Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-03 / 332. szám
Félmillió forint értékű csempészárut foglaltak le Mohácson Elkobzott áru a mohácsi vámhivatalban Fotó: Lauer Györgyi Hatvannyolc üveg Napóleon a víztartályban A magyar vontatóhajó kényelmes tempóban haladt a Dunán október 23-án éjjel. A legénység végezte munkáját. Hat ember azonban idegesen várta az elkövetkező órákat. A Mohácsra érkezést úgy időzítették, hogy a vámellenőrzésre a késő éjjeli órákban kerüljön sor, amikor is feltételezésük szerint a vámosok már nem olyan éberek. A hajó egy órakor jelentkezett beléptető vizsgálatra, s miután megtörtént az útlevélellenőrzés, a pénzügyőrök megtartották a vámvizsgálatot, a hajósok felszerelési füzete alapján. A hajósok évente meghatározott értékben vámmentesen hozhatnak be árukat, amit ebben a füzetben kötelesek feltüntetni. Az első gyanús jel az volt, hogy a hajósok nem hoztak magukkal cigarettát és italt, ami azért is furcsa, mert ezek a kelendő cikkek közé tartoznak a feketepiacon. A másik pedig, hogy a hajó parancsnokának a szolgálati kabinjában a beépített szekrény egyik farostlemeze nem illeszkedett rendesen. Miután a rutinos vámos ezt észrevette, elhúzta a lemezt, amely mögött nem kevesebb, mint 24 üveg Napóleon Seguin konyakot fedezett fel. A hétdecis, V. S. O. P. ital természetesen semmilyen jegyzéken nem szerepelt. Ezután a határőrséggel és a vízirendészettel közösen a hajó alapos átvizsgálására került sor. A vámosoknak nem került sok idejükbe, míg megtalálták a hajó jobb oldali első édesvíztartályába rejtett árut. A csempészek még külföldön leengedték a mintegy tíz köbméteres tartályból a vizet, s helyére 473 karton, azaz 94 600 darab amerikai 100 S Marlboro cigarettát és 68 üveg Napóleon Seguin konyakot tettek. A hajó legénységének kihallgatása után derült ki, hogy a „buliban” a parancsnokon kívül még öt hajós vett részt. A többiek nem tudtak a dologról. A vásárláshoz szükséges valutát a feketepiacról szerezték be, de a parancsnok nyugatnémet márkában lévő örökségrészét is befektette a kétségtelenül nem kis haszonnal kecsegtető üzletbe. Egyébként a meghiúsult csempészés nagyságára jellemző, hogy a konyak, a cigaretta és az illegálisan kivitt deviza értéke meghaladja a félmillió forintot. A csempészek közül négynek az ügyét bíróság tárgyalja majd, ketten csupán szabály- sértésért felelnek. A lefoglalt konyakot és cigarettát egyelőre a mohácsi vámhivatal raktárában őrzik. Simon György pénzügyőr hadnagy, vámhivatal parancsnok megmutatta a raktárban lévő temérdek cigarettát és fátyolos üvegű konyakot, melyek bizony alig férnek el. Pedig a padozattól a mennyezetig telepakolták a polcokat. A Mariborok és Seguinok a közeljövőben kereskedelmi forgalomba kerülnek, ám a hasznon nem hat ember osztozik. Ekkora értékű csempészést még nem derítettek fel Mohácson. Roszprim Nándor Az égési balesetek szezonja kezdődik Megégett gyermekek Ha már megtörtént a baleset: hideg vízzel azonnal lehűteni az égett felületet M egrendítő látvány az égett kisgyermek. A kórterem kiságyain éppen hárman fekszenek. Egyikük mindkét lába ágyékig bekötözve, a másik hason fekszik, csupaszon, csak a borzalmas égések nyomai látszanak. Az ember önkéntelenül elfordítja a fejét, a torka elszorul. Pécsett, a POTE Gyermekklinikáján és a Gyermekkórházban összesen évente mintegy 150 égett kisgyermeket kezelnek. Az eseteknek több mint a 