Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-21 / 320. szám

Dunántúlt tlaplo 1984. november 21., szerda Losonczi Pál Hanoiban Losonczi Pál vendéglátójával, Truong Chinh vietnami elnökkel a tárgyalások megkezdése előtt Hanoiban. (Telefoto—MTI—KS—DN) NAGYVILÁGBAN Wilfried Martens keddi programja Bukarestben folytatta munkáját o Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa. (Telefoto—AP—MTI—KS—DN) Folytatta munkáját a Román KP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) a műszaki-tudományos együtt­működés 1986—1990. évi fő irá­nyainak kidolgozására is. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Cu Huy Can-nal, a vietnami kormány kulturális és tájékoztatási hiva­talának vezetőjével folytatott szívélyes megbeszélést. Jelen volt a vietnami rádió és televí­ziós bizottság, valamint a VNA Baracs Dénes és Füzes Osz­kár, az MTI tudósítói jelentik: Losonczi Pál látogatásától azt várjuk, hogy erősíteni és fejleszteni fogja a testvéri együttműködést a béke és a szocializmus közös ügye érde­kében — mondotta Nguyen Co Thach, a VKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a VSZK külügyminisztere, aki kedden Hanoiban fogadta az Elnöki Tanács elnöke sajtókíséretének tagjáit. Az indokínai térség problé­máiról szólva a vietnami diplo­mácia vezetője leszögezte: Az indokínai államok kato­nai, politikai és gazdasági helyzete az utóbbi három— négy évben javult, s ez lehe­tővé teszi majd a vietnami ön­kéntesek kivonásának folytatá­sát Kambodzsából. Ez pedig javára válik Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz diplomáciai helyzetének. Emlékeztetett arra, hogy orszá­ga jó kapcsolatokra törekszik az ASEAN tagállamaival. Bár ezt a célt még nem érte el, mégis, ma e téren sokkal jobb vietnami hírügynökség képvise­lője is. Kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a sajtó, a hírköz­lés munkájáról, áttekintették a két ország e téren folytatott együttműködésének helyzetét, s véleményt cseréltek a kétoldalú tájékoztatás, a sajtómunka javí­tásának lehetőségeiről. A nap folyamán Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes talál­kozott Hoang Anh Tuan viet­nami külügyminiszter-helyettes­sel. a helyzet, mint az előző évti­zedben és Thach a jövőben a viszony további javulására szá­mít. Vietnam — tette hozzá — már leszögezte: öt—tíz éven belül kivonja önkéntes haderői­nek zömét Kambodzsából, mi­vel a kambodzsai néphadsereg fokozatosan egyre jobban ké­pessé válik az ország megvé­désére. Mint ismeretes, az ASEAN, akárcsak Kína, a viet­nami csapatok kivonásának alakulásától teszi függővé a párbeszédet. Ami a vietnami—kínai vi­szonyt illeti, a miniszter ismét hangoztatta, hogy kormánya kész a kapcsolatok normalizá­lására, sokszor javasolt tűzszü­netet, tárgyalásokat, de nem fogad el előfeltételeket. Ami a Washingtonnal való párbeszédet illeti, Nguyen Co Thach megjegyezte: Vietnam hajlandó humanitárius kérdé­sekben megbeszélést folytatni az amerikai kormány képvise­lőivel, s kész lenne a kapcso­latok normalizálására. Ehhez azonban a másik fél jóakaratá­ra is szükség lenne. (Folytatás az 1. oldalról) tolmácsolta Kádár Jánosnak a belga király meghívását. A tárgyalások témaköréről kifejtette: sok szó esett a két­oldalú kapcsolatokról; meg­vonták e kontaktusok mérlegét és megvizsgálták jövőbeni fej­lesztésük lehetőségeit. — Poli­tikai kapcsolatainkról megálla­pítottuk, hogy azok jók, prob­lémamentesek; tehát megvan a megfelelő keret a kedvező továbbfejlődéshez — mondotta. Gazdasági kapcsolatainkat kielégítőnek ítélte Wilfried Martens, azonban hozzátette: azok továbbfejlődhetnek és ki­egyensúlyozottabbá válhatnak. Szólt arról, hogy a kölcsönös érdeklődésre számottartó kér­déseket részletesen megvizs­gálták a két ország gazdasági és műszaki-tudományos ve­gyesbizottságának nemrégiben Brüsszelben megtartott ütésén. A belga külügyminiszter tavaly novemberi budapesti tárgyalá­sain ugyancsak lehetőség nyí­lott a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését, kiegyensú­lyozottabbá tételét célzó konk­rét feladatok egyeztetésére. Kitért arra is, hogy kulturális kapcsolataink további fejlesz­tését körvonalazza az idén szeptemberben Budapesten aláírt, az 1985—87-es évekre szóló magyar—belga csere- egyezmény. Tárgyalásainkon a legtöbb szó a kelet—nyugati kapcsola­tokról esett, különösképpen ar­ról, hogy újra kezdődnek a tár­gyalások a lefegyverzésről és a fegyverzetek csökkentéséről — hangsúlyozta Wilfried Martens, utalva arra, hogy a legutóbbi időben pozitív jelek mutatkoz­nak a két nagyhatalom közötti párbeszéd folytatódásának. Befejezésül arról szólt, hogy megítélése szerint látogatása új szakaszt nyitott a kétoldalú kapcsolatokban. A belga miniszterelnök ez­után válaszolt az újságírók kér­déseire, Az enyhülési folyamat esélyeiről szólva hangsúlyozta, hogy annak napjainkban „bá­torító és pozitív jeleit” tapasz­talja. Ezzel kapcsolatban ismé­telten kiemelte: Magyarország, és Belgium, amely egyaránt megbízható tagja saját szövet­ségi rendszerének, érdekelt ab­ban, hogy oldódjék a jelenlegi fagyos nemzetközi légkör. A két ország folyamatos diplomáciai érintkezésein túl. rendszeressé váltak a vezetők közötti magas szintű találkozók — állapította meg, a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva. Tindemans kül­ügyminiszter tgvalyi magyaror­szági útját követte a miniszter­V ékony csontú, kis ember volt, de szeméből sugár­zott az értelem, a tudás, a forradalmi tűz. — így írta le egyik forradalmár társa a 100 évvel ezelőtt, 1884. november 21-én Odesszában született Ra- binovits Józsefet. A magyar és a nemzetközi kommunista moz­galom kiváló katonája volt. Nyolc nyelven beszélt, csatázott tollával is az egykor aranymű­ves-ékszerész szakmát tanult, munkásbiztosítási tisztviselőből forradalmárrá nevelődött Rabi- novits József. Az Odesszából Budapestre költözött munkáscsaládban — apja tapétázó volt — már gye­rekfejjel megismerkedett a szo­cialista tanokkal. Már 17 éves korában tag/a lett a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt­nak. A mozgalom nevelte, ér­lelte szocialista meggyőződésű­vé. Tanult, kéDezte magát. 23 éves volt, amikor az aranymű­vesek szakszervezetének titká­rává választották. Az első viláaháború kezdetén azonnal behívták katonának. Az orosz frontra vitték. Már 1914 októberében fogságba esett, de a harc ezzel nem ért véget szá­mára, inkább akkor kezdődött igazán. Politikai felvilágosító elnöki látogatás, amely — fej­tette ki a belga kormányfő — nemcsak a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséhez, hanem a Ke­let és Nyugat közötti viszony javításához is hozzájárulhat. Martens a magyar—belga gazdasági kapcsolatok erősíté­séről szólva elmondta, hogy a szakemberek nemrég 200 téma­kört tartalmazó listát állítottak össze, a javaslatokat a közel­jövőben kormányszervek kölcsö­nösen elemzik majd, hogy mi­hamarabb konkretizálni lehes­sen azokat. Két területet jelölt meg, ahol jelentős előrelépési lehetőségek kínálkoznak: közös vállalatok létesítését és a har­madik piaci együttműködést. Az MTI 'kérdésére válaszolva felidézte a Tungsram—Schréder magyar—belga közös vállalói­nál szerzett tapasztalatait. A további együttműködés követ­hető példájaként említette ezt a kooperációt. A délutánt városnézéssel töl­tötte a belga kormányfő és fe­lesége. A várbeli programon részt vett Gérnyi Kálmán, a Fő­városi Tanács elnökhelyettese, valamint Lőrinc Tamás. A ma­gas rangú vendéget a Mátyás­templom bejáratánál Fábián János kanonok fogadta, s tá­jékoztatta a templom történeté­ről, restaurálási munkáiról. Ezt követően a vendégek megtekin­tették a Hilton Szállót. Ezután a vendégek a Feri­hegyi repülőtérre hajtattak, ahol ünnepélyesen búcsúztat­ták Wilfried Martenst, felesé­gét, valamint a kíséret tagjait. A búcsúztatáson megjelent Lá­zár György és felesége, Várko- nyi Péter külügyminiszter, to­vábbá politikai és gazdasági életünk több más vezető szemé­lyisége, valamint Lőrinc Tamás és Willy Tilemans, a Belga Ki­rályság budapesti nagykövete. A magyar és belga zászlókkal díszített légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. Pa­rancsnoka jelentést tett a belga kormányfőnek, majd felcsendül­tek a két ország himnuszának hangjai. A magyar és a belga vezetők, a háziqazdák és a ven­dégek elköszöntek egymástól; úttörők virágcsokrot nyújtottak át a belga kormányfőnek és fe­leségének. A külön repülőgép a késő délutáni órákban elin­dult Budapestről. munkát végzett a távol-keleti hadifogolytáborokban. Csita— Peszcsanka, Omszk, Tobolszk, Tomszk tevékenységének szín­helyei. A Nagy Október győzelme után csatlakozott a Kun Béla vezette bolsevikok csoportjához. 1917 decemberében belépett a bolsevikok pártjába. A követ­kező év elején Omszkban a Külföldi Proletárok (hadifog­lyok) Nemzetközi Szociáldemok­rata (kommunista) Munkáspárt­jának titkára lett, majd a ma­gyar részlegé is. Moszkvában 1918 áprilisában az internacio­nalista hadifoglyok össz-orosz- országi kongresszusán küldött­ként vett részt. Felszólalt a ta­nácskozáson. Frázisoktól men­tes, közérthető előadása nagy visszhangra talált. Nemcsak szónoki tehetsége, sikerei voltak, hanem az Omszk­ban kiadott Forradalom című lap hasábiain írt cikkei is is­mertté tették nevét. Rövid moszkvai tartózkodása után — ahol elnöke volt az in­ternacionalista hadifoglyok szo­Kedden a Központi Bizottság jelentése feletti vitával, a reví­ziós és a mandátumvizsgáló bizottság jelentésének előter­jesztésével és elfogadásával folytatódott az RKP XIII. kong­resszusa. Constantin Dascalescu, az RKP KB PVB tagja, miniszter- elnök felszólalásában összefog­lalta az ötéves terv eredmé­nyeit, hangoztatva, hogy a ter­melő egységek jobb eredmé­nyeket is elérhettek volna. Rá­mutatott arra, hogy a tervfel­adatok teljesítésének alapvető feltétele a termelékenység nö­velése, a gazdasági tevékeny­ség intenzifikálása. Hangsú­lyozta, hogy erőteljesen fej­leszteni kell az ország külkeres­kedelmét, s nagy feladatok há­rulnak a mezőgazdasáqra is. Felszólalt Elena Ceausescu, az RKP KB PVB tagja, első miniszterelnök-helyettes, aki a ♦ PEKING: A Koreai NDK és Dél-Korea vöröskereszt szer­vezeteinek képviselői tizenegy évi szünet után felújítják rend­szeres plenáris üléseiket. Pe- kingbe érkezett jelentés szerint erről kedd délelőtt a koreai fegyverszüneti vonalon, Pan- mindzsonban állapodtak meg a két Vöröskereszt megbízot­tai. Munkacsoport-szinten a vöröskereszt szervezetek rend­szeres tanácskozásai 1977-ben szakadtak meg. A felújított plenáris tanácskozásra a dél­koreai Szöulban kerül sor, s azon a családeqyesítésről tár- gvalnak maid. A KNDK szeret­né, ha a kettészakított csalá­dok, hozzátartozók levelezhet­nének és találkozhatnának egy­mással. cialista szervezete vezetőségé­nek — hazatért Magyarország­ra. Ott volt 1918. november 24- én délután Kelen József Város­major u. 42. szám alatti laká­sában, ahol megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját. Rabinovits József az el­ső Központi Bizottság tagja és egyik titkára lett. A kommunista vezetők több­ségével együtt 1919. február 21- én őt is letartóztatták. A két párt egységkormányát aláírók között találjuk az ő nevét is, A Tanócsköztársasáq idején a kommunista elvek bátor szószó­lója, harcosa, az egyesült mun­káspárt egyik titkára, később belügyi népbiztos-helyettes és a Tanácsok Orszáqos Gyűlése ál­tal megválasztott 150 tagú Szö­vetséges Központi Intéző Bizott­ságnak (a kormányzótanács véqrehaitó szervének) a tagja. A proletárhatalom meadönté- se után őt is letartóztatták. For­radalmi tevékenységéért a Gel- lért Szálló pincéjében megkí­nozták. Rabinovits Józsefet az ellenforradalom bírósága 15 évi tudományos kutatás eredmé­nyeit és feladatait elemezte. Constantin Olteanu, az RKP KB PBV tagja, nemzetvédelmi miniszter beszédében a hadse­reg fejlesztéséről szólt. Elfogadták a központi reví­ziós bizottság és a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését, mely utóbbi szerint a kong­resszuson a 3127 megválasz­tott küldött közül 3114 vesz részt, 13 akadályoztatása miatt nincs jelen. A küldöttek közül 1064 munkás, 465 paraszt, 180 műszaki értelmiségi, 161 kuta­tó, a többi egyéb értelmiségi és adminisztratív dolgozó. A delegátusok 90,84 százaléka román, 7,13 százalék magyar, 1,28 százalék német nemzetisé­gű. Szerdán délelőtt plenáris üléssel folytatódik a kongresz- szus. + TOKIÓ: A nukleáris há­ború megakadályozását és a nukleáris fegyverek betiltását követelő országos és nemzet­közi kampányt indítottak a Hi­rosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadások túl­élői. Tokióban tartott kongresz- szusukon elhatározták, hogy mozgósítják a hazai és a nem­zetközi békeszerető közvéle­ményt követeléseik támogatá­sára. A tanácskozáson elfoga­dott nyilatkozatban a hibaku- shák — az amerikai atomcsa­pások nyomait örökké magu­kon viselő japán túlélők — hangsúlyozták, hogy soha nem ismétlődhet meg Hirosima és Nagaszaki, fegyházra ítélte. A Szovjetunió kormányának segítségével sza­badult ki börtönéből 1922-ben, a fogolycsere-egyezmény kere­tében. Moszkvában a Nemzetközi Vörös Segély Központjában, a Szakszervezeti Tanács külföl­diekkel foglalkozó irodájának vezetőjeként dolgozott. A Szak- szervezeti Internacionálé appa­rátusában és az össz-oroszor- szági rádió szerkesztőségében is tevékeny munkát végzett. Példás családi életet élt. Gyermekeit is internacionalista szellemben nevelte. Fia, Rabi­novits András, a Vörös Hadse­reg repülős főhadnagyaként halt hősi halált 1945 márciusá­ban — Magyarország felszaba­dításáért. Fia hőstettét már nem érhette meq, 1940-ben meghalt. Születésének 100. évforduló­ján kegyelettel emlékszik az utókor Rabinovits Józsefre, a naavszerű internacionalistára, a Kommunisták Maqyarországr Pártja egyik alapító tagióra. Vida Sándor Baranya megyei ZÖLDÉRT Vállalat az alábbi munkakörökre felvételt hirdet: • boltvezetői képesítéssel és élelmiszer-gyakorlattal rendel- 1 kező dolgozót élelmiszer jellegű boltunkba boltvezetőt, • élelmiszer-gyakorlattal rendelkező pénztárosokat, • közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező dolgozót irodai munkára. JELENTKEZÉS: PÉCS, MEGYERI ÚT 66. MUNKAÜGYI OSZTÁLY A vietnami külügy­miniszter nyilatkozata Emlékezés Rabinovits Józsefre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom