Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-02 / 331. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLI. évfolyam, 331. szám 1984. december 2., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A hét 3 kérdése (2. oldal) Diákcentrum az IH-ban (3. oldal) Vasárnapi magazin (4-5. oldal) Nővérszálló épül Mecsekjánosiban (Tudósítás a 3. oldalon) Az első villanymozdony vontatta szerelvény a dombóvári vasútállomáson Läufer László felvétele Kohl sajtóértekezlete Washingtonban Dr. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes vágta el a nemzetiszínű szalagot Ünnepélyesen adták át MMBMaBMaoM——B—na——úB—gittmwiMuraTrlfr r mán» 11 r ir.ra«wr» i rendeltetésének 300 millió forintos beruházás Egy hónappal a határidő előtt tegnap délelőtt avatták fel Dombóvár vasútállomáson a Sárbogárd—Dombóvár kö­zötti villamosított vasútvonalat. Az 1822-es számú, V 63-as vil­lanymozdonnyal vontatott sze­relvény pontosan 9.48 órakor érkezett a dombóvári állomás­épület elé. Új fejezet kezdődött ezzel a Budapest—Pécs közöt­ti vasútvonal történetében, hisz ez volt az első vonat, mely a fővárostól Dombóvárig, villa­mosított vonalon közlekedett. Az avatási ünnepségre ezzel a vo­nattal érkeztek Budapestről a vendégek. Tíz órakor a Himnusz hang­jai után Halmay Árpád, a Va­sutasok Szakszervezete terüle­ti bizottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket, köztük dr. Nagy Ervint, közlekedési miniszter-helyettest, dr. Gyugyi Jánost, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkárát, Mészá­ros Andrást, a MÁV vezérigaz­gató-helyettesét, Tolnai Ildikót, a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének titká­rát, valamint Tolna megye és Dombóvár város párt, állami és társadalmi vezetőit, a Pécsi Vasútlgazgatóság képviselőit. Ezt követően a közlekedési miniszterhelyettesnek jelentést tettek a beruházás befejezésé­ről, aki megadta az üzembe helyezési engedélyt. Ezután a villanymozdony előtti piros-fe- hér-zöld szalagot nagy taps közepette dr. Nagy Ervin vágta át, maid Mészáros András- mondott ünnepi beszédet. — A hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója alkalmá­ból indult munkaverseny-moz- galom keretében, a VI. ötéves terv vasútvillamosítási felada­tainak gerincét jelentő Buda­pest—Pécs vasútvonal villamo­sításában közreműködő válla­latok, intézmények vállalták, hoqy Dombóvár felszabadulá­sának tiszteletére, december 1-re biztosítják a Sárbogárd— Dombóvár vonalszakaszon a villamos üzem meqindítását. A kivitelezésben részt vevők betar­tották adott szavukat. A villa­mos vontatás kiterjesztése egy­beesik a népgazdasági energia- politika hosszútávú irányelvei­vel: A villamos vontatás költ­ségei azonos szállítási színvo­nal biztosítása mellett a dízel­vontatásénak mindössze 40 százaléka, ugyanakkor lehető­séget ad a szállítás minőségé­nek javítására, az utazási se­besség növelésére. Mészáros András a továb­biakban azt hangsúlyozta, hogy a kivitelezési határidő előreho­zása, s ennek teljesítése mint­egy 6,5 millió forint önköltség megtakarítást jelent a MÁV- nak, a népgazdaságnak pedig ezer tonna dízel-olaj, villamos­energiával történő kiváltását teszi lehetővé. A mintegy 300 millió forintos beruházás meg­valósításához 7000 köbméter föld kitermelésére, 6500 köb­méter beton bedolgozására, 140 kilométer felsővezetéki hosszlánc és 100 kilométer táp­vezeték kiépítésére, 1900 osz­lop felállítására volt szükség. Emellett korszerűsítették a biz­tosítóberendezési és hírközlési hálózatot, elvégezték a postai légvezetékek kábelfektetését. — Megköszönve a vonal vil­lamosításában részt vevő terve­ző, kivitelező és irányító szer­vezetek dolgozóinak munkáját, a most elkészült villamosított vonalszakaszt átadom a Pécsi Igazgatóság vasutas dolgozói­nak, erőt és egészséget kíván­va a korszerű vasúton végzen­dő munkájukhoz — fejezte be beszédét Mészáros András. Ezután a kivitelezésben köz­reműködők kitüntetéseket vet­tek át. Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetésben részesült Mi- kus János építésvezető, vezér- iqazgatói dicséretben Pintér György mérnök főintéző. Töb­bek mellett „Dombóvárért” emlékplakettet kapott Mészá­ros András és Fényes József, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője. Az avatáíi ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért vé­get, majd a meghívott vendé­gek megtekintették a közel­múltban elkészült, dízel-villa­mos bázist, ahol korszerű körül­mények között történhet a moz­donyok javítása, felújítása. Roszprim Nándor Sajtókonferenciával fejező­dött be pénteken délután Kohl nyugatnémet kancellár egyna­pos washingtoni munkaláto­gatása. Kohl kétórás tárgya­lást folytatott Reagan elnök­kel, találkozott Shultz külügy­miniszterrel, Weinberger had­ügyminiszterrel és külön meg­beszélést folytatott Bush al- elnökkel. Reagannel folytatott tárgyalásairól terjedelmes kö­zös közleményt adtak ki, A tervbe vett kelet—nyugati tárgyalásokról szólva a közle­mény azt húzza alá, hogy a párbeszédnek a felek kölcsö­nös és jogos biztonsági érde­kei figyelembevételére kell épülnie, s valamennyi félnek egyenlő jogokkal kell azon részt vennie. Kohl sajtókonfe­renciáján külön aláhúzta, hogy a nagyhatalmaknak tárgyalá­saik során figyelembe kell venniök valamennyi, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamatban részt vevő ország véleményét és érdekeit. A kancellár azt mondotta, re­méli, hogy Gromiko és Shultz találkozója nemcsak a nem­zetközi légkör javulásához já­rul hozzá, hanem egyúttal ki­indulópontja lesz a két ország közötti munkakapcsolat felújí­tásának. A nyugatnémet kancellár állásfoglalásában nyomatéko­san aláhúzta, hogy nem java­solt Washingtonnak moratóriu­mot a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris eszközök nyugat-európai telepítésére a tárgyalások kezdete előtt, sőt azt hangoztatta, hogy a NATO úgynevezett kettős határozata, amely a rakétatelepítésre vo­natkozott, meghozta eredmé­nyét. Kijelentette, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság folytatni kívánja kapcsolatai­nak fejlesztését kelet-európai szomszédaival, a fennálló szer­ződések alapján. Azt mondot­ta, a kelet-európai országok vezetőivel létrejött kapcsolatai arról győzték meg, hogy ezek az országok őszintén érdekel­tek a kelet—nyugati kapcsola­tok fejlesztésében, a párbe­széd fejlesztésében. A további haladás programja P ártunk Központi Bizottsá­ga, az MSZMP immár meggyökeresedett ha­gyományaihoz híven, nyilvános­ságra hozta a jövő év márciu­sában összeülő 13. kongresszus irányelveit. Egyúttal vitára is bocsátotta a dokumentumot a párttagság körében, igényelve a haza sorsáért felelősséget ér­ző állampolgárok alkotó köz­reműködését a további ha­ladás programjának kimunká­lásában. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a szocialista demokrá­cia alapvető vonásának tekin­ti, hogy a párttagok és a pár- tonkívüiiek milliói ne csupán az elhatározások valóra váltásá­ban vegyenek cselekvőén részt, hanem azok kialakításában, a teendők megfogalmazásában is. Ennek egyik legfontosabb mód­ja a pártkongresszusok előtti széles körű, átfogó eszmecse­re, amelybe a párt egész tag- sáaa szervezett módon bekap­csolódik a jövő évi januári párttaggyűléseken valamennyi alapszervezetben megvitatják a kongresszusi irányelvekben meqfogalmazódott helyzetérté­kelést és cselekvési programot, s ennek sorén minden párttag­nak módia és lehetősége nyílik észrevételei, javaslatai kifejté­sére. Az elhangzott véleménye­ket a párt szervezeti rendié­nek meafelelően a különböző szintű oártértekezleteken ösz- szeqezik, s a kongresszus ilv módon a Dárttaqság eqészének nézeteit fiqyelembe véve önt­heti végső formába a munka étékelésére és a további teen­dőkre vonatkozó állásfoglalá­sát. Mint a konqresszusi irányel­vek is hangsúlyozzák: a párt minden felelős társadalmi té­nyező bevonásával, népünk al­kotó ereiében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segí­tő megoldásokat és módszere­ket. Ennek megfelelően a kong­resszusi állásfoglalások kiala­kítását sem tekintjük kizáróla­gosan belső pártügynek. Ami­kor a kommunisták a pártfóru­mokon állást foglalnak az irányelvekkel kapcsolatban, ter­mészetszerűen számításba ve­szik pártonkívüli munkatársaik nézeteit, gondolatait. Amellett a Központi Bizottság felkérésé­re az irányelvekről véleményt mondanak a legfőbb társadal­mi szervezetek, mozgalmak ve­zető testületéi is. S mivel ezek a szervezetek és mozgalmak jó­formán az egész felnőtt lakos­ságot átfogják, állásfoglalá­saikban minden bizonnyal visz- szatükröződnek és kifejeződnek majd a pártonkívüli tömegek igényei, törekvései is. Az irányelvek a következő esztendők legfontosabb teen­dőit abban jelölik meg, hogy a társadalmi élet valamennyi területén feltárjuk és hasznosít­suk a szocialista viszonyokban rejlő hatalmas erőforrásokat, népgazdaságunk teljesítőképes­ségének növelésével megteremt­sük az életszínvonal emelésé­nek a társadalmi igazságosság erőteljesebb érvényesítésének anyagi feltételeit, fejlesszük de­mokratikus intézményeinket, és ezzel erősítsük tovább a nem­zeti egységet. Olyan célok ezek, amelyek kifejezik társadal­munk valamennyi osztályának és rétegének alapvető érdekeit, elősegítik szükségleteik jobb ki­elégítését. A legutóbbi években nehe­zebbé vált feltételek közepet­te azonban e célok elérése igen nagy erőfeszítéseket igé­nyel. A kongresszusi irányelvek tartózkodnak minden megala­pozatlan ígérgetéstől — a do­kumentumon végighúzódik az a gondolat, hogy nekünk ma­gunknak kell szervezett, fegyel­mezett, jó minőségű munkával, tartalékaink és erőforrásaink hatékonyabb kiaknázásával megteremtenünk a további elő­rehaladás lehetőségeit. A helyzet és a szükségletek gondos mérlegelése alapján a párt úgy ítéli meg, hogy a kö­vetkező években meg kell élén­kíteni a gazdasági fejlődést, megalapozva ezzel az életszín­vonal érzékelhető emelkedését. A fejlődés meggyorsításához az irányelvekben olvasható értéke­lés szerint a feltételek adva vannak, illetve megteremthe­tők. A szükséges feltételek kö­vetkezetes biztosítására és a lehetőségek kiaknázására a dokumentum átfogó programot vázol fel, amelynek meghatá­rozó gondolata az intenzív fej­lődés kiterjesztése a termelési folyamat összes elemére. E célt szolgálja a gazdaságirányítás továbbfejlesztése is, amely a személyes és kollektív érdekelt­séget még jobban a hatékony gazdálkodás emelőjévé kívánja tenni. A közösség számára hasznos, értékes teljesítmények fokozott elismerése és a társa­dalmi igazságosság jobb ér­vényesítése, az indokolatlan egyenlőtlenségek csökkentése együtt jelenik meg a kongresz- szusnak elfogadásra ajánlott cselekvési programban, hiszen csakis ezek együttes érvényre juttatásával erősíthetjük tovább társadalmunk szocialista voná­sait. A párt világosan látja vezető szerepköréből adódó felelőssé­gét a társadalom előtt álló, az élet által napirendre tűzött fel­adatok megoldásáért. E fele­lősségtől vezérelve tűzik célul az irányelvek a párt egységé­nek megerősítését, a pártszer­vezetek belső életének, de­mokratizmusának, közösségi szellemének fejlesztését, a kommunisták helytállásának és kiállásának fokozását, a párt munkastílusának, munkamód­szereinek maqasabb színvonal­ra emelését. Mindez úgyszintén nem belső pártüay csuDÓn, ha­nem eqész előrehaladásunknak lényeges feltétele. H ogy a nyolcvanas évek második felében ho­gyan alakul orszáqunk sorsa, az nem kis mértékben füaq attól, milyen programot dolgoz ki erre az időszakra a társadalmat vezető párt soron- következő kongresszusa. A konqresszusi irányelvek közre­bocsátása és az ezzel kezdetét vevő össznépi véleménycsere azt a célt szolqália. hoqy ez a proaram a lehető legnanyobb mértékben helytálló, reális és mozgósító legyen. Újabb villamosított vasútvonal Budapest és Dombóvár között

Next

/
Oldalképek
Tartalom