Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-07 / 336. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 336. szám 1984. december 7., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Eskütétel a Parlamentben (2. oldal) Tehenenként tíz liter tej (3. oldat) Fogadkozik a Partizán (8. oldal) Látogatás az Elefántos tömbben (Tudósítás az 5. oldalon) Gyorsuló növekedés I mmár hagyománya a Központi Bizottságnak, hogy az esztendő utol. só heteiben értékeli a gazdaság előmenetelét, életkörülményeink alakulását, és mérleget von teendőinkről. Most is így történt, ez olvasható ki az MSZMP december 4-i üléséről kiadott közleményből. Az olvasó természetesen leginkább arra kíváncsi, hogy számára — a magánembernek s az állampolgárnak — mit hozott ez az év, mire számíthat 1985-ben? Nos, az, aki a gazdaság folyamatait rendszeresen értékeli, legelőször azt állapíthatja meg, hogy 1979-től, a tudatosan vállalt visszafogás évei után, most, először mutat a gazdaság gyorsuló növekedést. A Központi Bizottság által nyilvánosságra hozott tények ezt így fogalmazzák meg: „a nemzeti jövedelem az előirányzott 1.5—2 százalék helyett 2— 2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelően mérséklődik. Az ipari termelés az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2,5—3 százalékkal nőtt. Bővül az ipari termékek kivitele, a belföldi értékesítés. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nőtt, a gabonatermelés a tervezett 15 milliót meghaladja, az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégítő. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal nőtt”. Mindez azt jelenti, hogy az ország erőt gyűjtött, s ha nem is gyorsan, de immár képes arra, hogy megalapozza a reális ütemnövekedést, a nagyobb fejlődési dinamizmust. Figyelemre méltó: bár az idei év sem volt könnyű az ellátás szempontjából — hiszen változatlanul az export lehetséges növelése, az importtal való takarékosság határozta meg teendőinket — az áruellátás nem romlott — sőt, bizonyos területeken tovább javult, illetve megőrizte már ismert erényeit. Élelmiszerekből kiegyensúlyozott kínálatot nyújtottak az üzletek, az áruellátás hibái, feszültségei — így az építő- és tüzelőanyag, egyes tartós fogyasztási cikkek időszakos hiánya — ellenére az állampolgárok pénzüket arra költ- hették, amire szükségük volt. Bonyolult megoldásokat, új módszereket is alkalmazott a kereskedelem, ennek révén a választék az egyes területeken tovább bővült. A kedvező jelenségek mellett — persze — továbbra is akadtak makacsul kitartó gondok. így például az, hogy egyes ipari alágazatokban (gépipar) nem emelkedett, hanem csökkent az export, másutt, a könnyűiparban a minőségi hibák zavarták a tőkés, mind pedig a szocialista országokba jutó kivitelt. Nem volt kedvező az idén a külpiaci helyzet sem, például az élelmiszerárak tartósan alacsonyan alakultak. Ennek hatásai kellemetlenül érték élelmiszer- gazdaságunkat: jelentősen nőtt ugyan exportja, bevételei viszont alig emelkedtek. Ugyancsak figyelmeztető a lakásépítésben — kivált a fővárosban — mutatkozó két kedvezőtlen vonás. Az építőipar elmaradt a kívánt mennyiségű lakások átadásával, mindemellett az építési költségek, a lakásárak az elfogadhatónál is magasabbra szöktek. A Központi Bizottság mégis joggal állapította meg, hogy a gazdaság összességében a főbb gazdasági céloknak megfelelően fejlődik. Ez az idei teljesítmény megalapozza a jövő évi munkát, lehetővé teszi, hogy a kedvező folyamatokat kiterjesszük, a gazdaság fejlődése tovább gyorsuljon. Mindez a jövő évi tervhez készült javaslatban így szerepel: a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékkal, a belföldi felhaszná- 'lás 1—1,5 százalékkal, az ipari termelés 3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 1 — 1,5 és az egy lakosra jutó jövedelem 1,5—2 százalékkal emelkedik. Mi jellemzi ezt a