Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-15 / 13. szám

1985. január 15., kedd Dunantmi napló 3 Bevált a rakétás Jégelhárítás A rakétás jégelhárító rendszer Tenkes-hegyi állomásának figyelőközpontja Fotó: Läufer László Tízezer hektár zöldborsó Ebben az esztendőben már több mint tízezer hektáron ter­melnek zöldborsót az ország különböző vidékein KITE-tech- nológiával. Két éve alig ezer hektárnyi területen kezdődtek a nagyüzemi kísérletek az új módszerű termesztéssel, a Nádudvari Kukorica- és Iparnö- vény-Termelési Együttműködés, valamint a Debreceni Tartósító­ipari Kombinát szoros együtt­működésével. A biztató ered­mények után tavaly már több mint ötezer hektárról takarítot­tak be zöldborsót: ennek zömét a hajdúsági gazdaságokban termelték meg, s a debreceni gyár dolgozta fel. Az idén a tavalyinak kétsze­resére nő a rendszerben termelt zöldborsó területe. Hogy jó termésátlagot adó, nyereséget hozó növény legyen a korábban többnyire veszteséges zöldbor­só, koncentrálták a termelést, jobb termőtalajokba került a mag. Országos program Az új tárolótartályok Fotó: Maletics L. Új bor­tároló épül Siklóson Öt év óta csökken a növénykár Baranyában A tavalyi jeges év tanulsága A biztosító fejleszti a rendszert Minden nagyüzem köt biztosítást IMIarkeftíngmínta A Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat mintaboltja Budapesten a Kígyó utcában Fotó: Proksza László Vállalat a pult mögött Országos bolthálózatot szervez a Hunor A gyár mondja: a kereskedelem kitűnő partner A tavalyi rendkívüli jeges esztendő isimét felhívta a fi­gyelmet a növénybiztosítás fon­tosságára és iá rakétás jégeső- elhárítás fejlesztésének szük­ségszerűségére. Baranya lépés­előnyben van e téren, Ihisz 1976 óta itt működik az ország első s máig egyetlen rakétás jégesőelihárító rendszere, amelynek kiépítését és -fenn­tartását anyagilag az Állalmi Biztosító -finanszírozza. -A tenke- si rodiar, illetve a megyében üzemelő 15 Iki-lövő állomás mintegy 4—5 milliárd forint ér­tékű növényi kultúrát van hi­vatva megvédeni részben vagy egészben a pusztító jégesőktől. Teljes védelmet persze a vi­lág egyetlen rendszere sem képes adni, így a -baranyai sem. Példa -erre -a tavalyi év, a-miiko-r az előző Időszakhoz ké­pest a rakéták árnyékában is igen tetemes jégkár -keletke­zett, nem is szólva a még vé- detlen területről. Ilyen -a volt hegyháti járás egy része, Bi­kái, iMágocs, -Bgyházaskozár környéke, -ahol a kár mértéke helyenként elérte a 80—90 szá­zalékot -is. Amire évek óta nem volt példa, tavaly összesen 29 nagyüzemben keletkezett kü­lönböző mértékű jégkár, s ezen a címen az Állami Biztosító 158 millió forint kártérítést fi­zetett ki. -Ez az összeg duplája a szokásosnak, önmagában is magas. Hát a rakéták? — kérdez­hetnénk. -Az Állami -Biztosító szerint azonban a kérdést nem így kell feltenni, ihanern úgy, mekkora lett volna -Baranya kára, 'ha nem -működik a rend­szer? Véleményünk szerint en­nek legjobb esetben duplája, feltehetően azonban többszö­röse. A rendszernek persze megvan a maga -fogyatékos­sága, az országhatár 6 kilo­méter széles sávjában például eleve nem ad védelmet. E na­gyon -értékes sávvédelméhez a jégesőelhárító rakétákat Jugo­szlávia fölé kellene kilőni — a legtöbb jégeső délről tör a megye fölé —, ez azonban ma még nem tehetséges. A két or­szág között tárgyaló-sok foly­nak e gond megoldására. A rendszer továbbfejlesztése más vonatkozásban -is napi­renden van. Az Állami Bizto­sító országos központja ebben az éviben 56 millió forintot utal át az Országos Meteoro­lógiai Szolgálatnak erre a célra. Hogy ez a befektetés hasz­nos célt szolgál, azt éppen Ba­ranya e téren elért eredmé­nyei támasztják alá. Az Állami Biztosító Baranya megyei Igaz­gatóságán kapott tájékoztatás szerint 1976, vagyis a rakétás jégelhárító rendszer működés­be lépése előtt, öt év átlagá­ban évi 144 millió forintot fi­zetett ki jégkártérítés címén Baranyában. A kárhányad eb­ben az -időszakban 178 száza­lékos volt, vagyis 1 forint befi­zetett díj-ra -a biztosító 1 forint 78 fillért fizetett vissza a gaz­daságoknak. Az 1980 és 1984 közötti öt évben az egy-egy évre átlagosan kifizetett térítés 97 millió forintra csökkent. (1980-ban 84 millió, 1981--ben 74 millió, 1982-ben 71 im-ill-ió, 1983-ban 88 millió és 1984- ben, -mint azt már -jeleztük 158 millió forint volt.) öt év átla­gában — a tavalyi „kisiklást” is beszámítva — -látványosan csőikként a kárhányad -Is. Eb­ben az időszakban 1 forint díj­ra már csak 73 fillért kellett visszafizetnie a -biztosítónak.-Hosszabb távon nézve tehát jól vizsgázott a rendszer, s -nemcsak a biztosító szempont­jából, -hisz a megvédett érték nagysága is évről évre nőtt. A rendszer kiépítése előtt, az 1971—1975-ös években a me­gye termelő gazdaságai évi 2 milliárd forint értékre kötöttek növénybiztosítást. Ez -az érték 1980 és 1984 között már évi 3,5 -milliárd forint volt, s az idén meg fogja haladni a 4,1 milliárd forintot. Tavaly egyet­len kivételével — ez -a kivétel a sombereki Béke Őre Tsz — a megye valamennyi mező­gazdasági nagyüzeme kötött növénybiztosítást. A gazdasá­gok által ilyen címen befize­tett -díj 144 millió forint volt, ezzel szemben az Állami -Biz­tosító 182 millió forintot -fize­tett vissza, aminek döntő része jégkár, — kisebb -része a -víz­kár és a tavaszi fagykárok. A külö-nféle állatkárokra befize­tett biztosítási összeg 40 millió forintot tett ki. Az utolsó ne­gyedév értékelése -még -hátra van, az első iháromnegyedév- ben 36 milliót fizetett vissza állatkártérítés címén a bizto­sító a gazdaságoknak. Ez év január 1-től a-próbb módosítások léptek életbe, új­fajta baromfibiztosítást lehet kötni, és biztosítani -lehet a rendre aratott -hüvelyesek — bo-rsó, bab stb. — termését is. Arról, -hogy az új formákat hány nagyüzem veszi .igénybe, ma még nem tud nyilatkozni a biztosító. — Rné — Az ünnepeket lassan már el­felejtettük, ám nem fölösleges felidézni egy karácsony előtti képet a pesti belvárosból, a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat Kígyó utcai boltjából. Az áruótvétel miatt félig lehú­zott roló túloldaláról — a -kö­zeli nyitást feltüntető tábla el­lenére — percenként érdeklőd­nek: „Síkesztyűk jöttek? Gyer­mekméretben is? . . . Ma még kinyitnak? Hány órakor? . . ." Az ősszel megnyílt Hunor- bolt sikeréről és ennek hátte­réről — ötszáz pár, Pécsről fris­sen érkezett síkesztyű átvétele közben -r Angi Jánosné keres­kedő adott tájékoztatást: — Magunk sem vártunk ek­kora sikert, forgalmunk 80-100 ezer forint átlagosan, naponta. Ez részben annak köszönhető, hogy a pécsi kesztyűk ára vi­szonylag nem magas: már há­rom-négyszáz forintért is kap­hatók, jó minőségben. Ez a környező belvárosi boltok, pes­ti áruházak cikkeivel összeha­sonlítva, valóban vevőcsaloga­tó: különösen nagy sikere van a különböző egyszínű borkész­leteknek: a pénztárca bőrnyak­kendővel vagy a kulcstartó szemüvegtokkal, szép ajándék. Amit hiányolok: több sport- kesztyű, sí-, autós- és kapus­kesztyű kellene; egyujjas irha­kesztyűkből, béleletlen női vagy férfikesztyűből is sokkal többet el lehetne adni. A szín- választékok szegényesek: a di­vatszínekből — bordó, szürke - sokkal több is elfogyna. Egy pillantás a szép, elegáns bolt galériájára: itt nagybani eladás folyik, kiskereskedő cé­gek részére, amelyeknek — Salgótarjánból, Szolnokról — könnyebb innen választani, mint Pécsre menni. ... Ahol, már javában az új évben, Csillag Jánost, a Hunor értékesítési osztályvezetőjét kértük meg: világítsa meg a háttér hátterét, azaz: milyen elképzelések szerint alakul a gyár kereskedelme az idén? — Egyértelmű elhatározá­sunk, hogy minden módon ke­ressük a közvetlen kapcsolatot a vevővel, hogy odaólljunk a pult mögé. Ez ugyan nem könnyű: a pesti bolttal éveken át próbálkoztunk, míg kiala­kult, de sokat és sokféleképpen profitálunk belőle. A Kígyó ut­cában 13 ezer pár kesztyű kelt el karácsonyig; ez a vártnál kétszer nagyobb: 4,5 milliós forgalom, két ember munkájá­val. Egyúttal persze a vevő igényeit, szokásait is jobban kitapasztaljuk. Korábban pél­dául azt gondoltuk: a bélelet­len kesztyű nem üzlet. Kiderült, hogy ősszel minden második hölgy ilyet keresett. Adunk a formákra, módszerekre más ér­telemben is: Pécsett, a Konzum és a Mecsek, Komlón, a Zengő Áruházban állványos, fél-önki- szolgálós módszerrel próbálko­zunk, szintén jelentős forga­lomnövekedéssel. E magunk számára is váratlan sikerek miatt decemberben néhány exporttételt is ide kellett irányí­tani, hogy választékot tudjunk adni. A pesti „galéria" sem véletlen: a nagy tételben vá­sárló üzletkötő is bátrabb, ha szép tálalásban az egész vá­lasztékot áttekintheti. A keres­kedelem kitűnő partner, sőt tőlünk kér ötletet. A szondázás tehát megtör­tént — a próba bevált. Követ­kezik: önálló Hunor-boltok az ország néhány újabb pontján, a közeljövőben Zalaegersze­gen, később Miskolcon, majd várhatóan Győrben, Debrecen­ben és Szegeden is. Varga J. ,,Gyorscsirke" utcán át Újabb szakosított, gyorsétkez­tetési üzlethálózat kiépítését tervezik Budapesten. Az ehhez szükséges eszközök kifejleszté­sén a KERIPAR megbízásából a VBKM Erősáramú Gyártmány- és Rendszerfejlesztő Leányvál­lalata (ERFI) dolgozik. A minta­darabok már elkészültek, most tesztelik őket. Szakemberek szerint a tömegétkeztetés hazai továbbfejlesztésének fontos té­nyezője lehet a csirkehúst kí­náló gyorsétkeztető üzlethálózat megteremtése, amelyben dara­bolt rántottcsirkét árusítanak majd. A gyorsétkeztetés rendszere világszerte rendkívül elterjedt. A többnyire utcán árusító üzle­tek szűk alapterületen egy- vagy kétféle ételt kínálnak, de ezt gyorsan, nagy tömegben állít­ják elő. A legismertebbek a hamburgert és a csirkét áru­sító ilyen üzletek. Ezt a szolgál­tatást olcsósága, gyorsasága, s könnyen kezelhetősége miatt az Egyesült Államokban min­den 100 emberből több mint 90, Angliában 45, Franoiaor- szágban pedig 35 napjában legalább egyszer igénybe veszi. Két év rendkívüli szőlőtermé­se hívta fel a figyelmet a táro­lóterek szűkösségére. 1983-ban országos tárolóépítési program kezdődött, s a készülő tárolók mentesülnek a beruházási ille­téktől és az építési adótól. A szükség és lehetőség hatására vállalkozott a Villány-Mecsek- aljai Borgazdasági Kombinát új tároló építésére Siklós határá­ban. A tanulmányterv elkészülte után feszített tempóban, 1984 áprilisában kezdődött meg a terepelőkészítés és az építke­zés. A munkában részt vevő több mint húsz céggel jól együttműködő kivitelező, a dömsödi Dózsa Termelőszövet­kezet agrárszolgálatának javas­latára új technikával, speciális megoldásokkal a tervezettnél korszerűbb tárolót épít az ere­detileg meghatározott költsé­gért, összesen hatvanegy és fél millió forintért. A borelőkészí­tést biztosító tartályok tartal­mát korabetonos technikával — a tartály belső rozsdamentes acélfala és a külső vasbeton köpeny közé hőszigetelő anya­got tesznek — óvják, ezzel vé­dik a bort a melegtől. A tároló összesen hatvan­nyolcezer hektoliteres, ebből huszonötezret az erjesztőtér foglal el, a fennmaradó rész pedig a tárolást szolgálja. A koracél lemezekből készült tar­tályokat — a négy ötezer, a hat háromezer, és a huszonöt darab ezer hektoliterest — köz­úton szállították a helyszínre. A tartályépítés júniusi kezde­te óta negyven hektoliteres rész készült el. Ez már a tavaly őszi szüret idején megkönnyítette a tárolást. A részlegeket október­től decemberig folyamatosan vették át. A szabadtéri munka­végzés kiiktatására zárt kezelő­folyosók készülnek. A teljes használatbavétel az idei szüret megkezdése előtt várható. Ezzel a kék és fehérszőlő-fel­dolgozó kapacitás egynegye­dével nő. Évente másfél milliós költségmegtakarítást eredmé­nyez. A szükségtárolók igény- bevételének megszüntetésével a borkezelés színvonala javítha­tó. Az új tároló teljes üzembe­állítása nyugodtabb átvételi le­hetőséget biztosít a kistermelők számára is Göntérben, ahol ed­dig gyakran fordult elő torló­dás a tárolótér szűkössége mi­att. Máger A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom