a szélesebb környéket is elözönlőén vastag bűzfefhő teszi súlyossá a levegőt, s hogy ezt hovatovább 100 000 pécsinek okoz kellemetlenséget, hogy valahonnan csak származik ez az embierriasztó büdös, s hogy a lehetséges források között a közvélemény ott sejti az 1500—2000-féle vegyszerrel, nyers bőrökkel, s ki tudja még mível nem dolgozó bőrgyárat is. S nemcsak a közvélemény. Az újságíró 'is. A kérdés ezért kissé nyersen fogalmazott: — Mitől büdös a bőrgyár? — Nem büdös. Van szaga, de annak az átható bűznek a forrását, ami a környéket ellepi, mi nem találtuk. — Mégis: hol vannak a kerítésen belül bűzforrások? — Részint a nyersbőrraktár, azután a „pőreszállítás”, de ezek a meszezett bőrök sem állnak tovább az udvaron fél óránál. Ezen a két dolgon változtatni nem tudunk, a gyárnak 10 éven belül előreláthatólag nem lesz pénze a nyersbőrraktár légkondicionálására. Azután potenciális bűzforrás lehet az oldószeres kikészítő. De itt 15-20 méteres magasságban vannak „kidobások", jut a szabadba a kikészítő levegője. Keletkezhet bűz a szennyvíztisztítás során, ha azonnal nem szállítják el az iszapot. Most már naponta viszik el, tavaly még 4—5000 köbmétert voltunk kénytelenek 4. HÉTVÉGE tárolni. Én egyébként úgy látom: ha bűz szabadul el a bőrgyártól, akikor az csak a szennyvíziszap-szállításkor lehetséges. 1985-ben azonban ezt is megoldjuk: víztelenítőt, szalagszűrőprést állítunk munkába, eredményként a gyáron belül megszűnik az iszaptárolás. — Lehet most légszennyezőnek mondani a bőrgyárat? — Igen, de nemcsak a bűz alapján ... Egyébként lég- szennyezés miatt — iha jól emlékszem - 6-7 léve nem kellett környezetvédelmi bírságot fizetnünk. — Ahhoz, hogy a gyárban minden környezetszennyező forrást kizárhassanak, mekkora beruházásra lenne szükség? — 1,5-2 milliárd forintra. Ezzel tudnánk megfelelni a jelenlegi jogszabályi követelményeknek, de hát ekkora összeg óriási beruházás középvállalati szintéin. Képtelenség. — Egyik oldalról: valóban nincsen ennyi pénzük a vállalatoknak. A másik oldalról: lehetnek túl szigorúak a környezetvédelmi előírások. Csakhogy a levegő nem magas követelményektől lesz büdös ... — Egyetértek az elvárások alapelveivel. A gondunk az, hogy túl gyors megoldást kívánnak az előírások, s erre a gyár nincsen felkészülve. — A hallottakból Ítélve: a bőrgyár nem lehet az' átható bűz forrása. — Abban valóban nem érezzük magunkat közreműködőnek. Ha valami ludas, akkor csak a szennyvíziszap jöhet szóba. Mindenesetre hangsúly- eltolódás van: pár évvel ezelőtt a fő gondunk a szennyvíztéma volt, most a légszeny- nyiezés. A fellelt ellentmondásokat nem fogalmazzuk meg ismét. Inkább -menjünk arrébb néhány száz méterre, a Bőrgyárak Közös Kereskedelmi Vállalata 7. számú nyersbőr-kirendeltségére, a BIVIMREX-hez, ahol Ambrus Zoltán egyre a raktár felé terel: ugyan, győződjek meg magam is az „orromnál fogva”, nincs ftt semmiféle bűz. — Nem is lehet — magyarázza az udvaron. — Már az, ahogyan mi a bőrrel foglalkozunk, kizárja a bűz keletkezését: a 'bőr dö-ntő többsége csak papíron van itt. Októberben például az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól 3423 marhabőrt és 22 058 sertésbőrt vettek át, de ebből csak 26 marhabőr került a BIVIMPEX raktárába, a többit közvetlenül szállították a húsüzemből a bőrgyárba, azaz az út egyi-k oldaláról a másikra.- Úgy mondjuk - hallom Ambrus Zoltántól —, hogy mi zöldbőr állapotban adjuk át- még nyersen — a bőrt. Ide be se jön, átlagosan egy-egy hónapban ha 100—120 megfordul itt, azt is csak rövid ideig tároljuk. -Mi eddig környezetvédelmi bírságot nem fizettünk, figyelmeztetést sem kaptunk, s jóllehet: 15-20 évvel ezelőtt még rengeteg nyersbőrt tároltak itt, s akkor valóban volt bűz, de ma már kirendeltségünket patikának lelhet nevezni ... Ismét körbemutat, de én tartok tőle: nem vennék itt gyógyszert, legfeljebb a magammal vittet kapnám be — szédülés ejlen. — Mindent meg lehet szokni — mondja a kirendeltségvezető, már bent a raktárban, ahol valóban kevés a bőr. Az egyiket egy dolgozó, mint egy nedves, hatalmas, szőrös rongyot vonszolja maga után. Keresem a1 legyeket — hát persze, tél van ... De mi lehet itt nyáron? Ahogy belépek a szobába, rögtön ez a szó jut eszembe: válságstáb — mert ha az igazgató, a főmérnök és a környezetvédelemmel foglalkozó szakember együtt fogad a gyárban, bűztémában, ott... Kezembe nyomnak egy papírt, rajta gépelt írás, „Tárgy: ... leilesztések köre. amelyek a vállalat megítélése alapján a bűzkibocsátás mértékére hatással lehetnek." — Úgy kell érteni — mondja Tóth Miklósné, a' Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat környezetvédelemmel foglalkozó szakembere —, hogy potenciális bűzkiho- csátás lehetséges csak. Tényleges nincsen, ez szükségszerűen következik a technológiából. — Nem is volt? — Nyílt téren volt eddig az állatszállás, de december közepétől már fedett, a trágya is zárt csatornarendszeren távozik. — ló néhány helyen van az üzemben levegöelszivás. Például a sertésvágóban. — Innen nem jöhet ki erős szag — mondja Fehér Sándor főmérnök. — Nem is bírnának akkor itt dolgozni az emberek ... — A zsírolvasztóból? — Onnan sem. — Bőrök nem büdösödhet- nek be? — Folyamatos az elszállítás, nincs erre nálunk ideje. — Azok a bizonyos potenciális bűzforrások melyek lehetnek? — A csontokat is naponta viszik el, a bél- és zsigerma- radványokat ugyancsak, a ben- dőtartalom zárt térbe kerül, s ráadásul ennek nincs is szaga. Azt persze, hogy bármelyik cég felvállalja: igen, én vagyok fő forrása a „Bermuda- háromszögből” kiömlő bűznek, aligha várható. Néhány apróság azonban feltűnt: hogy a bőrgyár légszennyezőnek mondja magát — ám a bűzkibocsátás helyét nem találják. A bőrök — ha nem is hosszú ideig — az udvaron várnak további feldolgozásra, vagyis nehezen zárható ki: bűzforrás. Az pedig, hogy pillanatnyilag a hangsúly ebben az üzemben a légszennyezés kizárásán van, önmagában is árulkodó. De nyilván hasonló cipőben jár a húsüzem is: innen-onnan, ha nem is átható, de. . . „A jelenlegi vágócsarnok nem felel meg az exporthigiéniai követelményeknek. Központi telepünk a beépítettség miatt tovább nem bővíthető, s a hiányzó szennyvíztisztítási technológia itt nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg ..." — olvasom a már említett, a Környezetvédelmi Intézet részére készített összefoglalóban. ígéretesnek tűnő jövővel egyébként egyedül ebben az üzemben találkoztunk: „A vállalat úgy döntött, hogy a VII. ötéves tervidőszakban egy 700 000 darab sertés levágására alkalmas vágócsarnokot és 4000 tonnás exportdarabolót épít. Ezután a szennyes munkafolyamatok, illetve a mellék- termékek feldolgozás előtti tárolása is természetszerűleg kitelepül innét az új helyre .. Ez már valami. Mert olvashatunk e sorokban azokról, amit sehol sem találtunk: szennyes munkafolyamatok, melléktermékek feldolgozás előtti tárolás sa*... Mészáros Attila Baranya, Somogy és Tolna fogyasztási szövetkezetei, a kaposszékcsői Kossuth Mgtsz, a budapesti Skála-Coop, valamint a Pécsi TSZKER új vállalkozásba 'kezdett decemberben. A létrehozott Skála—Kapos Gazdasági Társulás tagjai alakuló ülésükön megválasztották az igazgatóságot, amelyben a megyék két-két képviselője 'kapott helyet és döntöttek a működés néhány fontos kérdésiéről.- Hogyan működik az új dél-dunántúli szervezet, melyek a legfontosabb feladatai, céljai? — erről kérdeztük a gazdasági társulás igazgatóját, Ormosy Lajost. — A gazdasági társulás célja, hogy a nagykereskedelmi tevékenység keretében a szövetkezeteknek — elsősorban tagjainknak — nyújtandó vá- las-tékot bővítsük, helyi áruforrásokat tárjunk fel és értékesítsük a szövetkezeti ipar jó minőségű termékeit. E mellett a 'korábbinál nagyobb hangsúlyt kap majd a 'helyi önállóság, a felelősségvállalás és a raktárbázis gazdaságos tevékenysége is.- Ez azt jelenti, hogy az alapítók anyagilag is érdekeltek? — A vállalkozás a kapos- szekcsői Kossuth Mgtsz által üzemeltetett területi raktárbázis feladatait vette át és a lehetőségek szerint fejleszti, bővíti azokat. Egy-egy résztvevő minimum 200 ezer forintos alaptőkével járul 'hozzá a műDohányzás, alkoholizmus, túltápláltság — a mai magyar életformának ezek azok az ingoványos területei, ahonnan mind több embert .veretnének kimenteni az egészségnevelés elkötelezettjei. Kicsit kevesebb szó esik mostanában a tisztálkodásról — szaknyelven a személyi higiénia alapkövetelményeiről — holott, sajnos semmi okunk arra, hogy erről megfeledkezzünk. Dr. Bleyer Erzsébet, a Baranya megyei KÖJÁL osztály- vezető főorvosa egy felmérés adataival szolgál. — Gyermekgyógyászokkal összefogva Vajszló, Szederkény és Kővágószőlős térségében a 6-14 éves korosztálynál vizsgáltuk, milyenek a tisztálkodási szokásaik. Nem sok megnyugtatót tapasztaltunk. Vajsz- lón például 30 százalék körül van a bélférges gyermekek aránya és a kedvezőbb összetételű Szederkényben is 20 százalékos fertőzöttséget mértünk. Az okok a tisztálkodás alapműveleteinek hiányára vezethetők vissza: mosakodás, tiszta fehérnemű és hasonlók. Ha a gyermekek fogainak az állapotát nézzük, az sem túl szívderítő. Sokhelyütt elmarad a rendszeres fogmosás. — Városi környezetben nem végeztek vizsgálatokat? — Ilyen átfogót nem, de az iskolaorvosoktól rengeteg információt kapunk. A városi gyermekeknél gyakorta tapasztalható, hogy a divatos szépítőszerek, piperecikkek hatására elvékonyodik a bőr zsíros védőrétege, könnyebben befogadja a kórokozókat. Nem egyszer allergiás panaszokat is okoznak ezek a „csodaszerek". Félreértés ne essék, használjanak jó samponokat, dezodorokat a fiatalok, de módjával és főként: ne a tisztálkodás helyett! ködéshez. Az eddigi kettős kötődés — áruellátás, szövetkezeti kapcsolatok — mellett új, jelentős szerepet játszik a tő- keérdékeltség 'is. — Hogyan támogatja a gazdasági társulást a Skála- Coop? — Működésünk garanciáját természetesen továbbra is elsősorban a Skála-Coop szervezete biztosítja. Az országban alakuló hét gazdasági társulás részére az átadandó árumeny- nyiiség figyelésére, a szervezeti munka koordinálására külön igazgatóságot hoztak létre. A másik biztosíték a belföldi árualap mellett meglévő export-import lehetőség, amely a nyugati piac tekintetében 30 millió dollárt, a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben pedig mintegy 25 -28 millió rubelt jelent. — Mi a legfontosabb idei feladatuk? — Elsősorban élelmiszer-, ruházat- és vegyesiparci'kk- szakmában szeretnénk az igényeket mind teljesebben kielégíteni. Az ebhez megfelelő árualap 80 százalékát kezdetben még a Skála-Coop biztosítja, később azonban növeljük a saját beszerzés arányát. 1985-re 600 millió forintos forgalmat tervezünk. Fontos feladatunknak tartjuk ezenkívül a szállítási idő csökkentését, a megbízható, minden tekintetben korrekt üzleti kapcsolatok kialakítását.- A helyes tisztálkodási szokások kialakulásában a család mellett nagy szerepet játszhatnak a bölcsődék, óvodák és iskolák is.- A bölcsődékben a legjobb a helyzet. A demográfiai hullám levonulása — ha önmagában nem Is örvendetes dolog -, arra jó, hogy nem túlzsúfoltak ezek az intézmények. A gondozók szemmel tudnak tartani minden egyes kisgyermeket, miként és mennyit tisztálkodik. Az óvodákban már nem ilyen kedvező a kép. Több olyan gyermek kerül ide, aki otthon nem sajátította el ezeket a szokásokat és a magasabb létszám miatt már nem tudják ezt úgy számonkérni rajtuk, mint a bölcsődékben. Az iskolákban pedig még ma is előfordul, hogy az elemi kézmosási, zuhanyozási lehetőségek hiányoznak. — Egy időben sok volt a tetves gyermek.- Szerencsére sikerült megfékezni ezt a jelenséget. Hatásosak az e célra készült féregirtó szerek és sokkal jobban odafigyelnek a pedagógusok, orvosok és a szülők is erre az ártalomra. Most viszont — főként a sportoló fiataloknál — gyakori a bőrgombásodás, ami a tisztálkodás hiányára vagy felületes voltára vezethető vissza. — ön sokat jár különböző konferenciákra, tanácskozásokra. Országos viszonyítással nézve, milyen Baranyában a személyi higiéné állapota? — Sem panaszra, sem pedig önelégültségre nincs okunk. Azt pedig végképp nem tehetjük meg, hogy lankadjon a figyelmünk. Sok munkánk van, főként a cigány származású lakosság körében, az aprófalvas vidékeken, de a lakótelepeken sem hanyagolhatjuk el az egészségnevelést. B. Cs. Miként tisztálkodnak a baranyai gyerekek?