90 százalékában a figyelmetlenség, a gondatlanság volt az ok. Dr. Soltész Gyula és dr. Kajtár Pál, a Gyermekklinika adjunktusainak tapasztalatai megegyeznek a Gyermekkórház, ban dr. Bencze Gerda adjunktus véleményével: — Sajnos, minden évben, szinte törvényszerűen bekövetkezik egy égési csúcs a kisgyermekeknél. Erre szeretnénk nyomatékosan felhívni a szülők figyelmét. Itt a fűtési idény, a kályhák, de még a radiátorok is fokozott veszélyt jelentenek. Az égéseknél leggyakoribb a forrázás. Ez különösen az ünnepek táján, disznóölések idején gyakori. Az ilyen hörghurutos időkben a kamillás forró gőzölésre is nagyon kell vigyázni. Ezt bizonyítják a kórházhoz, klinikához kerülő esetek. Van sajnos sok olyan baleset, amely már-már tipikusnak mondható, amelyek évről évre megismétlődnek. Leggyakoribbak, amikor a forró vízzel, levessel telt edényt a konyha kövére teszik hűlni. A kisgyermek ott téblábol, megbotlik, beleesik a forró lébe, és pillanatok alatt nagy felületen, másod-, harmadfokú égési sérüléseket szenved. Megtörtént, hogy szüretre egy jókora fazék pörköltet főztek, és betették a kocsi hátsó ülésére, hogy kivigyék a szüre- telőknek. Mellé ültették a kisgyermeket. Az első élesebb kanyarban a pörkölt a gyermekre dőlt, a forró, zsíros lé — a zsír, olaj egyébként is veszedelmesebb — harmadfokú égési sérüléseket okozott. Vannak egészen hajmeresztő történetek is. A pályás gyereknek fájt a hasa. Az anyukának tanácsolták, hogy tegyen meleget a pici hasára. Ö azonban fordított egyet a megoldáson, és magát a csecsemőt tette a meleg helyre, történetesen a radiátorra. Az égési sérüléshez nem feltétlenül a perzselő hő szükséges, elég a tartós, erős hőhatás is. A pici súlyosan megsérült. A másik esetben egy kéthónapos kisgyermeket kamillás gőzöléssel „gyógykezeltek”. Harsány sírását a gőztől való idegenkedésnek vélték, és hagyták letakarva. Csak a végén derült ki, hogy a csecsemő keze mindvégig benne volt a forró kamillás lében! Ha már mégis megtörtént a baj, vajon milyen elsősegélyt ajánlanak az orvosok? Azonnal, hideg vízzel teljesen le kell hűteni az égett felületet, csak ezután lássanak hozzá a ruhadarabok levételéhez. Mielőbb sok folyadékot kell itatni a sérülttel, pótolandó a hirtelen bekövetkező nagy folyadékveszteséget. Házi szerekkel (tojásfehérjével, tejföllel stb.) semmiképp se kísérletezzenek! Az oly elterjedt Irix sem pótolhatja a szakszerű orvosi ellátást, mert ez csak kis felületű, felszínes égéseknél alkalmas házigyógyszer. A legfontosabb: a sérültet azonnal vigyék orvoshoz, illetve a megfelelő gyógyintézetbe! Pécsett, az ügyeleti napoknak megfelelően a Gyermekklinikára, vagy a Gyermek- kórházba. Kurucz Gyula 35 éves a pécsi Centrum Jubileumi vásár az áruházban Harmincöt éve, 1949 decemberében fogadta első vásárlóit a pécsi Centrum Áruház. Az évforduló alkalmából, mától csütörtökig jubileumi vásárt tartanak, amelynek keretében mintegy 2,5 millió forintos árukészletet kínálnak, jelentős engedménnyel. A december 3-tól 6-ig tartó akció során mindennap más-más osztály ad — a szokásos 20 százalék helyett — 40 százalékos kedvezményt. Az első napon a konfekció osztályt érdemes felkeresni, ahol fiú, férfi és kamasz pantallókat, valamint férfiingeket és kötött sapkákat lehet olcsóbban vásárolni. December 4-én a jersey anyagokra adnak kedvezményt és a Pums körömcipő lesz olcsóbb. Másnap különféle háztartási műanyagáru és