Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-16 / 315. szám
1984. november 16., péntek Dunántúlt napló 3 Megkezdődtek a Munkásőrség egységgyűlései Bőséges árukínálat a siklósi 3. számú ABC-ben Javuló szolgáltatás-ellátás Siklóson és környékén Fotó: Cseri László „Az ember addig él, amíg dolgozik.. „A kazánnál vagy a műhelyben érzem otthon magam” Mandarinfűztől a törökmogyoróig Fásítási akció 6509 facsemete, 6755 cserje Dohoczky Antal országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: „Egyre több lakás épül a falvakban, kistelepüléseken, s ez örömmel tölthet el mindany- nyiunkat. Hiszen a következtetés kézenfekvő: az emberek csak ott építkeznek, ahol hosz- szú távra biztosítva látszik a jövő, ahol biztosítva van az élet alapvető feltételeit szolgáló ellátás, szolgáltatás .. Mindez talán a sommázata annak az ülésnek, melyen a siklósi párt-végrehajtóbizottság azt vizsgálta, miként hajtjuk végre az ellátás, lakossági szolgáltatás fejlesztésére hozott korábbi határozatot. Néhány megálapítás: Idén az első félévben 891 lakás épült a térségben, ami 15,7 százalékkal több, mint korábban tervezték, s e lakások 85,3 százaléka magánerős. Siklóson felépült a Hajdú Imre úti lakótelep, - 40 kisalapterületű garzonlakást adtak át a családalapító fiatalok megsegítésére. A települések egészséges ivóvízzel való ellátása a tanácsi feladatok élére került. A tervciklusra tervezett kútfúrási munkák elkészültek, sőt terven felül Diósviszló, Villánykövesd, Mórok és Palkonya kapott új kutat. A Siklóson megépült 2,2 kilométeres vízvezeték az új lakótelep ellátását szolgálja. A villamosenergia-ellátás érdekében nagyarányú hálózatépítési és -felújítási munkák fejeződtek be Vókány, Diósviszló, Harkány és Siklós területén. A lakossági szolgáltatás területén továbbra is meghatározó a kisiparosok tevékenysége, ami elsősorban az építőipar és a gépjárműjavítás terén jelentős. A vitában felszólaló Szarka Árpád tanácselnök hangsúlyozta, hogy az adópolitikával nem hátráltatni, hanem elősegíteni kell a magánipart. Hiszen több szakmában — Hazánkban elsősorban az iparban — ezen belül is főként a gépiparban —, valamint az adatfeldolgozási szolgáltatásoknál használják a legtöbb számítógépet. Leggyakoribb alkalmazási területük: a nyilvántartás-rendszerezés, gépi adat- feldolgozás, s kisebb mértékben a kutatásfejlesztés. A koférfi- és női szabó, cipész, fodrász stb. — még elkelnének az iparosok a város környéken. Jó példa: a városgazdálkodási vállalat az úgynevezett gyors- szolgálat bevezetésével 3 év alatt ötszörösre emelte forgalmát. A város és a városkörnyéki bolthálózat bővült — Siklóson 940 négyzetméterrel —, egyre több településen épült új ABC áruház, tovább nőtt a szakosodott boltok száma. Egy, a fejlődést jellemző példa: 1980- ban a kisközségek 70 százaléka, mintegy 40 település csak heti két alkalommal kapott friss kenyeret, ma már csak két ilyen „kétnapos" kisközség van. Bizonyos cikkek Siklós és környékén is a hiánycikkek listáján vannak. Első helyen az autó- alkatrész, az építőanyag áll, de nem problémamentes a lakosság zöldség-gyümölcs ellátása sem. Alapvető villanyszerelési szerelvények, háztartási berendezések, tartós fogyasztási cikkek hiánya jellemzi a város és a környék üzleteit. Zárójelben megjegyezzük: az ellátási problémák mellett is a városi TÖZÉP 3 év alatt 248 százalékra növelte forgalmát, ami nem kis erőfeszítést jelent. Végezetül a vitát összefoglaló Illés István, az MSZMP Siklós városi Bizottságának első titkára a következőket mondotta: „Fogalmazzunk úgy, hogy az elmúlt években valamelyest javult az ellátás-szolgáltatás képe a területen. De a továbblépés érdekében törekedjünk arra, hogy a kereskedelmi áruválaszték igazodjon a differenciált igényekhez, kereskedőink törekedjenek a nagycsaládosok, alacsony jövedelműek, nyugdíjasok keresletének megfelelő árualap biztosítására is. Másrészt — s ez a szolgáltatásra vonatkozik — tanácsaink törekedjenek a kisipar megmozgatására is, különböző kedvezményekkel segítsék, hogy az apró falvakban is megélni kívánó iparos megtalálja számítását. Végezetül: további feladat a fiatalok lakásépítésének segítése, támogatása." K. F. rábbi évekhez képest ugrásszerűen terjed a mikroszámítógépek használata a népgazdaság valamennyi ágazatában. Új jelenség, hogy egyetlen év alatt megháromszorozták forgalmukat a számítógépes szolgáltatást nyújtó kisszervezetek (gazdasági munkaközösségek, polgárjogi társaságok stb.). Cseléd sorban élt 42 éves ikoráig: mentalitását ez aztán egy életre meghatározta. A feladatait zokszó, ellenkezés nélkül végző ember, s kötve hiszem, hogy valaha valaki hangos szót hallott tőle. Éppen a huszadik éve dolgozik — mint nyugdíjas, s ha más nem, hát ez Is szenzáció. Szu- limón Sándor vállalatunk, szerkesztőségünk fűtője, ezermester. — Néha-néha, visszagondol az ember a szülőföldre, a pusztára, tán álmodom is róla — mondja —, de aztán föléb- red, s teszi a dolgát. Mit is tenne? Addig él, amíg dolgozik, s ha egyszer majd abba kell hagyni, akkor vége ... Szabadságolási papírt forgat a kezébe: nem is igen tudja, mit kell vele tenni. Hatvannégyben jött a vállalatunk- iboz, mint nyugdíjas, s azóta még nem vett ki szabadságot. Minek? Nincs föld, amit művelni kéne. — Most hová? — Gunarasra egy napra. Szakszervezeti kirándulás . .. A Bőrklinika fűtőjéként ment nyugdíjba, s mint szakszervezeti tag, ma is oda fizeti a havi 5 forint tagdíjat. Nemrégiben kapott egy nyomtatványt, a klinika szervez nyugdíjasoknak kirándulást. Kedvet kapott hozzá, hát elmegy. Eszterházy-birtokon nőtt fel. Édesapja ott volt cseléd, Tótipusztán, Ozora mellett. Nyolcán voltak testvérek, s mint mondja, amikor kitört a 14-es háború - még alig töltötte be a 11. életévét —, munkába ment. A birtokon nogyhirtelen- jében minden munkáskézre szükség lett, s otthon, a családban, szintúgy. Országszerte megkezdődtek a Munkásőrség egységgyűlései, amelyeket a következő hetekben tartanak meg. A tanácskozásokon a munkásőr- parancsnokok beszámolnak a testület tagjaihak a népgazdaság, a közélet és a fegyveres szolgálat terén végzett idei munkájáról. A rendezvényeken részt vesznek és felszólalnak a párt-, az állami és társadalmi szervezetek helyi vezetői, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselői, s a gyűléseken a beszámoló párt- taggyűlések állásfoglalása alapján értékelik a testületi tagok pártmeqbízatásainak végrehajtását. Ezeken a fórumokon sokezer munkásőr mondja el véleményét a párt politikájáról, társadalmi életünkről is. A gyűléseken számbaveszik a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny eddigi eredményeit. Ok arra, hogy az idén 70 éves munkaviszonya legyen. — A cselédeknek senki előtt nem volt becsülete. A falusi parasztok — tudja, azoknak földjük volt —, csak tahó-bé- resnek hívták a mifajtánkat. Az intéző előtt is vigyázzba álltunk. . . A háború végén imár fertály-cseléd voltam, bekerültem tanfolyam után gépkezelőnek, fűtőnek. Gőzekén dolgoztam . . . A fertály — egy negyedév. A bért, negyedévenként kapták; 5—5 mázsa gabonát, meg néhány koronát. (Húsz mázsa gabona járt egy évre, árpa meg búza, kaptak mellé 600 öl krumpliföldet, meg két hold kukoricát.) — Ebből egy legény vígan megélt — mondja mosolyogva. — De én ís nősültem, 21-ben. S ott, Tótipusztán ért bennün- keit 1945, a földosztás, akkor lettünk egy kis időre a magunk gazdái . . . A nagy csalód — a szülők is —, összesen 11 hold földet kaptak, de a jövő még bizonytalan volt. — Ceruzával telekkönyvezték a földeket — hunyorít Sanyi bácsi —, s mondta is mindenki, nem lesz ez sokáig a mienk. Mert a tinta az más, azt nem lehet kiradírozni... Mesélték, hogy kolhozokat alakítanak majd, s mindenki közös asztalnál eszik . .. Arra persze senki sem gondolt, hogy az Eszterházy visszajön. Csakhát mégsé úgy jött ki a dolog, ahogy vártuk. Engem megválasztottak a parasztpórt helyi elnökének, aztán beléptem a kommunista pártba is. Közben fölkerestek, hogy nem mennék-e át Sáripusztára az állami gazdasághoz, mert géNégy éve, a tervciklus elején kezdődött a Hazafias Népfront országos fásítási akciója, amelyhez évről-évre hatmillió forintot biztosított az Országos Tervhivatal. Ebből az összegből Baranyára idén éppúgy negyedmillió forint jutott, mint a korábbi három évben. Még az akció kezdetén a megyei népfrontbizottság javasolta a községi tanácsoknak és népfrontbizottságoknak, készítsenek programot településük fásítására, hogy a rendelkezésre áló pénzkeret felhasználása tervszerűbb, több évre előrelátható legyen. Ilyen fásítási program meglehetősen kevés településen készült. Végül is olyan elv és gyakorlat alakult ki a fásításra fordítható összeg elosztásánál, hogy azt pészeket keresnek. Átmentem, a földet meg leadtam a tsz- be. Az állami gazdaságtól már egyenes az út: a gőzekét felváltja a traktor, az ekék kazánját Sztálinvárosba viszik a Radar-munkástelepre, fűteni. Sanyi bácsi megy a kazárral, s ott ragad fűtőként, 1960-ig. A fiai — két fia van, mindkettő gépkocsivezető — Pécsre költöznek, s ő is jön utánuk a feleségével. Itt ismét fűtő — a mai napig. — Sanyi bácsi, hogy keres? — A fűtési idényben kétezer fölé is felmegy, nyáron az ezret eléri. Feleségem pár éve meghalt, magam kijövök belőle. Persze, ehhez még a nyugdíjat is hozzáteszem, s elég szép összeg kikerekedik. Még a négyezer is, sőt, annál több . . . De nemcsak itt dolgozik; el-eljár másokhoz is, ha megkérik. Most már igencsak ritkán, de akad néha valami asztalosmunka, villanyszerelés, lakatos-tennivaló, miegymás. Az egészségével nincs baj; s néha egy-egy fröccsöt is megiszik, vagy colát. . . Nagy álmokat sohasem kergetett. — Tudja, itt lakom a Sorház utcában, PIK-lakásban. Amíg feljövök a Hunyadi útra — egyre lassabban —, el-elné- zem az embereket, fiatalokat, idősebbeket. Ügy látom, mintha nem is lennének gondjaik .. . Aztán lemegyek a 'kazánhoz vagy a műhelybe, ott már ismét otthon vagyok. Csak attól félek, hogy egyszér valaki azt mondja: Sanyi bácsi, maga már eleget dolgozott, menjen haza, pihenjen, élvezze a ... Elhallgat, nem folytatja tovább. Tudja, hogy ehhez nem kell nagy magyarázat. Kozma Ferenc lehetőleg koncentráltan használják fel. Nem részesül minden évben támogatásban a megye valamennyi, közel háromszáz települése, hanem egy-egy évben néhány tucat, de azok jelentősebb összeggel. Pécs nem részesül ebből a fásítási keretből, a megye többi városai közül pedig minden évben egy kap kiemelt összeget, a negyedmillióból mintegy 70 000 forintot. Azok a községek, amelyek jelentkeztek a szabadtéri szabadidős és sport- létesítmény építési országos pályázatra, előnyben részesülnek a népfront fásítási keretének elosztásakor. Az idei fásítási akció sikeresnek mondható, hiszen néhány ezer forint híján november elejére már elköltötték az akcióra fordítható keretet. Megyénkben az akció során 6509 facsemetét és 6755 cserjét ültettek el. Ebben az évben a városok közül Szigetvár kapta a kiemelt támogatást. Rajta kívül még Komló és Siklós részesült az akció pénzkeretéből. A községek közül többek között Bakonya, Dobsza, Harkány, Kacsóta, Szalánla, Du- naszekcső és Bár kapott parkosítási célra pénzkeretet. A bevált gyakorlat szerint a községek a pénzösszeggel együtt választéklistát is kapnak erről, hogy a fásítási akció két szállítója — a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat és a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat milyen készletekkel rendelkezik facsemetékből, cserjékből. így minden település maga választhatta ki, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegből mit vásárol. A fák és cserjék kiválasztásához és elültetéséhez mindkét szállító vállalat a helyszínen nyújtott szaktanácsot. A facsemete és cserjeválaszték meglehetősen bőséges volt, ez még példálódzó felsorolásból is kitűnik: különféle tuják, fenyők, borókák, juhar, hárs, berkenye, platán, mandarinfűz, törökmogyoró, babérmeggy, díszalma, ciprus, kőris, tiszafa, aranyeső, gyöngyvirágcserje, spirálfűz, tamariszkusz, ezüstfa, orgona . . . A társadalmi fásítási akciót eredetileg négy évre tervezték, de eddigi értesülések szerint a jövő évre még biztosítja a hatmillió forintos keretet az Országos Tervhivatal. Ebből az összegből várhatóan ismét negyedmillió forint jut Baranya megyének. D. 1. Egyenletesebb munkáéi védőruházati ellátás Az utóbbi időben egyenletesebbé vált a munka-, illetőleg a védőruházati ellátás. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat - 14 alapanyaggyártó és konfekcionáló vállalattal és szövetkezettel közösen — ERGOTEX Védőruházati Gazdasági Társaságot hozott létre, amely felmérve az igényeket, a lehető leggyorsabban rátér az eddig gyakran hiányzó védőruhák gyártására és forgalmazására. A gazdasági társaság tevékenysége máris enyhítette a láng-, olaj- és saválló védőruhák hiányát. A kedvező tapasztalatok alapján még az idén hat vállalat, illetőleg szövetkezet részvételével újabb gazdasági társaságot létesítenek, ERGOSZTRON néven, amely az élelmiszeripari, a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozóknak kínál praktikus és esztétikus munkaruhákat. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat mintegy 80 vállalattal, illetőleg szövetkezettel működik együtt annak érdekében, hogy a munka- és védőruházat megfeleljen a speciális igényeknek: ne csak védelmet nyújtson, hanem igazodjék a technikai, technológiai követelményekhez, s egyben segítse használója jobb közérzetét is. Számítógépes helyzetkép Hetven év- munka- viszonyban
