Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-28 / 355. szám

1984. december 28., péntek Dunántúlt napló 5 • • Összegezés az idei tanév tapasztalatairól Több új tanterem a tervezettnél Gondot okoz a középiskolások menzai ellátása Miközben az iskolások és tanáraik a téli szünidő örö­meit élvezik, Baranya megye Tanácsa végrehajtó bizottsá­ga az idei, 1984/85-ös tanév előkészítéséről és beindulásá­nak főbb tapasztalatairól hall­gatott meg és fogadott el tá­jékoztatót, tegnap lezajlott, ez évi utolsó ülésén. A tájékozta­tót Fischer János, a Baranya megyei Tanács művelődési osztályának vezetője terjesz­tette elő. Az idei tanév már a köz­oktatás és a felsőoktatás táv­lati fejlesztésének az ország- gyűlés által elfogadott prog- ramia jegyében indult. Bara­nyában 50 600 gyermek tanul az általános iskolákban. Itt most a legnagyobb a tanuló­létszám, és ez jellemző lesz 1990—1991-ig, Éppen ezért szor­galmazta Baranya megye Ta­nácsa a tantermek építését: 1983-ban 105 általános iskolai osztályterem létesült, ebből 46 termet újonnan építettek. Ez év szeptember elsejéig újabb 51 tanterem készült el, s ezek túlnyomó része, 46, építés út­ján. Ez év yégéig további 24 osztályterem lett kész, és a hatodik ötéves terv végéig az előirányzat jelentős túlteljesí­tése várható. A tervezett 171 osztályterem helyett már eddig is 252 létesült, és nőtt az új építések aránya. A megszűnt tantermekről is szólni kell: számuk 168; ezek sem tűntek el azonban nyom­talanul, csak éppen nem álta­lános iskolai célokra használ­ják őket a továbbiakban. A tantermek örvendetesen növekvő száma mellett sajnos elmarad a napközis helyisé­gek és a tornatermek építése. Ezekre a tanteremgondok megszüntetése után kerülhet sor. Több általános iskolai ta­nuló, a gyerekek 59 százaléka részesül viszont diák-szociális ellátásban. Fejlődik, és már 64 baranyai iskolára terjed ki az egész napos iskolai foglalkoz­tatás. Mivel a nagy létszámú gyer­mekkorosztályok rövidesen megjelennek középfokú okta­tási intézményeinkben, és két­harmaduk Pécsett fog tovább­tanulni, elkészült középfokú is­koláztatásuk pécsi programja. Néhány feladatot éppen ezért előbbre hoznak a hetedik öt­éves terv programjából is. Mint Fischer János elmondta, elsősorban a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők fej­lesztésére készülnek. Idén már háromszázzal több fiatal kezd­te meg továbbtanulását a kö­zépiskolákban: főként a szak­munkásképzés egyes területeit népesítették be és nagy volt az érdeklődés a szakközépis­kolai helyek iránt is. A gimná­ziumok esetében más a hely­zet: a pécsi gimnáziumoknak nagyobb ostromot kell kiáll- niuk, míg vidéki városainkban elegendőnek mutatkozik a meglévő keret a diákok foga­dására. Jelentős gond ugyanakkor a középiskolások menzai ellátá­sa. Bár egyenletesen bővülnek a keretek, nagyon sok kérést kell még visszautasítani, és ezen a helyzeten majd csak a Pécsett kialakítandó új menza segíthet. Ebben a tanévben kezdőd­tek meg — ahol arra megvol­tak a feltételek - az általános iskolai fakultatív foglalkozá­sok. Ma a megye 60 iskolájá­ban a hetedik osztályosok 49 százaléka vesz részt a fakultá­cióban. Folynak az előkészüle­tek az ötéves technikusi kép­zés bevezetésére is: kijelölték azt a négy pécsi szakközép­iskolát, ahol 13 technikusi sza­kon, illetve ágazatban, köztük bányagépészetben is megindul majd a képzés- - a feltételek megteremtésével folyamatosan. Folynak az előkészületek a Pé­csett indítandó 260 fős kato­nai kollégium 1986/87. tanévi indítására is. Gyorsított fejlesztési terv alapján valósul meg Bara­nyában a számítástechnikai program. Miután az alapvető személyi és tárgyi feltételeket biztosították, most az önálló számítástechnikai szaktanter­mek kialakítása kerül sorra. A megye középiskoláiban je­lenleg 100-120 különböző tí­pusú számítógéppel dolgoz­hatnak a fiatalok. Az elmúlt évhez képest nincs változás a közoktatás személyi ellátottságában: mintegy 310 képesítés nélküli nevelő tanít az általános iskolákban. Szi­getvár körzetében a legna­gyobb a számarányuk, de nö­vekedett a pécsi tanítók köré­ben is — a pályakezdők szá­mára meghirdetett állásoknak viszont 60 százaléka betöltet­len maradt . . . Végezetül álljon itt néhány megállapítás a pécsi felsőok­tatásra vonatkozóan: csökkent a jelentkezők száma a JPTE Tanárképző, valamint Köz­gazdaságtudományi Karán és a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán. Olyan aránytalansá­gok is szembetűnnek, hogy a humán szakokon magas a túl- jelentkezők száma, míg a reál tárgyaknál a keretszám felét sem töltötték meg a jelentke­zők. Gállos Orsolya Energiatakarékos eljárásokat alkalmaznak A korábbi évekhez képest csökkent az idén az útépíté­sekre fordítható pénzösszeg, másfél milliárd forint jutott az országos utak fejlesztésé­re. A cél inkább az volt, hogy ne romolják tovább az utak állapota; ezért útfenntartás­ra 4,5 milliárd forintot fordí­tottak. 1980 óta számítógé­pes út-adatbank segítségével határozzák meg és döntik el, hol keli feltétlenül javíta­ni az .út állapotán. A szűkö­sebb pénzforrások elosztása azóta pontos adatokon alap­szik. Az idén az országos úthá­lózatból 480 kilométeren megerősítették a régi burko­latot (1983-ban még több mint 670 kilométeren végez­ték el ezt a munkát), össze­sen négy és fél kilométeren szélesítettek négy nyomtávú­ra egyes utakat: a 3-as fő­út gyöngyösi bevezető szaka­Útépítés 1984-1985 szót, a 44-es utat Békéscsa­bánál, valamint a 8-as utat Körmendnél. Hatvan út-cso- mópontot is átépítettek, a legtöbbet Borsod megyében. Tizenöt helyen jelzőlámpás kereszteződést alakítottak ki. Több mint kétszáz autóbusz- „öböl" épült, s harminc kilo­méteren kerékpárutat készí­tettek. (A Közlekedési Mi­nisztérium pályázatot hirde­tett kerékpárutak építésére, s ahol a forgalmi és a bal­eseti helyzet a legjobban in­dokolta, ott a szükséges ösz- szeg felét támogatásként a minisztérium nyújtotta.) A kerékpárutak mintegy felét Békés megyében alakították ki. Az idei fejlesztés során készült el egyebek között a Kőszeget tehermentesítő új út, Szombathelyen a Tolbu- hin körúti csomópont, vala­mint a törökszentmiklósi fe­lüljáró. Az 58 ezer kilométer hosz- szú tanácsi úthálózat fej­lesztésére mintegy kétmilli­árd forintot, fenntartására pedig 3,2 milliárd forintot fordítottak. 1985-ben továbbra is kö­rültekintően kell az útfejlesz- tési összegeket felosztani, mert csak kevés számú be­ruházásra lesz mód. Jövőre nem kezdődik új beruházás, de folytatják az M 1-es Bics­ke és Herceghalom közötti szakaszának építését, s a leendő M 5-ös autópálya egyelőre két nyomsávját ad­ják át, a fővárostól Örkényig. Bezáródik a 8-as út veszpré­mi déli gyűrűje, s elkészül a Kettős-Körös-híd. A fenntar­tási munkákban az olcsóbb, takarékosabb, de műszaki­lag nem alacsonyabb értékű megoldásokat igyekeznek al­kalmazni. Az eddiginél is na­gyobb arányban használják az energiatakarékos eljárá­sokat, anyagokat: az erőművi pernyét, a kohósalakot, a bi­tumen emulziót. A burkola­tokat is takarékosabban erő­sítik meg jövőre. A telies út­felület aszfaltozása helyett még a főutakon is gyakran csak „kifoltozzák” a meglévő burkolatot. Ahová nem jut aszfaltburkolat, ott az útfelü­let romlásának megakadá­lyozására egyszerűbb felületi bevonatot készítenek. Hétéves kislány diktálta a tippeket Törzsasztal a pécsi, Szinhóz téri totózóban Fotó: Proksza László Ilyen szerencsénk volt 1984-ben Pénzt hozott az elrontott totó- variáció — Kalocsai házaspár nyereménye Pécsett Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zala megyében az idén 63,5 millió lottó és 35 mil­lió totószelvényt dobtak be — azaz ennyi érkezett Pécsre a 2. sz. Totó-lottó körzeti irodához, melynek osztályvezetője, Tóth Jólset tájékoztatott arról, hogy ezzel a hatalmas szelvénymeny- nyiséggel mennyien nyertek na­gyobb összeget. Nos, lottó 5-ös egy volt, közel egymilliót vehe­tett át a szerencsés nyertes a 2. játékhéten. 