Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-18 / 317. szám

n agazin Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin ázás és piac Ikéket díszítő tizenkét metopé: a dom- jrművek a hős Heraklész életének jelene­it ábrázolják. üvegvitrin őrzi a nagy obrász, Pheidiasz műhelvének tárgyait, ócsészéjét. Praxitelész híres fehér már- iny Hermész-szobra azt a DÍllanatot örö- ti meg, amikor a csigás hajú isten a kar­ra ültetett gyermek Dionüszoszt Héra iszony féltékeny bosszúja elől menti. Is- eretlen művész alkotása az a terrakotta obor, amely a Ganümédészt elrabló juszt ábrázolja ... Képzeletben most mindezt visszarakom edeti helyére: fölépítem a ledőlt, kőpo- ócsákra szétesett oszlopokat, a beomlott lamokokat, a rombadőlt palotákat. Visz- :ahelyezem a Zeusz-templom két orom- ioportját és a tizenkét metopét a temp- >m keleti és nyugati homlokzatára. Újra Festett szoborfej. Ásatási anyag Fotó: Panyik István llnak Pheidiasz műhelyének falai. Ég a űz Zeusz és Hesztia oltárán. Kiegészítem i szobortöredékeket, pótolom Zeusz letört arját és hiányzó péniszét, Paioniosz híres liké-szobrának szárnyait. Látom az ép kin- :sesházat, a stadiont. Eredeti helyén ra- lyog Praxitelész Hermész-szobra. Állnak a Jéra-templom falai, oszlopai, cellái . . . A tárgyak engedelmeskednek képzele- emnek. De valamiképpen látni és érteni szeret- lém azt az embert is, aki az időszámítás :ezdete előtti 8. század végétől idezarón- lokolt, áldozatot mutatott be az istenek- lek, versenyzőként vagy nézőként részt vett i játékokon. Mi indította el őket a pelo- jonniszoszi szigetekről, a görög poliszok- jól, később Nero császárt még Rómából s? Miben hittek ezek az emberek, mi irá- íyitotta életüket, mi mozgatta cselekede- eiket? Mit ettek, hogyan beszéltek, mi- céppen gondolkodtak? Milyen volt az élet tt, amikor az istenek neve nem művelődés- örténeti adat, az antik szobor nem pusz- a művészettörténeti alkotás, a mítosz nem listóriai adalék, vizsgaanyag, hanem eie­ren valóság volt? Hogyan lélegzett ez a .zent hely, amikor a sport, a testedzés, a rerseny nem a mai módon, hanem a kul- usz részeként hatott az emberekre? Milyen 'olt Olümpia, amikor nemcsak ép volt, há­rem élt is, amikor nemcsak álltak a falak, íanem közöttük jártak építői, lakói is? Az olümpiai rommező kövei hallgatnak. Tüskés Tibor Éles anyanyelvűnk Az alkotót többen utánozzák, mint előzik. • Nemcsak az lakói, akit lakoltatnak. A hátsó gondolat többnyire előre megfontolt. Művész az, aki a meztelen valóságot felöltözteti. • Torz tükörben a csúf kép se annyira bántó. Szervezeti tevékenysége kimerül a taglejtésekben. • Amit a lelkére kötnek, az rajta is szárad. • Sosem az csüggeteg, aki lóg. A természet dolga is a dolgok természetéből következik. Tanítani lehet boldogságból, de tanulni inkább csalódásból szoktunk. Kerekes László Dón természettudósok mór évek óta megvizsgálják az el­hullva talált víziszárnyasokat, s arra a megállapításra jutottak, hogy tekintélyes részük ólom­mérgezés következtében pusz­tult el. Kiderítették, hogy en­nek oka az a tekintélyes meny- nviségű — országonként évi több mint tíz- vagy száztonná­nyi — nehézfém, amelyet a va­dászok lövöldöznek szét ólom- sőrétek formájában a vízzel borított területeken. A víziszár­nyasok szervezetébe akként kerülnek be e sörétek, hogy a sekély vízben való élelemkere­sés közben — hasonlóan az emésztésükhöz szükséges kis kövecskékhez — a sőréteket is lenyelik. Az állatok begyében az ólom feloldódik, ami a vízi- szó rnvasok legyengüléséhez, repülésképtelenné válásához, majd elpusztulásához vezet. A tünetesen és rendszeresen vizs­gálat alá vont tőkésrécék kö­zül, amelyek egyetlen sörétet nveltek le, csak eavharmaduk élte túl a következő hónapot. Három sörét esetén 10 száza­lékra csökkent a túlélési esély, öt golyócska lenyelése pedig a biztos pusztulásukat ered­ményezi. És képzeljük el: a vadász egyetlen lövéssel kb. 390 ólomgolyócskát szór szét a vadászterületen ... A termé­szettudósok úgy vélik, hogy a szétszóródott sörétek ma már több kárt tesznek a vízimada­rakban, mint azok, amelyek ta­lálnak. Legrégebben az USA-ban ismerték fel ezt a mérgezési je­lenséget, már 1874-ben. Mégis napjainkban kb. évi 4 millió vadkacsa és vadliba pusztul el ólommérgezésben az USA- ban, annak ellenére, hogy 30 államában már részleges tilal­mat rendeltek el ólomsörétes vadászatra. Dániában 1985-től megtiltják az ólomsörétes va­dászatot a vízi területeken, 1986-tól pedig az ország egész területén. Sok ország­ban még gondolkoznak az ólomsörét használatának be­tiltásán. Pótolni egyedül acél- söréttel lehetne, amely azon­ban hamarabb elkoptatja a puskacsövet, és kétszer olvan drága, mint az ólomgolyócs­kák. KéDÜnkön az egv normál patronban található sörét- mennyiséget láthatjuk. XIV. Lajos udva­rába megérkezik az a bútorgarnitúra, melynek elkészíté­sére a király nem­rég adott paran­csot. — Egek! — kiált fel XIV. Lajos a bú­tor láttán. — Azonnal semmisít­sék meg! — Késő, Sire — sóhajtják a meste­rek. — Amía csi­náltuk, a XVI. La­jos stílus divatba jött... * Az apa arról pa­naszkodik barátjá­nak, hogy fia az utóbbi időben igen rosszul viselkedik. — Egyszerűen nem lehet vele szót ér­teni! Mintha kicse­rélték volna. Kizá­rólag mindenféle idióta alakra hall­gat! Naayon kér­lek, beszélj vele! Humor — Most először nincs a házi fel­adatodban eayet- len hiba sem. Hogy történt ez Ottó? — Az édesapám elutazott, tanitó úr. * — Augusto, tel­jesült már valaha gyerekkori vágyad? — Igen! Vala­hányszor gyermek­koromban megnyir- tak, mindig azt kí­vántam, bár kopasz lehetnék! * Két skót író ta­lálkozik. — Min dolgozol most? — Az önéletraj­zomon. — No és eliu- tottál-e már odáig, amikor tíz fontot kölcsönöztem ne­ked? — Mama itt az van az újságban, hogy a színház statisztákat vesz fel. Mit csinálnak a statiszták? — Csak ott van­nak a színpadon, de nem szólalnak meg. — Akkor a pa­pa is jelentkezhet­ne, ugye? * Egy holland po­litikus megbeteg­szik és kórházba kerül. Betegágyán a következő szöve­gű táviratot ka pia: „A parlament 187 szavazattal 186 el­lenében mielőbbi javulást kiván!" * — Nem tudom megérteni, vádlott, hogy hazudhat ennyit? — Hát ha egy­szer olyan sokat tetszik kérdezni, bí­ró úr! Mikszáth és a nők A magyar széppróza, az anekdota nagy mesterének egy velős mondása szerepel a rejtvény hosszú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A festő szer­száma. 7. Olyan személy, aki­vel már találkoztunk. 13. Er­kölcsi jóra irányuló törekvés. 14. Nagy Katalin. 16. Kétszer véve édesség. 17. Értelmi ké­pesség! 18. Folyosó. 19. Csil­lag, bolygó, üstökös stb. gyűj­tőneve. 22. Római szám, tízen alul. 23. Mikszáth mondásának első része. (Zárt betű: R.) 25. Zimony szélei! 26. Kedves an­golul. 27. Kurta vég! 28. Mád betűi más sorrendben. 30. Szó­lít. 31. ...Nielsen, a1 némafil­mek nagy sztárja volt. 33. Le­vegő tréfás szóval. 34. Zuhog az eső. 37. Község Szombat­hely közelében. 38. Helytálló. 40. Holland légiforgalmi társa­ság. 41. Szamár mondja. 44. Esetleg. 47. A kezdet kezdeté­nek kezdete. 51. Francia kom­munista író, költő (Louis). 53. Nyomdai fém. 54. Gazdasági növény. 55. A szív felőli oldal­ra. 56. Helyeslés. 57. A világ legnépesebb országa. 58. A fi­ók belseje! 59. Hegycsúcs. 60. Kártyajáték, kalábernek is mondják. 61. Magyar film cí­me. 65. Az esze közepe! 66. Becézett Ádám. 68. Mocsarak­ban sűrűn tenyésző növénv. 69. összetört jármű. 71. Költő, a Nyugat köréhez tartozott (Gyula). 72. Sérelmét előadja. FÜGGŐLEGES: 1. A mú­zsák szárnyas lova a göröa mi­tológiában. 2. Naav költőnk. 3. Egyed. 4. Mikszáth mondá­sának befejező része. (Zárt befű: ) 5. T. Y. 6. Szibériai folyó. 8. Szűk körű vallási kö­zösség. 9. Becézett Mihály. 10. Az eaviptomi napisten. 11. Kezdettől meglévő. 12. Sovánv, csontos és magas termetű. 15. Gyötrelem. 19. Lehár-operett. 20. Iskolai tanrendben szere­pel. 21. Fél talp! 24. A bolgá­rok pénze. 29. Sportöltözék. 30. A vadászat végét jelző kürtszó. 32. Esek! 33. Szájas- kodik. 35. Zeke egynemű be­tűi. 36. ... Bien Phu, híres vi­etnami város. 38. Ugyanúgy, ismét, latin szóval. 42. Túrja ai földet. 44. Ritka férfinév. 45. Learat. 46. Híres szirt az Al- Dunán. 48. Portugál gyarmat volt Indiában. 49. Munkake­rülő. 50. Férfinév. 52. Raitolni kezd I 56. Betűvetés. 57. Disz­koszvető bajnokunk volt (Fe­renc). 59. Halaszt. 60. Ez a „bál" balatonfüredi nyári táncmulatság. 62. Állati búvó­hely. 63. Egyforma betűk. 64. Az Azovi-tengerbe ömlő folyó. 67. Visszahí! 70. Hangtalanul sóz! H. J. Beküldendő a helyes meg­fejtés: november 26-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LE­VELEZŐLAPON 7601. Pf: 134, Dunántúli Náció Szerkesztő­sége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A november 4-i lapban kö­zölt rejtvény megfejtése: Do­logra is ha ember kell a gá­ton, Te légy az első az egész világon. Könyvjutalmat nvertek: Ko- záriné Jasák Éva, Dobsza, Potz István, Pécs, Erdély u. 11., Sár- di Zoltán. Pécs, Sarohin u. 6., Stanti János, Pécs Varsánv u. 4., Tatár József, Pécsvárad, Csokoládépuszta. A november 7-i lapunkban közölt rejtvény megfejtése: Harctéri regény — Létrám az újvilág születését — Pereputty. Könyviutalmat nvertek: Hoff­mann Gabriella, Kozármisleny, Makány Csaba, Pécs. Csont- váry út 8., Petiné Pataki Rita, Pécs, Páfrány u 47.. Rudolf Hajnalka. Pécs. Krisztina tér Schrodt Norbert, Mázaszász- vár, Alkotmány utca 6. A könyveket postán küldjük el. Ki volt Jelky András? Budapest felől érkező ven­dégeket Baján egy szobor kö­szönti. melyet Miskolczy Ferenc Sugovica-parti művész terve alapján Medgyessy Ferenc ké­szített. Egy földgömb, melyen vándorbotiát kezében tartja az egykori iparoslegény: Jelky András . . . A világjáró bajai szabóle­gény halhatatlanságát Hevesi Lajos 1872-ben megjelent ifjú­sági regénye biztosította az utókornak. Kalandjai a sokszí­nűség palettáján egyszer Ro­binson, máskor Marco Polo életrajzi fordulópontjaihoz ha­sonlíthatóak. A valóság kide­rítésére dr. Sólymos Ede kan­didátus, a bajai Türr István Múzeum igazgatója vállalko­zott, és kutatási eredményeit egy füzetecskében jelentette meg. Széles körű tényfeltáró munkája a holland és dzsakar- tai levéltárakon keresztül el­vezetett Hayami tokiói törté­nész professzorhoz is, így számtalan nélkülözhetetlen do­kumentum és fotókópia látott napvilágot a nemzetközi tudo­mány kölcsönös kéznyújtása alapján. Jelky apja: Ilka György sza­bómester III. Károly (1711 — 1740) király uralkodása alatt részt vett Belgrád ostrománál (1717) és ezután telepedett le Baján, ahol feleségül vette Kellner Éva 20 éves hajadont. Tagja volt a városi választott tanácsnak és a korabeli jegy­zőkönyvek szerint 1764-től Jel­ka nevet vett fel. Baja három­nyelvű (magyar, német, bunye- vác) város volt, a mesterembe­reknek, kereskedőknek üzleti érdekük volt, hogy vevőikkel megértsék egymást — így még a két világháború között is csak azt vették fel kereskedő inasnak, aki a három nyelvet beszélte. Jelky András az inas­évek után a kötelező vándor­láskor először a bátyjához megy Bécsbe, maid 16 éves korában elindul Párizsba, s eb­ből származik minden későbbi megpróbáltatása. Maya-ben a besorozás elől elszökik Rotter­damba, ahol útitársa faképnél hagyja, így már nem ússza meg a katonaságot, és havi 9 gulden zsoldért elindul Kelet- India felé egy hajón. A tenge­ren hajótörést szenved, angol halászok kimentik, akiknek há­lából megjavítja szakadt ru­háit és tovább utazik velük Amerikába, majd vissza Lissza­bonba, ahol új útirányt néz ki magának. Máltába indul, de kalózok támadják meg őket és fogságba ejtik Jelkyt. Rabszol­gaként egy nemes török há­zába kerül, akinek fregattjá­val megszökik egy tengeri uta­záskor. Hétnapi hányódás után felveszi társaival együtt eqy portnqál kereskedelmi ha­jó, amely Kínába tart. Innen Jáva sTiaetére, Batáviába foly­tatja útját, ahol később fele- séqül veszi env anaol bérlő lányát. Elisabeth Seguin-t. őr­mesterként Ceylon (ma Sri Lanka) szigetére utazik, de a tenqeren eltévednek és bar­bár pápuák foqsáqába esik. Env 16 éves lány megszökteti csónakon az emberevőktől, s visszatérhet Batáviába. Gazdag emberként üzleti ügyekkel foqlatkozik, s elis­mert polqárként a holland kor­mány titkos tanácsosa lesz, ám felesége — aki két leány­nak adott életet — 1772-ben meghal. A gyász mélyen meg­rendíti Jelkyt; elhatározza, hogy hazatér. Bécsből, testvér­bátyjától, 1778-ban utazik Bu­dára, ahol újabb házasságá­ból fia születik. A tüdőbaj erő­sen elhatalmasodik szerveze­tén, s így 46 évesen 1783 telén örökre lehunyja szemét. Kovács Zoltán Rádió mellett... Savmarta falak A fővárosban már korábban szolgálatba léptek a közterület­felügyelők, akik szép, ízléses egyenruhájukról is felismerhe­tők és főként arról — elsősor­ban arról —, hogy kellő szigor­ral (és udvariasan!) fellépnek a közterület-szennyezők ellen, az utcák, parkok, ligetek védelmé­ben. Vezetőik egyike nyilatko­zott a rádiónak, elmondotta, milyen nehéz rászoktatni az embereket a rendre, tisztaság­ra, tessék csak megnézni az új lakótelepek parkjait — mondjuk néhány emeletnyi magasság­ból, úgy jobban látszik - meny­nyi háztartási hulladék kerül ki ablakokon át a fűbe, vagy a házakat összekötő ösvényekre. Aztán az autók is ugye ... ... E látványért persze nem kell Pestre mennünk, részesei lehetünk akár szűkebb ottho­nunkban, Pécsett is: üres mo­sószeres flakonok, konzervdo­bozok, zsírospapír-hulladékok, csokoládéspapírok és dobozok teszik „színessé” a zöld füves- sóvokat. És az autók is ugye ... Hála a MERKUR-nak, külke­reskedelmünknek, szép szám­mal vannak autóink, úgyannyi- ra, hogy a lakótelepek parko­lóin már el sem férnek. Az au­tó igazán nagy érték, ezért meg is értem, hogy a tulajdo­nosa igyekszik a lakásához legközelebbi ponton leállítani, munkából hazatérve. Jó az, ha szem előtt van. Bérelt helye ter­mészetesen senkinek sincs, nem is lehet, így aztán a későn ha­zatérő szépen fölkaptat a jár­daszegélyen % és kocsiját elhe­lyezi a fűben. Hová álljon? Ta­nácsot erre jómagam tényleg nem adhatok, még tapasztalati alapon sem, mert nincs autóm, de annyit tudok, hogy a drága pénzen füvesített és gondozott parkokra ráhajtani enyhén szólva tilos. És még mi tilos? Hát például sárral telefröcs­kölni a város épületeit. A tél közeledtével bármelyik nap le­eshet az első hó, ami aztán el­olvad, keveredik olajjal, ipari sóval és a gépkocsikból ki­áramló égéstermékekkel, sa­vakkal, egyebekkel. Ez a „ke­verék" hihetetlen gyorsan tönk­reteszi az épületek lábazatát, egészen addig, amíg a kerekek fölverik a latyakot. Tudom, van­nak a városnak olyan útvona­lai, ahol ez a pusztulás elkerül­hetetlen. Már csak azért is, mert elődeink építettek olyan szűk belvárosi utcákat, mint amilyenek. De néha azért adódik meg­oldás. A belváros egyik legszű­kebb — ám forgalmas — útvo­nala a Séta teret és a Landler Jenő utcát összekötő Esze Ta­más utca. Itt van többek kö­zött a délszláv-klub gyönyörű épülete és annak ikertestvére a szomszédban. A közelmúltban nem kevés költséggel tataroz­ták a homlokzatokat. Azt köve­tően pedig a Janus Pannonius utcában az Építőipari Szakkö­zépiskola falait vették kezelés alá az építők. Az autóbuszokat addig elterelték — azt hittem véglegesen — az új és széles Aradi vértanúk útjára. A dön­tés nem volt végleges. A mun­kálatok befejeztével ismét ott járnak a nehéz autóbuszok és más gépjárművek, holott — az Aradi vértanúk útja —, ha jóT emlékszem, többek között azért is épült (részeként az északi- kőrútnak), hogy tehermentesít­sék a város szívét, a szép Séta teret, annak épületeit, fáit. Pe­dig az Aradi vértanúk útján már rég elkészültek az autó­busz beállók, szinte felkínálva a célszerűbb közlekedés lehe­tőségét. A gépjárművek zöme azon­ban ismét birtokba vette a ré­gi útvonalat. Mert ez bonyolul­tabb és károsabb. Két év múl­va ismét lehet tatarozni. Pénz: van rá elég ... Rab Ferenc Méreg a puskából

Next

/
Oldalképek
Tartalom