Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-15 / 13. szám
1985. január 15., kedd Dunantmi napló 3 Bevált a rakétás Jégelhárítás A rakétás jégelhárító rendszer Tenkes-hegyi állomásának figyelőközpontja Fotó: Läufer László Tízezer hektár zöldborsó Ebben az esztendőben már több mint tízezer hektáron termelnek zöldborsót az ország különböző vidékein KITE-tech- nológiával. Két éve alig ezer hektárnyi területen kezdődtek a nagyüzemi kísérletek az új módszerű termesztéssel, a Nádudvari Kukorica- és Iparnö- vény-Termelési Együttműködés, valamint a Debreceni Tartósítóipari Kombinát szoros együttműködésével. A biztató eredmények után tavaly már több mint ötezer hektárról takarítottak be zöldborsót: ennek zömét a hajdúsági gazdaságokban termelték meg, s a debreceni gyár dolgozta fel. Az idén a tavalyinak kétszeresére nő a rendszerben termelt zöldborsó területe. Hogy jó termésátlagot adó, nyereséget hozó növény legyen a korábban többnyire veszteséges zöldborsó, koncentrálták a termelést, jobb termőtalajokba került a mag. Országos program Az új tárolótartályok Fotó: Maletics L. Új bortároló épül Siklóson Öt év óta csökken a növénykár Baranyában A tavalyi jeges év tanulsága A biztosító fejleszti a rendszert Minden nagyüzem köt biztosítást IMIarkeftíngmínta A Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat mintaboltja Budapesten a Kígyó utcában Fotó: Proksza László Vállalat a pult mögött Országos bolthálózatot szervez a Hunor A gyár mondja: a kereskedelem kitűnő partner A tavalyi rendkívüli jeges esztendő isimét felhívta a figyelmet a növénybiztosítás fontosságára és iá rakétás jégeső- elhárítás fejlesztésének szükségszerűségére. Baranya lépéselőnyben van e téren, Ihisz 1976 óta itt működik az ország első s máig egyetlen rakétás jégesőelihárító rendszere, amelynek kiépítését és -fenntartását anyagilag az Állalmi Biztosító -finanszírozza. -A tenke- si rodiar, illetve a megyében üzemelő 15 Iki-lövő állomás mintegy 4—5 milliárd forint értékű növényi kultúrát van hivatva megvédeni részben vagy egészben a pusztító jégesőktől. Teljes védelmet persze a világ egyetlen rendszere sem képes adni, így a -baranyai sem. Példa -erre -a tavalyi év, a-miiko-r az előző Időszakhoz képest a rakéták árnyékában is igen tetemes jégkár -keletkezett, nem is szólva a még vé- detlen területről. Ilyen -a volt hegyháti járás egy része, Bikái, iMágocs, -Bgyházaskozár környéke, -ahol a kár mértéke helyenként elérte a 80—90 százalékot -is. Amire évek óta nem volt példa, tavaly összesen 29 nagyüzemben keletkezett különböző mértékű jégkár, s ezen a címen az Állami Biztosító 158 millió forint kártérítést fizetett ki. -Ez az összeg duplája a szokásosnak, önmagában is magas. Hát a rakéták? — kérdezhetnénk. -Az Állami -Biztosító szerint azonban a kérdést nem így kell feltenni, ihanern úgy, mekkora lett volna -Baranya kára, 'ha nem -működik a rendszer? Véleményünk szerint ennek legjobb esetben duplája, feltehetően azonban többszöröse. A rendszernek persze megvan a maga -fogyatékossága, az országhatár 6 kilométer széles sávjában például eleve nem ad védelmet. E nagyon -értékes sávvédelméhez a jégesőelhárító rakétákat Jugoszlávia fölé kellene kilőni — a legtöbb jégeső délről tör a megye fölé —, ez azonban ma még nem tehetséges. A két ország között tárgyaló-sok folynak e gond megoldására. A rendszer továbbfejlesztése más vonatkozásban -is napirenden van. Az Állami Biztosító országos központja ebben az éviben 56 millió forintot utal át az Országos Meteorológiai Szolgálatnak erre a célra. Hogy ez a befektetés hasznos célt szolgál, azt éppen Baranya e téren elért eredményei támasztják alá. Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint 1976, vagyis a rakétás jégelhárító rendszer működésbe lépése előtt, öt év átlagában évi 144 millió forintot fizetett ki jégkártérítés címén Baranyában. A kárhányad ebben az -időszakban 178 százalékos volt, vagyis 1 forint befizetett díj-ra -a biztosító 1 forint 78 fillért fizetett vissza a gazdaságoknak. Az 1980 és 1984 közötti öt évben az egy-egy évre átlagosan kifizetett térítés 97 millió forintra csökkent. (1980-ban 84 millió, 1981--ben 74 millió, 1982-ben 71 im-ill-ió, 1983-ban 88 millió és 1984- ben, -mint azt már -jeleztük 158 millió forint volt.) öt év átlagában — a tavalyi „kisiklást” is beszámítva — -látványosan csőikként a kárhányad -Is. Ebben az időszakban 1 forint díjra már csak 73 fillért kellett visszafizetnie a -biztosítónak.-Hosszabb távon nézve tehát jól vizsgázott a rendszer, s -nemcsak a biztosító szempontjából, -hisz a megvédett érték nagysága is évről évre nőtt. A rendszer kiépítése előtt, az 1971—1975-ös években a megye termelő gazdaságai évi 2 milliárd forint értékre kötöttek növénybiztosítást. Ez -az érték 1980 és 1984 között már évi 3,5 -milliárd forint volt, s az idén meg fogja haladni a 4,1 milliárd forintot. Tavaly egyetlen kivételével — ez -a kivétel a sombereki Béke Őre Tsz — a megye valamennyi mezőgazdasági nagyüzeme kötött növénybiztosítást. A gazdaságok által ilyen címen befizetett -díj 144 millió forint volt, ezzel szemben az Állami -Biztosító 182 millió forintot -fizetett vissza, aminek döntő része jégkár, — kisebb -része a -vízkár és a tavaszi fagykárok. A külö-nféle állatkárokra befizetett biztosítási összeg 40 millió forintot tett ki. Az utolsó negyedév értékelése -még -hátra van, az első iháromnegyedév- ben 36 milliót fizetett vissza állatkártérítés címén a biztosító a gazdaságoknak. Ez év január 1-től a-próbb módosítások léptek életbe, újfajta baromfibiztosítást lehet kötni, és biztosítani -lehet a rendre aratott -hüvelyesek — bo-rsó, bab stb. — termését is. Arról, -hogy az új formákat hány nagyüzem veszi .igénybe, ma még nem tud nyilatkozni a biztosító. — Rné — Az ünnepeket lassan már elfelejtettük, ám nem fölösleges felidézni egy karácsony előtti képet a pesti belvárosból, a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat Kígyó utcai boltjából. Az áruótvétel miatt félig lehúzott roló túloldaláról — a -közeli nyitást feltüntető tábla ellenére — percenként érdeklődnek: „Síkesztyűk jöttek? Gyermekméretben is? . . . Ma még kinyitnak? Hány órakor? . . ." Az ősszel megnyílt Hunor- bolt sikeréről és ennek hátteréről — ötszáz pár, Pécsről frissen érkezett síkesztyű átvétele közben -r Angi Jánosné kereskedő adott tájékoztatást: — Magunk sem vártunk ekkora sikert, forgalmunk 80-100 ezer forint átlagosan, naponta. Ez részben annak köszönhető, hogy a pécsi kesztyűk ára viszonylag nem magas: már három-négyszáz forintért is kaphatók, jó minőségben. Ez a környező belvárosi boltok, pesti áruházak cikkeivel összehasonlítva, valóban vevőcsalogató: különösen nagy sikere van a különböző egyszínű borkészleteknek: a pénztárca bőrnyakkendővel vagy a kulcstartó szemüvegtokkal, szép ajándék. Amit hiányolok: több sport- kesztyű, sí-, autós- és kapuskesztyű kellene; egyujjas irhakesztyűkből, béleletlen női vagy férfikesztyűből is sokkal többet el lehetne adni. A szín- választékok szegényesek: a divatszínekből — bordó, szürke - sokkal több is elfogyna. Egy pillantás a szép, elegáns bolt galériájára: itt nagybani eladás folyik, kiskereskedő cégek részére, amelyeknek — Salgótarjánból, Szolnokról — könnyebb innen választani, mint Pécsre menni. ... Ahol, már javában az új évben, Csillag Jánost, a Hunor értékesítési osztályvezetőjét kértük meg: világítsa meg a háttér hátterét, azaz: milyen elképzelések szerint alakul a gyár kereskedelme az idén? — Egyértelmű elhatározásunk, hogy minden módon keressük a közvetlen kapcsolatot a vevővel, hogy odaólljunk a pult mögé. Ez ugyan nem könnyű: a pesti bolttal éveken át próbálkoztunk, míg kialakult, de sokat és sokféleképpen profitálunk belőle. A Kígyó utcában 13 ezer pár kesztyű kelt el karácsonyig; ez a vártnál kétszer nagyobb: 4,5 milliós forgalom, két ember munkájával. Egyúttal persze a vevő igényeit, szokásait is jobban kitapasztaljuk. Korábban például azt gondoltuk: a béleletlen kesztyű nem üzlet. Kiderült, hogy ősszel minden második hölgy ilyet keresett. Adunk a formákra, módszerekre más értelemben is: Pécsett, a Konzum és a Mecsek, Komlón, a Zengő Áruházban állványos, fél-önki- szolgálós módszerrel próbálkozunk, szintén jelentős forgalomnövekedéssel. E magunk számára is váratlan sikerek miatt decemberben néhány exporttételt is ide kellett irányítani, hogy választékot tudjunk adni. A pesti „galéria" sem véletlen: a nagy tételben vásárló üzletkötő is bátrabb, ha szép tálalásban az egész választékot áttekintheti. A kereskedelem kitűnő partner, sőt tőlünk kér ötletet. A szondázás tehát megtörtént — a próba bevált. Következik: önálló Hunor-boltok az ország néhány újabb pontján, a közeljövőben Zalaegerszegen, később Miskolcon, majd várhatóan Győrben, Debrecenben és Szegeden is. Varga J. ,,Gyorscsirke" utcán át Újabb szakosított, gyorsétkeztetési üzlethálózat kiépítését tervezik Budapesten. Az ehhez szükséges eszközök kifejlesztésén a KERIPAR megbízásából a VBKM Erősáramú Gyártmány- és Rendszerfejlesztő Leányvállalata (ERFI) dolgozik. A mintadarabok már elkészültek, most tesztelik őket. Szakemberek szerint a tömegétkeztetés hazai továbbfejlesztésének fontos tényezője lehet a csirkehúst kínáló gyorsétkeztető üzlethálózat megteremtése, amelyben darabolt rántottcsirkét árusítanak majd. A gyorsétkeztetés rendszere világszerte rendkívül elterjedt. A többnyire utcán árusító üzletek szűk alapterületen egy- vagy kétféle ételt kínálnak, de ezt gyorsan, nagy tömegben állítják elő. A legismertebbek a hamburgert és a csirkét árusító ilyen üzletek. Ezt a szolgáltatást olcsósága, gyorsasága, s könnyen kezelhetősége miatt az Egyesült Államokban minden 100 emberből több mint 90, Angliában 45, Franoiaor- szágban pedig 35 napjában legalább egyszer igénybe veszi. Két év rendkívüli szőlőtermése hívta fel a figyelmet a tárolóterek szűkösségére. 1983-ban országos tárolóépítési program kezdődött, s a készülő tárolók mentesülnek a beruházási illetéktől és az építési adótól. A szükség és lehetőség hatására vállalkozott a Villány-Mecsek- aljai Borgazdasági Kombinát új tároló építésére Siklós határában. A tanulmányterv elkészülte után feszített tempóban, 1984 áprilisában kezdődött meg a terepelőkészítés és az építkezés. A munkában részt vevő több mint húsz céggel jól együttműködő kivitelező, a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet agrárszolgálatának javaslatára új technikával, speciális megoldásokkal a tervezettnél korszerűbb tárolót épít az eredetileg meghatározott költségért, összesen hatvanegy és fél millió forintért. A borelőkészítést biztosító tartályok tartalmát korabetonos technikával — a tartály belső rozsdamentes acélfala és a külső vasbeton köpeny közé hőszigetelő anyagot tesznek — óvják, ezzel védik a bort a melegtől. A tároló összesen hatvannyolcezer hektoliteres, ebből huszonötezret az erjesztőtér foglal el, a fennmaradó rész pedig a tárolást szolgálja. A koracél lemezekből készült tartályokat — a négy ötezer, a hat háromezer, és a huszonöt darab ezer hektoliterest — közúton szállították a helyszínre. A tartályépítés júniusi kezdete óta negyven hektoliteres rész készült el. Ez már a tavaly őszi szüret idején megkönnyítette a tárolást. A részlegeket októbertől decemberig folyamatosan vették át. A szabadtéri munkavégzés kiiktatására zárt kezelőfolyosók készülnek. A teljes használatbavétel az idei szüret megkezdése előtt várható. Ezzel a kék és fehérszőlő-feldolgozó kapacitás egynegyedével nő. Évente másfél milliós költségmegtakarítást eredményez. A szükségtárolók igény- bevételének megszüntetésével a borkezelés színvonala javítható. Az új tároló teljes üzembeállítása nyugodtabb átvételi lehetőséget biztosít a kistermelők számára is Göntérben, ahol eddig gyakran fordult elő torlódás a tárolótér szűkössége miatt. Máger A.