4-es találat a ré­gióban 520 szelvényen volt, ezek közül a legértékesebb az 528 292 forintot fizető volt. A legnagyobb összegű totónye­remény, egy 13+1-esért 734 619 forint volt. A baranyaiaknak kedvezett leginkább a szerencse: az öt- találatos is egy kis mecseki fa­luban lakik, s a legnagyobb nyereményű baranyai négyes sem maradt el nagyon a ré­giós félmillióstól: ő 439 738 fo­rintot vihetett haza. Szintén ba­ranyai volt a legtöbbet fizető 13+1-es tulajdonosa: egy pé­csi házaspár. Szokás szerint négy szelvénnyel játszottak: egy-egy a papának, mamának, gyerekeknek. A 7 éves kslány rmmumni m inti' i Az össze-vissza egymásba toldott füstcsövekből csoda, hogy csak most és nem koráb­ban pattant ki az alattuk levő alomra a végzetes szikra,-mely aztán jócskán megfizettette a tanulópénzt: leégett a gazda­sági épület tetőszerkezete, bennégett az aznap hozott majd négyezer naposcsibe, és a csiibenevelő tetőszerkezetét is elpusztították a lángok. A becsült kár 200 000 forint. S az eset öröikérvényű tanulsága: a tüzelőberendezéseket csak a legnagyobb körültekintés, gondosság után használhatjuk biztonságban. De akkor sem százszázalékos biztonsággal, mert a kordába fogott, a kály­hába 'kényszerített tűz sem szereti a rabságot, és ott, ak­kor tör ki, amikor csak tud, amikor nem is számítunk sza­badulási kísérletére. Mint pél­dául az olajat -kifolyató olaj­Tűzesetek kályhák esetében: Pécsett két lakásban is, aztán Egerágon, Vasas ll-n is égett minden ég­hető a műszaki hibás olaj- kályha közelében. Az áram is alkalomadtán nekivadul, bármily békésen se­gíti mindennapjainkat, amikor világít, mosógépet -hajt, vizet melegít, vagy tv-t üzemeltet. Elég egy rossz bekötés, laza csatlakozás, túlterhelés, „meg­patkolt" biztosíték, és máris piros tűzkakasok szaladgálnak a vezetékek szigetelésén, hogy eljussanak mindenüvé. Har­kányban, Pécsett, Szentlőrin- cen a villanybojler vezetéke gyulladt ki rövidzárlat követ­keztében, s okozott nem kevés kárt, és nem kis pánikot. Kom­lón az 500 literes Lehel mély­hűtőláda hevült fel, azaz égett műszaki meghibásodást köve­tően, Merenyén a szárító elektromos betápláló rendsze­rében keletkezett tűz. Kistamá­siban az álló MTZ-traktor ve­zetőfülkéje, két hátsó gumija és elektromos vezetékrendsze­re égett ki, mert a leálló gé­pet feltételezhetően nem áramtalanították. A szentlőrin­ci Color Star ugyancsak mű­szaki hiba miatt tökéletesen élethű színekben adta vissza a tüzet, lángolt a készülék és a mögötte levő függöny. Mind gyakoribb a konyha- és la-kástűz amiatt, mert az üzemelő a tűzhelyen felejti az ételt, -s a zsír kifolyik, lángolva árad szét a tűzhelyen és min­denütt, ahová csak eljut. Pé­csett, Mohácson és Komlón is jócskán (tűz)károsodott a konyha, mert talán csak -né­hány percre hagytá-k felügye­let nélkül a zsírral vagy étellel teli lábast, fazekat. A novemberi tüzek is majd félmilliós kárt okoztak Bara­nyában, a 33 tűzeset következ­tében egy személy meghalt, egy súlyos égési sérüléseket szenvedett. S hogy -miért az elektromos- és tüzelőberendezés-, valamint a konyhatüze-ket emeltem ki? Mert közeleg a karácsony, és ezek, valamint a fenyőfatüzek minden -pillanatban ott lesel­kednek ránk a békés, nyugodt otthonainkban. M. L. az édesanyjának diktálta a tippjeit, de azon a héten a kislány megállt a diktálásban a 12. tipp után, így a 13-at és a pluszt az édesanya írta be: így lett 13-4-1-esük — és 734 ezer forintjuk. A legnagyobb mázlija, mint azt annak idején megírtuk, an­nak a pécsi totózóbrigádnak volt, akik „elrontották" a va­riációt: az egyik tippsort vélet­lenül még eqyszer megjátszot­ták: így a két telitalálatosra közel 1,2 milliót vehettek fel. De vannak peches játéko­sok is. Példá"! ifj Sz. J. pécsi lakos a 48. héten, a tiopek át­másolásakor a foaadási szel­vényrészre véletlenül nem azt írta, amit már tiooelt az első mérkőzésre a saját szelvényré­szére. Ezt észrevette és kijaví­totta — ahelyett, hogy 20 fil­lérért vett volna egy úiabb kol­lektív szelvényt. A javítás miatt csak 12 találatot vehettek fi­gyelembe, s így 18 984 forint helyett csak ötszázat kapott. Ugyancsak nem volt szeren­cséje a pécsi V. A.-nénak, aki ugyan szabályosan tippelt lot­tószelvényén, csak éppen an­nak fogadási részére elfelej­tette beikszelni azt az öt szá­mot, amit megtett az igazoló és az ellenőrző szelvényen — százezer forintja bánja feledé- kenységét. S van még egy szerencsejá­ték, a borítékos sorsjegy: ősz­szel és tavasszal másfél milliót adtak el belőle Baranyában. A legnagyobb nyeremény 50 000 forint volt — egy kalo­csai házaspár vette Pécsett az egyik utcai árusnál. B. L. A Magyar Úttörők Szövetsé­ge országos elnöksége Hadics Lászlót, a Fővárosi Operettszín­ház művészét Gyermekekért ki­tüntetésben részesítette abból az alkalomból, hogy az idén huszonötödször öltötte magára Télapó jelmezét a parlamenti ünnepségen. A kitüntetést ked­den az Országházban, az út­törők fenyőünnepségén adta át Csizmár Gábor, a Magyar Út­törők Szövetsége budapesti el­nökségének elnöke. Születésének 80. évfordulója alkalmából budapesti (VII., Szö­vetség utca 30/a. számú) szülő­házának falán csütörtökön meg­koszorúzták Ladislav Novomes- ky szlovák költő, publicista po­litikus emléktábláját. Az 1976-ban elhunyt Ladis­lav Novomesky gyermekkorát Budapesten töltötte, életre szó­ló hatással volt rá az 1919-es maqyar oroletárforradalom. 1943-tól a Szlovákia Kommu­nista Pártia illeqális vezetősé­gének tagja, s másokkal együtt a Sz'ovák Nemzeti Felkelés elő­készítőié volt. A felszabadulás után különböző politikai funk­ciókat töltött be. Versei számos antológiában és folyóiratban magyarul is megjelentek. A munkásságával a magyar és a szlovák nép barátságát erősítő költő kétnyelvű emlék­táblájánál a Művelődési Mi­nisztérium nevében Rátkai Fe­renc miniszterhelyettes koszo­rúzott. Elhelyezte koszorúját a költő emléktáblájánál Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagy­követe is. A Magyar írók Szö­vetsége nevében Hubay Miklós elnök és Jovánovics Miklós fő­titkár helyezte el a megemlé­kezés virágait. Több magyar textília külföldre Az idén a hazai és a kül­földi piacon egyaránt megnö­vekedett az igény a pamut- és a gyapjúfonaiak, valamint az ezekből készült szövetek iránt. A textilayárak ennek megfe­lelően főként e cikkekből bő­vítették termelésüket, amely összességében —- folyó áron számítva — 9,3 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A textilipari vállalatok az igények növekedésére gyorsan reagálva ielentősen, csaknem 30 százalékkal növelték konver­tibilis elszámolású exoortjukat. A korábbinál lényegesen több avaojúszövetet, női ruha készí­tésre alkalmas kelmét szállí­tottak, elsősorban a fejlett tő­kés országokba. A szocialista országoknak eladott termékek mennyisége is nőtt, a tavalyi­hoz képest 7,4 százalékkal. Fő­leg a jó minőségű kötött áruk és női ruhaszövetek voltak ke­lendőek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom