Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-17 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dun antuit napifl XUI. évfolyam, 15. szám 1985. január 17., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Szavazott a vásárló (5. oldal) Baranya legjobb sportolói 1984-ben (8. oldal) Pszichológus, logopédus a gyerekek között. (3. oldal) Ülést tartott az SZMT A szakszervezetek a gazdasági célok megvalósításáért A szakszervezeti szervek legfontosabb feladata, hogy munká­jukkal hozzájáruljanak a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséből fakadó új követelmények megértetéséhez, teljesüléséhez, a vál­lalatvezetési és keresetszabályozási formák megválasztásához. Csak az együttes, szervezett, fegyelmezett és következetes rmirtka lehet egyedüli garan­cia a gazdaságirányítás to­vábbfejlesztése sikeres végre­hajtásának — fogalmazódott meg a Szalkszervezetek Bara­nya megyei Tanácsa tegnap délelőtti ülésén, amelyen a testület áttekintette az -1984. évi gazdasági feladatok vég­rehajtására hozott határozatai­nak eredményeit és meghatá­rozta az 1985. évre szóló cél­kitűzéseket. A szakszervezeti szervek 1984. évi termelést segítő tevé­kenysége hozzájárult ahhoz, hogy a megye gazdálkodása alapvetően a .népgazdasági és megyei célkitűzésekkel össz­hangban fejlődött. A szakszer­vezeti szervek nug aim as abban alkalmazkodtak a változó és nehezebb feltételekhez, cse­lekvő részesei voltak az elért eredményeknek, amelyek azonban nem minden területen feleltek meg a célkitűzéseknek - mondotta vitaindító beszá­molójában Siimon József, az SZMT titkára. A szakszerve­zeti szervek szorgalmazták a teljesítménykövetelmények és a 'munkabérek közötti helyes arány megteremtését, de ezt nem minden területen sikerült elérni. 'Pozitív vonás az összkép­ben, hogy a felszabadulási, s kongresszusi munka ve rseny- mozgalom - 'amelyhez a me­gye dolgozóinak mintegy 85 százaléka csatlakozott — új lendületet adott a szocialista brigádmozgalomnak. Az idei évre szóló célkitűzések kö­zül a vitaindító két témával foglalkozott hangsúlyozottan: az új vállalatvezetési formákra való áttérésről és a kereset és jövedelemszabályozás új rend­szerével. A szakszervezeti szerveknek meg kell ismertet­niük a dolgozókkal e változá­sok lényegét, fel kell készíteni­ük a kollektívát aiz új for­mák bevezetésére, amelyek szélesebb, de egyben fesze- sébb mozgásteret adnak a vállalatok többségének. A vál­tozások előkészítésének és megvalósításának folyamatá­ban a szakszervezeti szervek kezdeményező, szervező szere­pet töltenek be. A vitáiban felszólalók közül Kapronczai József, a Vasas Szakszervezet megyei szerve­ző titkára többék között a szakszervezeti szerveknek a változások bevezetésében be­töltött kulcsszerepét 'hang­súlyozta, Szépe Lőrinc, a Postás Szakszervezet területi titkára a hírközlés fejlesztésé­nek lehetőségeit, a szociálpo­litikában történő átrendeződé­sek hatásait elemezte, Koós Lászlóné a szakszervezet ér­dekegyeztető szerepéről, dr. Sziráki Ferenc, a Közalkalma­zottak 'Szakszervezetének megyei titkára pedig arról szólt, hogy egyes állami hiva­talnokok szakszervezeti tagsá­gukról megfeledkezve hoznak döntéseket, nincsenek figye­lemmel intézkedéseik hatásá­ra. Prosszer Frigyes, a SZOT munkatársa a vállalatvezetési formák várható alakulásáról adott helyzetképet. Az SZMT határozata leszö­gezi, hogy a gazdasági mun­ka középpontjába az egyen­súlyi ‘helyzet javítását, a VI. ötéves terv teljesítését, a di­namikus növekedés megalapo­zását kell állítaniuk a szak­szervezeti szerveknek 1985-ben. Fokozott figyelmet kell fordí­tani a . társadalmi termelés hatékonyságéinak javítására, az új vállalatirányítási formák bevezetésére, az érdekeltsé­gi rendszerék korszerűsítésére, a lakosság reáljövedelmének emelésére. D. I. A »ISIS Befejeződött aKGST-vb ülése Szerdán Moszkvában vé­get ért a KGST végrehajtó bizottságának 113. ülése. A tanácskozás napirend­jén szereplő kérdések kö­zött az elmúlt napokban megvitatták a tagországok egymás közötti kereskedel­mében az 1986—1990-es időszakra vonatkozó szer­ződéses árbázis kérdését is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jelen­legi rendszer megfelelő, elősegíti az együttműködés fejlődését. Áttekintették az árképzési módszer tökéle­tesítésével kapcsolatos munkák eredményeit és a további teendőket. A KGST- tagországok felsőszintű gazdasági értekezletén el­határozott elveknek megfe­lelően fontos, hogy a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeket exportáló országok számára biztosí­tott legyen ezen áruk ter­melésére és szállítására történő ösztönzés. A nap folyamán az ál­landó képviselők elfogad­ták a háromnapos ülés ha­tározatait és aláírták a végrehajtó bizottság ta­nácskozásának jegyzőköny­vét. Ezt követően a vb so­ros elnöke, Janusz Obo- dowski lengyel miniszterel­nök-helyettes sajtókonfe­renciát tartott. Az ülésről közlemény je­lenik meg. Máriái József miniszter­elnök-helyettes, hazánk ál­landó KGST-képviselője szerdán hazaérkezett Moszkvából. Hazánkba érkezik Kaare Willoch Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására január 17-én hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Kaare Wil­loch, a Norvég Királyság miniszterelnöke. a pécsi szénmosó Határidő: 1986. július I. Megérkeztek az import berendezések Most már az építőkön a sor Nagy nyomás nehezedik ezekben a hetekben a pécsúj- hegyi szénmosó dolgozóira, akik a bányászokhoz hason­lóan minden szabad szomba­ton három műszakoznak, s va­sárnap délelőtt is termelnek. Ebben a században csak nyolc tél volt hasonlóan kemény, mint az idei. Az újhegyi iszap­szén, a slamm, tavaly ilyenkor hegyekben állt, most a napi termelést kapkodják szét a ve­vők, Több szénért kiált a la­kosság, a MÁV, a Pécsi Hő­erőmű és a Dunai Vasmű is. A Vasmű, amelynek egyetlen hazai szállítója a Pécs — illet­ve Komló — még tavalyi tar­tozást is követel, amit a me­cseki szénbányászok illetve a szénelőkészítők az első negyed­évben igyekeznek kiegyenlíteni. S közben rekonstrukciót vé­geznek a pécsújhegyi szénmo­sóban, amelynek kapujára most bátran kitehetnék a táb­lát, hogy „Az építkezés ideje alatt a termelés zavartalanul folyik”. A kemény hideg be­állta óta sajnos valóban nem sok vizet zavarnak itt az épí­tők, akik tegnap még kénysze­rű fagyszabadságukat töltöt­ték. Mínusz 5 Celsius foknál a betonozási munkák leálltak. Áll a két óriási daru is, s emiatt két hete csúszik egy fon­tos részhatáridő. Most már bi­zonyos, hogy az 50 tonnás szá­rítódobokat január 20-ig nem sikerül végleges helyükre be­emelni. Ezek a késések azonban — a szénmosó üzem vezetőinek véleménye szerint — még be­hozhatok, ha az idő jobbra fordulásával a kivitelezők ko­molyan rákapcsolnak, s való­ban munkába állítják az ígért 140 embert. A fagyok beállta előtt 80—100 fő dolgozott, ez azonban kevés, hisz a rekonst­rukció csak akkor készül el 1986. július 1-re, ha az idén legalább 800 millió forint ér­tékű munkát elvégeznek. A Dunai Acélmű harmadik blokk­ja is 1986 közepén készül el. A két beruházás rövid és hosz- szú távon is szinkronban van. A távlati tervek szerint 1993- ban a Vasmű már évi 900 000 tonna koksz-szenet kér a me­cseki bányáktól, ehhez a pé­csi szénmosó kapacitását is meg kell majd duplázni. Ez azonban már a liász­program második lépcsőjének a témája. Egyelőre az első lép­csőnél tart a beruházás. Ez a másfél milliárd forintos re­konstrukció jelenleg még nem a kapacitás bővítését, hanem Mecseki Szénbányák: 25000 tonna többletszén A Mecseki Szénbányák munkásai, megértve a nép­gazdaság és a lakosság gondjait a különlegesen hideg tél miatt, az év első három hónapjában 25 000 tonna terven felüli szén ki­termelését vállalták a teg­napi munkásgyűléseken, amelyet a bányaüzemek­ben műszakváltáskor tartot­tak. A bányászok szabad szombatjaikat (minden szombaton három, vasár­nap egyharmados termelő­műszakot szerveznek), va­sárnapjaikat feláldozva kí­vánják vállalásaikat telje­síteni. Képünk Vasas-bá­nyaüzem munkásgyűlésén készült. Fotó: Cseri László A fagy okozta kiesés még behozható A Mecseki Szénbányák Építési Üzemének dolgozói az első szint födémszerkezetét erősitik meg. Fotó: Läufer László Rekonstrukció közben is termel a termékszerkezet korszerűsíté­sét, a hatékonyság növelését szolgálja. A hetvenéves (több rekonstrukciót megért) régi épületbe is modern gépek, be­rendezések kerülnek, akárcsak a 36 méter hosszú, 18 méter széles és 40 méter magas „bő­vítménybe”. Az alapozási mun­kák tavaly júliusban kezdőd­tek. A beruházók 1984-ben a másfél milliárdból 320 milliót használtak fel. Beszerezték a Világbank pályázatot nyert import gépeket: a francia flo- táló-iszapdúsító-berendezést, az NSZK-ból érkezett víztelenítő centrifugát és a belga fa el­választó berendezést. A ma használt legkorszerűbb beren­dezések ezek. A hazai gépek is helyszínen vannak becsoma­golva, várják sorsukat. De­cemberben a vasvázakat is fel­állították. Most már az építőkön, majd a Szerelőkön a sor. Sok múlik azon, hogy a fővállalkozó, a Tatabányai Szénbányák Válla­lat miként képes koordinálni a tucatnyi alvállalkozó munká­ját. Ha az idei év jól sikerül, akkor kitűzött határidőre átad­hatják a korszerű létesítményt. — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom