Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-13 / 342. szám
Dunántúli Tlaplo 1984. december 13., csütörtök Telefonnál A hőtárolós kályhák bekapcsolásáról Rendkívül nagy érdeklődésre tekintettel folytatjuk a DÉDÁSZ tájékoztató sorozatát. Hőtárolós kályhák bekapcsolása előtt és egyéb teljesítménybővülés esetén is fel kell keresni az illetékes DÉDÁSZ- kirendeltséget, ugyanis az áramszolgáltató kell hogy nyilatkozzon arról, hogy abban a térségben a hálózati és transzformátorterhelési körülmények lehetővé teszik-e az adott fogyasztási helyen a teljesítménybővülést. Amennyiben a nyilatkozat szerint a hálózatról többletteljesítményt (akár hőtárolós kályha, akár egyéb) igénybe vehet a fogyasztó, a már említett „Igénybejelentés" nyomtatványt kell kitölteni és az illetékes kirendeltségre leadni. Abban az esetben, ha adott területen nincs villamos hálózat (pl. szőlőhegy stb.), a helyi tanács műszaki apparátusa az illetékes a hálózatbővítést megrendelni az áram- szolgáltató vállalatnál. Külterületi hálózatépítésnél, ahol több fogyasztó által összeadott pénzből lehet a villamosítást megvalósítani, a munkák koordinálását, a leendő fogyasztókkal való kapcsolattartást is a helyi tanács illetékes szerve végzi. Az elkészített csatlakozó- vezeték nem személyhez, hanem helyhez kötött, igy pl. elköltözés, eladás esetén nem kérhető a csatlakozási díj visszatérítése. Ebből adódik, hogy ha valaki többször új lakásba költözik, mindannyiszor meg kell fizetni a csatlakozási díjat, de ha olyan lakásba költözik valaki, ahol előtte már laktak (pl. lakáscsere), akkor újabb csatlakozási díjat nem kell fizetnie a fogyasztónak, hiszen ezt már előtte az előző tulajdonos vagy bérlő már kifizette. A csatlakozási és bekapcsolási díjat előre, a beköltözés előtt kell az áramszolgáltató vállalat helyi kirendeltségén befizetni. Tanácsi rendelkezésű tömbépületben minden új fogyasztónak be kell fizetni az említett díjat és az új fogyasztási helyre vonatkozó szerződést is meg kell kötnie az áramszolgáltató vállalattal. (A villamos energia közszolgáltatási szerződés a már említett „igénybejelentő” lap 3. oldalán található.) OTP-társasházak esetén a lakásár magában foglalja a villamos csatlakozási és bekapcsolási díjat, tehát ezt külön az áramszolgáltató részére nem kell befizetni, a villamos energia közszolgáltatási szerződést azonban ezen fogyasztóknak is meg kell kötni az illetékes DÉDÁSZ-kirendeltség- gel. Fentiekben tájékoztatást kívántunk adni tisztelt fogyasztóinknak a villamos bekapcsolással összefüggő teendőkről, amiről bővebb felvilágosítást minden DÉDÁSZ-kirendeltség is készséggel ad. Pécs városában a kirendeltség — ahogyan azt már korábbiakban közhírré tettük — új telephelyre, a Malomvölgyi út 2. szám alá költözött, mely Kertvárosban található és a 16-os autóbusszal a Konzum Áruháztól, illetve a Nevelési Központ elől induló 18-as helyi járattal megközelíthető. Keresztül a síneken Nem először fordult elő az idén, hogy felelőtlen emberek megbontották a kerítést Pécsett a felüljáró alatt, pedig azért építették, hogy megszűnjön a balesetveszély. Kocsándi Miklós ber- kesdi olvasónk felvétele viszont arról tanúskodik, hogy néhányon — dacolva a veszéllyel — felfeszitik a drótot és felelőtlenül átjárnak a síneken. Válaszol az illetékes Gyorstáratok Brandt Géza (Pécs-Vasas, Kút u. 12. sz.) a 14-es járatok közlekedtetésével kapcsolatos panaszára az alábbiakat válaszolhatom. Az 1984. szeptember 3-tól érvényes menetrendünk, illetve fordaszerkezetünk azzal, hogy a 28-as járatoknak a Budai állomáson 5 perc kiállást biztosít, sokkal jobb csatlakozást ad a 14-es járatokhoz. Jelenleg négy munkába járással kapcsolatos 14-es járathoz közvetlen, és kettő ugyancsak munkába járással kapcsolatos 14-es járathoz 5 perc várakozással biztosítunk to- vábbutazási lehetőséget. Panaszosunk esetében a járat menetrendszerinti 6.40- re érkezik és 6.45 órakor van továbbutazási ' lehetőség. A 14-es vonalunkon a menetsebesség jelenleg is a legnagyobb, közel 30 km/óra (a 11,5 km-re jelenleg 25 perc a menetidő). Ezt tovább növelni azzal, hogy a menetidőket tudatosan csökkentjük, úgy véljük (a vasasi belső útviszonyok ismeretében) közlekedésbiztonsági szempontból nem célravezető. A 28-as járataink periodi- kusságán sem kívánatos változtatni (a 20-as vonalon a 28-as járat közlekedtetése jelenleg 4—5 perces követési időt biztosít), mert ezzel nagyobb városrész (Üjmecsek- alja) közlekedésében idéznénk elő zavarokat. Ugyancsak nem célravezető a közvetlen vasasi járatok kérdése sem. A város belső útjai á csúcsidőkben már jelenleg is telítettek. A távlati közlekedési koncepció is (amit a városi tanácsülés egyébként 1979 decemberében elfogadott) az átszállásos közlekedést javasolja mint egyetlen szóba jöhető megoldást, és ezzel mi is teljes mértékben egyetértünk. Kovács József pécsi (Móra F. u. 2. sz.) olvasónk a 15-000 telefonra tett bejelentésére közölhetem, hogy a gyorsjáratok beállításával egyidejűleg a csúcsidőben indított járatok száma is növekedett, így a 16-os vonalon a csúcsidőben a gyorsjáratokkal együtt 26 darab, a 39-es vonalon a csúcsidőben a gyorsjáratokkal együtt 11 járattal indítunk többet. Jelenlegi tapasztalati méréseink azt is igazolják, hogy gyorsjárataink főleg 6.30-7.15 óra között mintegy 75—80 százalékos terheléssel közlekednék, a lassú járatok terhelése ennél alacsonyabb. Úgy véljük, a bejelentő erősen túlzott, amikor azt állítja, hogy 30 percet várakozott, mert ebben az időintervallumban közel 12 db lassú 16-os vagy 39-es járat érintette menetrend szerint a Szövetség utcai megállót. Albert Ferenc igazgatóhelyettes, 12-es Volán Olvasóink írják Milyen ügyfelek vagyunk? Szóvá kell tennem valamit, mert úgy érzem mulasztást követtem el több embertársammal együtt, szeretném elmondani a történteket: December 4-én beálltam egy hosszú sor végére a Ivov- kertvárosi 16-os számú posta- hivatalban. Már sok rosszat hallottunk erről a hivatalról, de azt még nem mondta el senki, hogy a 10 óráig egyedül dolgozó fiatal hölgy milyen odaadóan látja el feladatát. Nemcsak azért, mert kedves, figyelmes és udvarias, hanem azért is, mert egy rcssz szó nélkül elviselt bennünket, ügyfeleket, pedig ez nem mindig könnyű. Azon a keddi napon odafurakodott az ablakhoz két férfi és közölték — roppant nyersen —, hogy vidékre akarnak telefonálni. A postáshölgy nagyon udvoria san megkérte őket, álljanak sorba. Az idősebb férfi erre nagyon dühös lett és a hölgyet a legcsúnyább jelzőkkel illet te. Mi vagy húszán csak álltunk és hallgattunk. Pedig a postáskisasszony minket kímélt meg a hosszadalmasabb várakozástól. Miközben ó a könnyeit nyelte, akartam egy-két kedves szót mondani neki, de ezzel már elkéstem. Azóta is többször elgondolkodom azon, miért bántjuk egymást, miért nehezítjük meg egymás mun káját? Csak gratulálni tudok annak az ifjú hölgynek, hogy még mindig ebben a posta hivatalban dolgozik. Dr. Jakabné Pisitek Emese Pécs, Egri Gyula út 126. Koszká r-pá lyázat Ismét jelentkezik Koszkár-pólyózatunk. Ezúttal Vígan Péter, pécsi (Sörház u. 2.) olvasónk felvételét közöljük, amelyhez a következő magyarázatot fűzte: Pécsett a Keller János u. 8. előtt a konténert megpakolták törmelékkel, s mivel a kukásautó nem bírta felemelni, itt maradt A lakók jobb híján mellé öntözik a szemetet. A 100 forintos tiszteletdíjat postán küldjük el olvasónknak. Várjuk az önök felvételeit. Címünk: Pécs, Hunyadi út 11. 7601. Vita a Pl K és a bérlőit között Ki fizeti a költségeket? Panaszos levelet küldött szerkesztőségünkbe Farkas Zoltán pécsi olvasónk. Segítségünket kérte a PIK és a közte zajló vitában. A történet röviden a következő: Februárban erős áramingadozást észleltek Pécsett, a Koller utca 2. számú házban, a Farkas és a Dombay lakásban. A hibát többször jelezték a PIK-nek és a DÉDÁSZ-nak is. Eztán megjelent a PIK-sze- relő és sehol nem talált a villamos hálózatban hibát. Néhány nappal később egy újabb áramingadozás alkalmával Farkas Zoltánék összes bekapcsolt híradástechnikai készüléke leégett — a kár köze! 3000 forint —. a másik lakásban csak az ellenállások égtek ki, így kártérítést nem követeltek. Ezt követően a DÉDÁSZ szerelője kijavította a meghibásosodott emeleti hálózati elosztót. Ekkor kezdődött Farkas Zoltán kálváriája. A megjavított készülékek számlájával a PIK II. számú házkezelőségéhez fordult, kérte a költségeinek visz- szatérítését. (Erre május elején került sor.) Két hónappal később megkapta az elutasításról szóló levelet. Ismételt kárigénnyel kereste fel a PIKközpontot, ahonnan szeptember 17-én újabb elutasító választ kapott. Ettől sem keseredett el: a PIK igazgatójának és a Pécs városi Tanács építési osztálya vezetőjének írta meg a következő panaszos levelét. Október végén érkezett az újabb elutasító válasz: a PIK igazgatója javasolta ebben a bérlőnek, hogy ha többszöri elutasításukra is még mindig fenntartja a kárigényét, akkor polgári peres úton próbálja az igazát érvényesíteni. — Nem lenne okosabb megoldás, ha kifizetnék a költségemet, mint hogy pereskedjünk hónapokon át? — kérdezte ezek után olvasónk. Felkerestük a PIK igazgatóját, Tiborcz Istvánt is, aki a következő választ adta: — Mi jogtalannak tartjuk a bérlő kérését, a költségtérítést. Úgy véljük, nem a mi hibánkból történt a gépeinek a meghibásodása. Ezért nem vállaljuk a 3000 forint kifizetését. Amennyiben ragaszkodik mégis ehhez, úgy forduljon a bírósághoz. Mi nem egyezkedünk. Ha a bíróság az ő javára döntene, akkor visszafizetjük a javításra fordított összeget. A. E. A nevelőotthon teljesítette vállalását A mohácsi Városi Tanács „Szép, tiszta Mohácsért" mozgalmat indított, amelybe bekapcsolódott a Baranya megyei Leánynevelőotthon is. Hat- száz ára társadalmi munkaórát ajánlott fel. A nevelőotthonban 15—18 éves állami gondozott leányok élnek, valamennyien munkaviszonyban állnak. A társadalmi munkát munkaidő után szabad idejükben végezték és a felajánlott munkaórát teljesítették. Szoksz Béláné igazgató A torony presszó különös vendégei Az őszi hónapokban szokatlan vendégek látogatták a pécsi tv-torony presszóját. A személyzet nem invitálta őket asztalhoz, szívesebben foglaltak helyet a meleget adó radiátorok alatt és a presszó zöld növényei között. Italt, kávét sem fogyasztottak, inkáb összefog- dosták azt a néhány kései legyet, amely legyengülve tengődött egy-egy elfelejtett édességmorzsán. Talán kitalálhatta az olvasó, hogy nem a mecseki panorámában gyönyörködő turistákról van szó, hanem madarakról. Ezekről az alig veréb nagyságú, többnyire szürkés színű madarakról, amiket házi rozsdafarkúnak nevez a szakirodalom. A név ez esetben valóban találó. Mielőtt még azt vizsgálnánk, hogyan jutottak a madarak a presszóba, és mi lett további sorsuk, lássunk néhány érdekességet e korántsem ritka madárfaj életéről. A házi rozsdafarkú európai elterjedési területén Dél-Svédor- szágig megtalálható. Az utóbbi néhány évtizedben a brit szigeteken is megjelent, s ott erősen terjeszkedik. A hegy- és síkvidékeken egyaránt előfordul, bár az előbbieken gyakoribb. Ragaszkodik az emberi településekhez, építményekhez. A nagyvárosok sivár kő- és betonrengetegében épp úgy otthonosan mozog, mint a kőfejtők sziklafalain és a kopár hegyoldalak meredek lejtőin. Kizárólag rovarokkal táplálkozik. Vonuló madár, a telet a Földközi-tenger medencéjében tölti. Gyakran találkozni áttelelő példányokkal is, főként enyhébb teleken. A hímek homloka, torka és melle fekete, testük többi része, a rozsdabarna farok kivételével, hamuszürke. A tojókon és a fiatal madarakon a fekete szín hiányzik. A házi rozsdafarkú őszi vonulása szeptember—október hónapra esik. Kedvező időjárás esetén azonban akár november végéig is elhúzódhat. Ilyenkor nagyobb számban láthatjuk a Mecsek kiemelkedő pontjain (Jakabhegy, Misina-tető, stb.), ahol vonulásukat megszakítva, néhány napi, esetleg néhány heti pihenő után folytatják útjukat. Az ilyen pihenők alkalmával pótolják testük súlyveszteségét. Az itt elfogyasztott táplálék néhány gramm zsiradék formájában halmozódik fel szervezetükben. Ez a zsírtartalék biztosítja a további vonuláshoz szükséges energiát. Vajon hogyan kerültek a madarak a torony presszójába? Nehéz lenne erre pontos választ adni, de feltételezhetően a következőkben leírtak szerint. Éjszakai pihenésre a madarak az építmények széltől védett réseit, rejtett zugait keresik fel, ahol nemcsak az Ilyenkor már gyakori fagypont alatti hőmérséklet ellen találnak menedéket, hanem az éjszakai ragadozók, elsősorban a baglyok ellen is. Az építmény belsejéből kiáramló, néhány fokkal melegebb levegő vonzó hatást gyakorol rájuk, s annak útját követve jutnak az épület, s így a torony belsejébe. Egy nyitvahagyott csapóajtó, törött ablaküveg a lépcsőházban, de még a függőleges liftakna is megkönnyíti a torony belsejébe jutást A presszó személyzete pedig a reggeli nyitáskor meglepve tapasztalja az asztalok között • repkedő hívatlan vendégek látogatását. Sajnos a madarak a kivezető utat nem találták meg. Reménytelenül röpdösek a csalóka szabadságot ígérő panoráma ablaküveg előtt. Táplálékot nem találtak, s néhány nap éhezés utón menthetetlenül elpusztultak. Az ideérkező vendég szánalommal vegyes érdeklődéssel szemlélte a 3—4, de gyakran 8—10 szabadulást kereső madarat, de szánalma azonnal bosszúságra fordult, ha volamelyik hívatlan látogató apró, fehér pöttyel vadonatúj öltönyét „megtisztelte". A megzavarodott, röpködő madarak nemcsak a vendégeket bosszantották. hanem a személyzetet is, akik alig győzték tisztán tartani az ürülékkel beszennyezett korlátokat, asztalokat és egyéb berendezéseket. Azt gondolhatnánk, hogy első, s tegyük hozzá, jogos felháborodásukban elpusztították az egyébként törvényesen védett madarakat. De nem így történt! Az ott dolgozók segíteni szerettek volna rajtuk. Megpróbálkoztak befogásukkal, ami egy-egy teljesen legyengült példány esetében bizonyult csak eredményesnek. Később etették is őket, de ez sem bizonyult jó mego’dásnak. Végül segítségért fordultak a Magyar Madártani Egyesület Baranya megyei tagjaihoz, akik készséggel vállalkoztak a madarak eltávolítására. Heti egy-két alkalommal finom, sérülést nem okozó madarászhálóval befogták a rozsdafarkúnkat, majd könnyű, számozott alumínium- gyűrűvel jelölték és a szabadban ismét útjukra bocsájtották őket. Közel harminc madarat mentettek meg így. A presszó személyzete és a tv-torony többi dolgozója is emberségből jelesre vizsgázott. Bank László—Madas Katalin
