Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-07 / 307. szám
1984. november 7., szerda Dunantmt napló 11 r Otthonunk és környéke ^□rtoh 1zö?étnLrnnooi “" n?od®,,J* *'. balról: kétsoros, egy gombos. púba kidolgozású, enyhén karcsúsított tweed zakó, puha iM^n?gel es . ko!ott nyakkendővel; pionír stílusú kétrészes tunikából és fodros szoknyából i■' "f,*?1 "«gyfepteku jacquard mintás, vastag síkkötött vállkendő egészít ki; sötétkék ballon és kordbársony kombinációjából készült jeans-tipusu összeállítás fiataloknak. Fi wm mm m 9zoesk e Csirke, kakas TÖLTÖTT CSIRKE Hozzávalók 4 személyre: csirke, só, bors. Töltelékhez: 20 dkg gesztenye, 1 fej vöröshagyma, 5 dkg szalonna, 2 szelet pirított kenyér, 1 tojás, só, bors, 1 csomag petrezselyem, szerecsendió, 5 dkg vaj vagy margarin, 2 db sárgarépa. A csirkét megmossuk és kí- vüi-belül sóval és borssal megszórjuk. A gesztenyéket felül megvágjuk és forrásban lévő vízbe dobjuk. így a gesztenye héja könnyebben lejön. A megtisztított haqymát és a szalon nát feldaraboljuk. A szalonnadarabokat egy serpenyőben kisütjük. A hagymát és a csir- kemáiat hozzátesszük, és 3 percig sütjük. A kenyeret megpirítjuk, és apró darabokra vágjuk. A kenyeret, tojást, fűszereket, apróra vágott petrezselymet és a gesztenyéket a serpenyőbe tesszük, és mindent jól elkeverünk. Fűszerezzük és pároljuk A csirkét ezzel a keverékkel megtöltjük és összevarrjuk, kívül meqzsírozzuk. A meatisztí- titt sárqaréaát feldaraboljuk és hozzátesszük. A csirkével együtt körülbelül egy órát sütjük. Körítésként rizst és salátát adunk mellé. TŰZDELT CSIRKEMELL Hozzávalók: 2 csirkemell (csont és bőr nélkül), só, bors, 2 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál rozmaring, ' 4 evőkanál ólai, 1 citrom leve. A csirkemelleit sózzuk és bor- sozzuk. A húsba éles késsel kis vágásokat váaunk. Megtűzdeljük aDró fokhagyma- és rozma- rinadarabkákkal. A húst kevés forró olajban mindkét oldalán 7—7 . nercig süHük. Tálaláskor leöntii'ik citromlével és kevés olaiial. GRILLKAKAS Hozzávalók: 1 db kis kakas, 2 evőkanál citromlé, 1 evőkanál ecet, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál curry, bors, só, olaj. A kakast feldaraboljuk, meg- tisztítiuk, gégéjét és a szárnya- csücskét eltávolítjuk. Jól megmossuk és a húsdarabokat a citromléből, ecetből, összenyomott fokhagymából, curryből, sóból és borsból készült fűszerkeverékkel bekenjük. Körülbelül fél óra hosszat állni hagyjuk, olajjal bekenjük, és 35—40 percig grillsütőben átsütjük. 1984-85 divatja SjLÜrkészöld, szürkéskék, barna rózsaszínes tónusban Hanyag elegancia, keletiesen kontrasztos modellek A Magyar Divat Intézet 1984- es, 1985-ös esztendő őszi, téli divatajánlatát négy fő irányzatba csoportosította. Eszerint választhatunk az igényes egyszerű, a kényelmes többrétegű, a különleges kézműves és a „thermo" öltözetek között. Módosulnak a divatszínek. Uralkodóvá válik — új árnyalatokban — a szürkészöld, a szürkéskék, a barna kékes és rózsaszínes tónusban, és a szürkének a többi színnel harmonizáló meleg és hideg változata. A szakemberek az öltönyök alapanyagául a fésűs, a kártolt és a kártolthatású szöveteket ajánlják. Dominálnak a halszálkamintás, a csíkos és a kettő kombinációjából kialakított mintázatok. A szabadidőruhákhoz a bolyhozott pamut és gyapjúszövetek, a vékony vízhatlan pupli- nok és vásznak, puha kártolt szövetek használhatók. Továbbra is egy-egy betűhöz hasonlítanak a fazonok. Divatos az A, I, T, V, Y alakú ruha, pulóver, kabát. A női és férfi ruházatban eqyaránt érvényesül a hanyag elegancia és a vállak kihangsúlyozása. Előnyös a nőknek a túlzásoktól mentes megjelenés. De a klasszikus vonalú ruhák mellett helyet kapnak a keletiesen kontrasztosak is. A tervezők a hazai kollekció kialakí- tásáTioz számos motívumot köl- csönztek a tiberi, a japán, a kínai és az ír nép viseletéből. A férfiöltönyökön a karöltők bővebbek, a kézelők nagyobbak a megszokottnál. Sportos jelleget kölcsönöz a zakónak, nadrágnak, ha a szövetet bőrrel, a ballont kordbársonnyal kombinálják. Különösen a kamaszok ruhatárába illeszkedik jól a többrétegű viselet, amely tetszetős, praktikus és kényelmes. Ez az öltözet nagyszerűen kiegészíthető a hosszú kötött sállal, kesztyűvel, lábszárvédővel és a fejrehúzható csőnyakkal. A gyereket puha, meleg, kényelmes ruhákba érdemes öltöztetA különleges kézműves irányzathoz tartozó viseletek készítéséhez főleg bőrt használnak. Az üzletekben is kaphatók lesznek a fonott bőrből készült termékek. A „thermo” öltözékek változatlanul, a legpraktikusabb viseletek közé tartoznak. Közkedveltek a belül bundával béléit, kívül pedig sima felületű ballonnal bevont kabátok, dzsekik. Őszi utónapozás Kozmetikai szempontból az őszi gyengébb napfény még hasznosabb a bőrnek, mint a nyári fényözön. Előnyös az őszi napozás azért, mert a gyengébb napfényt idősebbek és érzékeny bőrűek is jobban elviselik. Az őszi napozásnak kozmetikai szempontból hátránya nincs, csak előnye. Vannak azonban olyan őszi napok, amikor erősebben tűz a nap. Ilyenkor a déli napozásnál ugyanolyan bőrvédelemre van szükség, mint nyáron. Figyelem! nemcsak az érzékeny bőrt kell védeni, hanem a normál típusút is, mgrt hosszabb napozás után bőrgyulladás léphet fel. A zsíros arcbőrre „természetes gyógyszer” a napfény, tehát a zsíros, pattanásos bőrűeknek még pár perces lehetőséget is meg kell ragadniuk arra, hogy napoztatássák bőrűket. Nemcsak ősszel, hanem télen is. Az őszi utónapozás kedvező hatását egészségileg érezni fogjuk: ellenállóbb lesz a szervezetünk a meghűléses betegségekkel szemben; idegrendszerünkre megnyugtatóan hat; serkenti az életfolyamatokat; javítja közérzetünket; szervezetünkben D-vitamin keletkezik; arcbőrünk egészséges, szép színt kap stb. Egészségvédelem Pótolhatatlan anyatej •Elmozdultunk a holtpontról. Igaz, a jó irányba való változás lehetne sokkal gyorsabb, de ami ma tapasztalható, már az is valami. Hat évvel ezelőtt Pécsett minden 100 újszülött közül csak 17-et tápláltak anya- tejjel. Tápszerrel vegyesen kaptak anyatejet 45 százalékuk és csak tápszert kapott 38 százalékuk. Az elmúlt évre ez az arány a következőképpen módosult: csak anyatejjel táplálták az újszülöttek 29,2 százalékát, tápszerrel vegyesen 48,1 százalékát és csak mesterségesen a 22,5 százalékukat. Vagyis csökkent a csak tápszeres mutató, nem változott lényegesen a vegyes, ugyanakkor emelkedett a csak anyatejjel etetett újszülöttek aránya, ez örvendetes. A változás feltétlenül megérdemel egy halk ujjongást, hozzátéve, hogy már nagyon jó lenne, minden visszafogottság nélkül örülni. De ez még korai. Egyelőre marad a remény, amit talán joggal táplál két tényező. Az egyik, hogy a hazai szakemberek — orvosok, védőnők — közül számosán szinte megszállottként agitálnak a szoptatás mellett. A másik — s ez részben összefügg az előzővel — hogy számos országban viharos gyorsasággal tértek vissza ehhez a semmivel sem pótolható táplálékhoz. Igaz, annak idején ezek az országok voltak azok, ahol azt hitték, hogy a különböző tápszerekkel a tökéletes csecsemőeledelt találták fel, s szinte divat lett nem szoptatni. Rossz divat, amit sajnos mi is követtünk; Félreértés ne essék: a tápszerek rendkívül fontosak! Ha valamilyen ok miatt nincs elegendő teje az édesanyának, valóban jól megfelelnek a csecsemő táplálására. De azonos értékben nem pótolják az anyatejet. Erre a rendkívül lényeges különbségre figyeltek fel a külföldi és a hazai szakemberek, és néhány év óta tart az erőteljes agitáció a szoptatásért. Hogy miért olyan fontos az anyatej az újszülöttnek, különösen legalább az első néhány hónapban? Mindenekelőtt azért, mert az anyatej ásványisó, zsír-, fehérje- és szénhidráttartalma, összetétele szolgálja legtökéletesebben a csecsemők fejlődését Azért is, mert olyan védőanyagokat tartalmaz, amelyek a különböző betegségek megelőzésében rendkívül nagy jelentőségűek, s az is fontos szempont, hogy mindig a legmegfelelőbb hőmérsékleten kaphatja a csecsemő. Ezek a „hideg” tények. S mi mindent jelent az a mozdulat, amellyel az édesanya a mellére veszi a gyermekét? Amíg hónapokon keresztül naponta többször így tartva összekapcsolódik a tekintetük? Talán ez a magyarázata azoknak a tudományos megfigyeléseknek, amelyek szerint, a szoptatott csecsemők súlya gyorsabban nő, mint az azonos mennyiségű és minőségű lefejt anyatejjel tápláltak súlya. De ha már a lefejt anyatejről eset szó, még ez is sokkal jobb, mint a tápszer! örvendetes, hogy Pécsett az utóbbi időben emelkedett azon édesanyák száma, akik gyermekük szoptatása mellett át tudnak és át is adnak anyatejet csecsemőknek. Jelenleg 34 ilyen édesanya van a városban. A qondosan ellenőrzött anyatejet elsősorban a qvermekklinika, a gyermekkórház, illetve a már otthon lévő koraszülöttek kapják. A 34 nem nagy szám, de ez is több mint ahányon az elmúlt években voltak. Remélhetőleg nem túlzó az a következtetés, miszerint még többen is lehetnének, ha a leendő édesanyák tudatosabban készülnének a szootatásra. Fogalmazhatunk úgy is, hogy elszántabban. Nem kell megriadni az első napok nehézségeitől, nem kell felülni azoknak a — hiúságból fakadó — hiedelmeknek, melyek szerint a szoptatás elcsúfítja a mellet! Érdemes a szoptatás lényegéről, jelentőségéről még a várandóság ideje alatt minél többet megtudni. A tanácsadásokon elhangzó ismeretek mellé, hadd ajánljunk most egy könyvet is. Velkey László professzor a Borsod megyei Tanács Kórháza gyermekegészségügyi .központjának igazgatója írta: Gyermekeink gondozása, nevelése címmel. A Medicina Könyvkiadó adta ki. T. É. Á meleg megőrzésének fortélyai Egyéni alkat dolga, hogy télen ki, milyen melegben érzi jól magát. A kövérek, a magas vérnyomással kínlódók nem ritkán verejtékeznek olyan szobahőmérséklettől, amely a vérszegény, rossz vérkeringésű, sovány, kialvatlan ember számára csak vacogtató. Tény, hogy téli hidegben senki sem lehet el fűtés nélkül. Az is tény, hogy az átlagos és átlagosan szokásos 20—24 fokos hőmérséklet előállítása évről évre drágább. .Akkor is többe kerül a fűtés, • ha sajátkezűjeg tüzelik el a szenet, fát, olajat, gázt, villanyt, akkor is, ha távoli vagy házbeli kazánból jön a hő a csöveken a lakásba. Spórelás szempontjából mindegy, hogy hol állít- • jók elő a meleget, mert ha ajtó és ablakréseken elillan, ha rosszul szellőztetnek, akkor pótolni kell, akár rárakással, akár a hősugárzó bekapcsolásával. * A régi építésű házakban viszonylag egyszerű a hőszigetelés. A szabad levegőre nyíló bejárati ajtók mögött többnyire van annyi hely, hogy oda akár műbőrrel házilag körülszegett plédet, netán rongycsíkokból horgolt vastag függönyt lehessen hőfogónak felerősíteHőtogó a kettős ablakok között ni. A kettős ablakok közötti tágas közben jól -elfér a megve- temedés réseit eltömő szegletes párna. A kittelés fogyatékosságait még a tél előtt kell pótolni. Bonyolultabb a helyzet a házgyári lakások összecsavarozott ablakkereteivel. Elvben, ennek a dupla üvegtáblának is éppúgy ki kellene rekesztenie a külső hideget, mint a hagyományos dupla ablaknak. Nem rekeszti, a szigetelés ellenére is húz be a hideg. Ki lehet fogni rajta. Módja egy kicsit fáradságos, de megéri, mert eredményesebb, mint a hab- szivács-csík felragasztása, amely gyorsan elernyed. A szigeteléshez olyan vastag habszivacsot kell venni, mint amilyen a két ablaktábla közötti köz. Ebből 5—6 centi széles csíkokat erősíteni a két ablaktábla közé, de némám csak alul, hanem körös körül, felül és oldalt ragasztóval erősítve a fakerethez. Az elforgatva nyitódó ablakoknál a forgótengely alatt is vastag habszivaccsal kell a levegő beszivárgását megakadályozni. Az ablakok, ajtók kinyitásával végzett szellőztetéssel, — ha hibásan végzik —, alaposan lehűl a helyiség hőmérséklete. Hibás a kis rés nyitása, hibás, ha csak ott tárjuk ki az ablakot, ahol friss levegőt akarunk beengedni. A helyes szellőztetés, a rövid Ideig tartó kereszthuzat. Csakis ezzel lehet elérni, az elhasznált levegő tökéletes kicserélődését. Ha ugyanis csak az ablakot vagy ajtót nyitjuk ki, ha a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség nem elég nagy, akkor a levegő nem cserélődik, csak a helyiség falai hűlnek le, s az így szellőztetett szoba nehezebben fűthető fel a kívánt hőmérsékletre. Kereszthuzattal a szellőztetett helyiség hőmérséklete ugyan hirtelen hidegebb lesz néhány fokkal, utána azonban, után- fűtés nélkül is, 15—20 perc múlva eléri az eredeti hőmérsékletet, mert a falak és bútorzat kisugárzása pótolja a helyiség hőveszteségét. Ha a lakás oly alacsony hőmérsékletű, hogy mindenképp pótfűtésre szorul, de ehhez elektromos berendezés nem áll rendelkezésre, semmiképp sem célszerű szabadon hagyott gázrózsa vagy sütő begyújtásával pótolni a meleget, mert a nyílt égés csökkenti a levegő oxigéntartalmát, káros az egészségre. Ha más módja nincs a pótfűtésnek, akkor a leghelyesebb nagy fazék vizet forrósítani, csepplángon forrón tartani, s így maga az edény is „fűtőtestté” válik. Nyerges Ágnes
