Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-18 / 16. szám

1985. január 18., péntek Dunántúli napló 5 Jól vizsgázott a PÉTÁV nyári felkészülése A Tüzér utcai serkentő szivattyútelep Fotó: Cseri László Újszülött vadmalacok a Mátrában Újszülött vadmalacokra bukkant a Mátrában Pre- zenszky János Heves me­gyei fővadász. Nem akart hinni a szemének, amikor egy hegycsúcson, a kőszik­lák között egy vackában fekvő kocára lelt, s az ál­lat oldala mellől előbújt négy csíkos hátú vadma­lac. Az ilyen korai ellés csaknem példa nélküli a Mátrában, az apró álla­tok életképesnek látszot­tak. A hőmérséklet ugyan mínusz 12 fok fölé nap­közben sem emelkedik a hegyek között, de ha nagy hó nem lesz rövidesen, megmaradhatnak a vad­malacok — vélik a szak­emberek. Külön a fodrászok — külön a javítók Cégtől blacsere a pécsi szolgáltató vállalatnál A fogyasztási és lakossági szolgáltatások különválása nem újszerű folyamat, mégis döntő lökést adott a változásoknak az idei év elején bevezetett új gazdaságirányítási rendszer. A fő cél az érdekeltség növelé­se, ennek megfelelően az or­szágban 103 szolgáltató — köztük a pécsi Szolgáltató Ipa­ri Vállalat — átszervezésére ke­rült sor. Az Endresz György utcai vál­lalatnál mindez azt jelenti, a lakások 1f5 százalékában volt csak fűtéskimaradás! Január eddig eltelt első fe­lében a szokatlanul nagy hi­deg miatt az ország számos távfűtéssel foglalkozó válla­lata kritikus időszakot élt át, s könnyen meglőhet, hogy a múlt idő használata elhamarkodott optimizmus. Egy tény: miköz­ben az ország számos városá­ból halihó ttunk híreket jelen­tős mértékű fűtésikimaradá- sokról, Baranyában - Mohácsot kivéve — nem volt komolyabb zavar a távfűtésben. A január első két hete természetesen a ' Pécsi Távfűtő és Hőszolgáltató Vállalat számára fs kritikus időszak volt, amit azonban si­került súlyosabb gondok nélkül átvészelni. A 'januári energiafelhaszná­lásának tervét a PÉTÁV a szo­kásos, átlagos 0,4 Celsius fo­kos januári középlhőiméirséklet- re alapozta. »Ehelyett a hőmér­séklet átlaga mínusz 10 fok volt, a leghidegebb napon, ja­nuár 8-án pedig mínusz 15 főik. Ennek ellenére a fűtéssel és a használati ímelegvíz- szo lg ál ta fással ka pcsol a tos panaszok száma alig kétsze­res volt az átlagos hőmérsék­letű januári időszakokénak. Pécsett a 859 bejelentésből 382, a többi városban és Szentlőrimcen a 156-foól 65 volt jogos. Indokolt bejelen­tésnek csak azt tekinthették, ha a PÉTÁV szakembereinek di­gitális, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített hő­mérőin is, másfél méter ma­gasságban mérve, nem érte el a lakás hőmérséklete a 20 fo­kot. Pécs távfűtött lakásainak mindössze 1—1,5 százalékában volt „aláfűtés”. A vállalat megkétszerezte az ügyeleti szolgálatát. A fűtéskimaradás­nak szerencsére csak egyszer volt oka vezetéktörés, de ezt is áthidalták egy azonnal ki­épített „repülővezeté'kkel”. A többi hiba — amelyeket 6-8 órán belül áthárítottak — alapvezetékek, illetve légtele­nítő ürítők lefagyása miatt kö­vetkezett be. Ezek oka pedig mindenekelőtt az vált, hogy a lakóépületekben, intézmé­nyekben az alagsori radiáto­rokat elzárták, és ezekben a helyiségekben nyitva vagy ki­törten maradtak az ablakok. A megbízható távfűtés két okra vezethető vissza. Egyrészt a nyáron, a fűtési szezon előtt a hibásnak ftélit, vagy annak gyanított vezetékeket kicse­rélte a PÉTÁV. Másrészt a Hő­erőművel közösen olyan prog­ramot határoztak meg, amely a kinti hönmérsékletnek meg­felelő: a maximumot megkö­zelítő, 135 fokos primer vizet engedtek a hálózatba. Ez a hőmérséklet növeli a vezeték­törés veszélyét, ilyen azonban szerencsére csak egy volt. A megye többi távfűtött te­lepülései közül Siklóson ja- nuá' 13-án, 2,5 órás kimara­dás, 14-én Szentlőrinoen 6 órás kimaradás volt a fűtés­ben. Mindkét esetet a fűtőolaj hiánya okozta: az ÄFOR szál­lítókocsija közül jó néhány mozgásképtelenné vált. Igazán komoly távfűtési gondok csak Mohácson voltak. A város három éve üzemelő fűtőműve mínusz 12 fokos át­laghőmérsékletre lett tervez­ve szabvány 'szerint. A kinti hő­mérséklet azonban gyakran szállt le mínusz 16 fokig, s ezt már a fűtőmű kapacitása nem bírta. 