Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-15 / 314. szám

e Dunántúlt llaplo 1984. november 15., csütörtök | • m ü «kJhm mm |w| w WfBg ' I Mi %**í^7í \*£-L ■« Wí A SB <éft% I I [1 MgBlp ■p. b * Irt'M ll' Pf r r 1 ^ Hr ■ “uf"' I® ' \ 1 í tF 1*0 ■ wl&r».«Mt­.. ■ ■ » m ■ ■ ' ■— V ajszló a Dráva völgyén végighúzódó útvonal és a megyeszékhelyet az Ormánsággal összekapcsoló út metszéspontjába települt. Kedvező fekvése évszá­zadokon keresztül jó hatással 'volt a nagyközség gazdasági életére. Kelta és római leletek tanúsítják, hogy Vajszlót már a honfoglalás előtt is lakták. Az első okirat Vajszlóról 1267- ből való, IV. Béla oklevele, amelyben a települést a nyúl szigeti apácáknak ajándékozza. Későbbi történetéről néhány adat: 1784-ben megkezdő­dött a rendszeres iskolai oktatás. 1812-ben vásárjogot s ezzel mezővárosi rangot kapott. 1870-ben megnyílt a gyógyszertár, orvos és védőnő működött a területen. 1912. november 6-án nyílt meg a dráva-völgyi vasút. Ma országos hírnevét Kodolányi emlékházának köszön­heti elsősorban, ám a legek-könyvében is szerepel, mint a legtöbb társközséggel rendelkező hazai település. A szék­helyközséggel együtt 13 település központja Vajszló. ■— » i Tizenhárom község gazdája Katona Zoltán, tanácselnök Vajszló jövőjéről beszél. Ter­vekről. amelyeket természete­sen rangsorolni kell, az igénye­ket és lehetőségeket egyeztet­ve. — A legsürgetőbb felada­tunk a vízmű bővítése. Víz ugyan van, de a tározó kapa­citás igen szűkös. Meg kell ol­dani az ivóvíz vastalanítását is, mert ma sok helyen „kávé” jön a csapokból. Folytatjuk a lakásprogramot a telekkialakí­tásokkal — elfogadható árak­kal. Nemcsak lakásépítési le­hetőséget akarunk nyújtani. Amint az iskola építését befe­jeztük, kezdjük a tornatermet. Terv, építési kapacitás van, de szükségünk lesz a lakosság anyagi támogatására, illetve aZ itt dolgozó brigádok szak­ipari munkájára. Indokolt egy bölcsőde létesítése, de döntsön majd a társadalmi vita — mondja a tanácselnök. Hogyan lehet Vajszló jó gaz­dája 12 társközségnek? (Sorol­juk fel: Páprád, Zaláta, Piskó, Luzsok, Kemse, Vejti, Hirics, Baranyahídvég, Sámod, Kórós, Adorjás és Kisszentmárton.) Kettő-négyszáz lakosú kisköz­ségek, ám a nagyközségi ta­nács nem a lélekszám alapján fejleszt. Súllyal nyom a latba, mit tudnak önmagukért tenni a kisközségek lakói — ehhez adnak a közös fejlesztésből. Három programon dolgoznak most: megkezdték a művelődé­si házak és az egészségházak felújítását és a gázcseretele­pek létesítését. A következő pe­dig a társközségek egészséges ivóvízellátása.- Kikre számíthatnak? — A tanács testületé 76 ta­gú, több, mint ötvenen a társ­községeket képviselik. A ta­nácstagjaink mellett a helyi politikai erők a partnereink. Hiricsben például jól dolgozó önkéntes határőrcsoport van, Adorjáson a KISZ ifjúgárdis­táira számíthatunk. Ma már szinte mindenütt megszervezik az öregek napját. A felszaba­dulás negyvenedik évforduló­jára Hiricsben, Zalátán is em­lékparkot létesítenek. S rend­kívül aktív a KIOSZ helyi szer­vezete, Scheffer Károly elnök, és Bischof László titkár rend­szeres klubéletet, társadalmi munkaakciókat szervez. De­cember 4-én, a nagyközség felszabadulásának évforduló­ján a KIOSZ székházában ren­dezendő ünnepségen szeret­nénk elismerni a társadalmi munkások segítségét — mond­ja Katona Zoltán. Telkek az építkezőknek Egészségügyi centrum Dr. Harasztia Zoltán ügyvezető körzeti főorvos Ha lassan is és kislépések- kel, de fejlődik Vajszló és kör­nyéke lakóinak egészségügyi ellátása. Röviden ezt így som­mázza dr. Harasztia Zoltán ügyvezető körzeti főorvos: — Nagyobb területet látunk el, diagnosztikailag felszerel­tebbek vagyunk, s ez terápia szempontjából is előnyöket je­lent. Ahol nincsen, ott tudják, mennyit ér a központi körzeti ügyeleti rendszer: szombaton reggel 8 órától hétfő reggel 8- ig elérhető az orvos. — Mint komoly előrelépést jelzi ezt a főorvos, a mondat végén azonban — kimondha­tatlanul — ott sejlik egy „de” is... — Valóban. Az ide tartozó területet bőven el tudjuk látni, de évek óta gondot okoz a te­lefonhálózat korszerűtlensége, az URH-lánc hiányossága. Ha az egészségről van szó, köny- nyen megfogalmazható ai vé­lemény: aránytalan. Későn ér­keznek a hívások, félreérthető a telefonon tett bejelentés. Hogy mást ne mondjak, az ügyeleti telefon hét készülékkel van egy vonalon ... — Mi az elsődleges célja az egészségügyi centrum lét­rehozásának? — Döntő célja az alapvető betegellátás biztosítása, vagy­is: ott gyógyuljon meg a be­teg, ahol lakik. Ezért létesül­nek a kiemelt egészségügyi centrumok különböző közsé­gekben, például Vajszlón Is. Ez minőségileg magasabb szintet jelent az orvoslásban. — Feltételei? — Részben teljesültek. De nincsen például diagnosztikai táskánk, ami annak ismereté­ben is nagyon hiányzik, hogy ára 120 000 forint. Van ellen­ben két EKG-készülékünk, gyors tesztet biztosító felsze­relésünk. — Legnagyobb gondjuk? — A gyermekellátás hiányos­sága. Sellye látja! el egyelőre, nagy szükség lenne a helybe- ni folyamatos orvoslásuk meg­oldására. Épül az iskola Alakul, szépen, ez az új is­kola. Szabó Géza, a tanácsi magas- és mélyépítő vállalat megbízott művezetője kész­séggel mutatja az épületet, szavai nyomán „élessé válik a kép": hol lesznek a tantere.ek, a konyha, az étterem, a zsi­bongó. a kazánház, az előadói szárny. Kovács Sándor művezető „beljebbről” látja mindezt, lé­vén helybeli, s súlya van an­nak, ahogy mondja: „Vajszló­ról és körzetéből több mint fél­ezer kisdiák jár iskolába ...” Az iskola építését a múlt év áprilisának végén kezdték meg, s várhatóan a jövő évvé­gére készül el úgy, hogy a tan­termi szárnyat már szeptem­berben, iskolakezdéskor birto­kukba vehetik a gyerekek. 24 millió forintba kerül. — A legnagyobb, egy tető alatt levő földszintes iskola lesz a megyében — állítja Ko­vács Sándor. Háromszáz gyermek fér majd el a nyolc tanteremben, a ter­veket a Baranyaterv készítette, az épület hagyományos szer­kezettel készül. A legfrissebb adatok szerint 2072 lakója^-van Vajszlónak. Sokan építkeznek. Az utóbbi években több mint száz telket adott ót a nagyközségi tanács.- 1981-ben 52-t, 1982-ben negyvenet, 1983-ban kilencet, idén újabb ötvenhetet adtunk tartós használatba az építke­zőknek — tájékoztat dr. Panta Zsuzsa, a nagyközségi tanács vb-titkára. — Most csak a villa­moshálózat kiépítését tudtuk vállalni. Jövőre vízvezetéket és utat szeretnénk építeni. A Zrínyi, a Batthyány és a Széchenyi út által határolt tömbben lehet építkezni, van választási lehetőség a városia­sabb sorházak és családi há­zak között. Alakítottunk ki nagy telkeket is - 1700 négyzetmé­tereseket - a gazdálkodóknak. Hosszabb távra is alkalmas ez a terület qz építkezésre, a Jól halad az iskola építése Túl a terven Csányászrótól Beremendig, hatalmas területen dolgozik a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vajszlái erdészete: több tíz község határában, több száz emberrel. Pontosan - hallottuk Magyar Károly könyvelőtől — a szeptemberi adatok szerint teljes munka­időben 343-an vannak munka- viszonyban az erdészettel. A meghatározó a fafeldolgozó üzem, ahol - két műszakban — 125-en dolgoznak. Ez az üzem ebben az évben a tervek szerint 75 millió fo­rintos árbevételt produkál — korszerű körülmények között, rekonstrukciója alig két éve fejeződött be. „Csinos kis mun­kahely!” — hallottuk a véle­ményt, amihez hozzátehetjük: éppen ezekben a napokban készült el az esztétikus, minden igénynek megfelelő szociális blokk is. Az erdészet alapfeladata mindenek előtt, a feldolgozó- ipar faanyaggal való ellátása, ez mellett természetesen a ki­termelt erdők felújítása, felne­velése, s jelentős — éppen az említett fafeldolgozó üzem munkája révén — az elsődleges faipari tevékenység is: félkész- termékek, fűrészipari termékek, deszkák, bútorléchez alap­anyag, nyers parketta, talpfa, bányafa készül itt. Erdészet — vadásztatás. A kettő nehezen választható el, s ha a vajszlái üzem export- tevékenységéről esik szó, az erre az évre tervezett 23 milliós bevétel egy részét — ha nem is sokat — valóban a külföldi ven­dégek vadásztatása teszi ki. Ez mellett fa- és fűrészipari ter­mékeket szállítanak külföldre. Szeptember végéig egyébként a tervvel szemben 24 milliót értek el I Az erdészetben dolgozók jó része bejáró. Talán ez is oka annak, hogy számolniuk kell a munkaerő-vándorlással: havon­ta átlag' 10-12 ember jön- megy a különböző helyekről. Pedig a kereseti lehetőségek nem rosszak (az átlag megha­ladja a 4300 forintot), s igye­keznek a továbblépés lehető­ségét is biztosítani. „A környék legnagyobb fa­ipari üzeme van Vajszlón.” - hallottuk, s a tények szerint nem dolgoznak rosszul: az 1984-re tervezett 161 millió fo­rintos termelési értéket szep­tember végéig — időarányosan — mintegy 2 százalékkal telje­sítették túl, biztosítva maguk­nak a visszalévő utolsó ne­gyedévre a nyugodt munka­tempót. Egy aktív ember Horváth István hatodik év­tizedét taposó, közismert asz­talosmester. — Ügy hallottam: tízezer fo­rint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a közelmúltban a helyi kultúrotthon kialakításá­hoz. — Azt hallotta? Nem egé­szen. Csak ötezret.. . — Miért? Az ötezer sem min­dennapi . . . — Hogy-hogy miért? — kér­dez vissza, jelezve ezzel azt is: részéről a téma be van fejezve. — Miért tartják közéleti em­bernek? — Gondolom azért, mert nem mindennel értek egyet, ami a faluban történik, vagy amit elhatároznak, s ezt meg is mondom. Segíteni akarok. — Sok erőt érez magában? — Hogy meddig leszek ak­tív? Mint asztalos? Amíg egészséges vagyok. — Nem, mint közéleti em­ber. — Végig ... Horváth István asztalosmester műhelyében Megújul a faluközpont Mi tagadás, sok kritikát kap Vajszló a főutcája miatt: a nagyközség centrumában, a Széchenyi utcában bizony nem­csak az úttest, az épületek is elhanyagoltak. A nagyközségi tanács ez év­ben levélben kérte az itt la­kókat, tegyék rendbe a házu­kat és egyben példát is muta­tott az itt lévő intézmények fel­újításával. Nemrég tatarozták a nagyközségi székházat, és szép mályvaszín vakolatot ka­pott a kisegítő iskola, mutatva, hogy merészen-szépen is lehet színezni. Kideríthetetlen okok­ból ugyanis ma sárga-divat van Vajszlón, szinte mindenki sápadtsárga színre festi a há­zát. • Természetesen mielőbb az utat kell helyrehozni. S a ta­nácsnak határozott terve van: az útmenti árokrendszert kőla­pokkal rakják ki — jóval köny- nyebben tisztítható majd. A Széchenyi utcához kapcsolódó Kodolányi téren pedig parko­lót terveznek és parkot létesí­tenek a következő ötéves terv­ben. Az oldalt irta: GÁLDONYI MAGDOLNA és MÉSZÁROS ATTILA Fotók: LÄUFER LÁSZLÓ Ma a DN Vajszlon. Batthyány utcai kertvégekből egy újabb utcasor nyitását ter­vezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom