Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-18 / 347. szám

1984. december 18., kedd Dunántúlt napló 5 Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hét­főn a Józsefvárosba látogatott. A vendéget az MSZMP Vili. kerületi székházában Gál Já­nos első titkár és Molnár Fe­renc tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a csaknem 120 ezer lakosú városrész politikai, gazdasági életéről, fejlődésé­ről, valamint a pártszervezetek felkészüléséről a XIII. kong­resszusra. Az Országos Bal­eseti Intézetben Aczél György megtekintette a mintegy 1,5 milliárd forintos rekonstrukció nyomán az ország legmoder­nebb baleseti ellátó intézmé­nyévé vált intézetet. Ezt köve­tően a Politikai Bizottság tagja felkereste a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főisko­lát, s tájékozódott annak kép­zési-nevelési és tudományos eredményeiről. Aczél György ezután a párt- bizottság székházában aktíva­értekezleten vett részt, s ak­tuális társadalompolitikai, köz­oktatási, egészségügyi és mű­velődéspolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A Központi Bizottság titkára délután a Magyar Rádió székházába látogatott, ahol Hárs István, a rádió elnöke és Németh András, az intézmény pártbizottságának titkára fo­gadta. Aczél György aktívaér­tekezleten találkozott a rádió vezető munkatársaival. * Hétfőn a Komárom megyei tanács székházába látogatott dr. Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek, dr. Szepesdi Ervin kanonok, érseki általános helynök és Horváth Miklós ka­nonok, érseki irodaigazgató társaságában. Dr. Szepesdi Ervin — az új érseki általános helynök — letette az állami es­küt dr. Varga Gyula megyei tanácselnök előtt, majd a me­gyei tanács vezetői eszmecse­rét folytattak az egyházi veze­tőkkel. Kölcsönösen tájékoztat­ták egymást az időszerű kér­désekről és feladatokról. Ezután a megyei tanács el­nöke ebédet adott az egyházi vezetők tiszteletére a Tatabá­nyai Szénbányák klubjában. * E héten folyik a munkásőr- alegységparancsnokok megyei szintű terv szerinti továbbkép­zése. Enn^k keretén belül teg­nap Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára tartott számukra aktuális belpolitikai kérdések­ről tájékoztatót a BÉV munkás­szállón. * A Komarov Gimnázium és Szakközépiskola tanárai és diákjai tegnap délben megko­szorúzták Amerigo Tot, a de­cember 13-án, Rómában el­hunyt magyar szobrászművész Komarov-szobrát, amely isko­lájuk előtt áll; majd megemlé­keztek Amerigo Tot életművé­ről és munkásságáról. Tájértekezlet a községi elöljáróságokról A jövő évi tanácsi választásokkor 1576 társközségben alakul­nak meg a községi elöljáróságok, amelyek rendeltetéséről a Ta­nácstörvény módosítása rendelkezett. Feladataikról, működésük szabályairól a Minisztertanács rendelete intézkedik majd. Ennek előkészítésére a Hazafias Népfront Országos Titkársága minden megyében, tájkörzetben vitákat, értekezleteket rendez, amelynek tapasztalatait felhasználják majd a jogszabály tervezetének el­készítésekor. Tegnap délután a Hazafias Népfront Baranya megyei Szék­házában három megye, Bara­nya, Somogy, Tolna községi ta­nácsi szakembereinek és nép­frontvezetőinek részvételével tartottak tájértekezletet a köz­ségi elöljáróságokról. Az érte­kezlet előadója dr. Adám An­tal, a Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottságának elnö­ke, a JPTE Állam- és Jogtudo­mányi Kara tanszékvezető egye­temi tanára volt. Öt kértük meg, hogy érzékeltesse a téma jelentőségét, s foglalja össze a községi elöljáróságokkal kap­csolatos vitatott kérdéseket. — Mi lesz a községi elöl­járóságok rendeltetése? — Hivatottak a községet és a község lakóit képviselni a kö­zös községi tanáccsal és min­den más állami és társadalmi szervvel szemben, önkormány­zati jellegükből adódóan ren­delkeznek bizonyos anyagi esz­közökkel. Jogosultak bizonyos általánosabb államigazgatási döntések meghozatalára. Szer­vezik a község közéletét együtt­működve a társadalmi szervek­kel. A községi elöljáróság a társközség tanácstagjaiból ala­kul meg, s maguk választják meg a vezetőt, a községi elöl­járót. — Mik a vitatott pontok a községi elöljáróságok jellegé­ben, feladataiban, működésé­ben? — A törvényerejű rendelet nem határozta meg, ezért vita­tott volt, hogy mi a jellegük a községi elöljáróságoknak: csak az érdekképviseletre szorítko- zik-e vagy annál lényegesen több? A kérdésre egyértelmű a válasz: jellegük azonos a taná­csokéval, vagyis népképviseleti — önkormányzati és államigaz­gatási szervek. Ugyancsak vita­tott kérdés volt, hogy kinek a szervei az elöljáróságok: a kö­zös községi tanácsé-e, vagy a társközségé? Egyértelmű, hogy a társközségeké, bár szoros szálakkal kötődnek a községi közös tanácshoz. Igen nagy kér­dés, hogy a községi elöljáró­ságok jogosítványait a Minisz­tertanács rendelete határozza-e meg, vagy a községi közös ta­nács? Gyakorlatilag mindkét megoldásra szükség van — fog­lalta össze a tájértekezleten megvitatott kérdéseket dr. Ádám Antal. D. I. Elektronikái szakkör a Ságváriban A Számítógép- tudományi - Társaság tervei A «inpadi világítás keverőasztalánál a művelődési ház technikusa Fotó: Läufer László Elfogadta jövő évi tervét a Neumann János Számítógéptu­dományi Társaság Baranya megyei Szervezete. A több mint 160 fős MTESZ szervezet egyik legfontosabb feladata a szá­mítógéppel segített termékter­vezés és -gyártás népszerűsíté­se. Ezért újabb üzemi csopor­tok alapítására kerül sor. Egy már alakult a Sopiana Gép­gyárban 30 taggal, üzemi sejt működik a Pécsi Bőrgyárban, a Mecseki Szénbányáknál, a MÉV-nél, csoporttá szervező­désük időszerűvé vált. Komoly lehetőség a számítástechnika újabb felhasználási területei­nek a megismerésére a Pécsett 1985-ben megrendezendő első országos hardver-konferencia, amelyen az összes hazai szá­mítógépgyártó, -fejlesztő, -kar­bantartó és -forgalmazó szer­vezet, cég részt vesz. Egy másik jövő évi tanácskozás és elő­adás témája a tervezőmunkát könnyítő számítógépes grafika, valamint a szövegszerkesztői programok irodai alkalmazása. Ez utóbbi például könnyíti a levélírást. Hazánkban alig is­mertek a fenti alkalmazási mó­dok. Budapest után Pécs úttö­rő szerepet vállal a terjeszté­sükben. Az NJSZT Baranya megyei Szervezete mindinkább betölti a menedzser szerepét is. Pia­cot keres új termékeknek, azok előállítóit szeretné valamilyen formában letelepíteni me­gyénkben. Az LSI Alkalmazás- technikai Tanácsadó Szolgálat irodát hozott létre Pécsett, ahol például szakirodalom, aktuali­zált mikroszámítógépes kataló­gus, program és rendszer sze­rezhető be. Hasonló céllal akar pécsi képviseletet nyitni a Szá­mítástechnikai Rendszerfejlesz­tő Vállalat, míg a budapesti Foto-Elektronik cég mikroszá­mítógépek szervizüzemét ala­kítja ki. Tavasztól Pécsett szá­mítástechnikai továbbképző és tanácsadó bázis nyílik. Az új létesítményben a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete is indít tanfolyamokat, helyet kap Elkészült a Do-Zso színpadi világítása Hasznot hozó hobbi a vásárlási tanácsadó szolgá­lat. A mikrogépek, segédanya­gok forgalmazásából már ed­dig is oroszlánrészt vállalt a Bizományi Aruház Vállalat, a Konzum Áruház. Az lenne a jó, ha a fenti cégek, valamint ön­álló gazdasági munkaközössé­gek célul tűznék ki a program­termékek eladását, vagy az adásvétellel egybekötött börzék lebonyolítását. Az első prog­ram-börzét januárban a pécsi Technika Házában az LSI pécsi irodája szervezi. Áprilisban a hagyományos tudományos he­tek egyik termékbemutatóján csaknem százféle mikroszámí­tógépet, mikroszámítógépes rendszert vonultatnak fel a ha­zai gyártók. A számítástechnikai ismere­tek terjesztése továbbra is el­sőrendű teendő. Január 2-től elsősorban általános iskolások részére megnyílik megyénk első mikroklubja, Pécsett a Lovarda­közben. A számítástechnikát négy Primo gépen lehet tanulni­Csuti J. A Ságvári Endre Művelődési Ház elektronikai szakköre ké­szítette el a Doktor Sándor— Zsolnay Művelődési Központ színpadának világítási terveit és decemberben műszakilag át is adta. A kivitelezés 1984 jú­niusában kezdődött meg. A szakkör tagjainak egyszerre több feladatot is el kellett vé­gezniük, a világítás megterve­zése és a világítótestek elhe­lyezése mellett elkészítették a nagyszínpad függönytartó és -működtető berendezését is. A munkadíjjal és az anyagárral együtt a beruházás félmillió fo­rintba került. Az elektronikai szakkörnek ez volt az első nagy lélegzetű munkája. 1984 áprilisában ala­kultak. Jelenleg hetvenen van­nak, de a foglalkozásokon ál­talában húsz—harminc ember vesz részt, korhatár nélkül bár­ki. A szakkör nyitott, ezért bár­mikor lehetőség van arra, hogy mások is bekapcsolódjanak a munkába. Ebben az évben el- 1 sősorban elméleti foglalkozá­sokat tartanak, amelynek elő­adói mérnökök és neves szak­emberek. Fontos, hogy először mindenki megismerkedjen az elektronika alapjaival. Elsősor­ban nem a számítógépekkel, hanem a mikroelektronikával működő berendezések alapel­veivel ismerkednek meg. Szóba kerültek már ugyan a mikro­számítógépek is az előadáso­kon, de gyakorlati oldalról: hogyan lehet egy kis számító­géphez magnetofont kapcsolni és a hozzátartozó illesztőáram­kört elkészíteni. Fő hangsúlyt ugyanis a gyakorlati képzés kapna, hogy a diákok és fel­nőttek az elméletben megtanult anyagot saját maguk is kipró­bálhassák. A szakkör tagjai már hasznos tevékenységet is végeztek, s a vállalt munká­ból befolyt pénzből vásárolnák meg később a drágább beren­dezéseket és eszközöket. A kö­vetkező évben alapáramkörök­ből mikroprocesszoros rendszert építenek, amit a megalkotójá­nak kell ellátnia különféle „ké­pességekkel". így a szakkör tagjai megismerkedhetnek a számítógépek belső felépítésé­vel Is. Kanter Ferenc üzemmérnök, a Mecseki Ércbányászati Válla­lat Szolgáltató üzemének elekt­ronikai csoportvezetője vezeti a szakkört. — Valamikor már irányítot­tam egy barkócs szakkört. Az elektronika már fiatal korom Megkoszorúzták Zamenhof, az eszperantó nyelv megalkotójának emléktábláját születésének év­fordulója alkalmából a pécsi Eszperantó parkban a Magyar Eszperantó Szövetség Baranya megyei csoportjának képviselői hétfő délután. Ornódi László felv. óta érdekel, ugyanis ez a hob­bim. Jelenleg is számítástech­nikával foglalkozom. A Ságvá­riban nagy gondot okozott né­hány elektronikai probléma és ennek megoldására keresték a kiutat, így született a szakkör. Először itt készítettünk el egy Játogatószámlóló berendezést, valamint a színházterem vilá­gításszabályozóját és átalakí­tottuk a színházvilágosító rend­szert. Első nagy vállalkozásunk azonban a DOZSO-ban felsze­relt kétszer tizenkét csatornás, a folyamatos világítást szabályo­zó. Nagy előnye, hogy előre prog­ramozható és csatornánként egy-egy két kilowattos reflek­tor kapcsolható rá. Természete­sen ezeket a berendezéseket nem a legfiatalabb tagok ter­vezték és kivitelezték. A további terveink között sze­repel, hogy más szövetkezetek és közművelődési intézmények számára is tervezünk és készí­tünk elektronikai berendezése­ket. Célunk, hogy minden szak­köri tagot fokozatosan bevon­junk a munkába. Sz. K. Mozgáskorlátozottak irodája Pécsett Az egyesület baranyai programja Megalakult a Mozgáskor­látozottak Baranya megyei Egyesületének pécsi csoport­ja, kétéves program állomá­saként. Az egyesület célja az, hogy közelebb kerüljön a tagjaihoz, ott tudjon se­gítséget nyújtani, ahol az ügyeket el is intézik. Ma már minden baranyai városban működik a helyi iroda. S ami igen fontos, a helyi csopor­tok szerveződésével az egye­sület szervezeti életében to- borzódott az az aktív irányí­tó-gárda, amelyre támasz­kodhat mind a programok rendezésében, mind az ügyek intézésében. A baranyai egyesületnek ma nyolc-kilencszáz tagja van, 1981-től kétszeresére nőtt a létszám. A pécsi cso­port ötszázötven mozgáskor­látozott embernek igyekszik szolgáltatásokat, érdekes rendezvényeket nyújtani. Az egyesület Tüzér utcai rehabi­litációs és kultúrközpontjá- ban ma már jól szervezetten és rendszeresen működik a gyermek és felnőtt torna. A szakköröket is bővíteni kí­vánják a különböző kártya- klubokkal. Jövőre kirándulá­sokat, farsangi bátyus bálo­kat terveznek, és megszerve­zik a népszerű autóbuszos túrákat is. Figyelemre méltó az egyesület kapcsolata a POTE intézeteivel: kölcsönö­sen kicserélik információikat, segítik a közös munkát. Az egyetemi hallgatók közül pe­dig többen választottak olyan szakdolgozat témát, amelyhez hathatós segítséget nyújtott az egyesület. A baranyai városok közül elsőként létesült az iroda, amely valóban iroda, hiszen saját klubhelyiséggel rendel­kezik a csoport a városköz­pontban. Számos program­juk között - tanfolyamok, előadássorozatok — követés­re méltó, hogy a munkavál­laló tagokhoz a lakásra jár­nak oktatni. Siklóson, Sziget­váron és Mohácson a váró­si művelődési központok ad­tak otthont a mozgáskorlá­tozottak rendezvényeinek, klubprogramjainak. Az el­múlt hetekben valamennyi csoport értékelte a munkáját, és küldötteket választott az egyesület jövő évi közgyűlé­sére, akik képviselik a helyi .érdekeket, továbbítják a fel­adatokat. A városi irodák jelentősé­ge valóban az, hogy helyben kínálnak elfoglaltságot az egyesület tagjainak, ám je­lentős a közreműködésük a tagság személyes ügyeinek intézésében. Mindenütt jelen vannak a tanácsok egészség- ügyi osztályainak munkatár­sai, akik gyors segítséget tudnak nyújtani a szociális gondok megoldásában is. ______________1 3 £jßöat

Next

/
Oldalképek
Tartalom