Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-16 / 315. szám
Dunántúlt napló 1984. november 16., péntek Telefonügyéletünktől kérdezték Gyümölcsfaültetés A legcélszerűbb a telepítéshez a területet forgatással és feltöltőtrágyázással (készletre trágyázással) előkészíteni. Ez a beruházás hosszú távra szól és biztosan megtérül. A következő munka a gyümölcsfa helyének kitűzése, sok szempont közül csak néhányat említünk meg: a fajta növekedési erélye, fényigénye, a telepítési rendszer, megporzási igény stb. Kitűzés után a gödörásás következik. Forgatott területen 60x60 cm gödör általában elég, forgatatlan területen ennél lényegesen nagyobb kell. Általában minden gyümölcsfajnak megfelel a 120x120x80 cm méret, kivéve a diót, ennek még azt is meghaladó nagyságban kell a gödröt kiásni. ültetésre legmegfelelőbb idő az ősz, amikor a fagymentes napokig telepíthetünk. Ha valamilyen okból tavaszra marad, akkor is célszerű a gödröt még ősszel kiásni, a tavaszi ültetésnél nem mulaszthatjuk el a beöntést. ültetés előtt a gyökereken új metszlapokat készítünk, kerüljük azután a gyökerek indokolatlan megkurtítását A metszlap felülete lefelé, a föld felé „nézzen”, őrizzük meg a hajszálgyökereket! A telepítés, ültetés helyénél készítsünk a kert talajából és vízből pépet. Ebbe a teljes gyökérzetet mártsuk be, hogy a gyökereket a kiszáradástól megóvjuk. Az ültetésnél az oltványt függőlegesen tartsuk, a gyökérzethez okvetlenül porhanyós föld kerüljön, a fát óvatosan rázzuk meg, hogy a föld a gyökereket jól körülvegye. A gödör behúzása után feltétlenül tapossuk meg a földet, vigyázva, nehogy a gyökeret leszakítsuk — ne sarokkal tapossuk — és kezünkkel az oltvány törzsét fogni kell, hogy ne mozdulhasson el. ügyelni kell az ültetés mélységére, a szemzés helye legyen a föld felszínénél. Forgatott talajon valamivel magasabbra — 2—3 cm-rel — kell ültetni, mert a tél folyamán a föld még rokkanni fog. A telepítés befejezésekor a fák tövét 50—60 cm magasan kupacoljuk fel, ez megfelelő támaszt ad a tél folyamán a fának, emellett óv a kiszáradástól és a fagytól. Á megporzásról A gyümölcs általában —■ kevés kivétellel — akkor képződhet, ha a megporzás végbemegy. Ezalatt azt értjük, hogy a pollen a bibére jut és ott megtapadva végbemegy a megtermékenyítés. Ha a pollen a saját virágán belül termékenyít meg, önmegporzásról, ha a pollen más fajtáról kerül a bibére, akkor idegen megporzásról beszélünk. A pollenszállítás módja szerint: ha rovarok — szinte kizárólag méhek — segítségével megy végbe, rovarporozta, ha szél útján — dió, gesztenye, mogyoró esetében — akkor szélporozta növényről beszélhetünk, önmeddőségről akkor tehetünk említést, ha a normálisan fejlett bibét a pollen azonos virágon belül nem tudja megtermékenyíteni. Ez a jelenség a gyümölcsfajták között igen gyakori. Ilyen esetben más fajta ültetése szükséges. Ezt a telepítés előtt okvetlenül szak- irodalom vagy szaktanácsadás útján tisztázni kell, (főként cseresznye, meggy, kajszi, körte esetében!) mert a fajták megporzó képessége más és más. Á szaporítóanyagvásárlásról Célszerű kész fajtafelsorolással érkezni a lerakótokba, ez meggyorsíhatja a vásárlást. Legjobb ha olyan tervet készítünk, amely tartalmazza, hogy egyes fajta mivel helyettesíthető. A lerakótokban dolgozó eladók képzett szakemberek, tanácsukat a megporzásról érdemes kikérni, véleményükben bárki megbízhat. Sok gondot okozhat, hogy a vásárolt fajta nem azonos, ami csak a termés megjelenésekor derül ki. A fajtakeveredés — faiskolákban — ezt államilag ellenőrzik — teljesen kizárt, a szállítást, vermelést olyan gonddal végzik, hogy a fajtakeveredés ezalatt sem történhet meg. Az eladónak sok gondot okoznak azonban a türelmetlen vásárlók, akik önki- szolgáló rendszerűnek tekintik az oltványvásárlást, saját maguk kiszedik a veremből a fát, de később meggondolva magukat nem ugyanoda rakják vissza. Ezzel az utánuk következő vásárlónak okoznak csak évek múlva. kiderülő bosszúságot, A lerakatok kérése: a kedves kerttulajdonosok, vásárlók saját maguk és kert- barátjaik érdekében is türelemmel várják meg, míg az eladó szolgálja ki őket! Buzássy Lajos Szabadföldön, hűvös garázsban Hagyma és káposzta télire Hogyan tároljuk télire a lehető legkisebb veszteséggel a kiskertekben termett hagymát, káposztaféléket, hüvelyeseket, diót, mákot? Ehhez kértünk szaktanácsot Tomsics Lajos kertészmérnöktől, a Zöldért nagykereskedelmi osztályvezetőjétől. Ä magról vetett vöröshagyma tovább eltartható, mint a dugványozott. A nagyobb ge- rezdű őszi fokhagyma disznóölésig általában eltart, később elapad. Hosszabb idejű tárolásra az apróbb gerezdű tavaszi fokhagyma kedvezőbb. A hagymafélék nem tűrik a zártságot, nedvességet. Ne tegyük tehát verembe, nyirkos pincébe, borospincébe, mert tönkremegy. Megfelelő hely a tárolásra a padlás, kamra, faház, garázs, sőt a védett erkély is. Fontos, hogy a tárolóhely hőmérséklete ne süllyedjen tartósan —1, —5 fok alá, mert akkor károsodik. Fagyártalom ellen, nagy hidegben textíliával takarjuk le. Ha betakarításkor koszorúba kötöttük a vöröshagymát, fokhagymát, az említett helyeken függesszük fel. A szárától megfosztott hagymafejeket helyezzük úgynevezett Rassel-zsákba vagy -hálóba, és függesszük föl, hogy körkörösen járja a levegő. (Ras- sel-zsák kertészboltokban, mű- anyag-szaküzletekben kapható.) Szűk konyhában ne tartsunk egyszerre nagyobb meny- nyiségű hagymát, mert erős szagot áraszt. Bőséges az idei káposztatermés, alacsony a fogyasztói ára, a saját termésen túl vásárolni is érdemes, mivel télen át olcsó vitaminforrás. A káposztaféléket sose tartsuk veremben, a fejeskáposzta ugyanakkor szabadföldön is jól eláll, kint hagyhatjuk a kertben. Későn, november közepétől a legmegfelelőbb elrakni a káposztát, amikor a hőmérséklet már kiegyenlítettebb. Melegben befülled. A fejeskáposztát torzsájával fölfelé ássuk vissza a földbe, lehetőleg a kert magasabb részén, hogy minél kevesebb nedvesség érje. Mivel a káposztának nem döntő a fagymentesség, udvaron, ládában is tarthatjuk kiugró tető alatt, hogy eső, hó ne érje. Alkalmi tárolóhelyeken: padláson, kamrában, faházban, hűvös garázsban is tartalékolhatunk fejeskóposz- tát, kelkáposztát. A fejeskáposztának csak a száraz borítóleveleit vegyük le, s a torzsáját nem szabad kivágni. A kelkáposztát lehetőleg gyökeresen szedjük ki és rakjuk el, így tovább eltart. Megbízható tárolási mód a fejeskáposzta hordós savanyítása. Tanulmányút Hollandiában Versenyeznünk minőségben és csnmngnlásban kell Háztáji — Legjobban a munkafegyelem lepett meg Hollandiában, és a tisztaság. Meg az emberek egymás iránti megbecsülése. Fénypont: ismerkedésünk a holland zöldségkereskedelemmel. És az ötnapos látogatás legfőbb tanulsága: nem meny- nyiségben, hanem minőségben és csomagolásban kell versenyeznünk. Török Ferenc, a boksái tsz szakcsoportjának szaktanács- adója októberben a Sluis and Groet cég vendégeként járt Hollandiában, több magyar zöldségtermesztő szakember társaságában. A vállalatot a zöldség- és virágnemesítő cég kelet-európai igazgatója mutatta be. Központjuk, Eykhuisen nem mesz- sze Amszterdamtól fekszik, egy kilométerre a tengertől. Harminckét országgal állnak kapcsolatban, 28-ban telepük is van. De a vetőmagot mindenünnen repülőgépen Eykhunisenbe szállítják, ott dolgozzák fel, tisztítják, kalibrálják, csomagolják és onnan történik az értékesítés. A központi telep 54 hektáros, és ez a fajtakísérletek színhelye. Októberben már csak a káposztát tudták megmutatni — de abból 44 fajtát. Ott valamennyi holland nemesítő káposztája egymás mellett összehasonlítható. Három zöldségtermelő gazdát látogattak meg. Az egyik csak üvegházi hajtatással foglalkozik — két hektár területen, összehasonlításul: a legnagyobb baranyai primőrkertésznek Nagyárpádon másfél hektár a fóliaterülete. Egy hektáron paradicsomot termelt, éppen válogatták. Szín és méret szerint gép különíti el, azt meg egy számítógép vezérli. Hollandiában mindent automatizálnak, a kéthektáros gazdaságot négyen látják el. Fajtáik ugyanazok, mint a mieink. Egy nap a Veillingben - Az induló ár mindig az előzd napi átlagár - Nincs tűrési százalék Egy hektáron salátát termelt a gazda. Fele négyhetes volt, felét akkor ültette két ember géppel. Gép készíti a lyukat, ülteti a tápkockát és összehúzza a földet, aztán megöntözi. — Megkérdeztem, hányszor permeteznek. Azt mondták, a fertőzés náluk ritka, minimális növényvédő szert használnak. Kétszer permeteztek. A következő gazdának 15 hektár szabadföldi káposztája volt. Csak káposztát termel, maga tárolja is. ötszáz négyzetméter a tárolótere. Vesztesége 15 százalék — minálunk 40. Igaz, vacsöves-rácsos konténerekbe egyedenként teszik a káposztát, minálunk vadlevelekkel együtt kerül a raktárba, és közben háromszor dobálják át. Hétszáz mázsa a hozama. A harmadik gazda szabadföldi zöldségtermesztésre szakosodott -— de 40 hektáron. Hot-hat hektáron sárgarépát, vöröshagymát és tulipánhagymát, 22 hektáron burgonyát vetett. — Tanulmányutunk fénypontja ismerkedésünk a holland zöldséqkereskedelemmel — mondja Török Ferenc. A nagy zöldségtermelő gazdák'— két hektár az átlagos üvegházi hajtató felület — szövetkezeti alapon zöldségkereskedelmi központokat hoztak lét- r° — tí’et Hollandiában — s mindegyik legalább 100 millió auldenes évi forgalmat bonyolít le. (Egy gulden 15 forint.) Reqgel 5-kor nvit az óriási raktár. Az áru pótkocsis teherautókon érkezik — kis felvásárlás itt nincs, ezek nagytermelők — és növénynemenként — zöldség-gyümölcs-virág — rakják le a hatalmas csarnokokban. Egy bizottság rögtön mér és minősít. Harmadosztályú árut be sem engednek. Minden ládára egy cédula kerül, s a továbbiakban már nem a termelő neve, hanem egy szám szerepel csupán. — Mondanom sem kell, nem ömlesztve szállítanak. A ládában sorba rakva a karfiol — azon a napon például 225 000 darab érkezett. Két óra alatt vették át. Tízig van árubevétel. Ezalatt a kereskedők járják a raktárt és felírják a nekik tetsző áru számát. Tízkor kezdődik az árverés. Az árverési csarnok a telepen belül van, csak üvegfal választja el a raktáraktól. Belépni csak előzetes bejelentés után lehet. — Százhúszon foglaltak helvet — nagykereskedők Európa minden részéből — mindenki előtt egy asztalka, rajta gomb. Az árverést ketten vezetik. Mindent komputer regisztrál és egy nagy táblára kiírja az áru számát, mennyiségét, és az induló árat. Ez mindig az előző napi átlagár. Aki licitál, meqnyomja a gombot és megmondja az ajánlott árat. Az irdatlan árutömeg két óra alatt gazdára talált. Ha nem kel el, akkor a hűtőbe kerül, de a raktárakban olyan a légkondicionálás, hogy egy napig nem is kell elvinni. A rakodás teljesen fedett térben, teljesen gépesítve történik. Délután kettőkor a Veillingben már minden csendes. Mit lehet. ebből itthon hasznosítani? — Szakosodni kell, még inkább — mondja Török Ferenc. — Legfeljebb két növénnyel foklalkozzunk és a főnövényre koncentráljunk. A lehetőségekhez mérten automatizálni kell és racionalizálni a fűtést — kétszeres-háromszoros takaróval, oldalt légpárnás fóliával, vízfüggönnyel. Ezzel egyharmadára csökkenthető az olajfelhasználás. Eddig is menő fajtákat hajtattunk, de intenzívebb technológia kell. Növelni a négyzetméterenkénti hozamot és ami ennél is fontosabb — a minő- séaet. Sem boltban, sem az előkészítőben, a Veillinpber nem láttam harmadosztályú árut. A termelők hozzá vannak szokva, hogy jó árut adjanak. Árujuk semmivel sem szebb, mint a mienk. De minálunk mire odakerül a vásárlóhoz, már nem szép. Nálunk nincs megfelelő csomagolóeszköz és semmit sem adunk a minőségre, nincs osztályozás. Ott meg nincs tűrési százalék. Növényvédő szerekről nem sokat beszéltek. Inkább többet termelnek és menjen tönkre, de irtóznak a szermaradványtól. PÉCS SZÜLETTEK Varga Zsuzsanna, Barabás Zsolt, Orgyón László, Patacsi Attila, Czu- ni Angéla, Beratzky Anna, Palotai Adrienn, Vadas Lívia, Bana Anikó, Bényei Ferenc, Istelle Katalin, Szép Krisztina, Szenk Rozália, Paksi Veronika, Macsai Réka, Botié Béla, Cser Tibor, Czeininger Zsuzsanna, Kovács Edina, Schvedics Orsolya, Dörmö Erika, Garami Gergely, Tó- los László, Mázsa Csaba, KShidi Ferenc, Zsugfil Nándor, Horváth Judit, Szakonyi Annamária, Kovács Nikolett, Fiileki Tímea, Csuka Tivadar, Bogdán Tamás, Pusztai József, Kozma Gábor, Fodor Tibor, Nagy Péter, Till Gabriella, Läufer Gabriella, Veszelovszki Attila, Kovács Krisztián, Hamorics Róbert, Sebestyén Adrienn, Khidhir Ahmed, Szabolcs Ferenc, Milaskics Péter, Takács Krisztina, Derváli Anita, Rau Renáta, Bischof Diána, Kiss Gábor, Botos Gábor, Kovács Szilárd, Csendes Boglárka, Bodonyi Diána, Tamás Rita, Fekete Éva, Sáikány Almos, Kon rád Ferenc, K orvod Tamás, Pusztai Gábor, Bogdán Lajos, Horváth Norbert, Popp Zsuzsanna, Eris Barbara, Klein Szilvia, Balázs Eszter, Pokorny Barbara, Temesvári Csilla, Bódi Dávid, Csekme Bernadett, Horváth Endre, Varga Zita, Böhm Tamás, Hajdú Balázs, Béyer Szonja, Boros Bernadett, Kondoros Brigitta, Marsaiké Dávid, Kollár Dániel, Kovács Viktória, Bérces Henrietta, Bödör Angéla, Nagy Anita, Sasvári Kata, Marosfalvi Balázs, Buzagits Veronika, Nagy Zsuzsanna, Mákos Adrienn, Kovács Heléna, Kocsis Piroska, Hüse Krisztina, Bessenyei Ágota, Fölföldi Zoltán, Jureczky Viktor, Molnár Péter, Kruppa Tamás, Brandt Ilona. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kolozsvári László és Huzián Ilona, Tihanyi Alfréd Sándor és Beberika Terézia, Riszt János és Dezső Agnes, Váradi Csaba Miklós és Tar Agnes Etel, Hoffmann József és Nagy Edit, Meng Péter és Zirmer Katalin, Benkő Tibor és Vörös Mária, Gajdon Sándor és Csizmadia Klára Anna, Varga János és Réti Ibolya, Száraz Dezső János és Nagy Julianna, Völgyi András Attila és Mirbach Rita, Harangozó Béla és Beck Beáta Mária, Berta József és Kovács Katalin, Gi- da Tibor József és Orsós Erzsébet, Kürtös István és Nagy Margit Mária, Kovács Sándor és Horváth Melinda Irén, Szennai János és Schellenberger Erzsébet, Brumán Zoltán László és Bácsin Éva, Király Dezső Attila és Mátyási Erika Gabriella, Rácz Sándor József és Deák Éva, Kis-Lantos Gábor László és Ruder Éva Szilvia, Németh Zoltán és Kovács Ildikó, Tóth Zoltán és Szilvás Ildikó, Merkler Attila és Meng Beáta, Moni László és Téglássy Erna Julianna. Esztergomi feltárások Az esztergomi királyi palota feltárásának újabb eredményeiről számoltak be csütörtökön Esztergomban, a Veszprémi Akadémiai Bizottság kihelyezett ülésén. Mint Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója elmondta, bebizonyosodott, hogy a korábban felszínre hozott Árpádkori épületrészek csupán a királyi család lakóhelyének, a palota legbelső részének maradványai voltak. A tulajdonképpeni nagy királyi palota épülete ettől északra húzódott. A feltárás során kiderült, hogy a palota hosszúsága 45 méter, szélessége 10 méter volt. Az épület földszintje — rajta tíz ablaknyílással — szinte teljes épségben megmaradt. Az első emeleten egy nagyterem helyezkedett el, amelyet az Árpád-kori trónteremmel azonosítottak. Még lehet Igényelni konyhakertet! Háromszáz kiskertet osztottak ki az elmúlt hetekben Pécsett, a Keszüi út környékén. A Kertészeti Vállalat parcellázta nagyüzemi művelésre alkalmatlan földjeit. A 400 négyzetméteres parcellák bérleti díja négyzetméterenként 1 forint egy évre. Most a szántás és műtrágyázás költségeivel együtt 560 forintot kellett fizetni. 100 parcella még van, jelentkezni a Pécsi Áfésznál lehet. A bérletet mindaddig fenn lehet tartani, amíg a városnak építkezés céljából nem lesz szükséges a területre. A tavasszal tartós használatra is ajánlanak majd ennél nagyobb, 800—1200 négyzet- méteres telkeket Kővágószőlősön, Nagykozáron, Gyódon és a keszüi legelőn. Idejében tájékoztatást adunk majd. Öt nagyvaros piaci arai Termék Ft/mennyiség PÉCS SZEGED GYŐR KAPOSVÁR MISKOLC Burgonya F*/kg 6—7 5—6 5,60—7,50 6 5—7 Sárgarépa Ft/kg S—10 6—8 — _ 6 —16 Gyökér Ft/kg 14—18 — — _ 1 2—20 Hagyma Ft/kg 10—15 8—10 9 12 9—14 Fejeskáposzta Ft/kg 5—6 3—5 3,50 2,50—4 Saláta Ft/db 3—8 5 — _ 5 —8 Retek rt/cs 16 kg 3—4 6 — 5—9 Sóska Ft/kg 50 15 — — 40—50 Spenót Ff/kg 40—50 10—20 — — 40 Paprika Ft/kg 20—60 12 26—35 50 16—60 Paradicsom Ft/kg 10—30 40—50 22—34 25 20—70 Tojás Ft/db 2—3 2,60—3 2,80—3,10 3 2,20—3 Karalábé Ft/kg 12 8—10 — _ 5 —10 Karfiol Ft/kg 25—30 10—12 19—22 8 16—25 Kelkáposzta Ft/kg 10—12 5—7 3,50 _ 6 —12 Vegyeszöldség Ft/cs — — 5.80 — _ Fo khagyma Ft/kg 34—40 20—25 28—34 28—36 20—50 Tők Ft/kg 6—8 — — 5 __ Körte Ft/kg 16—25 10—20 14—20 20 14—20 Alma Ft/kg 10—16 12—15 12—20 8—16 6—14 Szőlő Ft/kg 22—25 18—25 24—27 20 18—25 Gesztenye Ft/kg — — 32 30 40—60 Gomba Ft/kg 30—50 60—70 90 —. 40—100 Dióbél Ft/kg — — 60 100 80—120 Mák Ft/kg 80—100 65—70 65—70 — 80—120 Szárazbab Ft/kg 40—50 48—50 — — 35—50 Zöldhagyma Ft/cs 3—4 — 5,50 — _ S avanyúkáposzta Ft/kg 20—26 16—25 — 20 15—20 Szilva Ft/kg — — — _ 2 0 Uborka Ft/kg — — — — 40—80 Zöldbab Ft/kg — «5-50 — — — Mogyoró Ft/kg — — — 80 —
