Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-03 / 303. szám
A gyár egyik remekműve, a „Fajansz” étkezőgarnitúra Milliók - semmiből... A megújulás forrásai Zsolnay gyár: nyereségesebb, olcsóbb eljárások - értékelemzéssel Läufer László felvétele Termelés — export — szállítások Kevesebb lesz a hibridkukorica- vetőmag Rekord búzából, borsóból Nem veszít piacot a BMK Csomagolás a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemében Fotó: Proksza László Gazdaságosabb szénkitermelés Komlón Januártól: három helyett egy Összevonják Zobák, Béta és Kossuth bányaüzemeket Munkahelyi, műszaki, személyi változások Talán valami jobb elnevezést kellene találni gazdaságaink, vállalataink egy, eddig nem eléggé szorgalmazott közgazdasági módszerének, az értékelemzésnek ... Vállalataink „hallották hírét”, de többnyire egyszerűen az olcsóságot, a takarékosságot célzó eljárásnak tartják, pedig alapvetően másról van szó . .. Hogy miről, azt a pécsi Zsolnay Porcelángyárban igyekeztünk megtudni, ők ugyanis Baranyában az elsők között kezdték sikerrel alkalmazni az eljárást. — Az értékelemzés nem egyszerűen módszer, hanem szemlélet, amit sokféle módszerrel lehet alkalmazni a gyakorlatban — szögezi le Mariák András osztályvezető. — Három lényeges vonását szeretném kiemelni. Az első: a terméket, termelési eljárást az érték- elemzésben a gyártónak —, hogy úgy mondjam — nem a saját szemével kell néznie, hanem a vásárló, a felhasználó szemével, tehát egy bizonyos távlatból, mintegy „kívülről". A másik követelmény: funkciókban kell gondolkozni. Ez annyit jelent: fel kell tenni a kérdést, mire való az, ami készül, s minden funkciót teljesítsen, ami szükséges, de ne kívánjon semmiféle fölösleges befektetést. A harmadik szempont: a szükséges funkció teljesítését a lehető legkisebb költséggel kell elérni, de csak oly módon, hogy ez a használati értéket ne rontsa. Egy triviális példa: otthon, a televíziónkon általában tizenkét csatorna van, ám, mivel csak hármat-négyet használunk, a többi gyakorlatilag, értékelemzési szempontból, fölösleges... Az értékelemzés gyakorlata náluk még akkor kezdődött, amikor a pécsi gyár még a Finomkerámiaipari Művek része volt. Ekkor alakították ki a pécsiek a Mediset nevű edénycsaládot, ami a kórházi étkezést, étkeztetést volt hivatva szolgálni, és mint ilyennek, eleget kellett tenie számos újszerű gyakorlati követelménynek. A folytatás részben a gyárnak azzal a törekvésével kapcsolódik össze, hogy a hagyományos edénygyártást megújítsák, közelítsék — megjelenésben, formában és természetesen árban is — a valós fogyasztói igényekhez. A másik fontos terület: szigetelő gyáregységük energiafelhasználásának értékelemzése. Az elsővel, ami önmagában is sokféle, sokfelé ágazó, több munkacsoport munkáját igénylő feladatot jelent, szakembereik lényegében arra kerestek választ, hogy a változtatásra, módosításra már amúgy is megérett edénygyártásban milyen új termékekre és eljárásokra van szükség. Még konkrétabban: hogyan lehet olyan háztartási edényeket gyártani, amelyek a korábbiaknál olcsóbbak, és így új fogyasztói igényeket elégítenek ki, ám egyúttal — díszítésben, színekben, formában — nem maradnak el a korábbi, míves termékektől. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgálták, „kérdezték”, milyen tartalékai vannak a termelési folyamatnak. Azaz: hogyan lehet egyes elemeinek kisebb-nagyobb megváltoztatásával feltárni a gyártás úgynevezett „gyenge pontjait", s úgy növelni a termék értékét, hogy a költségeknél jobban nőjön a használati érték? A választ röviden összegezhetjük: nagyrészt az értékelemzési munka következetes alkalmazásával alakult ki a Zsolnayban a „Pompadour"- edénycsalád, amelynek első része már tavaly KÁF-emblé- mát, az idei őszi BNV-n pedig vásárdíjat kapott. Az érték- elemzés „bevetésével" több új, hasznosítható eljárást fedeztek fel, vezettek be — többek közt például az egyszerűbb, termelékenyebb festést, a terméket láttató, megmutató zsugorfóliás csomagolást —, amelyek jelentősen csökkentették például az anyagköltséget, ám egyben — nem egy esetben — sokszorosára növelték a termelékenységet. Csupán a zsugorfólia bevezetésével egymillióval csökkent például a csomagolás anyag- költsége. Ennél is többet értek el az energiafelhasználás korszerűsítésével. Ez utóbbihoz tekintélyes befektetésre is szükség volt, ám ez — egyértelműen kimutathatóan — két- három év alatt megtérül. Számos okos, hasznosítható tapasztalatot szereztek a Zsolnayban persze arról is, menynyi mindent kell még az érték- elemzés bevezetésénél figyelembe venni. Anélkül, hogy részletezhetnénk, csupán utalunk arra, hogy az értékelemzés mindenütt alapos, komoly elhatározást és mindenekelőtt vezetői támogatást igényel, elsősorban azért, mert mindenhez, ami „hagyományos", érdekek, személyes érdekek kötődnek. Egy adott vállalati struktúrában, szervezetben tehát nem könnyű, de nem is lehetetlen megtalálni azokat a pontokat, ahol az értékelemzés célja találkozik a szervezet, s benne a személyek érdekeivel. A Zsolnay-gyáriak „kulcsmondata” ezzel kapcsolatban így hangzik: „Tapintatosan, a személyi vonatkozásoktól eltekintve kell rávezetni az érdekeltieket arra, hogy egy- egy folyamat, eljárás újragondolásával többet nyernek, mint amit — esetleg — elveszíthetnek a már ismert tartalékokból.. .” Varga J. A hibridkukorica betakarítását kedvezőtlen körülmények között végzi a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. Késéssel kezdődött a munka, magas a szem és a csutka nedvesség- tartalma, meg-meghibásodnak a kombájnok, a kézi töréshez kevés a munkaerő. A megter- mékenyülés idején aszály, jégverés érte a 4700 hektáros területet, és a várt 1300 tonnával szemben csak 1000—1100 tonna hibridkukorica-vetőmaggal számolnak. Ha november 15-ig, a betakarítás tervezett befejezésig nem fagy, akkor jó lesz a mag minősége. — A legfontosabb, hogy a komolyabb fagyok előtt végezzünk — mondja Túri János, a kombinát vetőmagüzemének igazgatója. — Amennyiben tartjuk a megszokott 50—60 napos betakarítási időt, elérjük a közepesnek mondható terméseredményt, és a költségünk nem növekedik tovább. Magyarországon, az egyik legtekintélyesebb hibridkukori- ca-exDortőr Boly. Országos viszonylatban régóta a legjobb minőségű vetőmagot állítja elő. Az időjárási tényezőket tekintve hazánkban a hibridkukorica-termesztés egyik legmegfelelőbb területe Baranya megye. Megért kritikusabb helyzetet is a gazdaság, így például 1973-ban, 1974-ben, 1976-ban, 1980-ban, de akkor mindig sikerült tartalékkal pótolni a kieső mennyiséget. Most nincs komolyabb raktári készlet, mivel tavaly a megszokott 4700— 4800 hektárral szemben csak 4000 hektáron termesztettek hibridkukoricát. A kombinát a mostani közepes termésátlagával is várhatóan a legjobbak közé kerül. Már érkeznek a megrendelések, ugyanis az ország egyes részein kisebb hozamokat várnak. A gazdaság ilyen helyzetben is igyekszik biztosítani a bértermeltető nyugat-európai partnereknek, a KGST-o>rszágoknak és a bel- böldi vevőknek a kért mennyiséget. A szeszélyes időjárás csak a kukoricavetőmag előállítását zavarta meg. A vetőmag üzem túlteljesíti idei tervét, csaknem 50 000 tonna magot gyárt eladásra. Borsóból mintegy 8500, búzából csaknem 18 000 tonnát értékesítenek, ami rekordnak számít az üzem történetében. Egyébként a hektáronkénti hozam búzából 7,54, borsóból 3,86 tonna, ami szintén rekord. Borsót hat ország vásárol tőlük, feltűnő a japán megrendelés növekedése. A búza elsősorban Baranya, Tolna, Somogy megyébe kerül; mór csak pár száz tonna vár elszállításra. Szóját öt országba exportálnak, új megrendelő Francia- ország és Olaszország. A babnál külföldön nyomottak az árak, az itthoni kereslet kedvezőnek ígérkezik. Az exportszállítások megfelelő ütemben haladnak. A bólyi vetőmagüzem az előállított vetőmag kétharmadát szocialista és tőkés országokban értékesíti. Január elsejétől a Mecseki Szénbányák a komlói részmedencéjében működő Zobák, Kossuth és Béta bányaüzemek egyesítésével létrehozza a Komló Bányaüzemet. Az új, összevont, egységes irányítású bányaüzem megalakulása mintegy 4000 fizikai dolgozót és 550 alkalmazottat érint. A leendő üzem vezetőit október 15-én bízták meg az előkészületi munkák irányításával. A megbízott üzemvezető Kovács János, volt vállalati főmérnök. Vele beszélgettünk a szervezés jelenlegi állásáról. — Miért volt szükség a bányaüzemek összevonására? — A három bányaüzem egységes irányításának gondolata már a 70-es évek végén felvetődött. Elsősorban gazdaságos- sági és műszaki okai vannak. Az egyik talán legfontosabb, hogy a három bányaüzem föld alatti munkahelyei már összeérnek, pontosabban Béta 1985- ben kapcsolódik Kossuth és Zobák bányákhoz. Végül is ugyanazt a széntelepet művelik mindhárman. Ez a sajátosság teszi szükségessé a feltárási, a szellőztetési, a szállítási és energiaellátási rendszer egységes irányítását,1 a geológiai adottságokhoz igazodó optimális kihasználtságot. További cél az is, hogy a már kialakult üzemközi kapcsolatokat bővítsük, a bányaművelést szorosabban koordinálhassuk és az eszközöket, szerszámokat, gépeket ésszerűbben hasznosíthassuk. Például: az eddigi három helyett egy, központi irányítású javítóbázis lesz, ahová nyilván kevesebb szerszám, javítógép kell, tehát módunk lesz kevesebbet, de jobbat vásárolni. A változás persze nem jelenti azt, hogy a volt üzemek teljesen elveszítik önállóságukat, hiszen termelésüket továbbra is a maguk, már megszokott szervezeti rendjében folytatják. — Az összevonást követik-e személyi változások? — Az egységes irányítással elérjük, hogy a mostani három bányaüzemben párhuzamosan meglévő funkciókat, azonos vezetési, szervezési tevékenységeket egyre csökkentsük. Azaz főmérnök, köhyvelő, bérelTöbben kérdezték szerkesztőségünktől, hogy megvalósul-e az a garázssor Pécsett, Lvov-Kertvárosban, a Siklósi úton, melyről korábban írtunk. Nos, mint Lovas Attilától, a városi tanács csoportvezetőjétől megtudtuk, a közvéleménykutatás eredményesnek bizonyult, így az út és a lakóterület között megépülnek a garázsok. A kiviteli tervek elkészítésével a Pollack Mihály Műszaki Főiskola magasépítési intézetét bízták meg, melyen a Ku- bicsek Gyula, az intézet igazgatóhelyettese által vezetett csoport már dolgozik. Mintegy száz garázs létesítésére lesz lehetőség ezen a területen. A tervezők olyan megoldást választanak, hogy az út felőli zajszintet is csökkentsék a dombszerűen létesülő személygépkocsi-tárolók, melyek tetején a növényzet is ezt a számolás, munkaügyi osztály és a többi — mindez egy lesz. — A felszabadult szellemi energiát milyen munkaterületeken kívánják hasznosítani? — Létszámhiánnyal küzdünk, ezzel a lépéssel viszont csökkenteni tudjuk szűkös kapacitásunkat a műszaki fejlesztés, az üzemszervezés és a köz- gazdasági tevékenység terén. Hasonló a helyzet a fizikai dolgozóknál is, itt ugyancsak sok az azonos feladat, elsősorban a kiszolgálás területén. Az új „felállásban" szintén csak egyre lesz szükség — csilleszámolás, -rakodás regisztrálása —, így a vájvégi termelésbe többeket vonhatunk be. — Vajon hogyan fogadják a változást az érintettek? — Természetesen erre is felkészültünk. Ehhez a munkához kell a legnagyobb türelem, megértés, hiszen emberekről van szó. Van, aki megérti, van, akivel hosszasan kell elbeszélgetnünk. Hangsúlyozom: a személyi változások nem érintik az anyagiakat, ez nem célunk. De presztízs miatti elégedetlenség nyilván előfordul majd . .. — Mi van még hátra az előkészületekből? — A jövő hónap közepére mindennel elkészülünk. A hátralévő időben ki kell dolgoznunk még a központi vezetés helyetteseinek személyi feltételeit, számba jövő lehetőségeit, nemkülönben a középszintű vezetők kinevezését, munkaköri kötelességeik meghatározását. Egyébként a leendő új központ munkaidőkezdése nem tér el az eddigi megszokott rendtől. A majdani Zcbák-, Béta- és Kossuth-aknákkal egyidőben mi is reggel 6 órától kezdünk. — Az új rendszer mennyiben befolyásolja a további termelést? — A termelés csökkenését mindenképpen meg kell állítanunk. Ezt követően két évig szinten kívánjuk tartani, majd lehetőségeinkhez mérten fokozzuk az itt lévő szénvagyon felszínre hozását - mondotta Kovács János megbízott üzemvezető. célt szolgálja majd. Várhatóan 1985 tavaszán elkészülnek a kiviteli tervek, s ekkor egy kísérleti garázst is felépítenek. A terv ezután tanácsi testület elé kerül, s várhatóan módosítja a végrehcjtó bizottság az ottani rendezési tervet. Ezt követően hirdetik meg majd a garázsépítést, s ekkor lesz lehetőség a jelentkezések benyújtására. A garázsok létesítése és majdani üzemeltetésére szövetkezet fog alakulni. A tanács kérése: az építeni szándékozók addig ne érdeklődjenek, mert ennél bővebb felvilágosítást nem tudnak adni. Természetesen a fejleményekről tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. R. N. HÉTVÉGE 5. Právicz L. Már készülnek a kertvárosi garázssor tervei Csuti J.