feladatot? Mindenekelőtt az, hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a külső egyensúly javításáért, megőrzéséért, valamint a gazdaság értéknövelő képességének, teljesítményének emeléséért. Ennek révén — s a belső egyensúly konszolidálásával — s a tel« jesítmények gyors javításával — meg kell állítani a reálbérek csökkenésének folyamatát, tovább szilárdítva a szociális biztonságot. Lényegében folytatódik tehát az a munka, az a gazdaságpolitikai irányvonal, amelyet 1979 óta vall magáénak az ország. Nincs abban sem különbség, hogy a gazdaság- politikai eszközrendszer tovább korszerűsödik, az 1985. január elsejével életbelépő új szabályozók feltehetően újabb lendületet adnak az önálló vállalkozó szellemű magatartásnak. A Központi Bizottság közleménye mindezen túl — ismét csak hagyományosan — azt is tudatta a társadalommal, hogy a vállalt programunk végrehajtásának megvannak a garanciái. Nehéz, sokszor feszültséggel teli időszakokon túljutva sikerült elérkezni ahhoz a ponthoz, amikor erőfeszítéseink eredményei az értékel- hetőbb előrelépésben is megmutatkoznak. Tudatta, hogy ez a program érdemes az egész társadalom bizalmára.' Matkó István Ülést tartott a Minisztertanács Általános és konkrét tudnivalók a szabályozókról Befejeződött az országos munkaügyi konferencia Pécsett A kétnapos országos munkaügyi tanácskozás sok szempontból jelentett komoly elméleti és gyakorlati segit- séget a vállalatok vezetőinek és főleg munkaügyeseinek. A foglalkoztatás — valamint a szociálpolitikai szabályozások témakörében is hallgathattak előadásokat e két terület szakembereitől, ugyanis e két kérdéskört érintő szabályozások még nem jelentek meg. Ez teljesen új volt o pécsi konferencián, de a többi előadás is mélyitette azt a sok tudni- és értenivalót, melyeket a már megjelent rendeletek tettek közzé. A kormány Tájékoztatási Hi- . vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Wilfried Martens- nek, a Belga Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta az 1985. évi állami költség- vetésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy a javaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnökségével közös irányelveket fogadott el az új vállalatvezetési formák létrehozásával ösz- szefüggő feladatokról. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munkájáról, a megye társadalmi-gazdasági Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására december 1. és 6. között pihenés céljából hazánkban tartózkodott René Piquet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A francia vendéggel találkozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Megbeszéléseket folytatott vele Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Az Elnöki Tanács csütörtökön ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1984. december 19-én, szerdán 10 órára összehívta. Javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendre az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Losonczi Pál tájékoztatta a testületet hivatalos látogatásáról az Indonéz Köztársaságban, továbbá párt- és állami külhelyzetéről és az oktatáspolitikai feladatok teljesítésének menetéről adott beszámolóját. Elismerve az eredményeket, felhívta a Végrehajtó Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére, az egyes területek fejlettségi szintje közötti különbségek mérséklésére, a közoktatás fejlesztési programjának végrehajtására. Felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget a Végrehajtó Bizottság feladatainak eredményes megoldásához. A Minisztertanács rendeletet hozott a meglévő gyógy- és üdülőhelyek adottságainak jobb kihasználására, az arra alkalmas települések üdülési, gyógyászati hasznosítására, valamint a helyi tanácsok ezzel összefüggő érdekeltségének fokozására. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megerősítették a kölcsönös készséget a két párt közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére. döttség élén a Vietnami Szocialista Köztársaságban, a Kambodzsai Népköztársaságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Indonéziában a Suharto köztársasági elnökkel szívélyes légkörben folytatott hivatalos megbeszéléseiken áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel az eu(Folytatás a 2. oldalon) Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület Baranya megyei Szervezete jó érzékkel és a lehető legjobban időzítve rendezte meg az országban elsőként a munkaügyi konferenciát Pécsett, a POTE aulájában. Az elképzelésük valóra vált: a hallgatóság — többnyire munkaügyisek — sok új tudnivalóval felvértezve, nagyon sok újat hallva, a rendeletet jobban megértve, gyakorlati tanácsokkal gazdagodva térhet vissza munkahelyére, hogy ott a friss tudást minél jobban kamatoztathassa. A tegnapi zárónap egyetlen témája ä 85-ös keresetszabályozás és az abból adódó vállalati feladatok ugyancsak felcsigázták az érdeklődést, s a több mint ezerfős hallgatóság kíváncsiságát maradóktól jnul kielégítette dr. Pongrácz László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője érdekes, közérthető előadása. Az előadás sugallta, hogy önmagában a szabályozók változtatása nem jelent semmit, a szabályozás a maga kényszerítő erejével ráveheti a gazdálkodó szervezeteket, hogy lényegesen változtassák meg tevékenységük minőségét. A fel- emelkedés, a magasabb szint elérése csakis a munka hatékonyságának növelésén át vezet, jobban kell dolgoznunk, hisz azon dől el a jövőnk. Erre a jobbra több forrás is nógat, így a kényszer, a késztetés és az anyagi ösztönzés. Viszont nem 1985-ben, hanem hosszabb idő alatt kell megváltani a világot. Megszűnik a munkaerőhigítási kényszer (tehát hátrányt jelent a jövőben a felesleges munkaerő), s a vállalatok besorolása az új keresetszabályozási lehetőségek közé alapvetően azon múlik, hogy mekkora az adott vállalat adóviselő képessége. A jövő mindenképp a keresetszint- szabólyozásé, ugyanakkor a keresetnövekmény-szabályozást választók sem szlalomozhatnak kedvükre (aki ezt’ választotta, legalább 3 évig.nem léphet ki e keretből) és a központi szabályozásra is szükség van bizonyos ágazatokban, de számukra is az lehet a végcél, hogy minél jobb munkával, idővel feljebb lépjenek. Dr. Pongrácz László előadásában és a kérdésekre adott válaszaiban konkrét, gyakorlati teendőkre is kitért, tanácsokat is adott a vállalatoknak. így lényeges, hogy előbb töviről- hegyire ismerjék meg a szabályozókat és csak utána döntsenek, mérjék fel előre három évre a vállalat helyzetét úgy, hogy a tevékenység jobbítására szolgáló intézkedéseket is gondolják át. Minden vállalatnak hozzá kell nyúlnia a belső érdekeltségi rendszeréhez, ebben meny- nyiségi és főleg minőségi változtatásra lesz szükség, hogy a teljesítményektől függően tudják differenciálni a kereseteket. (Ugyancsak tanácsként hangzott el: óvakodjanak az alapbéremeléstől, mert azt visszafordítani nagyon nehéz, a mozgóbérrel fizessék a többet.) A magasabb vezetők érdekeltségi rendszere is megváltozik. A keresetszabályozás az eddiginél keményebb követelményeket támaszt, nem biztosítja önmagában a hatékonyságot, csak ösztönöz, kényszerít és a követelményeknek megfelelő' vállalatoknak nagyobb mozgáslehetőséget teremt — így lehetne összefoglalni a kétnapos tanácskozás lényegét. M. L. Francia kommunista vezető budapesti megbeszélései Az Elnöki Tanács ülése új koncertterem Pécsett % Pécs és Baranya megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi koncerttel avatták fel a Művészeti Szakközépiskola új hangversenytermét. Az iskola kórusa, kamraegyüttesei, vonószenekara és a növendékek közül a legkiválóbb szólisták adtak műsort. Többek között felcsendült Scarlatti, Csajkovszkij, Bartók Béla, Horowitz, Telemann egy-egy műve. Cseri László felvétele
