Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-20 / 349. szám
1984. december 20., csütörtök Duncmtulí napló 3 fiz országgyűlés teli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Az elhatározott népesedés- politikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd forint éves kötelezettséget vállaltunk a költsér /etésből. Ezzel kapcsolatosan érthető, hogy az ár, a bér, és a szociálpolitika kérdéseiben viták is voltak a kormány és az érdekképviseleti szervek között. Abban nem volt vita, hogy az indokolatlan áremeléseket meg kell akadályozni, az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a termelésben, a vállalati költséggazdálkodásban kell megvívni. Az új jövedelemszabályozási és adórendszer ezért fokozza a gazdálkodó szervezeteknek a költségek iránti érzékenységét. Elsősorban azáltal, hogy megdrágul az élőmunka, s emiatt — remélhetőleg — egyre több vállalat kényszerül ügyelni arra, hogy ugyanazt a munkát hány ember, milyen munkaidőkihasználással és mennyi bérért végzi el. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az árak emelése az eddiginél keményebb korlátokba ütközik. Figvslembe véve népgazdaságunk jelenlegi hatékonyságát és terheit, annak, hogy a fogyasztói árak a jövő esztendőben kevésbé emelkedjenek, az lett volna az ára, hogy halogatjuk az ösztönző bérrendszer bevezetését, s ez nem lett volna helyes. Minőségi változást jelent viszont az, hogy — több év elteltével — jövőre a keresetek lépést tartanak a fogyasztói árakkal. A Minisztertanács elnökhelyettese szólt néhány, a hosz- szabb távú fejlődés érdekében tett nagy fontosságú intézkedésről, majd a következőket mondta: módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rendszerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyidejűleg folytattuk a VII. ötéves terv előkészítését. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGST-hez tartozó szocialista országok középtávú terveinek egyeztetésére. A következő évek feltételei szempontiából is biztató, hogy — a KGST felső szintű értekezletének állásfoglalása és a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján - a legfontosabb energiafélék és alapanyagok eddigi behozatala fenntartható a partnereink számára szükséges áruk ellenében. A tervegyeztetés most kezdődő második szakaszában arra törekszünk, hogy a kölcsönös érdekek alapján gazdasági kapcsolatainkat tovább bővítsük, s ezáltal fejlődésünk feltételeit kedvezőbbé tegyük. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonósai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tárgyal az országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magá(Munkatársunk telefonjelentése) Közös családi kassza — így nevezte a tegnapi parlamenti vitában az országgyűlés idei utolsó ülésén egy képviselő a jövő évi költségvetésről elfogadott törvényjavaslatot. Azt hiszem a kifejezés több okból is szemléletes, bár talán nem eléggé pontos. A szemléletesség pl. azzal is igazolható, hogy a költségvetés reálisan méri fel helyzetünket és lehetőségeinket, mert — már csak az 1985-től megváltozó gazdasági szabályozás révén is — egyre többet bíz miránk: gazdálkodókra, dolgozókra, állampolgárokra. így tehát: közös. S voltaképp a kis pontatlanságot is ez okozza, az tudniillik, hogy családnak azért még aligha vagyunk nevezhetők, mi valamennyien — vagy ha igen, hát megfelelő érdekekkel, és érdek- ellentétekkel . . . Az utóbbiakat sem érdemes titkolni, hangsúlyozom ezt azért, mert egy másik képviselő már-már elnézést kért amiatt, mert megyéje települése apró gondjaival ezen a fórumon hozakodott elő . . . Nos, Baranya megye lakóinak nyilván nem elhanyagolható ra gazdaságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából, kérve a törvényjavaslat elfogadását. Szót kapott az országgyűlésen: Winkler László (Győr- Sopron m. 8. vk.), a MOFÉM Fémszerelő Gyár segédműveze- lője, Forgony László (Borsod m. 14. vk.), az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat rudabányai üzemének aknásza, Zahorecz József (Békés m. 10. vk.), a gádorosi November 7. Termelőszövetkezet elnöke, Boros László (Budapest, 26. vk ), a Posta Kísérleti Intézet technikusa. A törvényjavaslat vitáját He- tényi István összegezte. Megállapította, hogy a hozzászólások minden népgazdasági ág gondjait érintették. A szénbányászattal foglalkozó felszólalásokra reagálva elmondta, hogy a tervbizottság és a kormány a közeli jövőben napirendre tűzi ezt a kérdést. A Rudabánya jövőjével foglalkozó javaslattal — amely hasznos és gazdaságos tevékenységet szorgalmazott — egyetért. A javaslatot a Gazdasági Bizottság elé kell majd terjeszteni — mondotta. A bizottsági vitákban nagy hangsúlyt kapott az infrastruktúra fejlesztése. A pénzügy- miniszter rámutatott: a jövő évi népgazdasági terv a termelő infrastruktúrában növeli a beruházások támogatását, például a Postának biztosított beruházások több mint 20 százalékkal nőnek. A mezőgazdasági támogatások a jövőben nem csökkennek, csupán a támogatási rendszerben vannak méltányos, hasznos változások — hangoztatta az ágazattal foglalkozó felszólalások kapcsán. Előfordulhat, hogy néhány gyenge adottságú gazdaságban valóban méltánytalan helyzet alakul ki. Keresni kell a lehetőséget, hogy ezek a' szövetkezetek — így a Békés megyeiek — segítségben részesüljenek — mondotta a miniszter. A szociálpolitikai-népesedéspolitikai intézkedésekről szólva a miniszter elmondta, hogy ezek forrásai nemcsak átcsoportosítások, hanem a növekményből is fordítottak e célra megfelelő összegeket. A költségvetést közvetlenül érintő intézményi gazdálkodást „boncolgató” hozzászólások kapcsán jelezte: a tanácsi irányítás, maga a tanácstörvény, s a pénzüqyi törvény, a tervezési törvény idevágó részei 1986-ban a tervek szerint megváltoznak, s új alapokra kívánják helyezni a helyi tanácsok önállóságát. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Sarlós István az országgyűlés új elnöke Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétől együttes javaslat érkezett az országgyűlés elnökének felmentésére és új elnök megválasztására. A bejelentést követően Pesta László jegyző felolvasta a Magyar Népköztársaság ország- gyűlésének címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az országgyűlés elnökét — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — mentse fel elnöki tisztségéből. Sarlós István elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az országgyűlés elnökévé." Határozathozatal következett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt — a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az országgyűlés elnökévé megválasztotta. Péter János Apró Antal érdemeit méltatva felelevenítette eddigi életútjának, a néphatalom szolgálatának állomásait, pályafutását. Ezután az országgyűlés nevében sok sikert kívánt Sarlós Istvánnak felelősségteljes munkájához. Apró Antal tisztelettel megköszönte azt a sokirányú segítséget, amelyet országgyűlési elnöki tisztségének 13 esztendeje alatt kapott, s kérte, hogy az új elnököt a képviselők támogassák munkájában. Sarlós István, az országgyűlés új elnöke megköszönte az előlegezett bizalmat, s kifejezte reményét, hogy a parlament taaininnk támogatásával megfelelhet majd a magas tisztség követelményeinek. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be - véget ért. Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antalnak, az országgyűlés volt elnökének a munkásmozgalomban, a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköz- társaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át, jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Sarlós István, az ország- gyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Képünk: az ülésteremben (MTI fotó: Soós Lajos — KS — DN) A nemzet pénztárcája kérdése, mit tesz lehetővé száméra munkahelyén vagy otthon, falun vagy városon a jövő évi költségvetés. Ennek egyik legfőbb vonása, hogy az állami bevételek a tavalyihoz képest jelentősen növekednek. Fontos tudni, ez képezi alapját azoknak az állami feladatoknak, amelyek a tanácsokra hárulnak, vagyis pl. az 1980. évivel szemben jelentősen megnő a tanácsok részesedése az állami költségvetési kiadásokból. Ez legalábbis azt jelenti, hogy 1985 végére felépül az országban annyi lakás, amennyit terveztünk, hogy egészségügyi, oktatási, szociális célokra többet költhetünk, mint az idén. Ez egyébként — mint Horváth Lajos, a Baranya megyei tanácselnök képviselő a folyosói eszmecserén tegnap megjegyezte ■— nem jelent több fejlesztési lehetőséget, azzal azonban számolhatnak a tanácsok, hogy működésre, fenntartási, felújítási és korszerűsítési munkákra több jut mint eddig. Erre szükség is van, mert a lakosság anyagi tűrőképessége sok településen véges, és alaposan meg kell gondolni, rnire menynyi pénzt kérünk tőlük. Kasó József, megyénk másik képviselője szerint a költségvetés alapján reálisan és alaposan kezelhetjük jövőre az ország pénztárcáját, elsősorban két okból, részben mert a gazdasági kormányzat megértette, beruházásaink tovább már nem foghatók vissza távolabbi céljaink komoly sérelme nélkül, részben pedig mert a büdzsé tekintettel volt arra is, hogy a reálbér tovább ne csökkenjék, illetve reáljövedelmünk kis mértékben emelkedjék is. Géo- és ember, beruházás és bérezés — ezek az alapvető kérdések jövőre is. Ezekhez kapcsolódva fogalmazta meg a bnnyászkodás országos gondjait Cserna Sándor országgyűlési képviselő, amikor áttekintette, milyen jelentős feltételmódosodások nyomán tudná a szénbányászat, pontosabban a Mecseki Szénbánya Vállalat mai problémáit leküzdeni. Mert igaz, a jövő évi terv sok vonatkozásban nyílt, szabaddá teszi a gazdálkodást. A mérséklődő adóterhek azonban a bányászatban az élőmunka nagy aránya miatt kevésbé jelentkeznek, és bár a rehabilitációt, a munkaképesség fenntartását vagy konvertálását szolgálják a jövőre szabaddá váló jóléti és más alapok, a bányászat továbbra is kedvezőtlen helyzetben marad, mert az ágazat átfogó rendezést kíván egyebek közt a gyakorlatilag 1973 óta változatlan bérezésben, és a műszaki színvonal gyors, hatékony emelésében is. Biztató, hogy már a pénzügy- miniszteri beszánnló is jelezte; a költségvetés helyzete jövőre lehetővé teszi, hogy jövőre ezen a tarthatatlan állapoton változtassunk. A sürgős fejlesztés fi- naszírozására jelentős részét az állam magára vállalja. Varga J. A bányászat erőteljes fejlesztése szükséges A költségvetés vitájában felszólalt Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.), a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásellátási osztályának vezetője. * Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és annak előirányzatai, ha nem is az óhajtott értékben, találkozik választóim elvárásaival. Nyugodtan merek hivatkozni választóimra, hisz különböző rendezvényeken és az egyéni beszélgetéseken jó pár éve rendre elmondják, hogy megértik a jelenlegi gazdasági helyzetet, egyetértenek azon törekvésekkel, mely az egyensúlyi helyzet megtartására, javítására, az életszínvonal, elért eredményeink megőrzésére irányul, de gyakran kérdezik, mikor mozdulunk előre. Az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmaz előrelépési lehetőséget, azért mondok lehetőséget, mert ezt a törvény- javaslatot végre is kell hajtani ! A törvényjavaslat számol azzal, hogy a termelő tevékenység eredményessége javul, ami lehetővé teszi a nemzeti jövedelem meghatározott mértékű növekedését, a külgazdasági egyensúly javítását, az életszínvonal szerény mértékű növelését. Ahhoz, hogy ez a mindenki által óhajtott változás bekövetkezzen, minden figyelmünket a termelés felé kell fordítanunk, és a termelésben foglalkoztatottak helyzetével kell kiemelten törődnünk. Tisztelt Országgyűlés I Több mint 32 évig teljesítménybéres munkás voltam, ezért nézzék el nekem, ha másként látok, hallok és gondolkodom, mint a nyilvánosság előtt állandóan szereplő, általam is jogos igényeket megfogalmazó nem fizikai dolgozók. Az elmúlt évtizedben elszaporodott a sajtóban, rádióban, televízióban, de itt az ország- gyűlés ülésein is a különböző intézmények és azok dolgozóinak helyzetét bemutató, hiányosságait feltáró, helyzetének megváltoztatását javasló, néha követelő cikkek, riportok, felszólalások száma, legkevesebb szó a munkások helyzetéről esett. Az a tapasztalatom, hogy aki teheti, igyekszik távoltartani magát a termelő munkától, ebben segit a szülő és ismerősök egyaránt. Tisztelt Országgyűlés! Baranya egyik sajátossága, hogy a foglalkoztatottak ösz- szetételében magas a munkások aránya. A másik sajátosság, hogy a megye iparának markáns vonását a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és az Akna- mélyitő Vállalat tevékenysége adja meg. A mecseki bányászkodásra a mélyművelés és a bányaveszélyek együttes jelenléte a jellemző. A munka nehéz, veszélyes és tartós egészségkárosodásokat okoz. Ilyenfajta munkára ma, amikor a munka- és megélhetési lehetőségek között bőven van választék, a jelenlegi körülmények között kevesen vállalkoznak. Jelenleg mindhárom bányavállalatnál igen sok a tartósan egészség- károsodott, rehabilitált dolgozó. Helyzetük rendezése, foglalkoztatásuk és az utánpótlás biztosítása csak részben biztosított. Szükséges tehát mielőbb a bányászok valóban kiemelt bérezése, valóban kedvező feltételekkel való lakáshoz juttatása, a realitásoknak megfelelő munkafeltételek, nyugdíj- korhatár és egyéb szükséges kedvezmények biztosítása. Az elmondott kérés teljesítése igen fontos, jelenlegi gondjainkat enyhítené, de hosszú távra megoldást csak a bányászat erőteljes fejlesztése eredményezhet. Több mint 25 évig voltam bányász, közel tíz évig a Mecseki Szénbányák területén, a többi évet a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál dolgoztam le. Ismerem ^mindkét bányászat körülményeit, saját bőrömön érzem embernyűvő hatásait. Az utóbbi időben elég gyakran találkozom olyan ismerősökkel, akik hátat fordítottak a bányamunkának. Miért mondom én el ezeket pont a költségvetési javaslat kapcsán? Azért, hogy a költségvetés és az évközi pénzügyi módosítási lehetőségek, valamint a következő évek költségvetései anyagilag biztosítsák a bányászat jelenét és jövőjét. A mecseki bányászat és bányászok általános helyzetével kapcsolatos gondolatok mellett konkrétan is szólok a Mecseki Szénbányák fejlesztési tervéről. Az 1982. évi népgazdasági tervben az újként induló állami nagyberuházások között szerepelt a Dunai Vasmű III. sz. kokszolóműve és a hazai koksz-széntermelés növelését szolgáló mecseki bányászati fejlesztés — a liászprogram. Az Állami Tervbizottság 1981. december 23-án kelt határozata szerint, a program a mecseki feketeszén-termelés 3400 kt/évre, a kokszolható koncent- rátumtermelés 900 kt/évre való fejlesztésére 1982-1993 között 22,9 milliárd Ft fejlesztési költséget irányoz elő, amelyből a VI. ötéves terv időszakára 4,2 milliárd Ft-ot ütemezett. A VI. ötéves terv időszakában az eredetileg tervezett 4,2 milliárd Ft-tal szemben várhatóan csak 3,4-3,7 milliárd Ft folyóáron számított összeg áll rendelkezésre az időközben többször átdolgozott program folytatására. Ugyanakkor az állami tervező szervek által kidolgozott energetikai blokk koncepció szerint a VII. ötéves tervidőszakban a program megvalósításához folyóáron szükséges 16,1 mililiárd Ft állami nagy- beruházás helyett csak 5-10 milliárd Ft folyóáron számított előirányzattal lehet számolni. Ebben az esetben az elérhető termelésből sem a belkereskedelem, sem a villamos- energia-ipar, sem a Dunai Vasmű koksz-szén szükséglete nem elégíthető ki. A mai kényszerhelyzetben hozott döntés nyilván megalapozott, de a hazai kokszszéntermelés fejlesztésének lelassulása, elhúzódása miatt előálló következmények súlya, azok külkereskedelmi mérleget érintő hatása azt indokolja, hogy a liászprogramot a népgazdaság pénzügyi helyzete által megengedhető leggyorsabb ütemben valósítsuk meg. Tisztelt Országgyűlés I A mecseki bányászat dolgozóiban megvan a készség arra, hogy a jelenlegi körülmények között is minden erejüket az 1985. évi népgazdasági terv végrehajtására mozgósítsák, de elvárják, hogy kéréseik, javaslataik megoldást nyerjenek. Az 1985. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom.