'Mint ismeretes, a melegvíz-szolgáltatás szünetel­tetésével próbálták biztosítani a lakások fűtését, s ezzel a lakások többségében a hőmér­séklet elérte a 20 fokot. A me­legvíz-szolgáltatást január 16- ám állították vissza. A lakók erre az időszakra fűtésdij- kedvezményben [részesülnek. A mohácsi fűtőmű kazánjait még idén nagyobb teljesítményű- ekre cseréli ki a PÉTÁV. Társadalom, tudomány, egészségügy Dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár tartja előadását a POTE-n tegnap kezdődött kétnapos tudományos konferencián Kétnapos tudományos konferencia Pécsett Társadalom, tudomány, egészségügy címmel kétnapos országos konferencia kezdődött tegnap délelőtt a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem központi épületében. A konferencia résztvevői főként az ország or­vostudományi egyetemei és az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi Főiskolai Kara marxizmus—leninizmus intéze­teinek munkatársai. Rövid megnyitó beszédében dr. Flerkó Béla akadémikus, a POTE rektora elmondta, az egyetemek életének szoros ve­lejárói a különböző tudomá­nyos rendezvények. Az ilyen fó­rumok alkalmasak arra, hogy a munkatársak számot adjanak egy adott időszak alatt végzett munkáikról. Ezeken a konfe­renciákon szereznek tudomást a hasonló területen dolgozó kollégák egymás eredményei­ről. A megnyitót követően az el­ső plenáris előadást dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár tartotta, amelyben azt fejteget­te, mekkora a társadalmi kö­zösség szerepe az egészség megtartásában és helyreállítá­sában. Megemlítette, hogy az egészségügyben dolgozók jó­részt külső szemlélői voltak a múlt évben a sajtón keresztül lezajlott, az egészségügy hely­zetével foglalkozó vitáknak, amelyekben időnként szélsősé­ges nézetek csattantak fel. A jogosan felvetett hiányosságok mellett kevés szó esett az eredményekről. Tudomásul kell venni, hogy az egészségügyet rendkívüli társadalmi érdeklő­dés veszi körül és azt is, hogy a vitában az elmarasztaló vé­lemények közhangulatot tük­röztek. Az egészségügy irányításá­ban résztvevőknek le kell von­ni ebből a tanulságot, fel kell tárni, mi okozza ezt a közhan­gulatot. Az államtitkár elmondta, az egészségügynek fontos politi­kai szerepe van minden társa­dalmi rendszerben. (Függetle­nül attól, hogy egyes orszá­gokban! milyen oldalról és in­díttatásból foglalkoznak vele.) Hiszen nem véletlen, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimondta: minden kor­mány kötelessége, hogy bizto­sítsa az állampolgárai részére az egészségügyi feltételeket és meghirdette az „Egészséget mindenkinek 2000-re” progra­mot. Az elkövetkező időszak­ban a magyar egészségügy feladata lesz, hogy megtalálja, a WHO elvei mi módon érvé­nyesülhetnek maradéktalanul a szocialista Magyarországon. A konferencia tegnap dél­után és a mai napon szekció­ülésekkel folytatódik, amelyek­ben filozófia, szociológia és tudományos szocializmus témá­ban hangzanak el előadások. S. Zs. A Trio Fiorentino hangversenye Pécsett Olasz nyelvoktatás kezdődik a IPTE-n Vivaldi dallamok csendülnek fel a Trio Fiorentino előadásában Fotó: Lauer Györgyi A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­ra, a Nevelők Háza és a Ma­gyarországi Olasz Kultúrinté­zet rendezésében adott hang­versenyt szerdán este Pécsett a Trio Fiorentino: Nicoletta Calzolai (ének), Giuseppe Fri- ceilli (zongora), Renzo Pelli (fuvola). Az olasz együttes pé­csi bemutatkozása előhírnöke volt a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­rán ősszel megkezdődő egyetemi szintű olasz nyelv- oktatásának. Az 1985/86-os tanévben ma­gyar—olasz és magyar—fran­cia szakon is megkezdődik a tanárképzés. Az első évben hat—hat hallgatót vesznek fel. A húszas években nagy ha­gyománya volt Pécsett az olasz nyelv tanításának és az olasz kultúrának. Koltay Kastner Je­nő nevéhez fűződik ebben az időben az egyetemi oktatás magas színvonala. Az olasz nyelv és kultúra vidéki köz­pontja volt ekkor Pécs. Most Neményi Kázmér egyetemi do­cens, kandidátus vállalta ma­gára, hogy újraszervezi Pécsett az olasz nyelvoktatást egyete­mi szinten. Hamarosan bekap­csolódik ebbe a munkába Her- czeg Gyula nyelvész is. Megkérdeztük Eustachio Por- siát, a Magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatóját, mondja el néhány szóban, hogy miben látja a pécsi olasz szeminárium megalapításának jelentőségét, mi módon segí­tik az oktatók és hallgatók munkáját: — A Janus Pannonius Tu­dományegyetemen létrejövő olasz szeminárium felkeltette az érdeklődésünket. Újra lehe­tőségünk lesz arra1, hogy kap­csolatot teremtsünk azzal az intézménnyel, ahol már a szá­zad elején nagy hagyományai voltak az olasz nyelv tanításá­nak és az olasz kultúra ter­jesztésének. A szeminárium megalakulásával egyidőben újra választható nyelv lesz az általános és középiskolákban az olasz. A hallgatók és ta­nárok munkáját olasz nyelvű könyvtár létrehozásával segít­jük. Koncerteket, kiállításokat, konferenciákat és előadásokat is szervezünk, ahova Olasz­ország neves művészeit, tudó­sait és alkotóit hívjuk meg. Sz. K. hogy január elsejétől önálló egységként tevékenykedik to­vább a fodrászat és a hagyo­mányos javítórészleg . A két kisvállalat külön-külön, egy­mástól függetlenül igyekszik al­kalmazkodni a megváltozott körülményekhez, próbál ver­senyre kelni hasonló profilú más cégekkel. De vajon milyen esé­lyekkel és lehetőségekkel? — erről kérdeztük a kisvállalatok vezetőit: — Mindössze fél évre szól a megbízatásom — mondja Ké­széi József né, a Pécsi Fodrász Kisvállalat igazgatója. — Úgy gondolom, ez idő alatt a leg­fontosabb törekvésünk továbbra is a lakossági igények mara­déktalan kielégítése lesz. A szá­mítások most folynak, így meg­lehetősen nehéz konkrét elkép­zelésekről beszélni. Az viszont biztos, hogy a feladatainkat a 18 egységben dolgozó fodrá­szokkal, kozmetikusokkal közö­sen tudjuk csak megvalósítani. — Jelent-e az átszervezés a vendégek számára is változást? — Meggyőződésem, hogy a lakosság sem a szolgáltatások minőségében, sem a mennyisé­gében nem tapasztal vissza­esést. Sőt az egyik legfőbb tö­rekvésünk lesz, hogy amit eddig nyújtottunk, azt továbbra is biz­tosítsuk. Természetesen emellett a gazdaságosságra, a jövedel­mezőségre is kell törekednünk, ezért tartom fontosnak a közös gondolkodást, a munkatársak bevonását a döntésekbe. — A szervezeti változás együtt jár néhány más körül­mény módosulásával is? — Ha arra gondol, hogy szétköltözünk, igen. Raktáraink máris átkerültek a Váradi Antal utcába, készülnek a tervek és tárgyalunk a kivitelezővel az új telephely kialakításáról. Az el­képzelések szerint, március vé­gén, április elején költözünk az egyenruhaszabóság épületébe, az Ybl Miklós utca 5-be. De ta­lán ide tartozik az is, hogy né­hány munkakört összevonunk és csökkentjük az alkalmazotti létszámot. — A Pécsi Általános Szolgál­tató Kisvállalatnál valamivel bonyolultabb a helyzet — tájé­koztat dr. Bognár József, az önállósult részleg igazgatója. — Legelőször megvizsgáltunk min­dent, hogyan lehetne gazdasá­gosabbá tenni az eddig foly­tatott tevékenységet, ezt követ­te az újabb lehetőségek felku­tatása. Ennek azonban még ko­ránt sincs vége, hiszen az egyik legfontosabb, hogy a jelenleg 32,8 százalékon álló fogyasztá­si szolgáltatások arányát leg­alább 51 százalékra növeljük. — Mit hagynak el a hagyo­mányos tevékenységi körből? — Az átszervezés után ép­pen úgy mint korábban vállal­juk iroda-, pénztár- és írógé­pek, elektromos számológépek, autóműszerek javítását, mecha­nikus műszerek javítását és hi­telesítését. Működik az üveges részlegünk, az órások, elvégez­zük különféle mezőgazdasági gépek orvoslását, bútorjavítást és kárpitozást, sőt megrende­lésre egyedi darabok gyártását is vállaljuk. Tulajdonképpen változatlanul csinálunk mindent és ahol lehet bővítjük a szol­gáltatások körét. — Mondana néhány példát erre is? — Fénymásolást, sokszorosí­tást eddig is végeztünk, most annyival szeretnénk bővíteni a lehetőségeket, hogy nagyítást, kicsinyítést is vállalunk. Tárgya­lások folynak a könyvkötészet beindításáról, ahol rövid határ­időre, gyors munkára számíthat­nak a megrendelők. Ezen kívül tervezzük, hogy bevezetjük a kaputelefonok javítását és fog­lalkozunk a meghibásodott taxiórákkal is. Ferenci Demeter

Next

/
Oldalképek
Tartalom