Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-14 / 343. szám
6 Dunántúli napló 1984. december 14., péntek Érdekképviselet! Új technológiák Szombaton megalakult a Megyei Méhészegyesület. - S ezzel végre létrejött az első olyan szervezet, amely a szakcsoportokon túlmenően most már nemcsak egy vagy egynéhány községben, hanem megyei szinten tömöríti egy-egy ágazat kistermelőit. Az alakuló ülésen Sajerman Géza, a júniusban létrejött Magyar Méhészegyesület — azóta 6000 tagja van — főtitkára ismertette a szervezet céljait. Az egyesület tevékenységében kiemelkedő helyet kap az érdekvédelem. Első sikeres fellépése megtörtént, keresztülvitte, hogy ne kössék a propolisz előállítását kisipari engedélyhez. — Panaszkodnak a méhészek, hogy alacsony ai méz ára — mondotta a főtitkár. — Magasabb jövedelmezőséget lehet áremeléssel is elérni, de ennek korlátot szab a exportár. Járhatóbb út a feldolgozási költségek csökkentése és a többtermelés. Egy új technológiával, az anyacserével 25—30— 40 százalékkal lehet növelni a termelést. Félmillió méhcsalád van Magyarországon, de csak 20 000-nél csinálják. Vagy: 15 százalékkal nő a termelés, ha a méhek feje fölött üres teret hagynak. Ezért a tenyésztői munkának kimagasló helyet szán az egyesület. MeGyümölcstermesztés - korszerűen Mogyoró Baranya adottságai kedvezők Importra szorulunk Mindig jó áron értékesíthető Hazánkban a köztermesztésben alig terjedt el a mogyoró. Nagyüzemi termesztése még nem megfelelő mértékben alakult ki, inkább a házikertek gyümölcse, ott sem kielégítő nagyságrendben folyik a termelése, rendszeresen importra szorulunk. A termesztés mostohán bánik vele, indokolatlanul, mert a mogyoróbél nagy tápértékű gyümölcs, gazdag a zsír-, fehérje- és C-vitamintartalma, a piacon keresettebb cikk. A héjas termése is, a tisztított maabél is. Mindkettő jó áron értékesíthető. Az éghajlattal szemben meglehetősen igénytelen. Jól tűri a legzordabb teleinket. Virágzása roppant korán bekövetkezik, ezért is tanácsolom, hogy déli, napos, száraz lejtőre ne ültessük, mert ez a virágzást sietteti és könnyen elfagyhat. Jól tűri a félárnyékos helyeket, de figyelembe kell vennünk, hogy lényigényes növény, meqvilágítottságáról gondoskodnunk kell akkor is, ha köztesként ültetjük. Szereti a nyirkos, humuszos talajokat, ezért inkább a domboldalak aljára ültessük. Árnyékba ne telepítsük, mert nem fog teremni. Talajban nem válogat, de mivel qyökerei sekélyen helyezkednek el — zömében 0—40 cm mélységben — ezért rendszeres öntözéséről gondoskodni kell. A hazánkban termesztett mintegy 30-fajta mogyoró zömmel képes önmegporzásra. Ennek ellenére a termés biztonsága érdekében több fajtát a fő fajta mellé, vele egy időben virágzó megporzó fajtát, illetve faitákat kell ültetni, mert az eayes fajták saját hím- és nőviráaainalc nyílási ideie rendszerint nem esik egybe. Természetes alakja a bokor, általában íay nevelik. A termelőknél nagyon gyakori hiba. hoav ültetése után nem sokat törődnek vele, holott rendszeres metszést igényel, ami bokronként 6—8—10 vózág kialakításából áll, nem elhagyva a meg-meqújuló tősarjak eltávolítását. Csak laza, szel- ' lős, napfényes koronáktól várhatjuk, hogy értékes, vegyes rügyekkel jól berakodott vesz- szőket neveljen. A ritkítási ideje március—április. Mindig éljünk annak lehetőségével, hogy az elöregedett vázágakat arra alkalmas sarjakkal lecseréljük. Természetesen évente, ellenkezőleg elvadul. Terjed az úgynevezett bokor- la forma. Ennél a célszerűség azt kívánja, hogy alanyt alkalmazzunk. Legelterjedtebb erre a célra a törökmogyoró, de a biztos siker reményében próbálkozhatunk a közönséges gyertyánnal is. Bokorfa- formánál is laza, szellős, a napfényt jól hasznosítható koronát neveljünk. Talajtípustól és a fajta növekedési erélyétől függően változik a térigénye 18-25 négyzetméter között. Vagy 6x3 vagy 6x4 méteres sor- és tőtávolságra ültessük. Csak sekély talajmunkát végezzünk, legalább 3 évenként szervestrágyázzunk és rendszeresen műtrágyázzuk, az N. P. K.-t egyenlő arányban adjuk. Szeptemberben kell szüretelni, mikor a kupacs és a héj megbámult. Ilyenkor a termés egyes fajtáknál a burokból kihullik. Ne szedjük túl korán, mert ízetlen lesz és a magbél is könnyen megtöpped! Ha a magbelet megtisztítjuk, nagyon kell vigyázni, hogy ne tároljuk hosszasan, mert ebben az állapotában ízét elveszti. Tisztított állapotban csak légmentesen lezárva tárolhatjuk. Héjas állapotban szárítás után lazán, fedél alatt szel- lősen elterítjük és hetente átforgatjuk. Hazánkban elterjedt fajták: a Cosford K. 2. Általában kettesével fejlődik a termése, nagy méretű, íze zamatos, kissé édeskés. Sok sarjat nevel, nagy a növekedési esélye. Termőképessége jó, de számolni kell azzal, hogy a bél könnyen megráncosodik. To- jásdad alakú a termése. Korán terem. Római mogyoró: kettes, hármas, ritkán négyes csoportban hozza a termését, gömbölyded ' a formája, sok sarjat nevel és erősen növekszik. Maqbele nagy, a héjat teliesen kitölti. Edzett, ellenálló fajta. Zelli: többnyire kettesével hozza termését, amely vagy lapított, szélesebb, mint amilyen hosszú. A magbél nagy, zamatos, édes. Erős növekedésű. Baranya természeti adottságai indokolják a mogyoró termesztésének bővítését. Korszerű fajtával és körültekintő agrotechnikával termelőjének biztos bevételt biztosít. Buzássy Lajos Megalakult a Megyei Méhészegyesület zőgazdasági irányú orientációt sürgetünk, meg kell nyerni a mezőgazdászokat. Vannak példák: a szabadszállási tsz 30— 40 százalékos hozamnövekedést ért el a napraforgónál azzal, hogy odatelepíti a méhészeket. A tsz vállalja a szállítási költségeket és megszervezi a méhek őrzését. A Magyar Méhészegyesület központja Budapesten van. Évente egyszer tartanak majd küldöttgyűlést — minden 50 méhész küldhet egy képviselőt. — Ez ai küldöttgyűlés határozza meg a magyar méhészet irányvonalát. Az egyesület 8 szakosztályban fejti ki tevékenységét. Helyi egyesületet a pécsiek javaslatára nem 50, hanem 20 méhész alakíthat. A belépők tagkönyvet kapnak — az évi tagdíj 100 forint —, három tagú vezetőséget választanak három évre és évente legalább egyszer taggyűlést tartanaik. A megyei szervezet elnökévé Michéli József pécsi méhészt választották. Titkára Kalocsai János harkányi, gazdaságfelelőse Szentpáli László, a Víz- ügyigazgatóság dolgozója lett. A Megyei Méhészegyesület nyolc szakosztállyal működik. A termelési szakosztály (vezetője Varga József) minden jó technológiát összegyűjt, elbírál és alternatívaként felajánlja. A technikai szakosztály (Herr János) kiválogatja azokat az eszközöket, amelyek előrevisznek. A termék szakosztály (Zoltán Béla) az áru kikészítésével és az eladási lehetőségekkel foglalkozik. Van méhlegelő szakosztály (Lieber Sándor), oktatási és kulturális szakosztály (Stáhl László), érdekképviseleti és közgazdasági szakosztály (dr. Ónodi Miklós) és tenyésztési szakosztály (Mammhardt János). Az egyesület megalakulása nem érinti a szakcsoportok tevékenységét. Szerepüket a beszerzésben és az értékesítésben változatlanul megtartják, bár az egyesület is folytathat kereskedelmi tevékenységet tagjai számára, sőt vállalatot is alapíthat. Házasságot kötöttek: Szepesi Já* nos és Bonyár Zsuzsanna, Szalai Sándor és Siska Ibolya, Kovács Béla és Domonkos Anna, Juhos Ferenc és László Gabriella, Gulyás István és Rózsahegyi Gyöngyi, Bircsák Tibor és Szélesi Mária, Takács Imre és Ada- mik Erzsébet, Varga Tibor és Borbási Margit, Strausz János és Mondom Anna, Somogyi János és Fekete Anikó, Bagó László és Nagy Edit, Faragó Lajos és Zsibrek Edit, Jámbor Attila és Kercza Csilla, Fulmer József és Kelemen Tünde, Erdősi Róbert és Kovács Zsuzsanna, Petrohán Béla és Papp Katalin, Molnár László és Czipri Klára, Bodri István és Szabó Gyöngyi, Orsós Sándor és^ Balogh Gabriella, Gálosi János és Kimle Mária, Tamás János és Nagy Margit, Szalafai József és dr. Juhász Gabriella, Drótos Tamás és Kuti Anikó, Marton Béla és Pesti Gizella, Körmendi Lajos és Horváth Zsuzsanna, Herczeg János és Hartmann Éva, Madarász Emil és Novák Erzsébet, Bogner Sándor és Kelenfi Éva, Ivánko- vics János és Szolga Katalin, Anqster Gábor és Tarián Ágnes. Fóris László és Vendég Erika, Fulcz Ferenc és Etzl Ibolya, Sztergár János és Füredi Klára, Gyimesi János és Szekeres Márta, Megver János és Lovas Erika. Születtek: Horváth Tünde, Szabó Beáta, Szerdalácz Gabriella, Kónya Anita, Kiss Zoltán, Székely István, Mami Péter, Gyerjabin Péter, Szend- rei-Balogh László, Sütő Andrea.'Sza- lai Zsuzsanna, Budai Viktória, Hang Dóra, Szánti Dominika, Montag Brigitta, Szabó Viktória, Bóner Szilvia, Sasvári Szilvia, Farkas Annamária, Salamon László, Pallaqi Henrietta, Somogyi Miriana, Patkós Richárd, Nyúl Ágnes, Kircz Gabriella, Jazbin- sek János, Kosa Tamás, Tiborcz Viktor, Farkas Csanád, Kerner Gábor, Debreceni Richárd. Lach Benjámin, Bódis Barbara, Pallos Judit, Réti Attila, Balog Norbert, Horváth Bálint, Lovas Szilárd, Pánovics Roland, Horváth Ibolya, Zsoldos Tamás, Rozs- Eszter, Ricz Judit, Nagy Hajnalka, Bors Mária, Szabó Sebestyén, Baliga György, Kókai János, Csekő Roland, Bakonyi István. Bacskó Zoltán, Pataki Diána, Tarjányi Ágnes, Marton Enikő, Hegedűs Marianna, Túri Csilla, Kőszeqi Anita, Kócsy Attila, Bojcsev András, Szabó Gergely, Kovács Róbert, Rozs Eszter, Kingl Nándor, Pot- kovácz István, Velner Bálint, Schmidt Ferenc, Novák Brigitta, Frick Kinga, Deák Olga, Herczeg Zsombor, Illés Róbert, Heinek Gergő, Eller Szilárd, Bosnyák Barbara, Hornyák István, Székelyi Ákos, Pfeil András, Karasz László, Csonka György, Ticz Tamás, Ádám Szilárd. Kapitány Miklós, Illés Gyöngyi, Poros Eszter, Dibuz Gergely, Kuntár Tamás, Heidt Zoltán, Schneider István, Simon Márk, Martus Gábor, Berényi Barna. Berényi Barbara, Orosz Éva. Pécsik Krisztina, Ravasz Tímea. Tóko Krisztina. Dzodzosz Szófia. Fazekas Adrienn, Fekete Eszter, Kántor Tamás, Fodor Áanes, Balog Debóra, Horváth Krisztina, Pét- termann Tímea, Kaszai Attila. Pap- lauer Gábor. Vető Pét-r. Lévai Edit, Szlanyinka Gabriella. Zádori SzilviaA nagy üzlet - a kacsa — Nem igaz, hogy baromfiból túltermelés van — állítja Kincses Tibor, a pécsi Baromfi- feldolgozó Közös Vállalat igazgatója. — Sőt jövőre talán még megnyugtatóbb lesz a piac. Áremelkedés nem várható. Az idén 810 dollár volt a tonnánkénti átlagár, aki 850-ért tudott eladni, az már nagyon jó boltot csinált. A pécsi üzem az idén 23 100 tonna baromfit dolgoz fel. Ebből 15 000 a broiler. Jövőre 25 000 tonna baromfi a tervük. Egy részét természetesen csak jugoszláv bérmunkával lehet levágni. Ugyanúgy, mint az idén, 4000 tonna broiled a kistermelőktől várnak, de 3600 tonna pulykát kérnek, ami 300 tonnával több, mint az idei. Számítanak 700 tonna hízott libára és 1800 tonna kacsára. A nagy üzlet — a kacsa! Tavalv 200, az idén 1000, jövőre 1800 tonna mulardkacsát dolaoznak fel. Ez közel 400 000 madár! Szédítő iram! — Ha 700 000 kell, akkor 700 000-et csinálunk — szögezi le Kincses Tibor —, vagy ameny- nyit a piac igényel. Ugyanis most már itt állítjuk elő a végterméket, az idén egy darabot sem hoztunk be. Sőt már a franciák, ahonnan a mulard származik, jelentkeztek 10 000 naposkacsára vevőnek. Piaca nagyon jó. A májat Franciaországba exportálják. Minden héten 2000—2500 kg májjal indul Ferihegyről a repülőgép. A kacsahúsra a németek, a svájciak és a belgák vevők. A törzset Boldogasszonyfán tartják, vagyis ott vannak a nagyszülők. A szülőpárokat Bikaion, Hí- mesházán és a Siófoki Halgazdaságban nevelik fel — Siófok négy részvénnyel ezért lépett be a közös vállalatba —, ott is to- jatják le és keltetik ki a tojásokat. Szakcsoportot szerveznek Bikaion és Somberekén - Tömés úgyszólván egész éven át - Több pulykát kérnek a háztájitól A naposkacsák nevelése 14 hetes korig Sásclpn, Mozsgón és Somberekén történik. Ezután kikerülnek a szakcsoportokhoz a háztájiba. Kacsatömő szakosztály van Sásdon és Hímeshá- zón. Most szerveznek egyet Bikaion és Somberekén, a létszámot meg kell kétszerezni. 220 család foglalkozik mulard kacsák tömésével. — Irgalmatlan munka volt megszervezni — emlékezik a közös vállalat igazgatója. — A Chariwary kacsával kezdtük. Nem kellett az nekünk, azért csináltuk, hogy legyen elég partnerünk, kész, megszervezett stábunk, mire jön a mulard. Név szerint van regisztrálva minden termelő. 200 forint egy kacsa, amikor kiadjuk. 2,83 kilogramm átlagsúllyal mennek ki, s két hét múlva 5,20 kilogrammal vesszük vissza. Ha ezt a súlyt ráhizlalják, akkor van máj. S a tömőnek is akkor van benne pénz. Aki kétszer rosz- szul csinálja, nem kap többé kacsát. 50—150 kacsát adnak ki egyszerre egy családnak. A tömés úgyszólván egész éven át tart. Június végén vágták az első kacsát, s február végéig minden héten 8000 van betervezve. Agrometeorológiai tanácskozás A dél-dunántúli regionális agrár- meteorológiai előrejelző rendszernek — az ország első ilyen _ intézményének — a működését értékelték csütörtökön Pécsett a terület mező- gazdasági szakemberei és meteorológusai. A prognózisait, mint a többi között hangsúlyozták, jól tudják hasznosítani az országrész ^ mező- gazdasági üzemei. A huszonégy, illetve harminchat órás, valamint o tíznapos előrejelzéseinek nyolcvan- kilencven százaléka bevált, s számottevően javította a termelés biztonságát. A gazdaságok a szél-, a csapadék- és a hőviszonyok prognózisa alapján a korábbinál célszerűbben szervezhették meg teendőiket, s erőfeszítéseik hatékonyabbá is váltak, mert kevésbé voltak kiszolgáltatva a váratlan időjárást tényezőknek. Mint az egyik gazdaság agronómusa elmondta, egy alkalommal az előrejelzett esőre számítva meggyorsították kukorica- táblájukon a vegyszer bedolgozását a földbe, s ezzel mintegy százezer forintot takarítottak meg. Üt nagyvaros piaci arai Termék Ft/mennyiség Pécs Szeged Kaposvár Győr Miskolc Burgonya Ft/kg 7—8 5—6—8 5—6 4,50—6,20 5—8 Sárgarépa Ft/kg 8—10 6 5—6 2,50—5,50 12—16 Gyökér Ft/kg — 1 10 3—5 __ 1 4—20 Hagyma Ft/kg 10—16 6—8 — 4,20—8,50 8—14 Fejeskáposzta Ft/kg 6,— 3—4 4,— 2,70—4,40 3—6 Kelkáposzta Ft/kq 10—18 6,— 12,— 3,50—7,— 8—20 Saláta Ft/db 4—7 4—5 _ 5.50 8 —14 Retek Ft'cs 14—16 kg 3,50/cs — 6,—/db 6-12/cs Sóska Ft/kg — — _ _ _ Spenót Ft/kg 25—30 30—40 — — _ P aprika Ft/ 30—80/kg 36/kg — 8/db 1—17 db Paradicsom Ft/kg 70,— 25—35 — 65 50—100 Tojás Ft/db 2,40—3,20 2,60—3,— 2,80—3,50 _ 2,30 —3,— Karalábé Ft/kg 12 8 3—5 2,80—7 8—12 Karfiol Ft/kg 28—35 27—30 — 15—20 40—60 Vegyeszöldség Ft/'kg — — 7,50 — — Fokhagyma Ft/kg 38—50 20—25 30 — — Tök Ft/kg — 3-4 . — — 8-15 Körte Ft/kg 12—24 12—20 22 12—16 15—30 Alma Ft/kg 11—16 6—18 15 • 8—14 5—20 $zőlő Ft/kg 38 15—25 — 50—100 Gesztenye Ft/kg — — — — 60—100 Gomba Ft/kq — — — — 30—170 Dióbél Ft/kg — — 130—200 — W—120 Mák Ft/kg 80—100 70/1 i tér — — 70,— Szárazbab Ft/kg 40—50 45,— 40—56 — 36—50 Zöldhagyma Ft'cs 3—5 5,— — — 5,— Savanyúkáposzta Ft/kq 20—22 20—25 20 — 16—20 Szilva Ft/kg — — — — __ U borka Ft/kg — 180,— — — _ Z öldbab Ft/kg — — — — __ Mogyoró Ft/kg — — 80,— — _ D ió, héjas Ft/kg 30,— 32—35 — — 25—30 Zeller Ft/kg 12—16 — 7—14 7—12 16—30 Cékla Ft/kg — — — 2,80—5,— — Nincs túltermelés baromfiból
