Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-05 / 334. szám

a Dunántúlt napló 1984. december 5., szerda Közlemény a VSZ-külügyminiszterek tanácskozásáról A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága ülésének befejeztével kedden a következő közleményt adták ki: A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizott­sága 1984. december 3—4-én Berlinben megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztár­saság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge külügyminisztere. O A miniszterek figyelmüket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentel­ték, összefüggésben az álta­lános nemzetközi viszonyok fej­leményeivel. Megállapították, hogy az elmúlt időszak ese­ményei teljes mértékben meg­erősítik azoknak a közös érté­keléseknek és következtetések­nek a helyességét, amelyeket az 1983. január 5-i prágai po­litikai nyilatkozatban, az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatban, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak 1984 június 14-i nyilatkozatában fo­galmaztak meg az európai és a világhelyzet alakulásáról. Az ülés résztvevői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész vilá­gon továbbra is veszélyes fe­szültség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hogy néhány nyugat-európai NATO-ország- ban folytatják az amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták te­lepítését, amely a fegyverkezé­si verseny új, különösen veszé­lyes szakaszát nyitotta meg földrészünkön. Ez válaszintéz­kedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Az ülés résztvevői hangsú­lyozták, hogy az európai ál­lamok határait, társadalmi­politikai berendezkedésüket és a második világháború után kialakult egyéb területi-politi­kai realitásokat kétségbe vonó koncepciók veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A há­ború utáni európai határok sérthetetlenek. Kedvezőtlen hatást gyakorol az európai po­litikai légkörre, a földrész né­peinek kölcsönös megértésére a revansista erők aktivizálódá­sa az NSZK-ban és bárhol máshol a revansizmus bátorítá­sa. A helyzet kiéleződése nö­vekvő aggodalommal tölti el Európa és más földrészek né­peit, mindazokat, akik aktívan fellépnek a nukleáris háború veszélyével szemben, tevéke­nyen . cselekednek annak ér­dekében, hogy véget érjen a fegyverkezési verseny és javul­jon a nemzetközi légkör. Meg­győzően bizonyítja ezt az Eu­rópában és a világ más térsé­geiben kibontakozott háború­ellenes tömegmozgalom. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy az ál­lamok kapcsolataiban szigorú­an betartsák a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a belügyek- be való be nem avatkozás, az erő alkalmazásáról és az erő­vel való fenyegetésről való le­mondás, az államok minden vitás kérdése tárgyalások út­ján történő békés rendezésé­nek elveit és a nemzetközi kapcsolatok más alapelveit. O A Varsói Szerződés tagál­lamai korunk alapvető kér­désének tartják a fegyverkezé­si verseny megállítását és az áttérést a leszerelésre, elsősor­ban a nukleáris leszerelésre. Ügy vélik, hogy amíg nem ké­ső, mindent meg kell tenni a katonai szembenállás szintjé­nek csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatok­ban visszatérjenek az enyhülés­hez és az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttmű­ködéséhez. Adott a lehetőség a helyzet jobbra fordulására. Ehhez a realizmuson és az érdemi együttműködésen alakuló politi­kára kell áttérni az európai és más földrészek népei előtt álló feladatok megoldásában. Ennek érdekében szükség van a kü­lönböző társadalmi berendezke­désű államok párbeszédére, ér­demi és egyenjogú tárgyalásai­ra, amelyeknek során a felek átérzik a rájuk háruló nagy fe­lelősséget és pozitív eredmé­nyekre törekszenek. A Varsói Szerződés tagállamai nemcsak készek az ilyen tárgyalásokra, hanem szorgalmazzák is azo­kat, valamint az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén alapu­ló megállapodások elérését. To­vábbra is érvényesek a fegy­verkezési verseny megállításá­val és a háború megelőzésével kapcsolatos javaslataik. A Varsói Szerződés tagálla­mai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem törekednek katonai fölény megszerzésére, de azt sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre te­gyenek szert. Fellépnek az erő- egyensúly legalacsonyabb szin­ten történő biztosításáért. O Az ülésen képviselt álla­mok üdvözlik a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között a nukleáris és űrfegyver­zet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásáról lét­rejött megállapodást, és annak nagy fontosságot tulajdoníta­nak. A Varsói Szerződés tagál­lamai síkraszállnak azért, hogy ezen tárgyalások céljait és fel­adatait már a kezdetben pon­tosan meghatározzák. A tárgya­lások hivatottak a hadászati stabilitás megszilárdítására, a világűr militarizálásának meg­akadályozására, az európai és a világméretű nukleáris szem­benállás szintjének mérséklé­sére mind a hadászati, mind a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet egészen a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáig elmenő csökkentésével. O A jelenlegi helyzetben minden európai nép létér­deke, hogy megszűnjék az új nukleáris eszközök felhalmozá­sa, radikálisan csökkentsék eze­ket a fegyverzeteket mindad­dig, amíg Európa teljesen meg nem szabadul mind a közép­hatótávolságú, mind a harcá­szati nukleáris fegyverektől. Szükséges, hogy egyik fél részé­ről se kerüljön sor olyan lépé­sekre, amelyek a katonai fölény megszerzésére irányulnak a má­sikkal szemben. Az ülésen képviselt államok ■— tekintettel arra, hogy Euró­pában a nukleáris fegyverkezési verseny valamennyi európai né­pet fenyeget —, fontosnak tart- iék, hogy a földrész minden ál­lama, mindenekelőtt a NATO és a Varsói Szerződés országai tevékenyen járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását célzó erőfeszítések­hez. Ezzel összefüggésben rámu­tatnak arra, hogy Európa és a világ békéiéért nagv felelőssé­gük van az olyan államoknak, amelyeknek a területén közéo- hatótávolsáqú nukleáris rakétá­kat telepítenek, vagy szándé­koznak telepíteni. Az ülés résztvevői határozot­tan támogatják azokat az erő­feszítéseket, hoay a Balkánon, Európa északi részén és a föld­rész más térségeiben nukleáris fegyvermentes övezeteket hoz­zanak létre. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért is, hoay mi­előbb meqállapodás szülessen a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökken­téséről folyó bécsi tárgyaláso­kon. A tárgyalásokon közvetle­nül részt vevő szocialista or­szágok javaslatai jó alapp£‘4>iz- tosítanak ehhez. ­Emlékezteinek ar1^d)|h»a- vaslatot tettek Európa vegyi fegyverektől történő mentesíté­sére, a katonai kiadások befa­gyasztására és csökkentésére, valamint a katonai erő alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondásról és békés kapcsola­tok fenntartásáról szóló szerző­dés megkötésére. Ezeket a ja­vaslatokat a NATO tagállamai­hoz intézték és felszólítanak ar­ra, hogy haladéktalnul érdemi tárgyalások kezdődjenek e kér­désekről. Az ülésen képviselt államok megállapítják, hogy az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferen­cia munkája időszerűvé teszi a mielőbbi áttérést a konkrét tár­gyalásokra. Fellépnek a tár­gyalások alkotó szellemben va­ló folytatásáért, azért, hogy lé­nyegi megállapodásokat érje­nek el az egymást kölcsönösen kiegészítő politikai és nemzet­közi jogi, valamint katonai­műszaki jellegű európai biza­lom- és biztonságerősítő intéz­kedésekről. Ezeknek a megál­lapodásoknak a jogok egyen­lőségén, a kiegyensúlyozottsá­gon és kölcsönösségen, vala­mennyi résztvevő állam bizton­sági érdekeinek azonos figye­lembevételén kell alapulniuk és a háborús veszély csökkentését, a katonai szembenállás szint­jének mérséklését kell szolgál­niuk. Az ülésen ismételten meg­erősítették, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai hűek voltak és maradnak az összeurópai fo­lyamat továbbvitelének és el­mélyítésének, az enyhülésnek, az európai biztonság megszilárdí­tásának és az együttműködés fejlesztésének az ügyéhez, a helsinki záróokmányban meg­határozott alapokon. O A Varsói Szerződés tag­államai halaszthatatlan­nak tartják a nukleáris szem­benállás leküzdésére, a nukleá­ris fegyverzetek egészén azok teljes megsemmisítéséig elmenő korlátozására és csökkentésé­re irányuló konkrét és hatékony intézkedések megtételét. Ebbe az irányba mutató fon­tos lépésként javasolják a nuk­leáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi befagyasztását. E javaslatra választ várnak a NA- TO-országoktól. Emlékeztetnek a Szovjetunió készségére, hogy az USA-val együtt ilyen lépést tegyen, példát mutatva a többi nukleáris hatalomnak. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak továbbá a nuk­leáris fegyverkísérletek általá­nos és teljes betiltásáról szóló szerződés mielőbbi megköté­séért és az ehhez szükséges tárgyalások megtartásáért. E javaslatok előterjesztésekor abból indulnak ki, hogy nem­csak veszélyes, de értelmetlen is a nukleáris fegyverzet to­vábbi felhalmozása és tökéle­tesítése. Az ülés résztvevői nyomatéko­san felhívják azokat a nukleá­ris hatalmakat, amelyek még nem tették meg: vállaljanak kötelezettséget arra, hogy első­ként nem alkalmaznak ilyen fegyvert. Szükségesnek tartják, hogy valamennyi nukleáris ál­lam tegyen meg mindent a nukleáris háború elhárításáért. Arra van szükség, hogy ezen ál­lamok tegyék külpolitikájuk és gyakorlati tevékenységük főcél-* jóvá a népek megmentését a nukleáris fenyegetéstől. Az ülésen képviselt államok felhívják a figyelmet arra, hogy a világűr militarizálása, ameny- nyiben nem történnek időben lépések a megakadályozására, jelentősen megnövelné a nuk­leáris háború kitörésének koc­kázatát, és maga után vonná a nukleáris fegyverkezési verseny eddig nem tapasztalt ütemű felqyorsulását. A világűr mili­tarizálásának meqelőzése érde­kében határozottan fellépnek minden olyan tevékenység be­szüntetéséért, amely a fegyver­kezési versenynek a világűrrre történő kiterjesztését célozza és a világűr békés célú, az em­beriség javát szolgáló felhasz­nálásáért. E feladat radikális megoldásához szükségesnek tartják, hogy mielőbb megbíz­hatóan ellenőrizhető két- és többoldalú megállapodásokat kössenek. Remélik, hogy vala­mennyi állam, mindenekelőtt az űrhatalmak felismerik a világ­űr militarizálásának megtiltá­sát célzó intézkedések szüksé­gességét. Az ülés résztvevői rá­mutattak az ENSZ szerepére e probléma megoldásában. A miniszterek állást foglaltak amellett, hogy a genfi leszere­lési konferencia napirendjén szereplő összes kérdésről érdemi tárgyalásokat folytassanak an­nak érdekében, hogy e fóru­mon konkrét megállapodásokat érjenek el. Úgy vélik, amennyi­ben a konferencia minden részt­vevője konstruktív álláspontot foglal el, rövid időn belül be­fejezhető lenne a vegyi fegyve­rek betiltásáról és megsemmi­sítéséről szóló egyezmény ki­dolgozása. © Az ülésen képviselt ál­lamok következetesen sík­raszállnak az ENSZ szerepé­nek növeléséért a béke meg­őrzésében és a nemzetközi biztonság megszilárdításában. Az ENSZ-közgyűlés mostani 39. ülésszakán a jelenkori nemzet­közi kapcsolatok fő kérdéseit állították a figyelem közép­pontjába. Emlékeztetnek az ENSZ-ben beterjesztett, a fegyverkezési verseny korláto­zását és a leszerelést, a világ különböző térségeiben meglé­vő válsággócok és konfliktusok tárgyalásos rendezését, az új gazdasági világrend kialakítá­sát célzó, az államok bel- ügyéibe való beavatkozás poli­tikája, más államok társadal­mi-politikai rendjének alá- ásására irányuló bármilyen te­vékenység politikája ellen irá­nyuló javaslataikra. Hangsú­lyozták, hogy a diszkriminatív korlátozások alkalmazása a gazdasági kapcsolatokban és a nyomás bármely más formája ellentmond az államközi kap­csolatok alapvető elveinek. Az ülésen képviselt államok elítélik az imperialista erőpoli­tikát. Szolidaritásukról és tá­mogatásukról biztosítják a szabadságukért, függetlensé­gük megszilárdításáért, a tár­sadalmi haladásért és gazda­sági fejlődésért küzdő népe­ket. Rámutatnak az el nem köte­lezett országok mozgalmának fontos szerepére, a háború ve­szélyének elhárításáért, a fegyverkezési verseny megszün­tetéséért és a leszerelésért, a nemzetközi politikai és gazda­sági viszonyok egészségesebbé tételéért, a nyomásgyakorlás és a kizsákmányolás bármilyen formája ellen vívott harcban. O A külügyminiszterek vé­leményt cseréltek a fa­sizmus feletti győzelem közel­gő 40. évfordulójával kapcso­latban. Meggyőződésük, hogy a népeknek és a kormányok­nak a világbéke megőrzésére és megszilárdítására irányuló erőfeszítéseik megsokszorozá­sával kell megemlékezniük er­ről a kiemelkedő évfordulóról. O A külügyminiszterek ki­emelték azt a jelentős szerepet, amelyet a tagállamok biztonságát szavatoló, béke­szerető külpolitikai irányvona­luk közös kidolgozását és meg­valósítását szolgáló hatékony eszközként, az európai béke megőrzésének és megszilárdí­tásának — különösen a mosta­ni bonyolult nemzetközi hely­zetben — fontos tényezőjeként tölt be a Varsói Szerződés. * A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­gának ülése az együttműködés és a teljes, kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottságá­nak következő ülését 1985 jú­niusában, Varsóban tartják. NAGYVILÁGBAN Folytatta munkáját a VSZ honvédelmi miniszteri bizottsága. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsága kedden folytatta munkáját Budapesten. A tanácskozást követően az est! órákban az ülés résztvevői megtekintették a Magyar Nép­hadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett művészetegyüt­tesének a Varsói Szerződés közelgő 30. évfordulójára készített ünnepi műsorát. (MTI fotó — Petrovits László felvétele — telefoto — KS — DN)------------------------ « ----------:-----------­E lhunyt Pavel Kutahov légimarsall Hosszan tartó, súlyos betegség után életének 71. évében hét­főn elhunyt Pável Kutahov lé­gimarsall, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének helyette­se, a szovjet légierő főparancs­noka — jelentették be kedden Moszkvában. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa által közreadott gyászjelentés rámu­tat: Pável Kutahov halálával súlyos veszteség érte a szovjet fegyveres erőket. Á Nagy Honvédő Háborút Kutahov végig a harcoló egy­ségeknél szolqálta. A leningrá- di és a karéliai fronton előbb repülőszázadot, majd repülőez­redet vezetett. Egyénileg 14. kö­telékben pedig 28 ellenséges repülőgépet semmisített meg a légicsatákban. A háborút követően Kutahov különböző parancsnoki pozíció­kat töltött be. 1967-ben nevez­ték ki a légierő főparancsnoká­nak helyettesévé. Két évvel ké­sőbb pedig a légierő főparancs­nokává, a honvédelmi minisz­ter helyettesévé. Jelentőd érdemeket szerzett Pável Kutahov a szovjet űrku­tatás fejlesztésében is — mutat rá a gyászjelentés — amit ma­gasrangú párt-, állami- és ka­tonai vezetők írtak alá.---------------------- * ----------------------­Je rzy Urban sajtóértekezlete Az az autóbaleset, amelyben életét vesztette a Popieluszko- ügyben nyomozó 2 magas rangú belügyi tiszt, véletlen volt — jelentette ki keddi nemzetközi sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány sajtószóvivője. Ebben az ügyben nincs sem­mi rejtély — mondta, s emlé­keztetett arra a körülményre, hogy a teherautó sofőrje nem menekült el a baleset színhelyé­ről, az odaérkező rendőrök pe­dig biztonságba helyezték a személygépkocsiban szállított nyomozati anyagokat. A varsói ellenzéki pap meg­gyilkolásának ügyében egyéb­ként a tárgyalást a helyileg il­letékes toruni vajdasági (me­gyei) bíróság folytatja majd —■ jelentette be Urban. A vádira­tot feltehetően még december első felében mgküldi az ügyész­ség a bíróságnak. A vádlottak­nak — a belügyminisztérium három tisztjének, mint közvet­len tettesnek, valamint a BM egyik csoportfőnök-helyettesé­nek mint felbújtónak — már van védőügyvédje, közölte a szóvivő. * Kuvaiti gép eltérítése Teheránba térítették kedden reggel a kuvaiti légitársaság egyik utasszállító repülőgépét. A fedélzetén 155 utas és tizen­egy tagú személyzet tartózko­dik — közölte az ÍRNA iráni és a KUNA kuvaiti hírügynökség. A gép Abu Dhabiból szállt fel és a pakisztáni Karacsiban kellett volna leszállnia. Feltéte­lezések szerint öt légikalóz haj­totta végre az. akciót. Azzal fe­nyegetőztek, hogy felrobbantják a gépet, amennyiben az iráni hatóságok nem adnak enge­délyt a teheráni leszállásra. Kö­veteléseik nem ismeretesek. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy év végi vagyonmegállapító leltározás miatt a kiszolgálás 1984. december 17-tői december 31-ig (Megrendeléseket a leltár ideje alatt is felveszünk!) DÉL-DUNANTÚLI ROVIKOT VÁLLALAT, PÉCSI RAKTÁRHÁZA, Pécs, Közraktár u. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom