Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-23 / 352. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam 352. szám 1984. december 23., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Változások a pécsi vásárok rendjében (5. oldal) Műsorajánlat (6. oldal) Primőrszezon Szigetváron (5. old.) A magyar népgazdaság 1985. évi terve A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a népgazdaság 1984. évi fejlődése irányában megfelel az éves terv fő cél­jainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük a kül­kereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitel- képessége javult. Az eredmé­nyek a fő gazdasági folyama­toknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — némileg eltérő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági növekedés üteme az előirányzottnál vala­mivel gyorsabb, a belföldi fel- használás színvonala a számí­tottnál magasabb: a külkeres­kedelmi cserearányok a felté­telezettnél nagyobb mértékben romlanak: a kiviteli többlet a tervezettnél valamelyest kisebb 'lesz. A nemzeti jövedelem növe­kedése felülmúlja az előirány­zott 1,5—2 százalékot. A ter­melő ágazatokban foglalkoz­tatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljés egészében a munka ter­melékenységének javulásából adódik. Az egységnyi lekötött állóeszközre jutó termelés csök­ken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazdaság fajlagos anyagfelhasználása és importigényessége a számított­nál kevésbé javul, az energia­felhasználása a vártnál na­gyobb. A nemzeti jövedelem belföl­di felhasználása az előirányzott 1—2 százaléknál kevésbé mér­séklődik. Elsősorban a lakosság fogyasztása és beruházásai ha­ladják meg a számítóba». Az ipari termelés a terv^ett 1,5—2 százaléknál gyorsabban emelkedik. A terven felüli ter­melés döntő része azonban bel­földi felhasználásra kerül, csak kis része szolaália a külqazda- sáqi egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát nö­velik az energiagazdálkodás racionalizálását, a gazdaságos anyagfelhasználást és a tech­nológiák korszerűsítését, vala­mint a melléktermékek és hul­ladékok hasznosítását szolgáló programok keretében végrehaj­tott intézkedések, a drága im­port helyettesítésére irányuló tevékenység eredményei. A ter­melés anyag- és alkatrészellá­tása — néhány kivételtől elte­kintve — folyamatos volt. A bélföldi kooperációs kapcsola­tokban nem érzékelhető érdemi javulás. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége tovább terjedt. Az iDari termelésből a kivitel részaránya tovább nő. A kon­vertibilis valutákért történő ipa­ri kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult meq az a cél, hoqy a növekedés hordozóia a feldol­gozóipar, ezen belül is különö­sen a qépipar legyen. A transz­ferábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szer­ződésekben vállalt kötelezett­ségekkel összhangban alakul. Az innri termékek belföldi ér­tékesítése is emelkedik. A kivitelező építőipar terme­lése a terv elgondolásaihoz kö- zelállóan csökken. Az építési igények a korábbiakhoz ha­sonlóan változnak: a beruhá­zási építés jelentősen mérsék­lődik, a fenntartási-felújítási tevékenység emelkedik. Az épí­tési kereslet és a kínálat vi­szonya lassan javul. Nem ha­lad kielégítően a jobb minő­ségű, szervezettebb munkavég­zést elősegítő feltételek megte­remtése. A mezőgazdasági termékek termelése jelentősen felülmúlja az 1983. évit: kissé magasabb a tervezettnél, és az igen jó 1982. évinél is. A növényter­mesztés termelése jóval maga­sabb a tavalyinál. A búzater­més a tervezettnél nagyobb, a kukoricatermés azt megközelí­tő, az összes gabonatermés szá­mottevően meghaladja az elő­irányzottat. A zöldségfélék és a gyümölcsök termelése csök­kent, a cukorrépatermelés nőtt, a napraforgótermelés a számí­tottnál is jobban emelkedett. Az állattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a tava­lyit. Folytatódott a sertésállo­mány és a vágósertés-termelés növekedése. A többlet a háztá­ji és kisegítő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állomány elsősorban a húshasznú állo­mány növekedése következté­ben emelkedik. A vágójuh- és a gyapjútermelés csökken. A mezőgazdasági nagyüze­mek kiegészítő tevékenysége a korábbi évekénél lassabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A háztáji és kisegítő gazdaságok gép- és eszközellátása is jelentősen ja­vult. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek külpiaci ér­tékesítési feltételei változatla­nul kedvezőtlenek, az export­árak jelentősen csökkentek. A transzferábilis rubelben elszá­molt kivitel mennyisége a ta­valyi körül alakul, a konverti­bilis v-lutákhon elszámolté szá­mottevően nő. A közlekedésben a belföldi áruszállítás valamivel elmarad az előző évitől, a tranzitszállí­tások mérsékelten bővülnek. A szállítások egyenletesebbé téte­lére irányuló intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távolsági tömeaközlekedés csökkenése meaállt, a teljesítmény kis mér­tékben emelkedik. A postai és távközlési szol­gáltatások a számítottnál kissé qyorsabban fejlődnek. A be- kaocsolt távbeszélő-állomások számé meqhaladia a terve- ze»»et. A vízgazdálkodásban az elő­irányzott kaDacitásbővítés meg­válásul. Az ország népesséqe és a foglalkoztatottak száma kissé csökken. Az iparban és az épí- tőioarban a 'létszámcsökkenés mérséklődik, és a korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőaazdaságban is. A haté­konyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása lassúd ami hátráltatja a dinamikusab­ban fejlődő vállalatok munka­erő-keresletének kielégítését. A lakosság nomináliövedelméi a tervezettnél jobban emelked­nek. Elsősorban o kisvállalko­zásokból származó jövedelmek nőnek qyorsan, de meqhaladja a számítottat a bérkifizetés, a mezőqazdasáqi kisüzemi terme­lésből származó bevétélek és a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is. A foqyasztói árszínvonal az előiránvzott 7—8 százalékot meghaladóan emelkedik. A na­gyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekö­vetkező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztói ártámo­gatás, és az érintett termék­csoportok egy részénél javult a kereslet és a kínálat eayensú- lya. A nagyobb nomináljövedel- mek következtében a maga­sabb fogyasztói árszínvonal el­lenére az egv főre iutó reáljö­vedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasztása az elő­irányzottnál gyorsabban nő. Az egy keresőre jutó reálbér a ter­vezett mértékben mérséklődik. Az egyéb munkajövedelmek meghaladják a számítottat. A kiskereskedelmi áruforga­lomban — főleg az év második felében — emelkedik a kínálat színvonala, de továbbra sem meafelelő oz ellátás gyermek- ruházati cikkekből és néhány tartós fogyasztási cikkből. Ja­vul az ellátás a lakásépítkezés­hez szükséges anyagokból, egyes termékekből így sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infra­strukturális fejlesztések a ter­vezettnek megfelelően valósul­nak meg. A tervezett számú la­kás (ezen belül állami lakás) építése fejeződik be. A terve­zettnél több lakás felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyak száma várha­tóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni férőhelyek száma némileg job­ban nő, de változatlanul jelen­tős a kielégítetlen igény. A böl­csődei és az óvodai helyek szá­ma a korábbiaknál kisebb mér­tékben, az igényekkel arányo­san bővül, a zsúfoltság csök­ken. Az általános iskolai osz­tálytermek növelése révén a tanulócsoportok átíaalétszáma és a váltott napszakú oktatás aránya lényegében változatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intézke­dések révén — az osztálytermek száma a tervezettnél gyorsab­ban gyarapodik. Az Állami Operaház rekonstrukciója ha­táridőre befejeződött. A népgazdasági beruházá­sok - a lakosság beruházásai­nak számítottnál élénkebb nö­vekedése miatt — a’ elgondol­nál valamivel kisebb mérték­ben csökkennek. Az állami döntésű beruházásoknál a ter­vezettnél valamelyest nagyobb teljesítés egy része néhány be­ruházás gyorsabb kivitelezésé­ből, másoknál az elmaradások pótlásából adódott. A vállala­tok és szövetkezetek beruházá­sai a számítotthoz közelálló összeget érnek el. Közöttük nö­vekvő hányad célozza az elő­nyösebb termelési szerkezet ki­alakítását, az exportképesség, az anyag- és energiagazdálko­dás javítását. A vállalati fej­lesztési vásárlóerő szabályozá­sában nem volt szükség évközi , korlátozó intézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az építés és az egyéb ráfordítá­sok részesedése csökken. A külkereskedelmi forgalom­ban az összes kivitel mennyisé­gének növekedése valamelyest felülmúlja a számítottat, a be­hozatal mennyisége kismérték­ben növekedik. A külföldi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983. évit. Leg­gyorsabban a gépkivitel emel­kedik. A behozatal mennyisége várhatóan az 1983. évi körül alakul. A cserearányok a fel­tételezettnek megfelelően rom­lanak. A külkereskedelmi mér­leg egyenlege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel mennyisége is dinamikusan, a tervben számí­tottnál gyorsabban nő. A gép­kivitel alig emelkedik, színvo­nala a számítottnál lényegesen alacsonyabb. Dinamikusan nő viszont néhány vegyipari, a ko­hászati és a könnyűipari ter­mékek kivitele. Egyes élelmi- szeripari és mezőgazdasági cikkek (elsősorban húsáruk) bővülő értékesítése nehézsé­gekkel járt. A behozatal meny- nyisége várhatóan kissé meg­haladja az előző évit. A csere­arányok romlása a tervben számítottnál nagyobb. Az áru­forgalom aktívuma nő, de az előbbiek miatt kissé elmarad az előirányzottól. Az adósság­állomány a tervnek megfele­lően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves nép- gazdasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaságpolitikai elgon­dolásai. Ezzel is összhangban döntések történtek a gazda­ságirányítási rendszer átfogó to vá bbf ej lesztésé ről. Az 1985. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai 1985-ben a termelés haté­konyságának fokozódó növeke­désére, ezzel a nemzeti jöve­delem bővülésének élénkülésé­re alapozva tovább kell javí­tani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruhá­zások mérséklődésének folya­matát. Mindkét fő elszámolási viszonylatban csökkenteni kell az adósságállományt. E célok eléréséhez fel kell gyorsítani a műszaki fejlődést, a termelés szerkezetének olyan változásait, amelyek a verseny- képesség javítását, a gazdasá­gos kivitel növelését, import- igényességének csökkentését szolgálják a gazdaságosság követelményeinek fokozott ér­vényesítése mellett. A termelés hatékonyságának növelését a ráfordítások csökkentésével is meg kell alapozni. A munka termelékenysége a népgazda­ságban az eddiginél jobban emelkedjen, a termelő ágaza­tok fajlagos anyag- és energia- elhasználása erőteljesen csök­kenjen. A külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra is nö­velni kell. Ez már nem teszi szükségessé a belföldi fel­használás mérséklését, az évek óta először — a gazdasági ha­tékonyság növekedésétől és a külgazdasági egyensúly javu­lásától függően — kismérték­ben emelkedhet. így mind a társadalompolitika, mind a gazdaságfejlesztés terén a ko­rábbi évekhez képest valamivel kedvezőbb lehetőségek nyíl­nak: emelkedik a lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak életkörülményei, az 1984. évi színvonalon marad­nak a szocialista szektor be­ruházásai, bővülnek a gazda­ság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásához meg kell gyorsítani azokat a cselekvéseket, amelyek a ter­melés hatékonyságának, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növekedését eredményezik, a gazdasági egyensúly további javítását és (Folytatás a 2. oldalon) Több vállalat már teljesítette tervét Stúdiómagnók a bemérőszalagon, a Mechanikai Loboratórium pécsi gyáregységében Läufer László felvétele Év vége az üzemekben Exportszállítások — terven felül Több üzemben az év utolsó munkanapját dolgozták le de­cember 22-én, mert szép ered­ménnyel zárult az egész évi termelés. Másutt a két ünnep között újabb erőfeszítésre ké­szülődnek a kollektívák, hogy az éves tervet sikerüljön hozni. A KSZV pécsi kenderfonó és szövőgyára még a hónap első felében megvalósította éves feladatát, a brigádok tegnap a többletvállaláson dolgoztak. Január 1-ig 250 tonna ázott kóró, 30 tonna tilo'lt kender, 50 tonna szálfonal, 20 tonna cér­na és 1000 négyzetméter szö­vet készül. A Hunor Pécsi Kesz­tyű és Bőrruházati Vállalat sik­lósi gyárában szombaton a ja­nuári teendőket készítették elő, hogy időben eleget tegyenek a csehszlovák, nyugatnémet, svéd, valamint szovjet sport- és sí- kesztyűmegrendelésnek. Az MVS mohácsi szövőgyára 22- ve| teljesítette idei tervét. A selyem mennyisége 3 és fél mil­lió méter, több a tervezettnél. A MOM komlói gyárában de­cember 18-tól a pluszvállalást teljesítik. A hónap végéig 12 ezer fékkart gyártanak le, hogy megalapozzák a jövő esztendei exportot. A tegnapi nappal leállt a munka a Mechanikai Laborató­rium pécsi gyáregységében. A brigádok eleget tettek az éves tervben vállalt kötelezettségük­nek. Elindították az utolsó* ex­portszállítmányokat, a szuper és univerzális magnókat külföld­re, a Magyar Rádió is időben megkapta a stúdiómagnetofo­nokat. Legközelebb január 2-án kezdődik a termelő munka. Péntekre teljesült a terv a pécsi Sopiana Gépgyárban. Az árbe­vétel 420 millió forint, a terve­zettnél 30 millióval több. Szom­baton szovjet megrendelésre tubusgyártó gépsort és gyöngy­malmokat adtak fel. A munka ebben a gyárban is januárban veszi kezdetét. Jó esztendőt zárt a Mohácsi Vasöntöde. A tervezett 4600 tonnával szemben 5117 tonna szürke vasöntvényt állítottak elő. Megérdemlik a januárig tartó munkaszünetet. A tmk- sok most vasárnap is javítják az öntödei berendezéseket, a hidegüzemi forgácsoló gépe­ket. Megnyugodva ünnepelhetnek a Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság hosszúhetényi üzemének munkásai. A nyere­ség 27,2 millió forint, csaknem 5 millióval több mint a terve­zett. Ebben közrejátszik az, hogy nőtt az exportbevétel. Megvet­ték a fűrészárut egyebek között Ausztriában, Egyiptomban, Svédországban is. Sikeres a Pécsváradi Építőipari Szövetke­zet egész évi exportmunkája. Terven felüli exportigényt elé­gített ki a mozaiklapüzem. Pén­teken irányvonat vitte a moza­iklapot Algériába. Tegnap egy vagonra való lapot állítottak elő. Az úticél ismét Algéria. A Bikali A. G. élelmiszer-fel­dolgozójában ezen a hét vé­gén több mint 100 tonna fa­gyasztott növényevő halat cso­magoltak be szovjet megren­delésre. Nincs megállás a két ünnep között sem, hisz 29-én újabb szállítás következik. Nem pihennek a Szellőző Művek má- zaszászvári gyárában sem, ahol 27-től folytatódik a ventillátor­gyártás. Az ez évre tervezett 52 milliós termelési értékről nem akar lemondani a gyár. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom