Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-22 / 20. szám

6 Dunántúli napló 1985. január 22., kedd Pécsiek a városért Kálvária-dombtól a Havi hegyig Vita a szakosztályokban Felcser László grafikája a Tettyéről Kálvária-domb—Tettye—Ha­vihegy ... Pécs e jeles részei mindenképpen több figyelmet érdemelnek, mint amennyit ed­dig fordítottunk rájuk. A három közül kétségkívül az első — a Kálvária-domb — van a leg­mostohább helyzetben, amely hosszú évek óta — és válto­zatlanul! — „csövesek" tanyá­ja. Erről a minap magunk is meggyőződhettünk. Tavalyelőtt a további rongálásokat meg­előzendő befalazták a kápol­na bejáratát és valamennyi ablakát, ma pedig a hátsó fal jócskán kibontva, s a résen át szemlátomást gyakorta közle­kednek. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán évekkel ezelőtt ta­nulmányterv született a Kálvá­ria-domb — Tettye—Havihegy rendezéséről, fejlesztéséről, s ez része annak a nagyvonalú elképzelésnek, amely a kór­ház-tértől kiindulva sétányt alakítana ki a városfal men­tén, s a sétány végpontja a Havihegyen lenne. E tanul­mányterv bemutatása és társa­dalmi megvitatása volt a célja annak a december 19-én a mozgalmi házban tartott ösz- szejövetelnek, amelyre egyesü­letünk három szakosztálya — a várostörténeti-műemlékvédelmi, az építészeti-városrendezési és a környezet- és természetvé­delmi szakosztály — hívta meg az érdeklődő pécsieket. Csak­nem százan jöttek össze, s hallgatták ameg Gömöry Já­nos városi főépítésznek és Sza- bópál Bálint építésznek, a ta­nulmányterv készítői egyikének az ismertető előadását, majd mondták el a véleményüket. Egyöntetű volt az a nézet, miszerint szinte már a 24. órá­ban vagyunk, amikor még eredményesen lehet intézkedni. Különösen áll ez a Kálvária­dombra, amelynek a tulajdon- viszonyait kellene mindenek­előtt rendezni ahhoz, hogy tár­sadalmi összefogással egy olyan közparkot lehessen itt létrehozni (a mai terepviszo­nyok és növényzet megőrzésé­vel), ahonnan csodálatos kör­panoráma nyílik az egész vá­rosra. Többen féltő hangon szóltak a Tettyéről. Felvetették: e patinás városrész épületállo­mányának alig az egytizede van állami tulajdonban, ezért aligha képzelhető el a terület szervezett rehabilitációja. A la­kosság részéről jelentkező fel­újítási szándékokat kellene te- .hát úgy irányítani, hogy az év­százados beépítettség karakte­re minél kevésbé károsodjék. Sokan tették szóvá a Vince utcai Tettye-patak rendezetlen­ségét. Egyesek annak a lefe­dését javasolták, többen vi­szont — emlékezvén a régi, rendezett patakra — azzal ér­veltek, hogy ez hozzátartozik Pécshez, nélküle szegényebb lenne a város, csak gazdát kel­lene találni hozzá. * Konzumban a kirakat Proksza László felvétele A Konzum Aruház vezetősé­ge korábbi megállapodás sze­rint egyesületünk rendelkezésé­re bocsátott a Rákóczi úti ol­dalon egy kirakatrészt, amelyet a propagandaosztály vett bir­tokba. Egy e célra! létrehozott szerkesztő bizottság feladata, hogy két-három hetenként új­járendezze a kirakatot, ami­nek a gyakorlati megvalósítá­sát a Konzum Áruház dekorá­ciós részlegének a munkatár­sai vállalták. Első ízben janu­ár 16-án mutatkozott be a ki­rakat, amelyben ezúttal a fotó- pályázatra beérkezett kép­anyagból látható ízelítő, ösz- szeóllítás olvasható a környe­zet- és természetvédelmi szak­osztály szervezésében végzett társadalmi munkák eddigi eredményeiről, s egy tájékoz­tató az egyesület szervezeti fel­építéséről és célkitűzéseiről. A kirakat révén egyesületünk köz­vetlen kapcsolatot kíván kiala­kítani a pécsiekkel, s a Dunán­túli Naplóban havonta jelent­kező „Pécsiek a városért" rovat mellett ez lesz a másik fontos propagandafórum, amely az egyesületi életről, tevékeny­ségről, eredményekről tájékoz­tatja az érdeklődő pécsieket. magazin lliliilill iiiSÉI Gibraltar Kapunyitás - kérdőjelekkel Gibraltár térképe (Fotó: TERRA — KS) Hongkongot és Gibraltárt kilométerek ezrei választják el egymástól, a londoni kormány- hivatalok folyosóin az elmúlt hónapok során mégis sűrűn emlegették együtt a két brit koronagyarmat nevét. Nem mintha azonos formula lát­szott volna kirajzolódni kérdő­jelekkel egyformán terhes po­litikai jövőjük rendezésére — sőt a legtöbb szakértő éppen a különbségekre helyezi a hangsúlyt. Hongkong esetében a kínai és a brit vezetők — emlékezhetünk a pekingi ün­nepségre — nemrég látták el kézjegyükkel azt a méltán történelmi jelentőségűnek ér­tékelhető okmányt, amely a távol-keleti városállamnak az anyaországhoz való, 1997-re tervezett visszacsatolásáról in­tézkedik. Gibraltárral kapcso­latban azonban — s itt az egyik fő eltérés — egyelőre nincs határozott jele annak, hogy London és Madrid köze­lebb jutott volna a megegye­zéshez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán kapujánál őrt álló „Szikla" sorsáról. Brüsszeli megegyezés Látszólag ellentmond ennek az a megállapodás, amelyet a két érintett ország külügy­minisztere a múlt esztendő vé­gén kötött Brüsszelben. Ez ugyanis számos, eddig vitás kérdésben áttörést hozott. Po­litikai, gazdasági, de szimbo­likus értelemben is mindenek­előtt az a legfontosabb, hogy a spanyol fél ígéretet tett a Vadászat Az utóbbi évtized legkemé­nyebb téli idöszako köszöntött ránk. Ez a hasznos vadállomány tétéi is alapvetően megihatá- rozza, miivel a ikörnyezeti kap­csolataik szabályozzák létfenm- tartási és táplálkozási viszo­nyaikat. Ha a természetes 'kör­nyezet és az élőhely nem tud­ja valamely vadfaj igényét ki­elégíteni, akkor az vagy el­hagyja eredeti élőhelyét (el­vándorol), vagy szélsőséges esetben elpusztul. Előfordulhat az is, hogy egyes vadféleségek a faj egyedi fennmaradása érdekében alkalmazkodnak a 'megváltozott táplálkozási és életkörülményékhez. Ennek kö­vetkeztében módosul '(csökken) táplálékigényük és anyagcse­réjük intenzitása, aimi a faj megjelenési formájában, jel­lemzőiben is kifejezésre jut, vagyis állományunk bizonyos fokú fiziológiai leromlást mu­tat. A vadetetés fokozása csak úgy oldható meg, hogy a ter­vezett vásárolt vadtokormány mennyiségét növeljük, a gaz­dálkodó szervekkel költött együttműködés alapján. A táplálkozási viszonyok változó­spanyol—gibraltári határvonal újbóli, ezúttal már teljes meg­nyitására. Franco tábornok 1969-es intézkedése után ugyanis több, mint egy évtize­dig nem volt normális for­galom e szakaszon. A hajdani diktátor a postai, közlekedési és telefonkapcsolatok megsza­kításával igyekezett nyomaté- kot adni az 1700-as évek ele­jén angol kézre került, alig hat négyzetkilométeres terület visszaszerzésére formált spa­nyol igényeknek. A szigorú lé­pés mégsem ért el eredményt, sőt valószínűleg tovább köze­lítette Londonhoz a brit fenn­hatóság fenntartásához amúgy is ragaszkodó helyi népessé­get. Legalábbis ezt tükrözte az elmúlt másfél évtizedben két alkalommal is megrendezett népszavazás, amelyen elsöprő, 98 százalék körüli többség voksolt a Nagy-Britanniához való tartozásra. Ez meglehető­sen fékezi a madridi követelé­seket, hiszen a londoni kabi­net soha, a brüsszeli megálla­podás kapcsán sem változtat­ta meg ismert alapállását: azt, hogy a terület jogállásá­nak módosítása nem történhet a lakosság akarata ellenére. A spanyol vezetés elsődleges törekvése viszont mindig az volt, hogy a rendszertelenül, de ezért újra-újra beinduló tárgyalási fordulók eredmé­nyeképpen legalább elvileg kerüljön sor a spanyol felség­jogok elismerésére. Eltérő alapelvelc A vélemények, az alapelvek tehát, bármennyire is enyhült a hangnem például a falklan- di háború jóval feszültebb, zordabb légköréhez képest, változatlanul alapvetően el­térnek egymástól. Mivel ma­gyarázható akkor, hogy Fer­nando Mórán külügyminiszter és kollégája, Howe a belga fővárosban mégis sikeres meg­beszéléseket tudott folytatni? Mert, hogy a brüsszeli meg­állapodás pozitív fejleményt jelent a régóta húzódó jogi csatározásban, azt egyetlen szakértő sem vonja kétségbe. Hiszen az eddigi szabályok­kal ellentétben február 5-től nemcsak a gyalogosok hasz­nálhatják a határátkelőhelyet sát a mező- és erdőgazdasági tevékenység idézheti elő, más­részt helyemként az egyoldalú eltúlzott vadtartás is okozhat­ja. Ahol a 'két jelenség egyidő- ben észlelhető, ott egyes vad­fajok számára szélsőségesen kedvezőtlen életfélté telek, il­letve táplálkozási adottságok lépnek fel. Ez év 'januárjában minde­nütt vastag hó takarja a ha­tárt, és ilyenkor a gondos vad- gazda a téli etetők folyamatos (eltöltésével segíti vadját. A nagyvadetetőket gondosan új­ra 'kell tölteni jó minőségű lu­cerna-, vagy egyéb lágy­szárú szénával, míg a nyúlál- lományná'l ugyanezt a szénafé- leséget kell felkötözni az ala­csony ‘bokrokra. A fácánetetők alá oösút, 'rostaolját, kukoricát, napraforgót srórjunik ki, ame­lyet 'ha módunk van rá polyvá- val 'keverjük. Megmaradt fá­cán-, vagy ‘baromfitápot soha ne rakjunk ki az etetőikbe, mert erjedésnek 'indul és 'be­láthatatlan kárt Okozunk az ál­lományban. iLédús takarmány­ról 'is gondoskodni Ike'll, de mi­vel a takarmányrépa termesz­tése mezőgazdasági üzemeimk­(eddig ez volt a szabály), ha­nem az megnyílik a gépjár­mű- és áruforgalom előtt, s igénybe vehetik külföldi állam­polgárok is. A spanyolok in­gatlanokat vehetnék a félszi­geten, s bizonyos korlátozás­sal visszaszerzik munkavállalá­si jogaikat. A másik, mosta­nában leggyakrabban feltett kérdés az: mennyiben nyújt biztató távlatot, ha a tervek szerint valóban sor kerül a megannyi fényképen látott, hírhedt, komor vaskapuk teljes kitárására? Nos, valószínűleg az első kérdőjel feloldása a könnyebb feladat, a brüsszeli megegye­zés ugyanis Spanyolország kö­zelgő közös piaci belépésével értelemszerűen megmagyaráz­ható. A csatlakozás régóta ki­tűzött dátuma, 1986. januári, után az EGK alapokmánya nem engedélyezné, hogy a tagországok között zárt ha­tárok legyenek. Madrid tehát, ahol az EGK-tagság az egyik legfontosabb politikai célkitű­zés, engedni kényszerült — igaz, London sem tarthatta volna fenn tovább a szabad beutazás és munkavállalás eddigi korlátozását. Ám, jóval nehezebb arra vá­laszolni, hozhat-e február szé­lesebb értelemben • vett for­dulópontot, vagyis hogy mi­lyen kilátásai vannak a Gib­raltár helyzetéről folytatandó, már többször megszakadt tár­gyalásoknak. A reálisabb helyzetelemzők szerint megle­hetősen borúsak. A Szikla ho­vatartozása ugyanis olyan po­litikai-katonai szempontokat érint, amelyek áthidalása aligha várható gyorsan. So­kan ott látják a kiutat, hogy Spanyolország majdani szoro­sabb NATO-beli integrációjá­val párhuzamosan Washing­ton és London kevésbé fogja ellenezni a még napjainkban sem megvetendő stratégiai je­lentőségű légi és haditenge­ben is háttéribe szorult, vad­földjei niken sem igen te rímel­jük, így ezt silóból tudjuk biz­tosítani. A silótaikanmány kihelyezését napokon belül kell ismételni, mivel nedvességtartalmánál fogva fagyérzéikeny. Ezt két- három naipon át ellensúlyozni tudjuk 'megfelelő sózással, amely időlegesen meggátolja a takarmány ímegfagyását és egyben a kívánatos sómennyi­séget Is biztosítjuk a vad ré­szére. A nagyvadállomány lét­számának növekedése a jövő­ben szükségessé teszi, hogy va­dásztársaságaink is fokozott figyelmet fordítsanak a siló­takarmányok 'készítésére (szi- lázs). Ennek előállítása több szempontból is indokolt. Az időjárás pkozta nehézségek esetében is viszonylag kevés tápanyag-veszteséggel tudunk jó minőségű takarmányt készí­teni. A szilázslban a vitaminok alapanyagai megőrzik eredeti tulajdonságaikat. Olyan növé­nyeket is besilózhatunlk, ame­lyet a vad eredeti állapotban egyáltalán nem, vagy ritkán fogyaszt (répalevél, 'burgonya- szár, kukorica szár síb.). Az er­részeti támaszpont átadását. Csakhogy Madrid és a NATO viszonya korántsem tekinthető tisztázottnak. De még lezárt­nak sem: González kormányfő nemrég jelentette be, hogy a szövetség ügyében rendezen­dő, beígért népszavazást csak 1986 februárjára írják ki. Helyi ellenzők Bárhogy is alakuljon a Kö­zös Piaccal, vagy a brüsszeli NATO-központtal folytatott megbeszélések menete, Gib­raltár még szemlátomást so­káig ütközőpont marad a két ország között. S hiába utal­nak egyre többször egy eset­leges „hongkongi típusú" ren­dezés lehetőségére, a párhu­zam valójában kevéssé való­színű. S nemcsak a földrajzi adottságok, vagy a lélekszám miatt. Gibraltár lakossága 25 ezer körül jár, míg Hongkongé 5,5 millió. Különbséget jelent például a lakosok jogállása; a gibraltáriak ugyanis brit állampolgársággal rendelkez­nek. Nem világos az sem, mitől változna meg a gibraltáriak véleménye. Szemléletes példa, hogy a tavalyi választásokon már nem is indult az a helyi csoport, amely a Spanyolor­szághoz való visszacsatolást hirdette, s a voksolás eredmé­nyeként Hassan főminiszter eddig is kormányzó pártja szerzett többséget — márpedig ő a brit kötelék rendíthetetlen híve. A légkör bármilyen ked­vező javulását, a kereskedel­mi, turisztikai és gazdasági kapcsolatok bővülését hozza is tehát a mostani „kapunyitás", átfogó megoldást, a helyi el­lenzők visszaszorulását aligho jelzi. A Gibraltár jövőjéről fo­lyó diplomáciai kötélhúzás hí­reit így várhatóan még hosszú ideig olvashatjuk az újságok hasábjain. Szegő Gábor jedési folyamatok lezajlása után a takarmány ízletessé válik és ez választékossá teszi a vad takarmányfogyasztását. A silózássai tartósított takar­mány több évig veszteség nél­kül eltartható. A téli intenzív vadtaikanmá- nyozás mellett vadászainknak egyidőben folytatni kell a dú- vad gyérítését is. Figyéljünlk a kóbor kutyákra, mert nagy kárt tehetnek a legyengült öz- állományiban. A vadászati idény végét jár­juk, de a tarvad selejtezését ez időben lehet a legszakszerüb- ben végrehajtani. A selejte­zésnél ügyeljünk a sorrendre, és legelőször a gyenge borja­kat, az elaggott ibeteggyanús teheneket lőjük ki, vagy a több éve ismert meddő egyedoket. Ezekután kerülhet sor az állo- mámyapasztásra, ahol az erő­teljes minőségi selejtezés ezt indokolttá teszi. A fokozott téli vadetetés, o dúvadirtás és -selejtezés a va­dászok legmagasabb szintű szakmai feladata. Farkas János Fokozni kell a vadállomány takarmányozását A rácsos kapu, amely immár nemcsak a gyalogosok előtt tárul tel

Next

/
Oldalképek
Tartalom