Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-06 / 335. szám

1984. december 6., csütörtök Dunántúlt napló 5 Sarlós István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szer­dán a főváros X. kerületébe látogatott. Kíséretében volt Pusztai Ferenc, a Budapesti Pártbizottság titkára. A vendé­geket a kerületi pártbizottság székházában Zambezi József első titkár és Fabó Károly ta­nácselnök fogadta, s tájékoz­tatta a kőbányai kommunisták kongresszusi készülődéséről, a nagymúltú munkáskerület po­litikai, gazdasági, társadalmi életéről, A program a Bajcsy-Zsilinsz- ky kórház-rendelőintézetben folytatódott, ahol dr. Hermann Antal főigazgató főorvos és dr. Preisz József, a pártvezetőség titkára mutatta be a X—XVII. kerület 170 ezer lakosát ellátó egészségügyi intézmény mun­káját. Sarlós István megtekin­tette a kórház több osztályát, majd a Kőbányai Gyógyszer- árugyárat kereste fel. Kőbánya egyik legjelentősebb ipari vál­lalatának munkájáról, eredmé­nyeiről Varga Edit igazgató és Baksa József, a pártbizottság titkára számolt be. Kőbányai programja befeje­zéséül Sarlós István délután részt vett a vállalat egyik, fi­zikai dolgozókat bővítő párt- alapszervezetének beszámoló taggyűlésén. * Szerdán a Parlamentben ta­nácskozást tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetői. A képviselőket Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoz­tatta a soron következő, téli ülésszakkal kapcsolatos tudni­valókról. Hetényi István pénz­ügyminiszter a tanácskozáson ismertette az 1985. évi állami költségvetés, Hoós János, az Országos Tervhivatal államtit­kára pedig a jövő évi népgaz­dasági terv fő kérdéseit. Ezután Apró Antal röviden értékelte az országgyűlés idei munkáját. Az országgyűlés eddigi há­rom ülésszakán 56 képviselő szólalt fel, s 66 javaslatot, ész­revételt tett a kormányzati szerveknek. A képviselők öt in­terpellációt terjesztettek elő. A bizottságok 49 ülést tartottak, s 63 napirendi témát vitattak meg; 17 alkalommal vélemé­nyezték a plénum elé kerülő előterjesztéseket, 41 esetben saját kezdeményezésből tűztek napirendre olyan kérdéseket, amelyeket jelentősnek ítéltek a kormányzati munkában a társa­dalmi és gazdasági élet szem­pontjából. * A KISZ Baranya megyei Bi­zottságának meghívására teg­nap Pécsre látogatott a KISZ budapesti Bizottságának kül­döttsége. A tapasztalatcseré­re érkezett küldöttséget dr. Tarcsi Gyula, a budapesti KISZ-bizottság első titkára ve­zette; tagjai voltak Lengyel Sándor, dr. Dersi Mihály és- Szedliczky Gábor titkárok, Csiz- már Gábor budapesti úttörőel­nök, Dénes Andrásáé, a buda­pesti pártbizottság munkatár­sa, Kárpáthy Gábor, a Tung­sram KISZ-titkára és Vilimek László, az Épfa KISZ-titkára. A vendégek találkoztak Kovács Dezsővel, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titká­rával és a bizottság munkatár­saival, akikkel a megyében folyó munkáról és az időszerű feladatokról folytattak tapasz­talatcserét. A vendégeket a délelőtt folyamán fogadta Lu­kács János, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának el­ső titkára. A KISZ budapesti Bizottságának delegációja délután megtekintette az épülő pécsi úttörőházat, a garzon­modul házakat, majd elláto­gattak az Apáczai Csere János Nevelési Központba. A küldött­ség tegnap este visszautazott Budapestre. Fúvós­zenekari koncert A Pécsi Vasutas Fúvósze­nekar tegnap este nagysike­rű koncertet adott a Liszt te­remben. Műsorukon Johann Sebastian Bach, Schubert, Er­kel Ferenc művei mellett mai kortárs zeneszerzők kompozí­ciói is szerepeltek. A Pécsi Vasutas Fúvósze­nekar 1945-ben alakult meg. Tagjai többségükben vasuta­sok és azok családtagjai. A fúvószenekar nagy sikerrel szerepelt a XV. országos fú­vószenekari találkozón Sikló­son, ahol a megosztott első hely mellett elnyerték a zsűri különdíját. Ez év novemberé­ben Kiváló együttes címet kaptak. Tegnap esti bemutat­kozásuk is egyben koncert­fúvószenekari minősítő hang­versenyük volt. A szakközépiskolai tanulók egyéni versenyének végső sor­rendje: III. évfolyam: 1. Németh Gábor (Széchenyi István), 2. Ferenczi Tibor, 3. Szabó István (mindketten Zipernovszky Ká­roly); IV. évfolyam: 1. Horváth Károly, 2. Volarics István (mind­ketten Zipernovszky K.), 3. Kucs- ka Árpád és Danku Pál (mind­ketten Széchenyi I.). A szakkö­zépiskolások csapatversenyé­nek helyezése: III. évfolyam: 1. Zipernovszky Károly Szakközép- iskola, 2. Széchenyi István Szakközépiskola; IV. évfolyam: Zipernovszky Károly, 2. Széche­nyi István és 3. Pollack Mihály Szakközépiskola. A szakközépis­kolák összesített csapatverse­nyét a pécsi Zipernovszky Ká­roly Szakközépiskola nyerte a Széchenyi István Szakközépis­kola előtt. júságnevelési szakbizottságá­nak, a rendőrségnek. A park elkövetkezendő években törté­nő munkájában folytatják a szervezett, tantervhez igazodó órarendi foglalkozásokat, biz­tosítani szeretnék a park haté­konyabb kihasználtságát, a jár­művek folyamatos pótlását. Az ünnepség — melyen részt vett Orbán István rendőr vezér­őrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke — a kiemel­kedően jó munkát végző társa­dalmi aktivisták jutalmazásával fejeződött be. R. N. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa tegnap dr. Földvári Jánosnak, Baranya megye Tanácsa elnökhelyette­sének, illetve Simon József SZMT-titkárnak az előterjesz­tésében megvitatta „A lakos­ság áruellátásának helyzete, a vásárlási szokások alakulá­sa az ötnapos munkahét alap­ján", valamint „A kereskedel­mi társadalmi ellenőrzések ta­pasztalatai, továbbfejlesztése, együttműködés a Fogyasztók Tanácsával" című jelentéseket. Az írásos jelentés és az ah­hoz adott szóbeli kiegészítő Fennállásának tjzedik évfor­dulóját ünnepli idén a pécsi gyermékközlekedési park. Eb­ből az alkalomból tegnap dél­után Pécsett, az MKBT tanács­termében dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója értékelte a közlekedési park egy évtizedes tevékenységét. Mint elhangzott, nagy társa­dalmi összefogással épült meg 1974-ben ez a gyermekeket a helyes közlekedésre nevelő lé­tesítmény, aminek működteté­sével a városi tanács a Mecse­ki kultúrparkot bízta meg. Lét­rehozását az is indokolta, hogy az általános iskolákban 1974- től kötelezővé tették a közleke­dési ismeretek oktatását. S hogy szükség volt erre a parkra bizonyítja, hogy tíz év alatt 146 000 gyermek sajátí­totta el a közlekedés alapvető elméleti és gyakorlati tudniva­lóit. A közlekedési park az óra­rendi foglalkozások megtartá­sa mellett jelentős szerepet vállalt a közlekedés ismeretter­jesztésben, különböző vetélke­dők, versenyek lebonyolításá­ban. Ezeknek a rendezvények­nek a száma éves átlagban meghaladja a negyvenet. Dr. Fülöp István hangsúlyozta, hogy a közlekedési park műkö­dése a kezdettől fogva nem nélkülözte a különböző szervek, intézmények, vállalatok segítsé­gét, ezért a munkáért külön kö­szönetét mondott a közlekedés- biztonsági tanács megyei és városi elnökségének, a KBT if­Fejér Lipót megyei matematikai verseny Pécs város felszabadulásá­nak évfordulója tiszteletére idén is megrendezték a Fejér Lipót matematikai versenyt, melyen Baranya gimnáziumai­nak és szakközépiskoláinak III. és IV. évfolyamos tanulói és csapatai vettek részt. A színvonalas, izgalmas ver­seny végeredménye: Gimnáziumok: egyéni helyezet­tek: III. évfolyam: 1. Szakács Tamás (Nagy Lajos G.) és Tóth Zoltán (Zrínyi Miklós), 2. Cser­ven/ Attila (Zrínyi M.), 3. Jagi- cza Péter (Nagy Lajos). IV. év­folyam: 1. Czabarka Éva és Al- mási László, 2. Varga Ernő (mindhárman Nagy Lajos), 3. Helyei Judit (Leöwey Klára) és Szabó Anikó (Kun Béla). A gimnáziumi tanulók csapatver­senyének sorrendje: III. évfo­lyam: 1. Zrínyi Miklós, 2. Nagy Lajos, 3. Kun Béla Gimnázium. IV. évfolyam: 1. Nagy Lajos, 2. Leöwey Klára, 3. Kisfaludy Károly, 4. Kun Béla Gimná­zium. A gimnáziumok összesí­tett csapatversenyét a Nagy Lajos Gimnázium nyerte a kom­lói Kun Béla és a pécsi Leö­wey Klára Gimnázium csapata előtt. kereskedelemről gazdag vitát váltott ki a me­gye tanácstagjai között. Radics Kálmán SZMT-tag például komlói tapasztalatokkal egé­szítette ki a jelentéseket: igaz, hogy az élelmiszerekből általá­ban jó az ellátás, de hiányza­nak a boltokból az olcsóbb húskészítmények. Az is jogosan bosszantja az embereket, hogy a TüZÉP-telepen nincs elegen­dő szén. Békefi Zoltánná arról szólt, hogy jó a húsellátás, de ha a háziasszony töltött káposztát A Baranya útprogramja ||g Szilárd burkolatot kapott a Petőfi utca Fotó: Proksza László Fel újították a n agy harsány i utakat A község lakói társadalmi munkával segítettek Műszaki átadás volt tegnap Nagyharsányban. Befejeződött a belterületi utak felújítása, összesen tizenötezer négyzet- méter aszfaltszőnyeget terítet­tek le, négyezer-nyolcszáz mé­teren a Siklós városi Tanács Költségvetési üzemének szak­emberei. A korszerűsítésre a Ba­ranya megyei Tanács 1976-ban kezdődött korszerűsítési prog­ramja alapján került sor. Több baranyai község után ez év au­gusztusában érték el Nagyhar- sányt. Az összes tanácsi kezelésű kiépített utat rendbehozták. Ki­lencven százalékuk kapott hét­nyolc centiméter vastag bitu­menes szőnyegterítést, ami megkönnyíti az autósok számá­ra a közlekedést. Két utca kát­rányos felülkezelése szintén a gépkocsival rendelkezők szá­mára jelent könnyebbséget. Régóta gondot okozott az úgynevezett „kolóniában” la­kóknak a biztonságos lejárása a faluba. Az ottani út rendkívül rossz állapota miatt esős idő­ben csak nagy nehézségek árán lehetett közlekedni. Ez négyszáz embernek jelentett bosszúságot sokáig, a felújítá­si program után most bitume­nes út vezet innen a faluba. A több mint négymillió forint értékű beruházás költségeit a Baranya megyei Tanács és a Nagyharsányi Közös Községi Tanács együttesen állta: három és fél millió forintot a megyei tanács adott, helyi erőforrások­ból félmillió forintot biztosítot­tak. A nagyharsányiak több mint százezer forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hoz­zá a program sikeréhez. A felújítási munkákat a sik­lósi Városi Tanács Költségve­tési üzeme alig egy hónap alatt végezte él. A nagyharsá­nyi társközségek útjait is kor­szerűsítették, így a kisharsányi és nagytótfalui utak is jobb minőségűekké váltak. Máger A. akar főzni, akkor nem kap hoz­zá borsod, vagy más alapvető fűszerárut. Érthetetlen, hogy november végén csak szandá­lok legyenek a polcokon a gye­rekcsizmák helyett, s szóvá tet­te, bizonyos áruknál hiába van előrendelési lehetőség, ha a csúszópénzt adók hamarabb sorra kerülnek a várakozóknál. Dr. Márton Zoltán életszin- vonal-politikai kérdésekről szólt. Halmai' Árpád pedig az üzletek nyitvatartásáról: „nem a vásárlói szokásokhoz alkal­mazkodik a kereskedelem, ha­nem a vásárló kénytelen al­kalmazkodni a nyitvatartáshoz, ez pedig a szabad idő, sőt a munkaidő rovására történhet a legtöbbször”. Dr. Sziráki Fe­renc annak a véleményének adott hangot, hogy a fogyasz­tói érdekvédelemnek nem elég a kereskedelemben érvényesül­ni, hanem azt az üzemekben kell elkezdeni az ármegálla­pítások ellenőrzésével, a mi­nőségjavítás szorgalmazásá­val. Medveczky László, az épí­tőanyagok általánosan tapasz­talható hiányát arra vezette vissza, hogy az ipart nem ké­szítettük fel arra, hogy a ma­gánerős építkezések aránya növekedik. Deák Imre elismerve a ke­reskedelmet ért jogos bírálatot hangsúlyozta, hogy gyakran az ipari és nagykereskedelmi mu­lasztások nehezítik a boltok helyzetét, s rengeteg gondot okoz a szállítás korszerűtlen­sége, kifogásolható etikája. Rulf Péter egyetértett azzal az előadói megállapítással, hogy bizonyos árufélék kereskedel­mét egyelőre nem lehet gaz­daságossági kérdésként felvet­ni, továbbra is szükség van a közvetlen állami irónyitásra. Példaként az alapvető élelmi­szereket, s köztük a kenyeret említette: „A kenyérnek min­dennap ott kell lennie a leg­kisebb községben is!” Mészá­ros Miklásné a készletezési kérdéseket elemezve megálla­pította, hogy mind a gyártó, mind a kereskedő tartózkodik a készletezéstől, ennek pedig a fogyasztó látja kárát, s ezért indítványozta a szabályzók megváltoztatását. Keszler Fe­renc is szólt a tárolás-szállí­tás minőségrontó körülményei­ről, majd elmondta, a bányá­szok nem okolhatók a szén­hiányért, s bejelentette, hogy az év végéig elegendő meny- nyiségű szenet fognak kiter­melni a mecseki szénbányák­ban is. Benyács Kornél ellen­őrzési tapasztalatai közül a gyakran meghibásodó pénztár­gépekről, a szakképzetlen ke­reskedőkről beszélt, Tátrai Zol­tánná pedig a hétvégi nyitva­tartáshoz szólt hozzá. Simon József SZMT-titkár foglalta össze a vita tanulsá­gait. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa mindkét jelentést elfogadta. B. L. Ä kötéléi híreim Jubilál a pécsi ^ közlekedési park A kenyérnek mindennap ott kell lennie! SZMT-ülés az áruellátásról,

Next

/
Oldalképek
Tartalom