Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-18 / 347. szám

1984. december 18., kedd Dunántúlt Tlaplö 3 Ülést tartott Baranya megye tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) részt vevő fiatalok többségük­ben egyetértettek az előterjesz­téssel. A tanácsülés elé került anyag egyebek közt megálla­pítja, hogy a pályakezdők fo­gadása, beilleszkedésének se­gítése, a munkábaállók kép­zettségi szintjétől, számától, a munkáltatók hagyományaitól függően eltérő képet mutat. A pályakezdők fogadása, a be­illeszkedés segítése nem elég­gé hatékony, kevés helyen ké­szülnek foglalkoztatási tervek. A fiatalok tájékoztatása sok­szor hiányos, azonosulásuk a vállalat gondjaival, ügyeivel nem megfelelő. A munkáltatók a legkevesebb figyelmet a szakképzetlen munkavállalókra fordítják. Az előterjesztés nagy teret szentel a pályakezdők bérezé­sének, lakáshoz jutási esélyei­nek. Kiemeli, hogy az alacsony pályakezdő keresetek sok eset­ben jelentős túlmunka válla­lására késztetik a fiatalokat, ez azonban nem vált egyfor­mán elérhetővé mindenki szá­mára. Kedvező viszont a köz­vetlen teljesítménybérezés, mert a munkahelyen töltött évek számától függetlenül, a fiatal tudása, szorgalma hatá­rozza meg jövedelmének ala­kulását. A kezdő fiatalok szá­mára a legnagyobb terhet a lakásgond megoldása jelenti, annak ellenére, hogy az állami lakások 60—65 százalékát fia­talok kapják. A lépcsőzetes la­káshoz juttatás az első otthon megteremtésében nem hozott kielégítő megoldást, elsősorban az ehhez szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű lakás­alap hiánya miatt. Gondot okoz, hogy a munkáltatók egy része nem képez lakástámoga­tási alapot, más részüknél a képzett összeg nem követi a növekvő lakásárakat. Szülői, il­letve munkáltatói támogatás nélkül a pályakezdő fiatalok lakásgondjai belátható időn belül megoldhatatlannak lát­szana k. E napirendhez kapcsolódva elsőként Győrök József emel­kedett szólásra. Egyebek kö­zött azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok nincsenek kellően fel­készítve az életre, s alapvető gondnak látja, hogy a szak­munkásfiatalok többsége nem azt tanulja, amit szeretne, ha­nem ahova irányítják. Szabó Gézáné azt mondta el, hogy a fiatalok körülmé­nyeinek javításáért számtalan intézkedés jelent meg az utób­bi időben, melyek érintették a falun élő fiatalokat is. Gond viszont, hogy gimnáziumot végzettek a községekben ne­hezen tudnak elhelyezkedni, vagy ha igen, például képesí­tés nélküli óvónőként, akkor a képesítés megszerzése csak na­gyon körülményesen történhet. Kapitány Erzsébet szerint Komlón, a társadalmi vita so­rán, a fiatalok zöme hátrányos helyzetűnek vallotta magát. Kí­vánalomként hangoztatták, hogy a nyolcórás munkaidejük­ben tudjanak olyan anyagi si­kert elérni, hoqy megfelelő kö­rülmények között élhessenek. Piti Zoltán annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a pályakezdő fiatalok indulása sem egyforma, s hogy a lakás- centrikussáq mellett nem for­dítunk kellő figyelmet egyéb területekre. Hangsúlyozta, hogy a pályakezdők támogatása, a lakáshoz jutás társadalmi fel­adat, nem csupán tanácsi. S ez a munkáltatókra is komoly feladatot ró, de magukra a /Tataiokra is. A HNF Baranya megyei Bi­zottságának javaslatára a me­gyei tanácsülés a tiszakécskei felhíváshoz csatlakozva ajánlja a helyi tanácsoknak a környe­zetvédelem, a településfejlesz­tés és -szépítés társadalmi munkában történő elvégzésé­nek támogatását. Roszprim Nándor Ifídeoton-kottából- pécsi módra u Számítógépes termelésirányításra tér át a Sopiana Gépgyár A Dl MACS tervez, dönt, intézkedik Közismert dolog: az iparban korszakos jelentősége volt a szalagszerű gyártás bevezeté­sének. Napjainkban a termelő — elsősorban, de nem kizáró­lag az alkatrészeket, gépeket gyártó — üzemek abból profi­tálnak legtöbbet, ha korszerű gépeikhez korszerű termelés- irányítási - többnyire számító- gépes — rendszert alkalmaz­nak. Ennek az a fő feltétele, hogy a számítógépes rendsze­rek olyan fejlettséget érjenek el, hogy ne csak statikus infor­mációkkal tudjanak dolgozni, hanem követni tudják a terme­lési folyamatok dinamikus — gyors, akár véletlenszerű, elő­re nem látható — változásait. Magyarán: e rendszerekkel szemben olyan „hétköznapi" igények merültek fel, hogy meg tudják mondani, mi a teendő, ha elromlik egy fontos gép, nem érkezik meg idejében egy nélkülözhetetlen anyag vagy alkatrész. Ennek a követel­ménynek tesz eleget a Video­ton Számítástechnikai Gyárá­nak DIMACS (azaz Dialog Ma­nufacturing Control System) műhelyszintű termelésirányítási rendszere, amelyet rövidesen átvesz a pécsi Sopiana Gép­gyár, hogy gép- és alkatrész- gyártását eszerint szervezze, működtesse. Mit tud, mire képes a DI­MACS? Egy adott termelőfolyamatot — ha az szakaszos vagy szaka­szossá tehető — irányít, működ­tet, két nagy egysége, a ter­vező és gyártáskövető alrend­szer segítségével. Ez azt jelenti, hogy mindenekelőtt felméri a rendelkezésre álló — akár ha­gyományosan, akár már szá­mítógépes formában összegzett — rendelésállományt és ezeket — a megfelelő gyártásidők fi­gyelembevételével — az üzemi feladatok közé sorolja, kivá­lasztva a gyártható egységeket, alkatrészeket, illetve feladato­kat. Gondoskodik a termelő­berendezések kellő terhelésé­ről, sőt, egy-egy „megrende­lést” végigkísér: jelzi a várat­lan események miatti késés okait, az elhárítás várható idejét, miközben rugalmasan alkalmazkodik a termelő üzem irányítási, vezetési struktúrájá­hoz. A DIMACS tervező alrend­szere mindenekelőtt arra nyújt lehetőséget, hogy a tényleges üzemi események figyelembe­vételével alakítsa ki — dekád- léptékben — a gyártás folya­matát, feladatait, tehát „indu­ló javaslatot" készít, figyelem­be véve az időszak kapacitás­mérlegét. A prioritásokat - te­hát a sürgetést, rangsorolást - is figyelembe veszi, ezt egyez­teti a kapacitásokkal, ahol te­hát szükséges és lehetséges, csökkenti a terhelést, illetve kimutatja a szabad kapacitá­sokat. Vizsgálja és figyelembe veszi a „feltételhiányos" ren­deléseket is, ezzel kapcsolat­ban — az elmaradt tételekre is tekintettel lévő - döntéseket kezdeményez. Mindezt speciá­lis ütemező, illetve beállító al­goritmusai végzik, segítik, amelynek paraméterei szükség szerint változtathatók. tf ' . 4 v'. > szer előnyei: a csökkenő állás­idők, a kevesebb félkésztermék, a nagyobb tervszerűség - és a legfontosabb: a megfelelő időben hozható döntés(ek) a műveletek kezdetétől a terme­lés egész folyamatában, annak végéig. A DIMACS termelésirányító rendszer - mint azt Kerpen Imre, a Videoton Elektronikai Vállalat software-gyártó labo­ratóriumának osztályvezetője a Sopiana Gépgyárban nemrég tartott ismertetőjében elmon­dotta — saját hard ware-gyártó üzemükben alakult ki, mintegy 10-12 éves fejlesztő munkával, így tehát a referenciaüzem is ez, továbbá az Ikarus székes- fehérvári gyára, ahol már nemcsak a sorozat-, hanem az egyedi szintű követési kombi­Számítógépes adatfeldolgozás a Videoton Ivov-kertvárosi kiren­deltségén Erb János felvétele Egyidejűleg, természetesen, a követő és adatgyűjtő alrend­szer a speciális műhelyterminá­lok segítségével követi a gyár­tás közbeni eseményeket, eze­ket rögzíti és azonnal feldol­gozza. Jegyzi a műveletek megkezdését, esetleg megsza­kadását, befejezését, követi a szállítás, minőségellenőrzés, raktározás eseményeit vagy például azt, ki végzi az adott műveleteket. A rendszer legjellemzőbb szolgáltatása, hogy a jelzett információk akár rendszeresen - műszakváltáskor, naponta stb. —, akár bármely pillanat­ban „lekérdezhetők", mágnes- szalagon, lemezen vagy akár írásos lista, jegyzék formájá­ban. Mindebből pontosan ki­derül, hol tart egy-egy műve­let elvégzése a gyártási folya­matban, miből mennyi ment raktárra, mennyi a selejt, me­lyek a „sorban álló" művele­tek, hol mutatkoznak gépállá­sok vagy — ellenkezőleg — túl­terhelések különböző időke- resztm etszetben. Ebből következnek a rend­nációk is kialakultak. A rend­szer alapgépe saját üzemükben a viszonylag kis teljesítményű VT-60-as számítógép, célsze­rűbb azonban R 10 M vagy R 11-essel alkalmazni, mely utóbbihoz a DMS—600-as ter­minálrendszer csatlakozik. A korrekt, biztonságos működést olyan „naplózás" teszi lehető­vé, amely a műszakok végén az adatbázist „menti", tehát visszakeresnetően, pontosan jegyzi, kódolja. A rendszer használata a Sopiana Gépgyárban mind­azokkal az előnyökkel kecseg­tet, amelyek a referenciaüze­mekben egyértelműen kiderül­tek. Igen fontos feltétel, hogy a munkások, termelésirányítók is érezzék, tudják, tapasztalják korrektségét, előnyeit. A pécsi bevezetésről távirati stílusban egyelőre csak any- nyit: már folyik az első „teszt"- programozás a Gépipari Tech­nológiai Intézettel közösen, készül a program, amelyet jö­vőre egy VT—20-as számítógép­re visznek. A pécsiek terve az, hogy 1986-tól már DIMACS- szal dolgoznak. Varga János Kilincsel a feltaláló Hiába a zseniális ötlet, ha kiagyalója nem tudja azt megvalósítani (megvalósíttat­ni) az anyagi háttere, vagy mások anyagi érdektelensége hiányában. Jandó Béla pécsi geológustechnikus két és fél éve talpal találmányával, ám hiába, ez idáig finoman szól­va lerázták mindenhol. Pedig szabadalmi bejlentésének lé­nyegét, azt hiszem, igen so­kan kamatoztathatnák, éspe­dig nagyon sok területen­Az Országos Találmányi Hivatalnak még 1982 júniusá­ban küldte el Jandó Béla sza­badalmi bejelentését. A cím késsé hosszú: Készülék legalább kettő test össze­kapcsolására kapcsolóperem­mel, ahol a kapcsolóperemek egymásba akaszthatóan van­nak kiképezve. Lényege: a kapcsolóperemek egymással azonos alakú kerület leg­alább egy részén, leqalább egy sorban vannak kialakít­va. A találmány alkalmazá­sával két testet szilárdan vagy elmozgathatóan kap­csolhatunk össze, oldásuk roncsolásmentesen történik. — Mire, milyen területen fenne hasznosítható a talál­mánya? — kérdem Jandó Bé­lát. — Például az építőipar­ban falazóblokkok, burkoló­lapok, cserepek és egyéb be­tonelemek illesztéséhez, kap­csolásához. A szabadalom ré­vén összeakaszthatok a blok­kok, stabil a kötés és az iránytartás is biztosított. Na­gyon sok kötőanyagot lehet­ne általa megtakarítani. De műanyag és egyéb termékek oldható vagy végleges ösz- szekapcsolására, vagy csőkö­tésekhez éppúgy használha­tó lenne • . . Az elv, úgy is mondhatnám pofoneayszerű. S a megvaló­sítás? Egyelőre várat még magára. Mert még senki sem harapott ró. Mert akinek tet­szik, az mástól várja a sikert biztosító sablont. Mondhat­nám, hoqy tipikus feltaláló sors. Kiötlött va'amit. most aztán talpalhat egyik helyről a másikra, küldözaetik ide- oda, mindenki feltételt szab: ha van kész sablon, ha mór gyártani is lehet az úi eliá- rással, akkor tárgyalhatunk. Az OTH-nál 2—3 év az át­futási idő. Jandó Béla beje­lentése jelenleg már szinte az utolsó fázisban vesz részt, újdonságvizsgálaton van. Ha az eljárás megfelelt minden­féle követelménynek és kiáll mindenféle próbát, s ha a vé­gén az OTH szabadalomké­pesnek találja, akkor vissza­menőleges hatállyal szaba­dalom a bejelentés. A gyerekek legkedvesebb kézügyesség és fantáziafej- lesztő játékához a Lego-hoz hasonlítható Jandó Béla kap­csolóperem-ötlete. Képzeljük