Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-30 / 329. szám

1984. november 30., péntek Dunántúli napló 3 Dr. Cseh Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese veszi át a kitüntetést Horváth Lajostól. Fotó: Läufer László Bizalommal tekintünk a jövőbe” „A szükséges szerénységgel, de kellő önbizalommal tekin­tünk a jövőbe", mondotta teg­napi ünnepi beszédében Szarka Árpád, Siklós város Tanácsá­nak elnöke. Kibővített ünnepi tanácsülést tartottak a városi művelődési központ nagyter­mében, amelyen megjelentek a tanács tagjai, az ipari üze­mek, intézmények vezetői, a párt- és tömegszervezetek ve­zetői, képviselői, köztük Illés István, az MSZMP Siklós vá­rosi Bizottságának első titkára. Az idézett mondatban jelzett szerénység és önbizalom ha­totta át a szónok szavait, ami­kor visszatekintett az elmúlt négy évtized történetére, kezd­ve az 1944. november 29-i nap háborús eseményeitől a teg­napi napig, amikor a város újabb kulturális létesítménnyel Kibővített tanácsülés Siklóson a megyei tanácson ünnepséget rendeztek teg­nap délután Pécsett a megyei tanács székházában. Itt adták át a Baranya megyei Tanács kitüntető díjait. Az ünnepségen részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára. Szentirányi József, a Pécs vá­rosi Pártbizottság első titkára. Piti Zoltán, a Pécs városi Ta­nács elnöke. Ott voltak az SZMT és a HNF megyei veze­tői is. ünnepi beszédet Horváth La­jos, a Baranya megyei Tanács elnöke mondott, majd átadta az elismeréseket. A Janus Pannonius művésze­ti díjat vette ót Breitner Ta­más, a Pécsi Szimfonikus Zene­kar zeneigazgatója, Galambo- si László költő, Nemes Endre festőművész. Közművelődési díjban része­sült: Békés Sándor, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdió­jának vezetője, dr. Cseh Sán­dor, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyet­tese, Kolics Pál, a Dobszai Ne­velési Központ igazgatója. Közoktatási díjat vett át: dr. Czimmer Józsefné, a Pécs- mecsekaljai Általános Iskola igazgatója, Hajnal János, az újmohácsi Általános Iskola szakfelüügyelője, Kromek Sán­dor, a pécsi Nagy Lajos Gim­názium tanára. A Dr. Doktor Sándor egész­ségügyi díjat dr. Bokor Zsu­zsanna, a Megyei Kórház kar­diológus vezető főorvosa, Ker­tész Ignácné, a Szigetvári Kór­ház intézetvezető főnővére, és dr. Pölöskey Károly, dunaszek- csői körzeti orvos vette át. Testnevelési és Sport-díjban részesült dr. Buzánszky Béla, a Baranya megyei Kézilabda Szövetség elnöke, Mohai Ist­ván, a Megyei Modellező Szö­vetség vezetője, dr. Tihanyi László, a Baranya megyei Táj­futó Szövetség elnöke. Területfejlesztési díjat vett át Kerner Ádám, a szalántai Hunyadi Tsz elnöke, Misch! Róbert, a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vezér- igazgatója és Weininger Atti­la, a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazga­tója. Negyven éve szabadult fel Pécs városa (Folytatás az 1. oldalról) terén. Nőtt a műveltség álta­lános színvonala, mind többen sajátították el kulturális ja­vainkat. — Éltünk a történelmi lehe­tőséggel - emelte ki beszédé­ben Szentirányi József. — A tu­datos várospolitika, az itt élő, dolgozó, alkotó munkások, ér­telmiségiek, művészek munká­jának sikerei tovább öregbí­tették a mindig fiatalodó vá­rosunkat. Életmódban, művelt­ségben is többek lettünk, mint korábban bármikor. S ezekből az eredményekből újabb erőt, bizakodást meríthetünk, hiszen teendőink száma nem kevés, nagyságrendje nem csökkenő. A „fényes szelek” nemzedé­kének társadalomalakító, or­szágalakító feladatok jutottak osztályrészül. Úgy terveztük, íhagy az utánunk jövő nemze­déknek már simább lesz az út­ja, egyenes pálya nyílik a szabad öntevékenység, a jólét kibontakoztatásához. Körülmé­nyeink azonban több tekintet­ben nem akaratunk szerint alakultak. Az a világ, melybe a mai fiatalok beleszülettek, nem mentes a súlyos gondok­tól, konfliktusoktól, s a mai nemzedéknek nem látványos, hanem felkészültséget, szorgal­mat kívánó feladataik van­nak. Amikor a jövő előre tel­jesen soha fel nem deríthető útjait járjuk, arra törekszünk, hogy ifjúságunk előtt minél nagyobb cselekvési tér nyíljon, hogy saját törekvéseiknek, vi­láglátásuknak, érzelmeiknek megfelelően velünk együtt cselekvőén alakítsák szocialis­ta valóságunkat. Szentirányi József beszédét így fejezte be: — Városunk felszabadulásá­nak 40. évfordulóján tisztelet­tel köszöntjük szabadságunk megteremtőit, köszöntjük a je­lenünket és a jövőnket építő dolgozókat, fiataljainkat, a kommunistákat és szövetsége­seinket. Köszöntjük mindazo­kat, akiket a tenniakarás ne­mes tudata és szándéka tö­mörít pártunk, népünk célja, a szocializmus teljes felépítésé­nek programja köré. Köszönt- jük azokat, akik megtanultak élni a szabadsággal! A beszéd után az ünnepi műsor folytatódott, melyben felléptek: Labancz Borbála, Sólyom Katalin, N. Szabó Sán­dor, a Nemzeti Színház művé­szei, Bánky József zongora- művész, valamint az Ifjúsági Ház vonószenekara és az egyesitett középiskolai ének­kar; a Pécsi Egyetemi Színpad tagjai, a Volán és a Mecseki Szénbányák egyesített kórusa; a MÉV fúvószenekara; a Szél­kiáltó Együttes, a Baranya Táncegyüttes; a Mecsek Tánc- együttes; az Ifjúsági Ház ze­nekara; a Kodály Gimnázium leánykara; a 39-es dandár úti Általános Iskola játszóház­csoportja. K. F. Élni, alkotni háborúk nélkül Farkas Bertalan fát ültet a Béke-parkban Fotó: Cseri László Felavatták a pécsi Béke parkot Számos érdeklődő, valamint a város felszabadulásának év­fordulóján Pécsett tartózkodó küldöttségek képviselőinek je­lenlétében Béke-parkot avattak tegnap délután az ürögi fasor mögött. A három év alatt a megyeszékhely lakóinak, üze­meinek, vállalatainak társadal­mi összefogásával létesült em­lékhelyen a Hazafias Népfront városi bizottsága és Pécs me­gyei város Tanácsa rendezett ünnepséget. Amint azt Kárpáti Ferenc, a városi tanács tagja, a Tár­sadalmi Munkákat Szervező Bi­zottság elnöke avató beszédé­ben elmondotta, Pécs legújabb és legnagyobb parkjában 600 fát, 70 örökzöldet ültettek és jelentős zöldterületet alakítot­tak ki. Ami azonban ennél is jelentősebb, hogy az ily módon sokezer társadalmi munkaórá­val létesített terület nem csu­pán pihenésül szolgál, hanem szimbólum is az összefogás, az élniakarás, az alkotási vágy, a háború elleni állásfoglalás jel­képe. A békevágyat jelképezik egyébként azok az alkotások is, amelyeket ugyancsak a parkban helyeztek el, és ame­lyek Szatyor Győző, a népmű­vészet ifjú mesterének munkái. A Béke-park bejáratán a béke­kapun át az összefogást meg­testesítő, a túlélést szimboli­záló életfához jutunk, amit a tegnapi naptól az avatáson résztvevő küldöttségek, vala­mint Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós által ültetett fák szegélyeznek. Termelőszövetkezeti orvosok tanácskozása A TOT rendezésében csü­törtökön a szövetkezetben dol­gozó üzemi orvosok képviselői a szövetkezeti üzemegészség­ügy helyzetéről tanácskoztak Budapesten. A termelőszövetkezeti üzem­egészségügyi szolgálat viszony­lag nem hosszú múltra tekint vissza: a termelőszövetkezetek III. kongresszusa 8 évvel ezelőtt határozta el, hogy ezen a té­ren is fejleszteni kell a mező- gazdasági dolgozók ellátását. Jelenleg nyolcvan termelőszö­vetkezetben dolgozik üzemi or­vos, s további 200 termelőszö­vetkezetben a körzeti orvosok másodállásban vigyázzák az ott dolgozók egészségét. A szövetkezetek számához képest ez viszonylag szerény sikernek tűnik, de — amint a tanács­kozáson résztvevők megállapí­tották — az üzemegészségügy máris jelentős eredménnyel jár. Az üzemi orvosok sokat tettek a foglalkozási ártalmak felde­rítéséért, és a munkavégzés­sel kapcsolatos megbetegedé­sek megelőzésére szociális és műszaki intézkedéseket kezde­ményeztek. Az értekezleten rá­mutattak arra: az üzemorvosi hálózat figyelmet keltő munká­ja egyre jobban ösztönzi a tsz- eket az üzemegészségügy fej­lesztésére. A munkához a tsz-ek érdekképviseleti szerve is tá­mogatást ad. gyarapodott. Az egykori er­dészházban (ahol nemrég Si­mon Béla festőművész állandó kiállítását berendezték), meg­nyitották az új helytörténeti ki­állítást. Dr. Bakó Géza főorvos magángyűjteményéből népi iparművészeti tárgyak, népi használati eszközök kerültek a Janus Pannonius Múzeum munkatársainak rendezésében a nagyközség elé: a hagyaté­kot az özvegy adományozta a városnak, s most özv. dr. Bakó Gézáné és a város vezetőinek jelenlétében Mándoki László muzeológus avatta fel a gyűj­teményt. Szarka Árpád felelevenítette 1944 utolsó hónapjának hadi eseményeit és a béke első napjait, amikor Ivan Sztyepa- nyenko, az első szovjet város- parancsnok, Gerencsér Sebes­tyén siklósi bíró, a kommunista párt és a Nemzeti Bizottság vezetésével, irányításával meg­kezdődött a város újjáépítése. Földosztás, gépállomás, álla­mi gazdaság, termelőszövetke­zet alakulása, ipari üzemek lé­tesítése, a munkalehetőség nö­vekedése, a szolgáltatás fej­lesztése, új lakótelepek, új is­kolák születése, az út-, villany-, víz- és szennyvízhálózat bővü­lése, a BCM közelsége jelzi a fejlődés egyes állomásait, amelyek révén a faluból előbb nagyközség, majd város lett. Megszépült a vár, országos és megyei kulturális, művészeti események növelték a város hírnevét, legutóbb pedig a nemzetközi kerámia-szimpozion rendezkedett be új helyén, a szépen helyreállított egykori kolostor épületében. „Nem túlzó, de nem igény­telen tervek készültek a követ­kező esztendőkre is", mondta a tanácselnök, és ismertette a hetedik ötéves terv elképzelé­seit, amelyek — lakás, kórház, iskola és üzletek építése, a kommunális beruházások bő­vülése révén — kényelmesebbé teszik majd a siklósiak életét. Mindez azonban csak a város lakóinak aktív segítségével le­hetséges, hangsúlyozta, majd plakettet és emléklapot adott ót a város fejlesztésében leg­többet vállalóknak: a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat siklósi üzemmérnökségének, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárának, a Tenkesalja Áfésznek, a BM Határőrség siklósi kiképzőbázis személyi állományának és a városi ta­nács költségvetési üzemének. Kilencen oklevelet kaptak. Az ünnepség második felé­ben a zeneiskola kamara- együttesei és a művelődési központ néptánccsoportja ad­tak műsort. G. T. • • Ünnepi nagygyűlés Komlón Megemlékezés Sásdon ünnepi eseménysorozat ke­retében emlékeztek meg teg­nap az egykori bányásztele­pülés, az azóta várossá fejlő­dött Komló felszabadulásának 40. évfordulójáról. Délelőtt a helyi párt- és társadalmi szer­vek képviselői helyeztek el ko­szorút a felszabadulási emlék­műnél, valamint a parlamen­terként Budapest határában hősi halált halt Steinmetz Miklós kapitány szobránál. Délután a városi művelődési központ színháztermében ün­nepi nagygyűlést tartottak, melyen megjelent Rajnai Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, Morber János, iKomló város Tanácsának elnöke, valamint Mere/ Emil, a bányaváros or­szággyűlési képviselője. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után Somssich Lászlóné, a városi pártbizott­ság titkára köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, közöttük azokat az idős munkásokat, munkásnőket, bányászokat, akik közel fél évszázada tagjai a pártnak, akik részt vettek a város építésében. Ezt követően Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottság első titkára mondott ünnepi be­szédet. Megemlékezett az 1944-ben Bedin felé előrenyo­muló Vörös Hadsereg katonái­nak hősiességéről, majd a helyreállítás, a romeltakarítás, az országépítés küzdelmes éveiről, a széncsatákról szólt. — Komló egy történelmileg teljesen új helyzetben egy ko­rábban csak képzeletben meglévő társadalmi talajon született és nőtt fel, ennek a városnak mindent meg kellett tanulnia, amit a régebbiek már tudtak. De volt olyan cél­ja is, ami különbözött ezektől. Szocialista várossá kellett fej­lődnie, olyan településsé, amely a munkásoknak adott életteret és otthont — hangsú­lyozta az előadó. Komló lakóinak nagy része már itt született és magáénak vallja a várost. Ismerik és sze­retik ezt a települést, aminek számos tanújelét is adták. Középületek, parkok, üzemek létrehozásával bizonyították a komlóiak, hogy készek szabad idejük feláldozásával is támo­gatni településük fejlődését. Azét a városét, amely a szo­cialista építés nagyszerű ered­ménye, amely bizonyíték arra, hogy népünk élni tud a meg­szerzett szabadsággal. — Amikor tisztelgünk a szov­jet hősök előtt, meg kell emlé­keznünk a magyar ellenállás harcosairól is. Négy évtizedes fejlődésünk elválaszthatatlan a megalapozott és eltéphetetlen magyar-szovjet barátságtól. A megemlékezés után a vá­ros felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére rendezett nagygyűlést ünnepi hangver­seny követte, ahol Komló ama­tőr művészeti csoportjai mu­tatták be műsorszámaikat. Sásdon. a művelődési köz­pontban tegnap délelőtt a nagyközség felszabadulásának tiszteletére jubileumi emlék- kiállítás nyílott, az esemény- sorozat délután a pártbizott­ság és a tanács együttes ülé­sével folytatódott, ahol Szilá­gyi Mihály, a nagyközségi kö­zös tanács elnöke emlékezett meg az évfordulóról. Az ün­nepi gyűlést követően a KMP megalakulását jelző emlék­táblánál a komlói és a sásdi párt-, társadalmi és tömeg- szervezetek képviselői helyez­ték el az emlékezés virágait. F. D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom