Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-12 / 341. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XLI. évfolyam, 341. szám 1984. december 12., szerda Ara: 1,4d Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Újjászülető Belváros (5. oldal) A pálya széléről (8. oldal) ABC-áruházat adtak át Szigetváron (5. oldal) Év végéig összesen 950000 pár férficsizmát gyártanak Kalevi Sorsa keddi programja II többletvállaláson felül termel ^ a komlói Carbon Képünkön: Kalevi Sorsa a VIDEOTON számítástechnikai üzemrészében (Soós Lajos felvétele — KS — DN) Látogatás a Videotonban Sajtókonferencia a Hiltonban Vidéki gyárlátogatással kezdődött Kalevi Sorsa finn miniszterelnök keddi programja. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó magas rangú vendég — Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár kíséretében — felkereste a Videoton Elektronikai Vállalat székesfehérvári gyárát. A vállalat központi épületében Kapo-lyi László ipari miniszter, valamint a megye és a város vezetői fogadták a finn kormányfőt, majd Papp István vezérigazgató adott tájékoztatást a több mint 19 ezer dolgozót foglalkoztató gyár tevékenységéről. Mint elmondta: évente mintegy 13 milliárd forint értékű termék kerül ki a világszerte ismert Videoton fehérvári és további öt vidéki gyáregységének üzemeiből: mintegy 70 százalékukat külföldön értékesítik. Az elsősorban szórakoztató elektronikai berendezéseket — rádiót, televíziót — és számítás- technikai eszközöket előállító vállalat nagy gondot fordít a gyártmányfejlesztésre. Ennek és a licencvásárlásoknak köszönhetően ma már nincs olyan elektronikai termékük, amelyik három és fél évesnél idősebb lenne. Gyümölcsöző együttműködést alakított ki a Videoton — egyéb külföldi cégek mellett — több finn vállalattal is. Közülük a tenaeri hajókon geológiai és aeofizikai kutatásokat véaző Nokia Oy részére számítóqéo- rendszereket szállít. Az utóbbi időben — a tengeri kutatások szereaének növekedésével — ielentősen bővült ez a kapcsolat. A tájékoztatót követően a vállalat tevékenvséqót bemutató videofilmét tekintettek meg a vendégek,.akik különösen a közismerten sok nőt foglalkoztató vállalatnál alkalmazott szociális ellátás formái iránt érdeklődtek. A finn kormányfő elmondta: érdeklődésüknek az is oka, hogy Finnországban törvény készül az anyasági segély rendszeressé tételére. Kalevi- Sorsa vidéki programjának befejezéseként — Stefcsik Tibor gyáregységvezető és Vá- radi László főmérnök kalauzolásával — üzemlátogatáson ismerkedett a periféria és számítógép gyáregység munkájával, megtekintette a számítógépszerelő szalagot és a végszereidét. A székesfehérvári látogatáson részt vett Púja Frigyes, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnöke kedden délután a budapesti Hilton Szállóban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a finn •kormányfő rövid nyilatkozatban foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatok nemcsak jók, problémamentesek, hanem valóban barátinak jellemezhetők. A kapcsolatok ápolásának konkrét példájaként említette, hogy idén is a finn iskolákban magyar napokat rendeztek, sokoldalúan bemutatva a magyar nép életét, eredményeit; Magyarországon pedig jövőre megünneplik a finn nemzeti eposz, a Kalevala megjelenésének 150. évfordulóját. A Kádár Jánossal, Losonczi Pállal és Lázár Györggyel folytatott megbeszéléseiről szólva elmondotta: részletesen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, s a megvitatott kérdésekben nézeteik „messzemenően egybevágtak". Hozzátette: Finnország, mint semleges állam, s Magyarország, mint egy védelmi rendszer tagja, ugyanazon célokért száll síkra a nemzetközi színtéren, könnyű volt tehát a megértés. Egybehangzóan megállapították: a jövő esztendő döntő fontosságú lehet a nemzetközi -helyzet alakulása szempontjából. Finnország és Magyarország mindent elkövet, hogy a világ- politikában, az államok közötti kapcsolatokban kedvező fordulat történjék. A kétoldalú kapcsolatokat jónak minősítve kiemelte a gazdasági együttműködés témakörét. Mint hangoztatta: az elmúlt tíz esztendőben, mióta a két ország szabadkereskedelmi megállapodást kötött, a kétoldalú kereskedelmi forgalom a háromszorosára növekedett. Elégedettek lehetünk tehát az eredményekkel — mondotta —, ám a forgalom szerkezetének alakításában még számos lehetőség rejlik. Uj területeket és új együttműködési formákat szükséges keresni — hangoztatta, s utalt arra, hogy ennek már most vannak biztató jelei: épp e, napokban született megállapodás finn és magyar vállalat között egy szálloda felépítéséről Magyarországon, s a beruházásra közös vállalatot is létrehoznak majd. Más vállalatok is keresik az együttműködés új formáit, mint ahogyan elhangzott ez a Videoton székesfehérvári gyárában tett látogatás alkalmával is. A mostani tárgyalások várhatóan új lendületet adnak a kétbldalú kapcsolatok további fejlődésének. A rokoni kapcsolatokon alapuló, hagyományosan jó kulturális együttműködésről szólva a kormányfő kiemelte: e téren igen kiterjedt, széles (Folytatás a 2. oldalon) — Szerdától már a pluszvállalás többletfelajánlásán dolgozunk, hiszen van még visz- sza épp elég ebből az évből, és nekünk addig is dolgoznunk kell. Év végéig még újabb 28 ezer pár férficsizmát, az eddigieknél is értékesebb, tehát jobban fizető modellt készíthetünk az angol megrendelőnek - összegez Bárdos Imre, a komlói Carbon Vállalat cipőüzemének vezetője. így, első hallásra kissé bonyolultnak tűnik ■ az, hogy a pluszvállalás többletfelajánlásán dolgoznak, de egyszerűbben fogalmazva is ez a tény. Erre az évre 890 ezer pár férficsizma gyártását tervezték, ezt toldották meg a Dózsa György I. szocialista, illetve a Vállalat Kiváló Brigádja felajánlásával 32 ezer párral. Kedden a reggeli műszakot már 916 ezer párái a hátuk mögött kezdték, ezért mondta az üzemvezető, hogy mától már az eredetileg nem is vállalt többletért dolgoznak. Tehát a 890, azaz 922 ezer pár — helyett a 950 ezret akarják elérni az idei év végére.- A cipősök példáját a vállalat konfekció- és bútorgyártásában tevékenykedő 49 szocialista brigád is követi. Mi már ’83 októberében kezdtük a vállalást a 40. évfordulóra, és ezt egészítette ki idén júliusban a Dózsa György brigád, s a felhívásukat eljuttattuk a HVDSZ-hez is - mondja Nyitrai Gáborné, a Carbon munkaverseny-felelőse. A többletfelajánlást tevő dózsások délutánosok, így a tegnap délelőtti műszakon nem tudtam velük szót váltani, de azt hiszem, ők sem dolgoznak serényebben, mint mondjuk az gljazóban tevékenykedő Füredi Lászlóné szocialista brigád tagjai. Brigádvezetőjük, Baráth Erzsébet cipőgyártó szakmunkás '67-ben ipari tanulóként kezdte a vállalatnál, s szaktudásának és munkabírásának köszönhetően egyszerre . végzi a talpbélés-szegelést és a felsőrészprogramozást, így érthető is, hogy havi átlagban teljesítménybérben megkeresi a 7100 forintot. Igaz,. egy pár egyetlen másodperc alatt jut tovább a keze alól a szalagon. Megtudom tőié, hogy a 13 fős brigádjuk a minőségre és az exportteljesítésre tett felajánlást, vállalva az esetleges túlmű- szakot. Eddig mindössze négy túlóra műszakot vettek igénybe a cipőüzemiek. Tehát megmaradtak a műszakokon belül és mégis lényegesen többet termeltek. — A műszakonkénti teljesítményünket március elejétől 850-ről megemeltük 900-ra, úgy, hogy jobban kihasználjuk a munkaidőt — mondja Baráth Erzsébet. Ami azt illeti, a délelőttösök négyszer állnak csak le a szalaggal, a pihenők között megállás nélkül dolgoznak. A teljesítménybér így, ilyen intenzív munkával szépen gyarapítja a_ keresetet. Érdemes tehát sokat és jól dolgozni — munkaidőben. A szabászok, tűzök és aljazók együttes eredménye, hogy hatékonyabb munkával az angol megrendelőnek az eredetileg tervként számba vett 140 ezer pár helyett eljut a 210 ezer pár férficsizma, s a szocialista exportra is kijut.755 ezer pár (többsége a Szovjetunióba). A Carbon cipőüzeme jelentősen, műszakonként 50 párral növelte a termelést, úgy, hogy tartja a jó minőséget. Az idei reklamációk nem érték el a 0,6 százalékot sem, az engedélyezett 1 százalék kifogásolható termékkel szemben. M. L Szovjet exportra gyártják a férficsizmákat az alj készítő üzemrészben Läufer László felvétele Aczéi György Varsóban Aczéi György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Varsóba utazott. Kíséretében van Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője, valamint Pataki István, a KB külügyi osztályának munkatársa. A búcsúztatásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. Németh Károly a Szovjetunléba átázott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden a Szovjetunióba utazott. Kíséretében vannak Kótai Géza és Pet- rovszki István, a KB osztályvezető-helyettesei. Búcsúztatásukra a Ferihegyi reoülőtéren megjelent Vlagyimir Bazpvszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Tudományos ülésszak az Akadémián Kedden folytatódott „Az elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése” címmel rendezett tudományos ülésszak a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az MTA, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rendezte tanácskozássorozat második napján az elmúlt négy évtized gazdaságpolitikai és irányítási koncepcióinak változásairól Bognár József akadémikus, iparunk 40 éves fejlődéséről Vajda György akadémikus tartott előadást. Mezőgazdasági eredményeink forrásait mutatta be referátumában Sipos Aladár akadémikus, majd társadalompolitikánk 40 esztendejét tekintette át Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkár- helyettese. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó korreferátumok egyebek közt a külgazdasági kapcsolatok és a magyar gazdasági fejlődés összefüggésével, a növekedés hajtóerőivel és forrásaival, a magyar mező- gazdaság iparosodásával, gazdasági és társadalmi fejlődésünk kölcsönhatásaival foglalkoztak. A tudományos ülésszak zárónapján — szerdán — más témák mellett a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, illetve a művészeti kultúra elmúlt négy évtizedének jellemző vonásait, közművelődésügyünknek a felszabadulás utáni fejlődését rajzolják meg a szakemberek.