el a magánerős házépítést, ahol csak egymásra kell ten­ni a téglákat (falazóblokko­kat), azok kapcsolóperemei­nek egymásba illesztésével stabil a fal és habarcs sem kell a szilárd kötéshez. (Eset­leges elbontásánál sem keill bajlódni a habarcs leverésé­vel. (És még hány területen lenne hasznosítható!) Van benne ráció! — mond­ják a szakemberek, s még hozzáteszik: jelenleg ötlet­szinten van az egész. Igen, ötletszinten. Mert Jandó Bélának nincs lehető­sége — pénze! — mondjuk a papucsos tégla konkrét mű­szaki leírásának elkészítteté­sére és a gyártósablon le­gyártatására. Pedig úgy min­denki ráharapna, aki a té­mában érdekelt — összegez­tek az általam felkeresett szakemberek. Jandó találmányának len­ne jövője- Ha valaki hinne benne és áldozni is képes lenne rá. így — csupán fej­ben és papírra skiccelve — is van benne ráció, bár csak ötletszinten van az egész. Félő, ha így megy tovább, öt­letszinten is marad. o Az ötlet című hetilap 1984. január 12-i számában érde­kes beszámolót olvashattunk az angol Wimpey cég Wimb- loc nevű beton éoítőkockái- rál, melynek ötletét ugyan­csak a Lego játék adta. A sejtszerűen kapcsolható be­tontömb kötőanyag nélkül használható, főleg a magán­erős építkezésnél — gyors, egyszerű, a vele való építés nem igényel különösebb szakértelmet. A cég két évig dolgozott a Wimbloc rendszer kifejlesztésén, amire közel egymillió font sterlinget ál­dozott és megkezdte a Wimb­loc nemzetközi szabadalmaz­tatását. Jandó Béla hasonló ötle­tének találmányi bejelentésén a dátum: 1982. június 9. Az­óta kilencséi- Hiába. Talán lesz magyar cég, mely jó pénzért — tőkés va­lutáért — megveszi majd a Wimbloc-ot. S talán nem is tudják meg, hogy az eljárás ötletét forintért is beszerez­hetnék? Félő, így lesz. Volt már ilyenre példa . . Murányi László Csehszlovák kazán földgázra A Termofég helyettesítője lehet A csehszlovák gyártmányú MÓRA lakásfűtő kazánok a pécsi Fé­szek Áruház kirakatában Fotó: Erb János Annyira nincs Termofég C 21- es cirkogeizer, hogy az eladók szinte már személyes sértésnek veszik, ha valaki ilyen után ér­deklődik. Pedig sokan keresik, mert jó minőségű, fűtőteljesít­ménye 21 kilowatt, 350—500 köbméteres lakóház, vagy la­kás központi fűtésére alkalmas, gázüzemű és az ára sem csilla­gászati: 19 100 forint. De nincs és belátható időn belül nem is lesz a szakboltok­ban. A vevő vagy beletörődik és más készülék után néz, vagy tovább jár, kilincsel, remény­kedik és lehetőségein belül min­dent elkövet, hogy szerezzen. De ha sehogy sem jut hozzá, van-e olyan készülék, ami nagy­jából annyit tud, mint a C 21- es? A Fészek Áruházban kínálnak 17,5 kilowattos NSZK-beli Jun­kers készüléket majd ötven­ezerért, van TGK—28-as 32 ki- lowattos teljesítményű gázka­zán (ami egyben vízmelegítő is) több mint 31 ezerért, a Szupe- rett Áruházban látható Radius gázkazán, mely a 25 kw-os tel­jesítményével 3 szobás családi ház fűtési gondjait oldja meg több mint 27 ezerért- Tehát ezek közül egyik sem az igazi, mert vogy az ára, vagy a teljesítmé­nye túl magas. Végre kapható a Fészekben és a Szuperettben is a földgáz- üzemű, automatikus szivattyús lakásfűtő készülék, amely talán a Termofég legalkalmasabb he­lyettesítője lehet, éspedig a csehszlovák gyártmányú MO­RA—671-es. Hogy mit tud a majd 17 ezer forintos MÓRA? Fűtőteljesítménye 17,5 kilowatt, hatásfoka ennél a teljesítmény­nél 82 százalékos, 2—3 szo­bás, azaz 300—450 köbméteres lakás vagy családi ház fűtésére ideális. Tehát C 21 vagy MÓRA? Míg az előbbi hiánycikk, az utóbbi legalább kapható. És a jelek szerint egy ideig nem kell a MORÁ-t is helyettesítő gázké­szülék után talpalni se a keres­kedelemnek, se a vevőnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom