Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-22 / 351. szám

a Dunántúlt ílaplo 1984. december 22., szombat Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Folytatás az t. oldalról) születésére emlékeznek. Meg­teltek a református kollégium oratóriumának padsorai, majd — a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az Országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa rendezte ünne­pi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenle­Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársak, Honfitár­saim I Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolodva tő­le időben, immár negyvenedik évfordulóján, — de közeledve hozzá jelentőségének és tanul­ságainak mind pontosabb fel­ismerésében. Népünk minden évben tisz­telettel hajt fejet a felszabadí­tók emléke előtt, és megindul- tan tekint vissza a felszabadu­lásra, a nemzeti felemelkedés e kiindulópontjára. Ezért vált április negyediké hazánk leg­nagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket kutatva, róla elmélyülten gondolkodva azon­ban egyre világosabban kiraj­zolódik a négy évtizeddel ez­előtti események egész lánco­lata, teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjá­val együvé sorakoznak más je­les napok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Független­ségi Front megszületése; de­cember 21., az Ideiglenes Nem­zetgyűlés alakuló ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte; február 13., a fővá­ros felszabadulása. Ha mél­tóan emlékezünk az április negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nemhogy hal­ványítaná a nagy nap tiszta fé­nyét, hanem még inkább fel- ragvogtatja azt. Negyven éve itt, ebben a te­remben jött létre a demokrati­kus magyar államhatalom, itt alakult meg az Ideiglenes Nem­zetgyűlés, amely arra volt hi­vatva, hogy érvényt szerezzen a magyar néo valóságos érde­keinek, kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örök­ségével, és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Élt a magyar függetlenség eszméje Ezerki lencszúznegyven négy decemberében — emlékeztetett Losonczi Pál — már végéhez közeledett a második világhá­ború, Magyarországon azon­ban még elkeseredett utóvéd­harcait vívta a fasiszta hadse­reg, a tőkés-földbirtokos ellen- forradalmi rendszer uralkodó körei az utolsó percekig foly­tatták nemzetvesztő politikáju­kat. A Horthy-rendszer egész politikájára a nép forradalmi erőitől való félelem nyomta rá bélyegét. Uralkodó körei ret­tegtek attól, hogy a dolgozó osztályok megdöntik a tőkés rendszert, s nekik felelniök kell népellenes és háborús bűnei­kért. Ez volt a fő oka an­nak, hogy akkor sem mertek összefogni az ország demokra­tikus erőivel, amikor már nem volt más választásuk. A szovjet hadsereg, a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőséget, hogy a ma­gyar nén saiát kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan vá­lasztott parlamentje nyilvánít­hassa ki az ország független­ségét. A Vörös Hadsereg meg­teremtette a demokratikus át­alakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó demokra­tikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés vő tagjait, az országgyűlési képviselőket, a helyi párt-, ál­lami és társadalmi szervek, az egyházak, az üzemek és intéz­mények küldötteit, s — nem utolsósorban — az ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapes­ti nagykövetségeinek vezetőit, tagjait. — Minden okunk megvan rá, hogy tisztelettel emlékez­zünk azokra a tettekre, ame­lyekkel elindultunk nemzeti felemelkedésünk útján. Ebben megalakulása ékes bizonyíté­ka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados ide­gen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A munkások és parasztok legjobbjai mellett baloldali ér­telmiségiek, haladó gondolko­dású katonatisztek és egyházi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, meg­őrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a Nem­zetgyűlés hitvallása a náciz­mussal való szakításról és a függetlenségről. Nemzeti összefogással Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokrati­kus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a Bajcsy-Zsi- linszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi parti­zán-brigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg so­raiban küzdő magyar antifa­siszták küzdelmeit, a kommu­nista akciócsoportok, a diák- cscpcrtck, a partizánosztagok, a MOKAN-komité harcait fel­jegyezte a történelem. így jöhetett létre a felszaba­dul; területen népünk igazi ér­dekeit és akaratát kifejezve, a Kommunista Pár; programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdet­hette meg: „Lesz magyar újjá­születés" ! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételében is, tevékenysé­gével is a nemzet összefogását testesítette meg. Részese volt a népi hatalomnak a munkás- osztály képviseletében a Ma­gyar Kommunista Párt, a Szo­ciáldemokrata Párt és a s::ckr::ervezeti mozgalom, a nincstelen parasztság ne­vében a Nemzeti Pa- rasztpért, a kisbirtokosság és az értelmiség Független Kis­gazdapártja, valamint a Pol­gári Demokrata Párt. Első tetteként a nemzetgyű­lés szózatot intézett a magyar néphez, majd megalakította az Ideiglenes Nemzeti Kor­mányt, és felhatalmazta az or­szág ügyeinek vezetésére. Va­lóságosan nemzeti kormány volt ez, amely meghirdetett céljaiban, összetételében és intézkedéseiben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsür­gősebb feladatának tekintet­te a fegyverszünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a hadbalépést Németország ellen, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazga­tási tisztségek betöltését, a közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Hatá­lyon kívül helyezett minden népellenes törvényt és rende­letet, feloszlatta a nyilas szer­vezeteket. A Kommunista Párt és a Pa­rasztpárt kezdeményezésére történelmi jelentőségű rende­letet alkotott a kormány a nagybirtokrendszer megszün­tetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A földnél­küliek és szegényparasztok az ország keleti felében már a földreformrendelet megjele­nése előtt létrehozták a köz­ségi földigénylő bizottságokat. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A az ünnepélyes órában is, so­ha el nem múló hálával gon­dolunk a Szovjetunióra, a szovjet népre, amely áldoza­tos küzdelemmel, a fasizmus felett aratott történelmi je­lentőségű győzelmével felsza­badította hazánkat. Ezáltal vált lehetővé, hogy népünk él­jen a szabadság adta lehető­séggel és hozzákezdhessen a szocialista társadalom építésé­hez — mondotta Sarlós Ist­ván, majd felkérte az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta történel­mi esélyét. A kommunisták ve­zetésével a munkásosztály, szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal, maga mellé állít­va a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demok­ratikus Magyarországot, amely­nek dolgozó népe a munkás­hatalom kivívását követően el­indult a szocialista fejlődés út­ján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedé­sek árnyékolták be, amelyek tragikus konfliktusokhoz vezet­tek. Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944- ben megkezdődött népi de­mokratikus forradalomban: a népfrontpolitika, a széles kö­rű társadalmi szövetség, a nemzeti összefogás útján. Cél­jai mellé fel tudta sorakoztat­ni a tömegeket. A haladás, a szocialista átalakulás és fej­lődés ellenfeleit nyílt, demok­ratikus küzdelemben győzte le. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elérhető céljainak forradalmi ihletésű politikája, amely következete­sen támaszkodik a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira is. Visszatekintve a felszaba­dulás óta véghezvitt fejlő­désre, azt is megállapíthatjuk, hoav a magyar nép eredmé­nyeit a Szovjetunió és a szo­cialista országok baráti támo­gatásával, a szocialista közös- séa taaiaként érte el. Meggyő­ződéssel valljuk, hogy szocia­lista jövőnknek is eszmei kö­zösségünk. szövetséqi rendsze­rünk. kiterjed r gazdasáai együttműködésünk a biztosíté­ka. Neqyven év elteltével, az azóta elvéqzett országéoítő munka eredményeinek birto­kában, kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emléke­zünk vissza a debreceni ese­ményekre — hanasúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemel­ve: ma is érvényes tanulsáaai miatt érdemes felidézni az új- iáéoítés korszakában kibonta­kozott népi mozaalmat, amely emberek százezreit vonta be nr ország, a város, a falu köz­ügyeibe. Kamatoztatva a tanulságokat Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fon­tos tanulságait kamatoztatva, a magyar társadalom a nem­zeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkás­párt közelgő XIII. kongresszu­sára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további feladatok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb munká­val teremthet kedvezőbb fel­tételeket, szilárdabb gazdasá­gi alapokat életéhez. A Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szo­cialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapítsuk is. Gyorsítanunk kell gazdaságunk fejlődését, folytatnunk kell a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését, tovább kell tö­kéletesítenünk a szocialista demokráciát, mérsékelnünk kell a még meglevő, indokolatlan társadalmi különbségeket, le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelensé­geket. Úgy is fogalmazhatjuk összefoglalóan: tovább kell fejlesztenünk szocialista vi­szonyainkat. Ismerve a veszélyes és fe­szült nemzetközi helyzetet, is­merve a világgazdaság válsá­gos hullámzását, mégis minden nehézség ellenére vállaljuk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti teljesítmény növeke­désének útjára vezetjük né­pünket. Ez a jelen és a jövő sorsdöntő feladata. Legjobb barátainkkal, test­véreinkkel, felszabadítóinkkal együtt ünnepeljük nemzeti tör­ténelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a velünk levőket, akik az ideiglenes nemzetgyűlésben, a nemzeti bizottságokban, üzemi bizott­ságokban, az akkori közélet tisztségeiben dolgozva felsora­koztatták az ország cselekvő erőit az újjáépítésre. Kegye­lettel őrizzük azok emlékét, akik a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Nevükben is, helyettük is magasra tart­juk a zászlót, amelyet a sza- badsáq és a szocializmus épí­tésének első nemzedékei emel­tek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a piros-fehér- zöld és a vörös zászló elvá­laszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk legér­telmesebb, naav távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. * Ezt követően Bognár József akadémikus, az ideiglenes nemzetgyűlés volt tagja emel­kedett szólásra. Egyebek között rámutatott: Ilyen nagy történelmi fordu­latot a külső események ked­vező alakulása önmagában nem válthat ki, ilyen váratlan­nak tűnő pozitív fordulat meg­alapozása csak nemzedékek műve lehet; szabadságharcos ősöké, 1848—49 és 1918— 1919-es elődeinké, akiknek eszméi és törekvései — a túl­erőtől elszenvedett vereségek után is —, tovább izzottak a magyar nép lelkében és min­dennapi törekvéseiben. 1944—1945 nemcsak új kez­det egy nemzet sok évszáza­dos történelmében, hanem olyan alap is, amelyre jövőn­ket is biztosan építhetjük, hi­szen a fejlődés céljai és esz­közei egy gyorsan változó vi­lágban szüntelen átalakulás­ban vannak; ezért az előre­haladás a kisebb és a tá- gabb közösségek összeforrott- ságán, morálján, kollektív tu­dásán és innovációs képessé­gén múlik. Ilyen értelemben 1944—45 és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységé­ben legitimizálódó nagy for­dulat nemcsak sorsformáló történelmi esemény, hanem mai és holnapi fejlődésünk és cselekvési rendszerünk eleven összetevője is, és az is marad. Kolozsvári Lajos, a Népfront Hajdú-Bihar megyei elnöke hozzászólásában aláhúzta: Nagy elismeréssel gondo­lunk a felszabadulás utáni népi, nemzeti szervezetek, testületek forradalmi erejű, ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, demokratiz­musról tanúskodó munkájára. Szót kért Koósné Török Er­zsébet, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első tit­kára is. — A múlt, az eddig elvégzett feladat mindannyiun­kat, minket fiatalokat is kö­telez — mondotta. Mi, fiata­lok önökkel együtt hisszük, hogy tudunk egyértelmű, fele­lős, a szocialista haladás ügyét szolgáló programot ki­dolgozni, s azt megvalósítani. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az Országgyűlés, a Miniszterta­nács és a Hnzafós Népfront Orszáaos Tanácsa az Arany Bika Szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendéaek különvonata a kora délutáni órákban vissza­indult Budapestre. Losonczi Pál ünnepi beszéde NAGYVILÁGBAN Elhunyt Usztyinov marsall December 20-ón, életének 77-ik évében, súlyos betegség után elhunyt Dmitrij Fjodoro- vics Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere. Az SZKP és a Szovjetunió kiemelkedő személyiségének haláláról szóló hirt az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió minisztertanácsa hozta nyilvánosságra pénteken. Az MSZMP KB részvéttávirata A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Moszkva Kedves Elvtársak! Mély megrendüléssel értesül­tünk Dmitrij Fjodorovics Usztyi­nov elvtársnak, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjának, hon­védelmi miniszternek, a Szov­jetunió marsalljónak elhunvtá- ról. A Szovietunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió fegyve­res erőit, a szoviet népet ért súlyos veszteségről. Usztyinov elvtárs neve és életútja szorosan összefonódott azzal a harccal, amelyet a Szovietunió Kommunista Pártia folytat a világ békéjének és biztonságának megóvása, meq- szilárdítása érdekében. Az SZKP és n szov'et állam eqyik kiemelkedő vezetőjeként, igaz internacionalistaként sokat tett a párt lenini békepolitikájának eredményes megvalósításáért, O Szovjetunió és szövetségesei szocialista vívmányainak meg­bízható védelméért, a szocialis­ta orszáaok fegyverbarátságá­nak ápolásáért. Személyében népünk megbecsülésnek és tiszteletnek örvendő barátját vesztettük el, aki nagy figye­lemmel és gondoskodással se­gítette a magyar—szovjet bo- rátsáq és sokoldalú együttmű­ködés elmélyítését. Fogadják őszinte együttérzé­sünket Dmitrij Fjodorovics Usz­tyinov elvtárs elhunyta alkal­mából. Gyászukban mi is osz­tozunk. Budapest. 1984. december 21. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Útnak indult a Vega—2 Pénteken a kazahsztáni Baj- konúr űrreoülőteréről útnak in­dították a Vega—2 bolyqóközi automatikus űrállomást. A Ve­ga—2-nek a december 15-én elindult Veaa — 1-hez hasonló­an a Vénusz bolyaó és a Föld­höz közeledő Halley-üstökös kutatása a feladata. A két tökéletesen eqyforma űrállomás a jövő év júniusában éri el a Vénusz körzetét. A boly­gó felszínére leszálló berende­zést, légkörébe pedig ballonra függesztett szondát bocsáta­nak, amelyek mérési adataikat a Fö'dre továbbítják. A Vega-1 és Vega—2 gravitációs pálya- korrekciót hajt végre, s folytat­ja útját a Halley-üstökös felé, amelyet háromnegyed évvel ké­sőbb, 1986 márciusában ér el. A két egyforma űrállomás elin­dítására azért volt szükség, hogy meghosszabbítsa a méré­sekre használható időt, s meg­növeljék a Halley-üstökös rend­kívül bonyolultnak ígérkező vizsgálatának biztonságát. A Vega—1 és a Vega—2 ki- fejlesztéséhez a jól bevált szov­jet Vénusz-állomások adták az alapot. A munkákat szovjet szakemberek irányították, de részt vettek benne az Interkoz- mosz-társaságok, köztük Ma­gyarország, valamint Ausztria, Franciaország és a Német Szö­vetségi Köztársaság tudósai is. + MOSZKVA: Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa kor­mánybizottságot hozott létre Dmitrij Usztyinov temetésének megszervezésére. A bizottságot Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió minisztertanácsának határoza­ta értelmében Dmitrij Usztyino- vot a Vörös téren, a Kreml fa­lánál helyezik örök nyugalom­ra. + HANOI: Pénteken a ha­noi Ba Dinh palotában meg­kezdte munkáját a VSZK nem­zetgyűlésének ülésszaka, amely áttekinti az 1984-es népgazda­sági terv és költségvetés telje­sítését, s meghatározza a jövő évi előirányzatokat. Pénteken, a stuttgarti terem­torna első napján a magyar labdarúgó válogatott először a VFB Stuttgart amatőr csapatá­val találkozott és 5-1 (0-0) ará­nyú győzelmet aratott. A magyar válogatott góllö­vői a VFB Stuttgart elleni mér­kőzésen: Détári (3), Csongrádi, Garaba. Ezt követően a II. ligás Stutt­garter Kickers meglepetésre 3-0-ra verte az olasz AS Ro­mát. Az este harmadik talál­kozóján: Magyar válogatott— Crvena Zvezda 1-1 (1-0). A vá­logatott gólját a harmadik percben Garaba szerezte. Ez az eredmény biztosította, hogy szombaton este a döntőbe ju­tásért játsszanak Garabáék. A SÁSDI NAGYKÖZSÉGI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM pályázatot hirdet műszaki vezetői munkakör betöltésére. FELTÉTELEK: 6 építőmérnöki vagy üzemmérnöki képzettség, 9 kivitelezői gyakorlat, 9 legalább 5 éves vezetői gyakorlat. A pályázatot és a részletes önéletrajzot az üzem címére, SÁSD, SZABADSÁG ÚT 14. SZ. KELL KÜLDENI. Fizetés megegyezés szerint. Lakás biztosítható. Közgazdasági végzettségű feleség részére belső ellenőri munkakör rendelkezésre áll. Telefon: 198

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom