Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-10 / 309. szám

/ H Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1984. I—III. negyedévről Erőfeszítések az 1984-es gazdasági év sikeres befejezéséért Kedvezően alakultak a mezőgazdaság termelési eredményei Iz év első kilenc hónapjában 1618 lakás épült Baranyában B III. negyedévben több nagy értékű létesítményt helyeztek üzembe Csökkent a szocialista iparban a termelés visszaesése A megye főbb beruházási, termelési és értékesítési folya­matait, valamint lakosságának életkörülményeit az 1984. I—III. negyedévben az alábbiak jelle­mezték : — Sokoldalú beruházási te­vékenység eredményeként szá­mos nagy értékű létesítmény üzembe helyezésére került sor a harmadik negyedévben. — A megyében települt szo­cialista ipar termelése elma­radt az egy év előttitől, bányá­szat nélkül számítva lényegé­ben nem változott. Erőteljesen növekedtek a nem rubel elszá­molású eladások. — A megyei székhelyű épí­tőipar termelése nem érte el a tavalyi év azonos időszaká­ét, csökkent valamelyest a ter­melékenység is. — A mezőgazdaság fonto­sabb ágazataiban a termelés kedvezően alakult. Különösen kedvezőek a kalászosok és a kukorica terméseredményei. To­vább nőtt a sertés-, csökkent a szarvasmarha-, juh- és ba­romfiállomány. — A Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságá­nak a lakossággal kapcsolatos kifizetései közel 7 százalékkal meghaladták az egy évvel ko­rábbit. — A kiskereskedelem áruér­tékesítése — összehasonlítható áron számítva — az egy évvel korábbihoz képest nem válto­zott, a kiskereskedelmi árak át­lagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak. — Szeptember végéia 1618 lakás épült fel a megyében. A lakások több mint kétharmada magánerőből létesült. — Az 1984/85. tanévet mint­egy 50 600 általános iskolás kezdte meg a megyében, a be­lépő elsőosztályosok száma a korábbi évekénél kevesebb. A megyében szeptember hó végéig — az előző évihez ké­pes* — növekedtek a nagybe­ruházások ráfordításai, a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek fejlesztései, csökkentek a vállalati beruházások. Az üzem­be helyezett állami beruházá­sok összege főként a nem anyagi ágakban, de szeré­nyebb mértékben az anyagi ágakban is növekedett az elő­ző évihez képest. A tanácsi be­ruházások 1984. évi pénzügyi teljesítése a jiarmndik negyed­év végéig megközelítőleg azo- ,nos volt a tavalyi első három negyedévivel. Ezen belül szá­mottevően. mintegy 12 száza­lékkal csökkentek a megyeszék­hely beruházásai. A harmadik negyedévben —. sokoldalú beruházási tevékeny­ség eredményeként — számos nagy értékű létesítményt he­lyeztek üzembe. Közülük fonto­sabbak: — a Cement- és Mészművek beremepdi gyárában a gumi­abroncs-hulladék energetikai célú hasznosításának beveze­tése, — a Pécsi Hőerőmű kazán­rekonstrukciójával összefüggés­ben létesített munkásszállás, — a komlói kenyérgyár, — a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát sátorhelyi (törökdom­bi) sertéstelep-rekonstrukciója, — a pécsi Hunyor Szálló, — a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem kollégiumának teljes, valamint a Pécsi Művé­szeti Szakközépiskola részleges üzembe helyezése. A megyében települt szo­cialista ipar termelése — az első félévi jelentős visszaesést követően — a harmadik ne­gyedévben kisebb mértékben ugyan, de tovább mérséklődött, így az első három negyedévi termelés mintegy 5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel ko­rábbinál. A csökkenésben to­vábbra is jelentős szerepe van a bányászatnak, anélkül szá­mítva a termelés volumene lé­nyegében az előző évi szinten maradt. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a termelés­nél mérsékeltebb ütemben csökkent, az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 3,8 száza­lékkal maradt el az előző év A könnyűipari vállalatok és szövetkezetek termelésének el­ső félévi mérsékelt növekedése a harmadik negyedévben to­vább folytatódott, s szeptem­ber végéig 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azo­nos időszakit. A többletet a szövetkezetek termelésnöveke­dése eredményezte, az ágazat állami vállalatainál kismérték­ben csökkent a termelés. A fontosabb termékek közül kárpitozott bútorokból 21 szá­zalékkal, krómos felsőbőrből 3 százalékkal több, ruházati bő-, rökből 17 százalékkal, kesztyü­zalékkal alacsonyabb volt, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Ezen belül a minisz­tériumi építőiparban csökkent, a szövetkezeti építőiparban nagyjából szinten maradt, a tanácsi építőiparban valame­lyest növekedett az- építési-sze­relési munkák volumene. A ter­melékenység év elejétől szá­mítva mintegy másfél százalék­kal alacsonyabb volt, mint 1983 azonos időszakában. A megyei székhelyű kivitele­ző építőipar ez év első kilenc hónapjában 230, egyenként fél­millió Ft költségvetési* értéket meghaladó építményt adott át, A pécsi Hőerőmű közelmúltban átadott új munkásszállása azonos időszakáétól. (Bányá­szat nélkül számítva a termelé­kenység valamelyest meghalad­ta az egy évvel korábbit.) A főbb áqazatok termelését 1984 első kilenc hónapjában az alábbiak jellemezték: A bányászat , több éve tartó termeléscsökkenése ez évben tovább folytatódott, és szep­tember végéig 11 százalékkal maradt el az előző évi és több mint 20 százalékkal az 1980. évi azonos időszakitól. A fe­keteszéntermelés 11, ezen be­lül a kokszszén mintegy 21 szá­zalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A gépipari vállalatok és szö­vetkezetek termelése összessé­gében közel 6 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakinál. Ezen, belül a nem Baranya meqyei székhelyű te­lepek mindenvikében vissza­esett a termelés. Az ágazat fontosabb termé­kei közül csomagológépekből több mint háromszorosára, vegyipari műveletek berendezé­seiből 16 százalékkal növeke­dett, kisfeszültségű villamos­berendezésekből, valamint köz­úti gépjármű-alkatrészekből 37, illetve 18 százalékkal csökkent a termelés. Az építőanyag-iparban az el­ső félévi több mint 5 százalékos visszaesést követően a harmadik negyedévben kissé élénkült ' a termelés, s így az év első ki­lenc hónapjában mintegy 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ágazat fontosabb termé­kei közül háztartási és diszmű porcelánból 16, égetett téglá­ból 10 százalékkal többet, por­celán szigetelőkből 9, cement­ből 7 százalékkal kevesebbet állítottak elő az idén, mint egy évvel korábban. bői 6 százalékkal kevesebb ké­szült, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeriparban folyta­tódott a termelés évek óta tar­tó növekedése, a gyártás volu­mene a harmadik negyedév vé­géig 2,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az ágazat' fontosabb termé­kei közül az év első kilenc hó­napjában csontos nyershúsból 26. főzelékkonzervbőf' 23, ciga­rettából 11 százalékkal állítot­tak elő többet, mint az előző év azonos időszakában. Sava­nyúságból, vágott baromfiból és fejtett sörből viszont csök­kent a termelés. A megyei székhelyű iparvál­lalatok és a fontosabb tele­pek külkereskedelmi célú érté­kesítése az első három negyed­évben — folyóáron számítva — közel 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábbarl. Ezen belül erőteljesen, mintegy 26 százalékkal növekedtek a nem rubel elszámolású eladá­sok, aminek következtében a külkereskedelmi célú értékesí­tésen belül arányuk az elmúlt évi 47 százalékról 53 százalék­ra emelkedett. A külkereskedelmi célú érté­kesítésre gyártott fontosabb termékek közül nyershúsból 82, pezsgőből 36, gépekből és gé­pi berendezésekből 23 száza­lékkal több került átadásra. Je­lentősen, a tavalyi év azonos időszakához képest mintegy negyedével csökkent a vágott baromfiexport, de porcelán szi­getelőből és bőrkesztyűből is kevesebb került külkereskedel­mi értékesítésre, mint az előző év azonos időszakában. A megyei székhelyű kivitele­ző építőipar első három ne­gyedévi építőipari termelésé­nek összehasonlítható áron számított értéke mintegy 5 szá­Fotó: Cseri László amelyek együttes értéke közel 1,3 milliárd Ft volt, folyóáron számítva 5 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. Az év elejétől számítva össze­sen 965 lakást adtak át és a harmadik negyedév végén 1484 lakás építési munkáin dolgoz­tak. A lakóházfenntartási mun­kák aránya a befejezett vállal­kozói termelésből 7 százalékot tett ki, ugyanakkora volt, mint egy esztendővel korábban. A mezőgazdaság termelési eredményei kedvezően alakul­tak. A növénytermesztés ága­zatai közül a gabonaágazat hozamai igen jók. Jó termésre van kilátás kukoricából is. Az őszi betakarítású növények éré­se késésben van, ezért a beta­karítási munkák a szokásosnál később kezdődtek. Hátráltatta a munkálatokat az október el­ső hetében lehullott tetemes csapadék is. A kukorica ned­vességtartalma magas, ezért a betakarítás ütemét számos gaz­daságban a szárítókapacitás határolja be. Jól termett a szó­ja is, a közel 8400 hektárnyi területről átlagban 2,4 tonnát takarítottak be a gazdaságok. Napraforgóból 2,3 tonna ter­mett hektáronként. Igen kedve­ző a burgonya hozama, megyei átlagban mintegy 28 tonna hektáronként (1983-ban nem érte el a 19 tonnát). Cukorré­pából is jó a terméshozam, ám a múlt évinél kisebb a cukor- kihozatali százalék. Szőlőből a termésmennyiség eléri a tava­lyit, de cukorfoka elmaradt az utóbbi két évitől. Az állattartáson belül a me­gyében egyre nagyobb a ser­téságazat súlya. A szeptember végi állomány az egy év előtti­nél 4, a két év előttinél 13 szá­zalékkal volt több. A hízóser­tés kedvező felvásárlási ára az eddigi legnagyobb állomány tartására ösztönözte a kisüze­meket is, a sertések 52 száza­léka volt szeptember végén a kisüzemi gazdaságokban. A szarvasmarha-állomány vala­melyest kevesebb a tavalyinál. A tartás egyre inkább a nagy­üzemekre korlátozódik, a kis­üzemekben az állománynak csupán a 17 százaléka volt a harmadik negyedév végén. Ez évben, szeptember végéig mintegy 50 000 tonna vágóser­tést értékesítettek a gazdasá­gok, 16 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. A növekedés üteme egyenetlen volt: az első ne­gyedévben 36, a másodikban 4, míg a harmadikban 11 szá­zalék. Vágómarhából a múlt évivel azonos mennyiség került értékesítésre. A vágóbaromfi piaca összességében nem volt kedveiő, bizonyos élénkülés ta­pasztalható az utóbbi két hó­napban. Tehéntejből az idei értékesítés megfelelt a tavalyi­nak, a tehénállomány csök­kenését a fajlagos hozam nö­vekedése ezúttal még ellensú­lyozta. A Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságá­nak lakossággal kapcsolatos összes kifizetése 1984. január— szeptemberében 6,8 százalék­kal volt több, mint egy évvel korábban. A kifizetések növe­kedésének üteme a harmadik negyedévben lelassult, az első félévi 7,3 százalékról 5,9 szá­zalékra mérséklődött. A lakos­ság takarékbetét-állománya szeptember végén 7,4 milliárd forint volt. Kilenc hónap alatt a betétek összege 350 millió forinttal növekedett. A növeke­dés 73 millió forinttal kevesebb a tavalyinál. A hitelek állomá­nya 890 millió forinttal bővült és szeptember végén 6,7 milli­árd forintot tett ki. Ezen be­lül 5,8 milliárd forint volt a hosszú lejáratú, túlnyomórészt építési hitelek állománya. A szocialista szektor megfi­gyelt áqaiban az év első kilenc hónapjában átlagosan 137 000 főt foglalkoztattak. A foglal­koztatottak száma — az előző év azonos időszakához képest — változatlan ütemben, 1,3 százalékkal tovább csökkent. Átlag felett csökkent a létszám a kivitelező építőiparban, a kereskedelemben és a nagy­üzemi mezőgazdaságban. A foglalkoztatottak havi át­lagbére az első három negyed­évben 5154 forint volt. A bé­rek az előző év azonos idősza­kit valamelyest meghaladó ütemben, 5,4 százalékkal növe­kedtek, kiemelkedőbben a me­zőgazdaság állami szektorá­ban (7 százalékkal) és ehhez hasonlóan a kereskedelemben, legkevésbé pedig a kivitelező építőiparban, 2,6 százalékkal. A kiskereskedelem első ki­lenc havi eladási forgalma — összehasonlítható áron számít­va — az egy évvel korábbinak felelt meq, ezen belül csak a veqyes iparcikkek forgalma nőtt 3 százalékkal. A kiskeres­kedelmi árak az első három negyedévben átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasab­bak, mint egy évvel előbb. Ezen belül kiemelkedő az idénvcikkek 16 százalékos ár­emelkedése. Különösen a zöld­áruk harmadik negyedévi ára növekedett. Pl. a zöldségfélék júliusban 64, augusztusban 76 százalékkal kerültek többe, . mint egy évvel korábban. A hazai termelésű gyümölcsök ár­növekedése ugyanebben a két hónapban 41, illetve 36 száza­lék volt a megyében. Az alapvető élelmiszerekből a január—szeptemberi áruellá­tás kiegyensúlyozott volt. Át­meneti hiányok mutatkoztak egyes konzervféleségekből, napraforgó étolajból, Rama margarinból, száraz ‘hentesáru­ból- A 'tűkehúsokkal kapcsola­tos minőségi problémák állan­dósultak. A ruházati cikkekből elsősorban választéki hiányos­ságok jelentkeztek, de néhány termék kifejezetten hiányzott a kínálatból. Pl. lepedővászon, sifon, napvászon, flanelt, - düf­tin és farmeranyag. A konfek­cióáruk közül férfiöltönyből, ballonkabátból, fiúzakóból, női kosztümből és felnőtt-tréning- ruházatból nem tudták a bol­tok a keresletet kielégíteni. A vegyesiparcikkek között számos termék tartósan hiányzott, pl. villanybojler, gáztűzhely, mély­hűtő, 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerék­pár, színes televíziókészülék, asztali rádig, számos gyógyszer és építőanyag. A harmadik ne­gyedévben valamelyest javult a hűtőszekrények és az automata mosógépek kínálata. . Az előző évek átmeneti visz- szaesését követően az idén élénkült az idegenforgalom. A megye határátkelőhelyein — augusztus végéig — közel há­romszor annyi külföldi érkezett hazánkba, mint egy évvel ko­rábban. A megyén belül is nö­vekedett a kereskedelmi szál­láshelyek forgalma, a kiszolgá­ló egységek szeptember végé­ig összesen 257 000 vendéget fogadtak, 7 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos idő­szakában. A növekedést kizá­rólag a külföldi vendégforga­lom élénkülése eredményezte, a belföldi vendégek száma va­lamelyest csökkent. Növekvő a vendégéjszakák száma is. Az átlagos tartózkodási idő a me­gye kereskedelmi szálláshelyein 1983-ban átlagosan 3,9 nap volt, ez az idén — az első ki­lenc hónapban — 4,1 napra emelkedett. Ez év szeptember végéig ösz- szesen 1618 lakás készült el a megyében, 25-tel több, mint tavaly ugyanezen időszakban. A városokban 94-gyel keve­sebb, a községekben 119-cel több lakás épült a tavalyinál. A megye valamennyi vidéki vá­rosában mérséklődött a lakás- építkezés. A Pécsett épült 971 lakás viszont több a tavalyi azonos időszakinál (594). A megyében elkészült lakások több mint kétharmada létesült maaánerőből. Számuk növeke­dését többek között az építő­anyagok árának korábban elő­re jelzett felemelése (az ár­emelést megelőzően sokan fog­tak építkezésbe), továbbá az állami támoqatás és a hitelfel­tételek rendszerének tavalyi — kedvező — változtatása ered­ményezte. A lakásmeqszűnések száma mérséklődött, 105-tel ke­vesebb lakás szűnt meq a me­gyében, mint egy esztendővel korábban. Pécsett 57 lakást bontottak le, fele annyit, mint tavaly az első kilenc hónap­ban. A megyében 1984. október közepén 203 óvoda működött, 16 399 beírt gyermekkel. Az óvodások száma — a csökkenő születések következtében — 2,4 százalékkal kevesebb a tavalyi­nál, és így kevesebb a 100 fé­rőhelyre jutó óvodásoké is (114). Az óvodák kihasználtsá- aában azonban jelentős terüle­ti differenciák tapasztalhatók, részben a városok és a közsé- qek, de még inkább a városo­kon belül az úi lakótelepek és a régebbi városrészek között. Újmecsekalián például ez év­ben 80—90 százalékos kihasz­náltsággal működnek az óvo­dák. Az 1984/85-ös tanév elején a megyében 181 általános is­kolában mintegy 50 600 tanuló kezdett évet. Á tanulók száma az elmúlt évihez képest egy százalékkal növekedett, de a belépő első osztályosok száma mór csökkenő tendenciát mu­tat. Az egy tanteremre jutó ta­nulók száma — az osztályter­mek és a tanulók számának közel azonos mértékű növeke­dése következtében — csak alig érzékelhető módon csök­kent. A tanerőállomóny az ál­talános iskolák összességében 2,4 százalékkal bővült, a váro­sokban ennél valamivel na­gyobb, a községekben szeré­nyebb mértékben. A tanerő- állomány növekedése a váro­sokban minőségi javulást ered­ményezett, emelkedett a képe­sítéssel rendelkező és jelentő­sen csökkent a képesítés nél­küli tanerők száma. Ugyan­akkor a községekben ez utób­biak száma növekedett lénye­gesen jobban a képesítéssel rendelkezőkénél. A megye középiskoláiban az 1984/85. tanév elején minteqy 8500 nappali tagozatos diák kezdte meg tanulmányait, 2,0 százalékkal több, mint egy esz­tendővel ezelőtt. Jelentősebben a szakközépiskolások száma növekedett, hasonlóan a koráb­bi évhez. Pécs, 1984. november 8. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága HÉTVÉGE 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom