Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-24 / 323. szám
1984. november 24., szombat Dunántúlt napló 13 Széles választék = nagyobb forgalom... Szerződéses kisboltok a Jobb ellátásért Több termék - jobb minőség Hazai és külföldi díjak - zsinórban Felszabadulási ünnepségek Mohácson November 26-ón, hétfőn lesz negyven éve, hogy a megye városai közül elsőnek Mohácsot felszabadították a Vörös Hadsereg katonái. A történelmi évfordulóra emlékezve a városban és térségében november 24-én és 26-án ünnepségeket rendeznek. Ma délelőtt 10 órakor Iván- dárdán, a környék felszabadulása alkalmából Lippó úttörői fogadják a szigeti gyermekektől a lángot, majd az ivándár- dai emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartanak. Mohácson, a Kossuth Filmszínházban, délután 3 órakor kezdődik a díszünnepség. Szónoka Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára. Ezt követően 16 óra 15 perckor a díszünnepség résztvevői és a fáklyásmenet a Duna-parti emlékműhöz vonul, hogy elhelyezzék a hála és kegyelet virágait. A Bartók Béla Művelődési Központ fotókiállítást rendez a város felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a Kossuth Filmszínház emeletén. Megtekinthető december 12-ig. November 26-án, hétfőn délután 3 órakor fogadják a mohácsi úttörők a lángot, majd ezt követően a Hősök parkjában, a felszabadító harcok során elesett szovjet és bolgár katonák sírjánál tartanak koszorúzási ünnepséget. B. M. Különös és egyben biztató helyzetben van a Pannonvin Borgazdasági Kombinát. A különösséget az adja, hogy az idei, nem kiemelkedő bortermést még egyáltalán nem „érzik", hiszen a tavalyi ősz kiváló eredményét dolgozzák fel, annál jobban érzik viszont a — helyenként — fagyos exportpiacot, bizonyos anyag- és eszköz- árak (például palack, csomagolóanyag) emelését, a bortörvény mustsűrítmény vásárlására szorító hatását, a növekvő minőségi igényeket, és egyáltalán: a jövő évi szabályozóváltozások előszeleit, amelyek - a jelek szerint — a sok élőmunkát kívánó szőlészetben kedvezőtlenül fújnak. Mi az, ami biztató? Szinte azt mondhatnánk: az összes többi - vagyis mindaz, amit ezzel szembe tudnak szögezni. Még több gondot fordítanak a borkezelésre, a minőségre; minden erővel azon vannak, hogy a bor- és pezsgőszállítmányok idejében célhoz érjenek. Üj termékeket dobnak piacra — boraik és pezsgőik talán még soha nem nyertek annyi dijat, trófeát — lapunkban is jeleztük —, mint az idén. összegezve: tudják, hogy nagyon jól kell kereskedni, nagyon kell tisztelni a vevőt — bármelyik, bármilyen kéréssel, igénnyel jelentkezzen is ... Részletesebben: palackos borból több mint 10 százalékkal, pezsgőből pedig több mint egyharmaddal termeltek többet a tavalyinál — ez az idén sokezer hektoliter bort és több mint hétmillió palack pezsgőt jelent, csak exportra. A szocialista országok közt legjelentősebb megrendelőjük a Szovjetunió. A nyugati export új vonása: a Közös Piaci országokba a nagyon alacsony borárak miatt hónapok óta nem küldenek már hordós bort, mert nem éri meg. Annál örvendetesebb viszont, hogy imitt-amott az élénkülés jelei is mutatkoznak: az USA-ba és az NSZK-ba nemrég adtak el néhány ezer palack pezsgőt, és nem alaptalanul remélik, hogy Japánban és Kanadában is lesznek új piacaik. Ezt megerősíteni látszik a Pannonvin legújabb sikeréről tanúskodó friss hír: egyik különleges minőségű Pannónia Dry pezsgőjük az NSZK-ban „Gutes aus Ungarn" (kiváló magyar termék) megkülönböztető jelzést kapott, ami minden bizonnyal jó ajánlólevél lesz az ottani vásárlók számára. S mit kínál a kombinát a hazai piacnak a közelgő ünnepek előtt? Mindenből ugyanazt, amit külföldnek, és ugyanolyan arányban, növekvő meny- nyiségben. Ez — többek közt — 200 ezer palack pezsgő értékesítését jelenti terven felül. Tizenhat fajta pezsgőjük közül immár kilenc viseli a KÁF-emb- lémát, a kilencből öt tartósan, évről évre megszerzi a védjegyet. Legújabban piacra került boruk a Villányi Rose; hamarosan követi az ugyancsak Villányi Pinot Noire. Az előbbi, tekintetfogó sárga címkével, zsugorfóliás zárással, már kapható; rövid jellemzése: „csillogó, rubinszinű, ,vékonyabb' vörösbor; nem savas, nem kemény; elegáns, friss, üde ... Fahordós érlelés után palackozzák; gasztronómiai ritkaságnak számító különlegesség főleg előételekhez, sültekhez.. Varga J. Bandicz Tibor három hónapja vette bérbe a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalattól a pécsi, 112-es számú élelmiszerboltot. Az üzlet raktárral együtt 90 négyzetméteres, de minden szükséges alapcikket megtalálnak itt a vásárlók, hetente rendszeresen árulnak vágott baromfit, de házi húskészítményeket, füstöltárut is kínálnak. — Nekünk érdekünk, hogy széles legyen a választék, mert csak így van forgalmunk — mondja Bandicz Tibor. — Nehéz az árubeszerzés? — Nagyon sok a hiánycikk, ezért gyakran kell más megyékbe mennem, hogy kiegyensúlyozott legyen az árukínálatom. Most például csokoládés darabáru után utazom, mert az itteni FüSZÉRT-nek nincs. Azonban ezt a gondot sok utánajárással még áthidaljuk, de azt már nem, hogy a FüSZÉRT-nél vásárolt cikkek árát öt napon belül ki kell fizetnem. Bandiczéknak a bérleti szerződés értelmében heti 42 órát kellene nyitva tartaniok, de ők hetente 61,5 órában várják a vásárlókat, szombaton például reggel héttől este hétig. — Nem is gondoltuk volna, hogy a szombati nyitvatartá- sunk ilyen népszerű lesz, rengetegen jönnek, s ami érdekes, nem csupán tejért, kenyérért. — Megéri ennyit dolgozni? — Milliomos nem leszek, de tisztességesen, az átlagosnál több munkával keresek annyit, hogy jól megéljek a családommal. S öröm, amikor azt mondja a nyugdíjas vevőnk: „de jó, hogy maguknál lehet kapni, pedig mennyit szaladgáltam érte” ... * Hüber Jánosné azt a boltot vette bérbe Mázaszászváron, melyben korábban is dolgozott. Az üzlet két év alatt — amióta szerződéses rendszerben üzemel — lényeges változásokon ment át, hisz szinte mindent árulnak, amit egy vegyesboltban csak lehet, s ami elfér, élelmiszert, vegyiárut, edényt, porcelánt, ruhaneműt. — Kénytelen voltam bővíteni a választékot, mert különben nem tudnám kifizetni az 1,6 millió forintos bérleti díjat. Rengeteget dolgozunk. Az alapélelmiszerek ellátását kiegyensúlyozottnak tartja Hüberné, a tejet Szekszárdról kapják, a kenyeret Komlóról, a felvágottakat, húskészítményeket Szekszárdról és Pécsről, s a minőséggel is elégedett, csakúgy, mint a vásárlók. — Az azonban bosszantó, hogy mindig vannak hiánycikkek, most például a bors, a borotva, s ezekért az országot kell járni. S ugyancsak fájó pont, hogy a nagykervállala- toknak szinte azonnal kell fizetni ... R. N. A Felsővámház utcai szerződéses bolt Fotó: Lauter László Pannonvin Borgazdasági Kombinát A Pannonvin pécsi, Batthyányi utcai palackozójában a szovjet exportra kerülő pezsgősüvegeket töltik Erb János felvétele Kétnapos országos konferencia Pécsett Tudományterjesztés és az ifjúság Milyen szerepe, felelőssége, lehetőségei vannak a fiatal értelmiségnek a tudomány terjesztésében? Erre a kérdésre próbál választ keresni az a kétnapos tudományos konferencia, melvet az Országos ügyvezető Elnökség megbízásából a TIT, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Baranya megyei Elnöksége szervezett. A tudományos vitafórum tegnap reggel kezdődött Pécsett, s ma fejeződik be. A tanácskozást dr. Grastyán Endre akadémikus, a TIT Baranya megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy az 1982-es adatok szerint Magyarországon huszonötezer tagot tartott nyilván a TIT, s ebből a huszonötezerből 5 százalék, vagyis 1200 tag tartozik az egyetemista korosztályba. Elmondta azt is, hogy sajnálatos módon évről évre szaporodik a kultúrához nem értők száma, s a TIT-nek többek között éppen az lenne a legfontosabb feladata, hogy ezen a már-már katasztrofálisnak mondható helyzeten változtasson. Gondolatébresztő kérdésként vetette föl, hogy meg kell vizsgálni közelebbről, miért zárkóznak el ma olyan sokan a műveltség terjesztéséből? „Az ifjúság és az értékek" címmel dr. Csepeli György szociálpszichológus, az ÉLTÉ Bölcsészettudományi Karának oktatója tartotta vitaindító előadását. Címszavakban néhányat az általa felvetett kérdésekből: a kultúra és a civilizáció ellentmondása az ifjúsággal kapcsolatos problémákat hamisan generációs problémáknak való föltüntetés, a „hogyan" tudásának a hiánya a kölcsönösséget alaptételül elfogadó kommunikáció vagy az értékskála kitágítás. Az előadás után kialakuló vitához igen sokan hozzászóltak. A hozzászólásokban előtérbe került az értelmiségi lét problémája, s az értelmiségnek, elsősorban a fiatal értelmiségnek a tudományok, a kultúra terjesztésében elfoglalt — vagy el nem foglalt — helye, s mindebben a TIT szerepe. Ádám György akadémikus, a TIT elnöke hozzászólásának lényege, hogy a TIT-nek tevékenysége során sokkal jobban kellene az életkori sajátosságok alapján differénciálnia. Nagyobb figyelmet kellene fordítania valamennyi szervezetnek a 14-24 éves korosztályra, hiszen ennek a korosztálynak az igényszintje jóval magasabb, mint amennyit pillanat- kell ellátnia, amelyre a tízen- nyiilag ki tudunk elégíteni. S évesek körében az iskola ma a Tudományos Ismeretterjesztő még nem képes. Társulatnak azt a feladatot D. Cs. FILMJEGYZET Nők a vásznon Természetesen a vetítővászonról van szó, bár meg kell hagyni, eleget tartózkodnak a lepedővásznon is, miközben a vetítővásznon láthatók, s természetesen egy darab vászon, annyi sem takarja el őket a vásznon, de nem folytatom, mert népi környezetben játszódó történelmi filmeket viszonylag keveset vetítenek, így inkább mindenféle műanyagholmi hiányzik gyakran a filmbéli hölgyekről, ami viszont természetes, elvégre leskelődni megyünk a moziba. No, fogalmazzunk enyhébben: nézni — márpedig egy formás nő meztelenül kétségkívül szemrevaló. Mindent figyelembe véve mindazonáltal meg kell állapítani, a filmesek meglehetősen mostohán bánnak a nőkkel — jut ez eszembe arról, hogy e héten bemutatták a Finom kis bordély, valamint a Széplány ajándékba című filmeket, szóval a témánál vagyunk. A nőnek, hogy főszereplő legyen a moziban, kurvává kell lennie, hacsak nem Mészáros Márta valamelyik filmjéről van szó, de még neki sem nagyon sikerült elfogadtatnia a nőket cselekvő, aktív, életeszményektől vezérelt emberi lényeknek. Legalábbis alig, egészen a Napló gyermekeimnek című filmjéig. Szóval, ha a kivételektől eltekintünk, akkor a filmekben a nő lehet hivatásos vagy amatőr, hűséges vagy csapodár, aggódó, megértő, hazaváró, vetélkedés tárgya és célja, valamint jutalom, ha már fele királyságot manapság oly ritkán osztogatnak. A westernt szokták példának hozni, hogy mily mostohán bánik a nővel: a ló, a colt, a széles karimájú kalap, az indiánok, a marhatolvajok stb. után következik csak a nő az értéklistán, de ha meggondoljuk, más filmműfajokban sem jobb a helyzet, s ha netán mégis, akkor nyomban egymásra néznek a nők, hogy finoman fejezzük ki magunkat. S közben isznak. Mindezekért el lehet verni a port a film képzeletbeli gatyavásznán, lehet szidni a férficentrikus férfirendezőket — s ezzel nyugodtan hajthatjuk álomra a fejünket a feleségünk vagy a Patyolat nődolgozói által kimosott, kivasalt és megvetett valódi vászonlepedőn. Félálomban, amikor már nem teljesen ura az ember a gondolatainak, talán eszünkbe jut, hogy azért ennél több is lehet a jelenség mögött — s most nem a művészeti tükrözés trükkjével hozakodom elő, mármint azzal, hogy a művészet tükrözi a valósáqot — mert bizony, a valóság legfeliebb szürkébb, de nem jobb a filmvásznon láthatónál. Nem. Inkább elismerem, "hogy nehezen tudnék én is elképzel- .ni egy olvan filmet, melynek jó ötvenes főhős asszonyáért epe- deznek a húsz—harmincéves férfiak, mert megverekszik a gonoszokkal, kiszabadítja a szende fiúcskát a fogságból, közben rezzenéstelenül löki fel a viszkit, s úqy szívja a szivarját, hoqv a füst nem csípi a szemét — ily dolgokra csak a férfiak képesek. Ha máshol nem, hát a vásznon. B. L. Lengyel vegyiszál a magyar könnyűiparnak A HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vállalat é^.íjc»v!örtgyei Textil- i m pex ké pvi a pesté n aláírták vegyiszálszállításp,fcfq Vonatkozó szerződést. UgyancSjátf;briteken írták alá a két váflaíat , képviselői azt a szerződést, melynek qkipján a lengyel fél 1985-bqn nagy mennyiségű torlen poliészter ’fónálát . Szállít. Ezt a fonalfajtát a magyar—lengyel poii- merkémiai együttműködési egyezmény keretében importálja a HUNGARO- TEX Lengyelországból, elsősorban a kötszövő ipar számára.