csillár szerezhető be olcsóbban, továbbá az ajándékosztály egyes áruféleségei. Az akció befejező napján, december 6-án, nagyszabású játékvásárt tartanak. Amíg a készlet el nem fogy, valamennyi hazai készítésű játék 40 százalékkal olcsóbban kapható. Miklós napján a gyerekeknek kedveskedik az áruház. A centrum-télapó délután 4-től fél hatig hintával várja az apróságokat, akik a kocsikázáson kívül apró ajándékot is kapnak. Természetesen a felnőttek meglepetéséről ugyancsak gondoskodik a jubiláló pécsi Centrum, de hogy mit adnak és mennyiért, a titokra csak ezüst- és aranyvasárnap derül fény. F. D. A KOMLÓI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT pályázatot hirdet műszaki csoportvezetői munkakör betöltésére: FELTÉTELEK: ♦ építőmérnök, vagy üzemmérnöki képzettség, ♦ tervezői gyakorlat, ♦ legalább 5 éves vezetői gyakorlat. A pályázatot és a részletes önéletrajzot a vállalat személyzeti osztályára, Komló, Kossuth L. u. 17. sz. kell küldeni. Telefon: 81-518. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. fi Veti nem rokona a Lock Ness-i szörnynek Óriás lábnyomok a Himaláján Nőstény Yetit, vagyis havasi embert lőttek Tibetben a kínai határőrök — ez a hír járta be a világot néhány hete, s felbukkant a magyar sajtóban is. A hírügynökségi jelentés külön érdekessége, hogy mindez még 1959-ben, vagyis negyedszázada történt. Izgalmas találgatásra adhat okot, hogy miért csak most tették közzé? A tudósok, kutatók véleménye megoszlik a Yeti léte vagy nem léte tárgyában. Vannak, akik a babonás hiedelem teremtette meselénynek tartják. Mások a szemtanúk beszámolóit úgy magyarázzák, hogy valójában ezek az emberek másféle állatot, medvét, esetleg langúrt láttak. A Yeti-hivők folyton gyarapodó bizonyítékai cáfolni látszanak a hitetlenkedő véleményeket. Havasi embert több tucatnyian láttak már — többen közelről, szemtől szembe is — Belső-Ázsia magas hegyeiben, a Himalájától a Gobi sivatagig, a Pamírtól Burmáig. Valamennyien meglepően egységesen írják le e különös lényt: majomszerű, felegyenesedve járó, többnyire vöröses, elenyésző számban fehér, illetve fekete szőrzetű. Néhány éve egy kínai kutató sóoldatban tartósított Yeti kéz- és lábfejre bukkant Kelet-Kí- nában. Ezt a havasi embert 1957-ben parasztasszonyok verték agyon, mert elragadott egy kisgyereket. A preparátum egyértelműen bizonyítja, hogy a végtagok emberszabású lénytől származnak. A Kínai Tudományos Akadémia utóbbi években folytatott kutatásai során mintegy ezer különös lábnyomot, szőrszálakat és hatalmas méretű ürüléknyomokat találtak. A lábnyomok nagysága 28 és 48 centiméter közötti, s a két lábnyom közötti legnagyobb távolság 268 centiméter volt! Ilyen bizonyítékokat nem lehet egy kézlegyintéssel a babonák közé utasítani. Született is néhány hipotézis a Yeti-jelen- ség magyarázatára. Az egyik szerint eddig ismeretlen, emberszabású majompopuláció él az ázsiai havasokban. Csakhogy a majmoknak sohasem volt az élettere a hóhatár feletti magas hegyvidék. Egyes szoviet antropológusok szerint a civilizált ember elől a magas hegyek közé rejtőzött neanderAz 1957-ben megölt havasi ember sóoldatban tartósított kézfeje igencsak emberszabásúnak látszik völgyi ősembermaradvány-po- puláció bukkan fel időnként. Csakhogy a neandervölgyi ősember alacsonyabb volt a mai embereknél, ilyen méretű lábnyomokat aligha hagyhatna. Ebből indul ki a harmadik feltevés: a Yetik az ősidőkben kipusztult Giganthopithecusok túlélő maradékai lehetnek. Ezek az állatok elérték a három méter magasságot és a 300 kilogrammos súlyt — beleillenek a hegyi óriásokról elmesélt képbe. Teljesen kipusztultnak hitt ősállatok közül pedig már nem egyet fedezett fel a zoológia: törpe víziló, bojtos-úszás őshal stb. A szemtanúk a Yeti méretében két pártra oszlanak: óriás termetű példányok mellett az embernél alacsonyabbakat egyaránt láttak! Az pedig elképesztően kiilönös valószínűtlen véletlen lenne, ha a két hipotézis egyaránt, egymás mellett igaznak bizonyulna! Már egyiknek is óriási tudományos jelentősége lenne — ezért is indulnak évről évre expedíciók a Yetik lakóterületére, hogy tisztázzák e furcsa lény kilétét. Egyre bizonyosabbnak látszik, hogy a „havasi ember” nem tartozik a legendás Loch Ness-i szörnnyel egy kategóriába, csupán csak a fantázia birodalmába. D. I. Tél előtt az autósok Készen állnak a KIG-ok Bár az időjárás inkább őszies, mint télies, a közúti igazgatóságoknál már téli időszámítás szerint dolgoznak november 15-től. Ez azt jelenti, hogy emberek és eszközök éjjel-nappal készenlétben állnak: szükség esetén síkosságmentesítsék az utakat, eltakarítsák a lehullott havat. Vajon milyen feladat megoldását vállalják a KIG-ok a négy dél-dunántúli megyében. Baranyában az 1554 kilométeres úthálózatból az őrjáratos, azaz a sózott utak hossza eléri a 348 kilométert. Sózni idén is elsősorban a főútvonalakon, s a kiemelten fontos mellékutakon fognak. Az úgynevezett rayonos, azaz ér- desítőanyaggal — homok, salak, zúzalék — kezelt utak hosszúsága 1206 kilométer. Ezeknél főleg ai veszélyes helyeken, így például emelkedőknél, lejtőknél, csomópontokban, vasúti átjárók előtt és utón takarítják el a havat, végeznek síkosságmentesítést. E munkát 82 géppel igyekeznek megoldani. Somogy megyében az 1602 kilométeres úthálózatból 593 az őrjáratos és 1009 a rayonos. Itt 115 saját és bérelt sószóró és ekés gépkocsi, hómarógép, gréder, traktor, vontatható hóeke áll készenlétben. Tolna megyében 1089 kilométer az úthálózat hossza, melyből 304 kilométert sóznak, 785 kilométert pedig a veszélyes helyeken — ér- desítőanyaggal szórnak le. A megyében 56 gép vehető igénybe szükség esetén. Mindhárom megyében egy újítás eredményeként a kiszórt só mennyiségét a felére csökkentik, ugyanakkor a hatás változatlan marad, ezzel a környezet- védelmi előírásoknak is eleget tesznek. A nagy hó beköszöntével a gépjármű- vezetőknek tanácsos indulás előtt tájékozódni a mindenkori útállapotokról. Ezt Somogy megyében a (82) 14-460-as, tolna megyében a (74) 12-011-es, míg Baranyában a (72) 15-067-es telefonszámon tehetik meg. Az egész országra kiterjedő információt pedig az ÚTINFORM adja meg az (1) 227-643- as telefonon. Zala megyében az 1604 kilométeres úthálózatból 302 kilométer az őrjáratos, s 1150 kilométer a rayonos, a hóeltakarításra és a síkosságmentesítésre 103 gép vár bevetésre. A zalai KIG hóügyelet telefonszáma: (92) 11-552. Természetesen a tél ránk, autósokra is feladatot ró, különösen arra, aki a zord időkben is rendszeresen használja járművét. A gumik megfelelő állapotán kívül jó, ha a kocsiban tartunk egy kis lapátot, némi homokot, s talán a hólánc, hópánt sem felesleges. De akinek egy-egy nagyobb havazás után sem feltétlenül fontos autózni, az hagyja otthon járművét, s várja meg, míg az utakat megszabadítják a hótól, jégtől. R. N.
