Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-01 / 330. szám

Jövedelmezőségben a kukorica vezet Rekord kukorica- termés Rózsafán A melioráció alapozta meg az eredményeket Világbanki hitelből modern technikát vásároltak A hektáronkénti 110 mázsa fölötti kukoricatermés szabályosan beborítja a rózsafai termelőszö­vetkezet szárítójának udvarát Erb János felvétele A nagy eredmények nem vé­letlenül születnek. A legjobb adottságú humuszföldeken is meg kell értük dolgozni. Foko­zottan igaz ez a volt szigetvá­ri járás „alsó részére”, amely a belvizeiről volt hírhedt még a hetvenes évek első felében is. A területen elvégzett nagysza­bású vízrendezésnek köszönhe­tő, hogy ma Baranya második legnagyobb gabonatérségeként említik a vidéket a mohácsi mellett. Közülük a rózsafai Egyetértés Termelőszövetkezet élre törése a legszembetűnőbb. Kukorica átlagtermésük 1982-ben 11,1 tonna, 1983-ban 10,1 tonna volt hektáronként májusi mor- zsoltban. Az idén is jóval 10 tonna felett várnak üzemi át­lagban. Az egyik 200 hektá­ros táblájukról — amely Szent- dénes határában található — hektáronként 15 tonna nyers kukoricát takarítanak be. Ez májusi morzsoltban számítva 13 és 14 tonna közötti ered­ménynek felel meg. Hogy érték el ezt a nagy eredményt? A biztonságos és magas színvonalú gabonatermelés fel­tételeinek megteremtése érde­kében 55 millió forintos me­liorációs programot hajtottak véqre. Ennek keretében 5060 hektár terület vízrendezését vé­gezték el ezen belül 1200 hektárt alaqcsöveztek — és to­vábbi 600 hektárt meliorálnak Dencsháza határában 1986-ig. Ez méa okkor is jó és gyorsan meatérülő befektetés volt, ha az évi 2 milliós fenntartási költség 400 forinttal növeli az eav hek­tárra eső termelési költséget. Leqnaqvobb mértékben a ku­korica hálálja meg a ráfordí­tást, kétezer hektáron termelik. Tavaly, amikor csak 10,1 tonna volt az átlaatermésük. minden hektár kukoricán 14 000 forint tiszta nvereséget könyvelhettek el, a búzán csak 8000 forintot. A növények jövedelmezőségi versenyében a kukorica első helyen van — még a napra­forgót is meaelőzi — vagyis a legjobb növénvük. A melioráció lehetővé tette, hoay tavasszal eqy héttel ko­rábban kezdhessék meg a ve­tést, mint a régi belvizes évek­ben. A nagy eredményhez meg kellett szerezni a legkorsze­rűbb technikát és vetőmagot is. Ezt a KITE termelési rendszer keretében tették meg. Évek óta üzemi fajtakísérleteket végez­nek. Az idén 14 kukoricafajta versenyzett náluk. Ezek poten­ciális termőképessége 13—15 tonna hektáronként. Jövőre már 28 fajtával kísérleteznek, ki­próbálják a legkorszerűbbeket is. Az intenzív gabonaprogram­ba bekapcsolódva a rózsafaiak 10 millió forint világbanki hi­telt vettek fel. Ebből korszerű­sítették gépparkjukat — ma már hét új Claas Dominátor dolgozik a földjeiken és építet­tek két Bábolna-szárítót. A kö­vetkező lépésként gabonatáro­lókat építenek, mert a megter­melt 33 000 tonna gabonából csak 13 000 tonnára van kor­szerű tárolóterük. Évente 25 000 tonna gabonát értékesítenek, de a tárolási gondokkal küzdő Gabona Vállalat nem tudja el­szállítani. A tsz bértárolás for­májában gondoskodik ennek megóvásáról. Rózsafán nagy gondosság­gal tartják be a kukoricater­melési technológiát. Áprilisban elvetnek olyan „rátartással”, hogy a hektáronkénti 65 000-es tőszám minden körülmények között meglegyen. Ez a bebiz­tosítás kissé kockázatos, mert jó kelés esetén 85 000—90 000 tő várható s ilyen sűrű állo­mányhoz bizony csapadék kell. Az idén 700 milliméter esőt kap­tak. A jó eredményben a talaj- >'izsnál'’toknn ^Innuló tán- anyag-visszapótlásnak is nagy szerepe van. Rózsafán a ku­korica aló hektáronként átlag 5 mázsa veayes hatóanyagot juttatnak ki a 100 mázsás ter­més előállításához. A tavaszi lombtrágvázást kétszer—há­romszor ismétlik mea. a heli­kopternél iával olcsóbb reoü- lőaéppel. Ezt annak köszön­hetik, hoav a kukoricát tömbök­ben termelik, a legnagyobb tömbjük 1200 hektár. A szövetkezet földjeinek aranykorona értéke 20,5, ami a megyei átlaqnak felel meg. Terméseredményük azonban 2—3 tonnával iobb a meqyei átlagnál, s országosan is a leg­jobbak között van. Ezzel azon­Ikarusok Kanadába Elsőízben szállít jövőre csuk­lós Ikarus autóbuszokat a MOGÜRT Külkereskedelmi Vál­lalat Kanadába. A közelmúlt­ban megkötött szerződés alap­ján a Co. Transpo ottawai köz­lekedési vállalat, egy torontói cég közvetítésével 34 csuklós autóbuszt rendelt. A kanadai exportra készülő járművek fő egységeit helyi üzemek szerelik majd be. Ha a magyar járművek beválnak Ottawában, más városok tö­megközlekedésének fejleszté­séhez is szállíthat a magyar járműipar autóbuszokat. ban még korántsem elégedet­tek, a még nagyobb hozamok elérésén fáradoznak. Érdemes-e 15 tonnát termel­ni? Válaszuk: igen, ha a nö­vekvő hozamokból továbbra is fedezni tudják a többletköltsé­get, vagyis, ha a területará­nyos jövedelmezőséget tartani tudják. Rózsafán az egyik leg­fontosabb jelszó: 200 forint alatt tartani az egy mázsa ku­korica önköltségét. Ez eddig si­került nekik. S bár az idei csa­padékos ősz, a szárítók megnö­vekedett energiaigénye óhatat­lanul növeli a költségeket, Ró­zsafán ennek ellenére most is bizakodnak. Szerintük csakis a nagy termésben rejlik a nagy nyereség esélye. — Rné — Hulladékból energia Környezetkímélő gumiégetes a DGIUI-ben A gázokat leválasztják, nincs füst és kénszag Jó néhány éve jogos felhábo. rodást vont maga után, amikor megyénkben a szabadban éget­tek hatalmas mennyiségű hasz­nált autóköpenyt. A fojtogató, sűrű, fekete füst, a kénszag el­lepte a környéket... S akkor nemcsak a természetvédők emelték fel joggal szavukat. A Beremendi Cement, és Mész­művek 1985-ben már 20 ezer tonna gumit éget el, s ezzel a hulladékanyaggal 10 ezer ton­na fűtőolajat váltanak ki. So­kakban megfogalmazódott a kérdés: a BCM-ben elégetett tetemes gumimennyiség nem károsítja, nem szennyezi a kör­nyezetet? — A gumi tüzelőanyagként felhasználásakor a környezetbe kikerülő és a környezetre eset­legesen károsan ható szennyező anyagok minőségére és mennyi­ségére hazai tapasztalataink nincsenek — mondja dr. Hu- gyák László, a BCM termelés­technológiai osztályvezetője. — És az eddigi üzemi tapasz­talataik? — A műszerek által mért pa­raméterekre is támaszkodva mondhatom, nem kell számolni környezetet károsító szennyező anyagokkal. Kubatov József, a BCM mű­szaki és beruházási osztályveze­tője készségesen beavat a SZIKKTI tanulmányába: Az 1000—1200 Celsius fokon a gumiabroncsok a kemence füzében teljesen elégnek. Az autóköpenyek acélbetéteinek vastartalma, valamint a kén és a szilíciumoxid beépül a ter­mékbe, a klinkerbe. A kemence­rendszerből kilépő gázokat nagy hatásfokú, elektrosztati­kus porleválasztó szűri meg. A tanulmány szerint a gumiab­roncs vegyi összetétele kedve­zőbb, mint az egyébként alkal­mazott könnyű, kénes fűtőolajé. (A maximális kéntartalom a fű­tőolajnál 3, míg a gumiab­roncsnál 1,3 százalék.) A cink- oxidtartalom az égetés folya­mán kedvező technológiai ha­tást fejt ki. A Környezetvédelmi Intézet pécsi állomása 1983 októberi véleményezése szerint a tanul­mányban ismertetett gumitüze­lés bevezetése környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Újabb érv a gumiabroncs-tüze- léses technológia mellett: a gazdaságosságon túlmenően környezetvédelmi szempontból kifejezetten előnyös, hogy az el­használódott gumiabroncsok megsemmisítésére nem illegális nyílttéri égetésekkel kerül sor, hanem rendezett, ellenőrzött kö­rülmények között. A BCM éves szinten félmillió forint környezetvédelmi bírságot fizet. A több mint 10 éve termelő gyár nem tud minden — a meg­építése óta bevezetett — kör­nyezetvédelmi előírásnak napra készen eleget tenni. Mivel a megengedettnél nagyobb meny- nyiségű port bocsátanak ki, azért fizetik a bírságot A gu­miabroncs-égetésnél minden­képpen megnyugtató, hogy az újabb környezetvédelmi problé­mát nem okoz. Murányi László A gumitüzelés nem szennyezi a környezetet (A szerző felvétele) Beszédes számok 1983-ról Tallózás a Baranya megyei Statisztikai Évkönyvben Baranya egy-egy lakójára 1983-ban 15 585 forint beru­házás jutott, a fizikai dolgo­zók átlagkeresete 5879 fo­rint volt, a megyében 3599 személygépkocsit és 4049 színes televíziót vásároltak, a zöldségárak a-' '•'tni’ő évhez képest 19 százalékkal drá­gultak, a kisvállalkozások, a gazdasági munkaközösségek száma 415 volt, s a lakosság 2,5 százaléka töltötte be nyolcvanadik életévét... Megjelent Baranya megye Statisztikai Évkönyve, a szá­mok nyelvén hű képet adva a megye társadalmának és gazdaságának 1983. évi fej­lődéséről. Az adatok bő tár­házából igazán csak ta­lálomra ragadhattunk ki né­hány érdekességet. Az elmúlt év végén me­gyénk népessége 433 030 fő volt, némileg kevesebb, mint az előző évben, aminek oka, hogy kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. A házasságkötések száma 1983-ban 3306, a válásoké 1461, ez utóbbi növekvőben; a terhességmegszakítások száma 3031 (1975-ben 4478). Az elmúlt évben 5979-en haltak meg, a halálokok kö­zött vezetnek a keringési rendszer betegségei (3068 eset), a daganatok (1131). Az öngyilkosok száma 203. Baranya köztudottan apró­falvas megye, ezzel kapcso­latban egy érdekes egybe­vetés az ország többi me­gyéjével: az 500-nál keve­sebb leiket számláló község Baranyában a legtöbb — 191, ellenben Csongrád és Szolnok megyékben egyetlen­egy ilyen kis település sem található. Baranyában a szocialista szervezetek 1983-ban 6,8 mil­liárd forintot ruháztak be. Ér­demes mindezt egybevetni mások gyarapodásával, an­nál is inkább, mivel a Sta­tisztikai Évkönyvnek van egy külön fejezete, melyben or­szágos és megyei összeha­sonlító adatokat közöl. A legtöbbet, 49 milliárd forin­tot Budapesten ruházták be, míg a megyék között a ma­ga 14 milliórdjával érdekes módon Tolna vezet. Megfor­dul a sorrend, ha az egy lakosra jutó beruházások mutatóját nézzük, Tolna me­gye, ahol egy lakosra 51 624 forint beruházás esett, előzi Budapestet (23 686 fo­rint), az országos átlag 17 581, a vidéki 16 102, Ba­ranyáé 15 585 forint. Az ezer lakosra jutó épí­tett lakások száma Baranyá­ban 7, Budapesten 7,6, az országos átlag 6,9, a leg­több — 8,6 lakás — Hajdú- Biharban. A statisztikák ta­núsága szerint a Pécsett épített lakások alapterülete folyamatosan nő, 1983-ban átlagosan 63 négyzetméter. Baranya sokáig azzal di­csekedhetett, hogy a jöve­delmeket illetően a megyék sorrendjében előkelő helyet foglal el. Mi a helyzet most, lássunk erre is összehasonlí­tó adatokat. A szocialista szektor különböző anyagi ágaiban foglalkoztatottak havi átlagkeresete Baranyá­ban 1983-ban 4975 forint volt. Ennél többet — havi át­lagban 5489 forintot — csak Budapesten, továbbá Komá­rom (5323 forint) és Veszp­rém megyékben (4984 fo­rint) kerestek. Helyezésünk előkelőnek látszik, ám nem ilyen szép a kép, ha meg­gondoljuk, Baranyában a bá­nyászkeresetek viszik föl az átlagot. Az iparon kívül a többi ágazatban nemcsak hogy nem vagyunk elöl, de a havi átlagkeresetek rendre az országos átlag alatt van­nak. Például a baranyai me­ző- és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak havi átlag- keresete 4486 forint volt, az országos átlag ezzel szemben 4543 forint. A Statisztikai Évkönyvben új fejezetet jelentenek a kisszervezetek adatai. Bara­nyában 1983 végén 8 kisvál­lalat, 2 kisszövetkezet, 271 vállalati és 134 önálló gazdasági munkaközösség működött, összesen 336 mil­lió forint árbevételre tettek szert, elsősorban ipari szol­gáltatói és építőipari tevé­kenységből. A kisszervezetek­ben több mint 4000 dolgozót foglalkoztattak. Ugyanakkor több a kisiparos, számuk 1983-ban 5560. A kisipar összesen 7324 főt foglalkoz­tatott. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre Baranyában 1983- ban az előző évihez képest némileg többet költöttünk, ruházkodásra és iparcikkekre viszont kevesebbet, s még kevesebbet vendéglátásra. 198ß-ban a korábbi évekhez viszonyítva a baranyaiak ke­vesebb - 3599 - új személy- gépkocsihoz juthattak, ellen­ben több — 4049 — színes te­levíziót vásárolhattak. A KSH megyei igazaatósága figye­lemmel kísérte a piaci árak alakulását is, eszerint 1983- ban 1982-höz képest a bur­gonya 10 százalékkal, a zöld­ségfélék 19, a friss hazai gyümölcsök 8 százalékkal drágulták. Baranyában 10 ezer lakos­ra 38 orvos jut, Csongrád megyében 39, Budapesten 57, az országos átlag 30, a vidéki 24. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma (itt is kerekítve) Baranyában 67, Csongrád megyében 73, Budapesten 105, országosan 65, míg a vidéki átlag 55. Messze az első helyen állunk a 100 hatvanéves és annál idősebb lakosra jutó taná­csi szociális otthoni férőhe­lyek számát tekintve, az or­szágos átlag 1,8, Baranyá­ban 2,8. 1983-ban Baranya lakói 41 millió példányban vásá­roltak napilapokat, ebből 30 millió a Dunántúli Napló. A hetilapok között a Rádió- és Televízióújság vezet, ebből 2,2 milliót adtak el. Megyénk idegenforgalma az előző évekhez képest sze­rényebb volt, a kereskedelmi szálláshelyeken 1983-ban 278 ezer vendég fordult meg. A vendégkönyvek tanúsága sze­rint a szocialista országok­ból több mint 40 ezren, a tőkés országokból 27 ezren érkeztek, ez utóbbi rekord­nak számít. Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom