Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-04 / 333. szám

2 Dunántúlt napló 1984. december 4., kedd Közös piaci csúcsértekezlet Aczél Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: Hétfőn délután a dublini várban megkezdődött az Eu­rópai Gazdasági Közösség tíz tagországának csúcsértekezle­te, amelyen az állam- és kor­mányfők, valamint külügymi­nisztereik vesznek részt. Az EGK-külügyminisztereknek a múlt héten több nekifutásra sem sikerült megállapodniuk a spanyol-portugál csatlakozás feltételeiben, mert maguk is ellentétekkel küszködnek a bortermelés korlátozását ille­tően. E kérdés — az agrártermelés finanszírozásának vonatkozásá­ban - rokon a költségvetési fegyelem ugyancsak napiren­den lévő problémájával. A vita azért nagy jelentőségű, mert sem az NSZK, sem Nagy-Bri- tannia nem vállalja már a hiá­nyok fedezését, ha a Fon- tainebleau-ban nyáron elvi sí­kon rögzített mezőgazdasági kiadáscsökkentés a gyakorlat­ban képtelen érvényesülni. A harmadik nagy vitatéma az EGK továbbfejlesztése, ezen belül a „politikai unió” erősí­tése. Erről a kérdéscsoportról előzetes jelentés kerül a csúcs- találkozó résztvevői elé, akik közül heten, az alapítótagok, a nyugatnémet-francia-olasz trióval az élen, ezt az utat kí­vánják járni, a többiek közül Nagy-Britanniának, Görögor­szágnak és Dániának fenntar­tásaik vannak. A britek az „európai Egyesült Államok” tervét elvetik, bár gazdasági­kereskedelmi értelemben fel­tétlen hívei az EGK-n belüli nemzeti korlátozások eltünteté­sének. Valamennyi vitapont közül a spanyol-portugál belépés és a „bortenger” ikerproblémája tű­nik a íegvésztjóslóbbnak. Fitz­gerald ír miniszterelnök, a kor­mányfők tanácsának soros el­nöke külön levélben óvta kol­légáit a kudarctól, amely a brüsszeli EGK-bizottság elnöke, a luxembourgi Gaston Thorn szerint „destabilizáló” hatású lesz. Ha a belépés feltételei­ben az állam- és kormányfők most sem képesek egyezséget kötni, a két ibériai ország csat­lakozásának tervezett határ­ideje, 1986. január 1„ teljesít­hetetlen lesz. Berlinben tanácskozik a Varsói Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága Hétfőn délután megkezdődött Berlinben a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottsá­gának kétnapos ülése. Az első napi tanácskozás befejeztével Oskar Fischer, az NDK külügymi­nisztere vacsorát adott a résztvevők tiszteletére. * A NATO Katonai Bizottságának ülése A NATO-központban hétfőn összeült az egyesített katonai szervezethez tartozó országok vezérkari főnökeiből álló Kato­nai Bizottság Cornells de Ja­ger holland tábornok elnökle­tével. A bizottság ülésén részt vesz az európai, az atlanti, és a La Manche-csatornai főpa­rancsnokság vezetője. A vezér­kari főnökök ülésén előkészítik a hadügyminiszterek kedden kezdődő téli tanácskozására a megvitatandó kérdéseket. A Katonai Bizottság elnöke beszámol a hadügyminiszteri ülésen a NATO és a Varsói Szerződés közötti jelenlegi erő­viszonyokról. Előterjeszti végső jóváhagyásra az ellenfél után­pótlási vonalainak nagy mély­ségben történő elvágására irányuló új harcászati-hadmű­veleti tervet (FOFA), amelyet a katonai illetékesek a múlt hónapban már elfogadtak. Beszámol a NATO-haderők utánpótlási helyzetéről, vala­mint a katonai kisegítő létesít­mények (infrastruktúra) terve­zett nagyszabású hatéves fej­lesztési tervéről. Továbbá a fegyvergyártási együttműködés és szakosítás terén elért — egyelőre szerény — eredmé­nyekről, amelyek azt célozzák, hogy a NATO fegyverrendelé­seiben az amerikai hadiipa' túlsúlyát valamelyest csökkent­sék a nyugat-eurógai cégek javára. Javaslat Stockholmban A stockholmi konferencián hétfőn Matti Kahiluoto nagy­követ, finn küldöttségvezető előterjesztésében elfogadták a semleges és az el nem kötele­zett országok indítványát, hogy az egyenlőségen alapuló poli­tikai és katonai jellegű európai bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedések konkrét áttekintése céljából hozzanak létre két munkacsoportot. Ezek vitatnák meg a többi között az atom­fegyver elsőként való alkalma­zásáról történő lemondásról, a katonai erő kiiktatását rögzítő szerződés megkötéséről és más kérdésekről szóló szovjet javas­latokat. Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője a sajtó képviselői előtt kijelentet­te: az elfogadott határozat egybecseng azzal a szovjet po­litikai irányvonallal, amely sze­rint a politikai és katonai jel­legű bizalomerősítő intézkedé­seket össze kell vonni annak érdekében, hogy biztosíthassák a stockholmi konferencia sike­rét. A munkacsoportok — mon­dotta a szovjet diplomata — előmozdíthatják a konferencia eredményes munkáját, ha az Egyesült Államok és a többi NATO-ország valójában haj­landó az európai politikai lég­kör javítása érdekében becsü­letesen és komolyan tárgyalni. 19QA. december 3-án megnyitottuk a Kossuth Lajos utea 34. szám alatt A DDGAZ - A FÉG - AZ SVT ÉS A TITAN KÖZÖS ÜZEMELTETÉSÉBEN LÉVŐ komplex egységet melyben a két gyártómű termékeit értékesítjük, valamint gázvezeték bekötéséhez felhasználási szaktanácsadást nyújtunk. VARJUK SZIVES ÉRDEKLŐDÉSÜKET! KERESKEDELMI VÁLLALAT + RÓMA: Aldo Moro volt kereszténydemokrata politikus elrablóinak és gyilkosainak az ügyét kezdte tárgyalni hétfőn Rómában a fellebbviteli bíró­ság: megkezdődött a Moró-ügy vizsgálatának „második felvo­nása”, amelynek 63 vádlottja van. Két évvel ezelőtt rendez­ték meg az elsőfokú bírósági tárnvalást, amelynek eredmé­nyeként akkor 32 vádlott élet­fogytiglani börtönbüntetést ka­pott. Most a rácsok mögött ülő terroristák ügyét ismét elővet­ték. A vádlottak közül mindösz- sze 38-an jelentek meg a bírák előtt. Hárman szökésben, tízen szabadlábon vannak és nyolc letartóztatott személy megta­gadta a részvételt. ♦ SAN FRANCISCO: A faj­üldöző dél-afrikai rendszer elle­ni tüntetésre került sor San Francisco kikötőjében, ahol a rakodó munkások megtagadták egy Dél-Afrikából érkezett hol­land teherhajó kirakását. A faj­üldözőrendszer-ellenes jelszava­kat skandáló több száz felvonu­ló támogatásáról biztosította a dél-afrikai rakomány kirakását megtagadó dokkmunkásokat. +MOSZKVA: Dom Mintofl máltai miniszterelnök december második felében hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba tá­togat. A máltai miniszterelnök a szovjet kormány meghívásá­nak tesz eleget. ■f TRIPOLI: A csádi csapat- kivonásról szeptember 17-én kötött francia—líbiai megálla­podás megsértésével vádolta Franciaországot Abdusszalam Dzsallud, a líbiai forradalom vezetőségének tagja. Dzsallud egy Tripoliban tartott nagygyű­lésen mondott beszédében rá­mutatott: a washingtoni vezetés és Hisszen Habré csádi elnök kormányának nyomására Párizs ürügyet keres arra, hogy a francia csapatok visszatérjenek Csádba. Franciaországra — szögezte le Abdusszalam Dzsal­lud — nyomás nehezedik a wa­shingtoni, illetve a n'dzsamenai vezetés részéről, ugyanis egyi­kük sem érdekelt a csádi konf­liktus rendezésében. ♦ VARSÓ: Az illetékes ügyész elrendelte annak a te­hergépkocsi-vezetőnek az elő­zetes letartóztatását, aki pén­teken a Popieluszko-ügyben nyomozó két BM-tiszt halálát okozta. A 22 éves Edward Lod- zinski teherautójával anélkül fo­gott egy részben az úttesten álló Tátra gépkocsi kerülésébe, hogy meggyőződött volna a manőver biztonságosságáról, s ezáltal a belügyminisztérium szabályosan szemben közlekedő Fiat 125 P személygépkocsija a teherautónak ütközött. Az üt­közés következtében a helyszí­nen életét vesztette a személy- gépkocsi vezetője és két utasa. A teherautó vezetőjét rögtön a baleset uán őrizetbe vette a rendőrség. A lengyel törvények értelmében azonban a rendőr- séa leqleliebb 48 óráig tarthat valakit őrizetben, ennél hosz- szabb logvatartást az ügyész­ség rendelhet el. Ilyen lépésre került most sor a tehergépko­csi-vezető esetében, miután az előzetes vizsgálatok után kellő bizonyíték áll már az ügyész­ség rendelkezésére. Spanyol üzenet Egymillióan vonultak Spa­nyolország városainak utcái­ra a hétvégén. A fővárosban több mint 500 ezer ember követelt békét, rakétamentes Európát, semleges külpoliti­kát. „Nem akarunk a NATO- ban maradni” — hirdették Barcelonában a békemenet résztvevői. Az ibériai ország NATO- tagsága körüli vita egyre éle­sebbé válik — országon be­lül és kívül egyaránt. A kí­vülállók keveslik, hogy Mad­rid csak a politikai tömbhöz csatlakozott, de nem a NA­TO katonai szervezetéhez. A spanyol átlagembernek meg a jelek szerint a jelenlegi ál­lapot is elfogadhatatlan. Az Atlanti Tömb arra akarja rá­bírni Spanyolorszáaot, hogy ayors'tsa fel a NATO-hoz va­ló teljes csatlakozás folyama­tát, a spanyolok pedig egy­re keményebb, nyíltabb és szervezettebb ellenállást fej­tenek ki — az ellenkező elő­jelű folyamat érdekében. Gonzalez miniszterelnök nincs könnyű helyzetben. Hisz nehéz lenne figyelmen kívül hagynia a legbefolyá­sosabb gazdasági partnerei, nyugat-európai szövetségesei véleményét, ám attól is ne­héz eltekintenie, hogy az or­szág, amelyet kormányoz, tö­megméretekben ellenzi im­már a NATO-val kapcsolatos eddigi politikáját. Ahogy múlik az idő, úgy válik óvatosabbá a madridi magatartás. A legutóbbi nyi­latkozatok szerint, a referen­dumot 1986-ig kell megtarta­ni, mivelhogy a kormány és a törvényhozás mandátuma addig szól. A Szocialista Párt­nak decemberi kongresszusán elkerülhetetlenül állást kell foglalnia majd e sorsdöntő kérdésben, de a várakozások semmiképp sem derűlátóak. Való igaz, nem a Gonzalez vezette spanyol szocialista kormány lenne az első a tör­ténelemben, amely egy vá­lasztási ígéret végrehajtását sezmmel láthatóan minden módon halogatja. Gonzalez- nek azonban számítania kell arra, hogy időben nincs már messze az újabb törvényho­zási voksolás, ahol a töme­gek — szavazatokban kifeje­ződő elfordulással — fejez­hetik majd ki véleményüket a madridi kabinet követke­zetlenségéről. Győri Sándor Budapesten ülésezik a VSZ tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) politikai-diplomáciai kezdemé­nyezéseket — hangoztatta, utalva arra, hogy nagy várako­zás előzi meg a szovjet és az amerikai külügyminiszter közel­gő találkozóját. A túlzott re­ményektől azonban óvakodnunk kell — mutatott rá, — és to­vább szükséges erősíteni a szo­cialista országok egységét, vé­delmi szövetségünk erejét. Ugyanakkor ezt összhangba kell hozni a szocializmus épí­tésének társadalmi, politikai és gazdasági céljaival, a népek jólétének emelésére irányuló erőfeszítésekkel — hangsúlyoz­ta a honvédelmi miniszter. A tanácskozás kedden foly­tatja munkáját. A szejm ülése Lengyelországban legké­sőbb 1985 utolsó negyedévé­ben megtartják a parlamenti választásokat, s ezekhez új vá­lasztójogi törvényt dolgoznak ki — jelentette be hétfőn a szejm ülésén Kazimierz Barci- kowski, a LEMP képviselőcso­portjának elnöke. A választá­sok konkrét időpont|át később foqják meghatározni. A szejm- váíasztásokhoz szolgáló vá­lasztási szabályzatot az állam­tanács dolqozza majd ki, s előzőleg széles körű társadalmi vitára bocsátják a tervezetet. Hétfőn a szeim a jelenlévő képviselők egyhangú szavazá­sával elfogadta azt az alkot­mánytörvényt, amely szerint a szejm mandátuma 1985. au­gusztus 31-én jár le. Barcikowski a szejm mandá­tumának lejártáról szóló tör­vénytervezetet ismertetve ki­emelte: a törvény elfogadása újabb lépést jelent a politikai válság legyőzésében és a bel­politikai stabilizálódásban. A szejm első olvasásban foglalkozott azokkal a törvény-, illetve határozattervezetekkel, amelyek a jövő évi költségve­tésre, a pénzügyi mérlegre, a hiteltervre, s az állami pénz­ügyi politika több más elemé­re vonatkoznak. Ezeknek a ter­vezeteknek az ismertetéséből kiderül, hogy a költségvetés továbbra is deficittel számol (138 milliárd zloty), elsősorban a szociális kiadások növekedé­se, a beruházások és generál­javítások költségei miatt. Ami Lengyelország hitelpoli­tikáját illeti, a tervezetek sze­rint a szocialista országokkal szembeni eladósodás tovább fog növekedni, mivel a testvér­országok, elsősorban a Szov­jetunió lehetővé teszik, hogy Lengyelország többet importál­jon tőlük, mint amennyit ex­portál nekik, s 1985 végére az így létrejött tartozás eléri az 5,3 milliárd transzferábilis ru­belt. Lengyelország tőkés adós­sága pilanatnyilag 28,1 mil­liárd dollár, s jövő év végére 30 milliárd dollár körüli ösz- szegre emelkedik — mondta a szejmben Stanislaw Nieckarz pénzügyminiszter. ♦ + SAN JÓSÉ: A rendőrség és a nemzeti gárda egységei ötven embert sebesítettek meg a Costa Rica-i fővárosban vasár­nap egy tüntetés feloszlatása során. A felvonuláson részt ve­vő kiskereskedők amiatt tilta­koztak, hogy a kormány megtil­totta számukra a város utcáin való árusítást. Csaknem egymillióan tüntettek Spanyolországban az ország NATO-tagsága ellen. A képen a madridi demonstráció résztvevői láthatók. (Telefoto — AP — MTI — KS — DN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom