Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-17 / 316. szám
Kézsebészet magas * színvonalon A POTE baleseti sebészeti műtőjében a videokamera is dolgozik A műtőasztalon a beteg már alszik. Az altatógép a gégén át levezetett csövön keresztül oxigént és altatógázt juttat a szervezetbe. A beteg azonban ezt már nem érzi, mint ahogyan azt sem, hogy kezének középső ujján a bőrbe éles szike vág bele. A bőr kettényílik, a szike még tovább hatol a kötőszövetekbe és láthatóvá válik a fényes fehér felületű ín és alatta a csont. * A traumatológiai (baleseti sebészeti) osztályokra kerülő balesetek negyven százaléka kézsérülés. A kéz az ember munkavégző eszköze, ezért a legtöbb, legkülönfélébb hatás éri nap mint nap. Hogy menynyire nélkülözhetetlen, csak okr kor vesszük észre, ha sérülés miatt átmenetileg nem használhatjuk. A kéz azonban nemcsak mindennapi munkaeszköz, hanem a tapintás érzékszerve is, rendkívül érzékeny műszer. Inak, erek, apró finom érzékelő és mozgató idegek hálózzák be, és ezeket jóformán alig védi valami, itt a bőr alatt ugyanis nincs vastaa izomköteg, vagy zsírréteg. Épp ezért minden kézsérülést, ha a bőrfelületnél mélyebbre hatol, komolyan kell venni. Sokszor jelentéktelennek tűnő konyhai baleseteknek is — ha eret, inat, ideaet váo át a kés. — komoly következményei lehetnek. Mint ahogyan annak is, ha a kézsérülést nem látlak el szakszerűen. Az első ellátáson áll vagy bukik a kéz sorsa, később a hibát nehéz korrigálni. A Pécsi Orvostudományi Egyebem I. st. Sebészeti Klinika traumatológiai osztálván a műtőasztalon alvó férfinél is egy régebbi balesetkor eltört és rosszul összeforrt újjperc- csontiót korrigálják. A rossz csontkötődés miatt az uijak nem egymás mellé, hanem egymásra csukódnak, az ilyen kézzel fogni, szorítani lehetetlen, vagyis munkaképesség-csökkenést jelent. A műtét alatt az operált kézre nempsak az erős fényű műtőlámpa irányul, hanem japán gyártmányú felvevőkamera is, ami végig felveszi a sebészi beavatkozást. A sarokban álló monitorbn egyúttal jól látható mindaz, ami a műtőasztalon történik. — Az oktatás miatt van ennek óriási jelentősége — mondja dr. Forgon Mihály profesz- szor,' a traumatológiai osztály vezetője. — Hiába engednénk be ide 10—15 hallgatót, a dolgozó orvosoktól, műtősöktől szinte semmit sem látnának. Arról nem is beszélve, hogy ha ennyi ember tartózkodik a műtőben a sterilitást veszélyezteti. így videokazettáról levetítve sokkal jobban és közelről láthatják melyik sérülésnél, mit kell tenni, és az oktatók is jobban tudnak így magyarázni. A traumatológiai osztály ma már a jól felszereltek közé tartozik. Tíz éve még jószerével alig rendelkeztek kézműszerekkel, de ma már a legkorszerűbb eszközök állnak rendelkezésre a kézsérülések ellátására. Az országban itt varrtak vissza először levágott végtagot, és levágott ujjak visszavágásának száma is eddig 20— 25 körül van, ez országosan is kiemelkedő eredmény. Az osztály vezetői és munkatársai jogos büszkeséggel mondják, amit ma Európában a kézsebészetben meg lehet csinálni, azt itt mind tudják. A magyar egészségügynek eléggé általános problémája a nem kellő műszerezettség, hogy a pécsi 400 ágyas klinika baleseti sebészeti osztálya viszonylag ilyen jól van ellátva, az nagyrészt köszönhető a profiljának. Rendkívül nagy tömegű a balesetekből eredő munkaképesség-csökkenés, vagy esetleg a teljes munkaképtelenné válás. Az Állami Biztosító felismerte jobban jár, ha pénzzel segíti a baleseti sebészeti osztályt, ha segít abban, hogy a legkorszerűbb műszereket beszerezzék, mint egy életen át térítést fizetni a sok rokkanttok mindegyikét össze kell varrni. Ehhez olyan külföldről importált varrócérnát használnak, amelynek vastagsága a szabadszemmel láthatóság határán van. Épp ezért ezeket a műtéteket mikroszkóp alatt végzik. A kézsebész munkasikere attól is függ, hogy a sérült milyen gyorsan kerül az osztályra. Nem véletlenül mondják, aki nem ért a sebészet speciális ágához, az inkább csak elsősegélyben részesítse és minél előbb küldje a sérültet hozzájuk. A baleseti osztályra természetesen nemcsak kézsérülDr. Mammel Ede és dr. Bíró Vilmos műtét közben. Foto: Varró Gabriella riak. így jól jár az ÁB, a sebészeti osztály, de leginkább a sérült, akit a lehetőségekhez képest a legjobban gyógyítanak. Az egyén és a társadalom érdeke itt találkozik. Kézsebészet tulajdonképpen most kiforróban lévő műtéti terület. Az eddigi sebészeti mentalitástól teljesen eltérő, sokszor hagyományos sebészi szemmel logikátlannak tűnik, amit tesznek. A kézben közel 200 képlet található, csontok, idegek, inak, ízületek s az ujjak belső felületén centiméterenként változik a kép. Egy-egy sérülés jó korrigálása olykor technikai bravúr, magasszintű érsebészeti munkára van szükség. A kéz inai ínhüvelyben mozognak. Nagy hozzáértést igényel, az ínhüvelyben 6-8 centiméteres mozgást végző sérült inak tökéletes összevarrá- sa. (Hegesedés esetén ugyanis az ínhüvelvben való mozgás gátolt és fájdalmas.) A kéz, finom, érző, tapintó idegei egészen ujjbegyig húzódnak. Fél milliméteres átmérőjű idegnyalábokban húzódnak az érzékelést innen az agyba továbbító érző, majd az agyból ide futó mozgató idegrostok. Ha az idegnyalábokat átvágta valami, akkor a benne lévő hajszálvékony idegrostek kerülnek. Az itt dolgozó orvosoknak a koponya- és égési sérüléseken kívül minden más balesetet szenvedettet el kell látni. Ezért van az, hogy az itt dolgozó orvosok közül szinte mindenkinek kettő—három— négy szakképzettsége is van. A műtőben a monitoron jól figyelhető mi történik az alvó, steril-lepedővel letakart beteg kezével. A szikével felhasított bőrt és kötőszöveteket sebészi kampókkal széthúzzák és szabaddá teszik a csontot. Ezután kerül sor az átfűrészelésre. Kellemetlenül süvít a csontfűrész (vagy csak laikus szemlélőnek tűnik így?) és másodpercek alatt kettéválik a csont. A rosszul összeforrt tengelyében elfordult ujjat visszafordítják. Ismét elektromos műszer zizzen, a csontot átfúrják, sebészi drótot fűznek át rajta, hogy az ujjat helyes állásba rögzítsék. Ezzel a műtét gyakorlatilag kész. Már csak a kötőszövetek és a bőr összevarrása következik és mire végeznek, az altotó- asszisztens ébreszti is a beteget. Hihetetlenül gyorsnak, egyszerűnek tűnt az egész! Sarok Zsuzsa December közepén előreláthatólag már üzemelni fog a Paksról ideszállitott nagy teljesítményű kazán. Fotó: Läufer László fi legfiatalabb közmuagazat A távfűtés két évtizede Nehéz a pécsi távfűtés kezdetét dátumhoz kötni. A városi tanács vb 1961 augusztusában hozta határozatát: „ ... a távfűtés üzemeltetését az építési és közlekedési osztály felügyelete alá tartozó Pécsi Gázszolgáltató Vállalat végzi. A Pécsi Gáz- és Hőszolgáltató Vállalat profilja az eddigi gázellátási profilon kívül: a távfűtési hőenergia vásárlása, elosztása és eladása, az ehhez szükséges berendezések létesítése és fenntartása.” 1961-től ugyanis az Újme- csekalján épülő lakásokat a kályhákon kívül belső fűtési berendezéssel is ellátták, így alkalmassá váltak a forróvíztávfűtésbe való bekapcsolásra. Ám honnan jöjjön a meleg? A tervezési és a kivitelezési munkák elhúzódása miatt az erőművi hőközpont és a távvezeték nem épülhetett meg időre. Három, a századelején készült, kiszolgált öreg mozdony jelentette a „megváltást": kazánjaik 1960 őszétől a 16 tantermes iskolát, a legényszállást, a következő fűtési szezonban az Olimpiát, a postát és a MÉV irodaházát látták el meleggel. Azután működni kezdett a Hőerőmű is. * Miért nehéz dátumhoz kötni? Mert 1962. október 18-án — tervezők, kivitelezők és üzemeltetők közös erőfeszítéseinek eredményeként — megindult az erőműből a hőszolgáltatás. Az év végére 414 lakás és öt közületi épület kapott meleget távvezetéken. Ám csak ezt követően, két év múlva, 1964-ben épült meg a Hőerőműben a fűtőturbina. Fogalmazzuk így: teljesült a távfűtés utolsó feltétele. így mondhatjuk azt is, hogy 1982-ben, de azt is, hogy 1984-ben húszéves Pécsett a távfűtés. Dr. Veszély Károly, a Pécsi Hőerőmű üzemviteli osztályának vezetője mondja: — Nem ez volt az országban az első fűtőturbina: Kelenföl- dön már működtek. Egyszerű volt a mi első távfűtési rendszerünk: egy alaphőkicserélő, két csúcscserélő, itt „készült" a forró víz, ehhez tartozott egy előremenő és egy visszatérő vezetékrendszer. Minthogy elsőként az Uránváros úgynevezett „P"-területét kellett ellátnunk, ide mentek, s innen jöttek vissza az első vezetékek. — A városnak azonban nemcsak vízre, hanem gőzre is szüksége volt. — Ipari gőzszolgáltatásnak nevezzük ezt, a Bőrgyár, a Zsolnay, a Dohánygyár, a Húsüzem, a Keményítőgyár, később a panelüzem kapott tőlünk gőzt. Indokolta ezt az időközben megjelenő környezetvédelmi szempont is: a gyárakban ne füstölögjenek a jó minőségű szenet használó kiskazánok, hanem inkább legyen egy nagy, amelyik megbízhatóan tud télen-nyáron gőzt adni. Ez a szolgáltatásunk 1964-ben indult. Az 1964-ben munkába lépett fűtőturbina kapacitását 10 év alatt „kitöltötték", ekkorra szükségessé vált a 2. számú fűtőközpont üzembe állítása, ám 1979-re ez is — ahogy a szakmában fogalmazzák — kiterhelődött. Most a Hőerőműben három fűtőközpont van, s éppen ezekben a hetekben — gazdaságossági, üzembiztonsági okokból indíttatva — a három rendszert — 50 millió forintos beruházás eredményeként — egy „gyűjtősínre” fogták rá: ha egyik meghibásodna, segít a másik kettő. — Az erőmű jelenlegi berendezései — hallottuk dr. Veszély Károlytól — nem tennék lehetővé — ha hosszú távra előre figyelünk — a hőigények biztosítását. Új hőközpontra lesz szükség, a kilencvenes években egy forróvízes kazánt kell elkészíteni, de ezt megelőzően meg kell építenünk még egy fűtőközpontot. — Feltételezhetően a távfűtés hátterének fejlesztése párhuzamos a város fejlődésével. — Azzal együtt, hogy a tanácsi előrelátás — öt év — túl kisléptékű egy erőmű esetében — 20—25 évre szólóan kell előre gondolkodnunk —, azt kell mondjam: igen. Ahogy Pécs fejlődik, úgy a távfűtés rendszere is, és ez követel egyre nagyobb szervezettséget tőlünk, megfelelő műszer- ' és irányítástechnikát, mindig kéozettebb szakemberekre van szükségünk, hogy lépést tudjunk tartani. Óriási felelősséget jelent több tízezer ember elírását teliesíteni. Fel kell készülnünk váratlan dolgokra is, oéldóul a most 15 millió forintért éoülő tartalék-kazán is ezt a biztonságot szolgálja. — Csaknem 25 000 lakás... — mondja Vakaró József, a Pécsi Távfűtő Vállalat szolgáltatási üzemvezetője. — Ennyi ellátásról kell gondoskodnunk, ennek mintegy fele a Kertvárosban van. Bizony, nagyon messze van ez az 1962-beli néhányszáz lakástól... — S mindenki elégedett? — Az ilyenféle szolgáltatást nem lehet olyan szinten nyújtani, hogy mindenki elégedett legyen. Kinek a 23 fok a jó, másnak a 19 ... — Milyen hosszúságú vezetékrendszert felügyelnek? — Forróvizest 34 kilométernyit, gőzvezetéket 12 kilométer hosszúságút. — A hőerőműben is ezt hallottam, de gondolom, a P£- TÁV-nak is nagy felelősséget jelent a tömegigény. — Ezt valóban nem nehéz elképzelni, különösen az én esetemben. Hozzánk jön be minden panasz, lényegében ütközőpontnak tekinthetem magam a lakosság és a mi szakembereink között, akik néha joggal háborognak, mert a bejelentések egy része — sőt, jó része! — felesleges, ám nekik ki kell menni a helyszínre ... — Elvileg mi a határa a távfűtésre kapcsolható lakások számának? — Nincsen határ, műszakilag semmiképpen sem. x —• Mi történik, ha — ne forduljon elő soha — a Hőerőmű valamilyen ok miatt „kikapcsol"? — Egy-két órás üzemzavar nem számít, a fűtött épületeknek 40-50 órás tehetetlensége van, őrzik a beszívott meleget. Egy ízben, 1979. január 1-én — emlékezetes ítéletidő szabadult akkor a városra — volt egy hosszabb kiesés, de az sem okozott különösebb zavart. — Ezek szerint nincsen semmiféle határ e szolgáltatás zavartalan biztosítása előtt? — De igen, van, bár nálunk elméletinek tűnik: mínusz 15 fokos külső hőmérséklet még nem csökkenti a távfűtés hatását, az alatt azonban már a lakásokban is hat a hideg, nem tudjuk „kiűzni" a szobákból. Vagyis: alacsonyabb lesz a hőmérséklet. De csak egyszer, talán 1963. telén közelítettük meg ezt a vészes határt, ilyen hidegek, különösen Pécs környékén, nem fordulnak elő. Mészáros Attila HÉTVÉGE 7.
