Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-13 / 312. szám

1984. november 13., kedd Dunántúlt TlapTo 3 Oj munkahelyeket a falunkba I Bővül c a szövetkezetek gazdasági együttműködése A tsz-tagnak nem lehet felmondani Új könnyűipari kisüzemet avattak a napokban Görcsöny- ben, a Mecsekvölgye Termelő- szövetkezet volt kertészeti fel­dolgozó telepén. A meglévő, egykor gyümölcsmanipuláló- nak készült épületet a tsz 1,2 millió forint beruházással ala­kította át és szerszámozta fel. A szalagátvágást követő na­pon megindult a termelés: gyermekszandálok és női cipő- felsőrészek összeállítása, bér­munkában. Az új kisüzem, amelyet a Pécsi Cipőipari Szö­vetkezettel kooperálva létesí­tett a görcsönyi tsz, harminc termelőszövetkezeti tagnak ad egész éven át helyben mun­kát, mentesítve őket a fárasztó és költséges ingázástól. Ipari és mezőgazdasági szövetkezetek együttműködése Az eset korántsem egyedül­álló. Az utóbbi időben örven­detes módon megélénkült Ba­ranyában az ipari és me­zőgazdasági szövetkezetek gazdasági együttműködése. Ezt állapították meg a KISZÖV legutóbbi küldöttgyűlésén is, ahol a szövetség vezetői ön­kritikusan mutattak rá; a tag­szövetkezetek nem rendelkez­nek elegendő információval, a kooperációs kapcsolatok gyak­ran véletlenszerűen jönnek létre, ezért a szövetségnek a jövőben hatékonyabb koordi­náló szerepre kell vállalkoz­nia. Tény, hogy az eddig létre­jött és a most alakulóban lé­vő kooperációkat a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek kezdeményezték. Az ipari szövetkezeteknél pusztán a ter­melési kapacitások bővítéséről van szó, a mezőgazdasági tsz-eknél ennél sokkal több­ről. Az iparszerű technológia gyors terjedése mind több élőmunkát vált ki a mező- gazdasági termelésből, a fel­szabaduló munkaerő foglal­koztatása viszont gondot okoz. Ez a gond egyre feszítőbb. Köztudott, hogy a szövetkezeti törvény értelmében a tsz-tag­nak nem lehet felmondani. Nem véletlen, hogy a női tsz- tagok esetében évi 100 nap foglalkoztatás elegendő a nyugdíjjogosultság megszerzé­séhez. Az átlagbérszínvonal- szabályozásnál ők is egy fő állományi létszámnak számí­tottak, csökkentve az átlagbér­színvonalat. Folyamatos foglal­koztatásukhoz gyakran nem is fűződött érdeke a tsz-nek. Az új jövedelemszabályozási formák azonban a termelőszö­vetkezetekben is a nagyobb élőmunka-hatékonyságra, az úgynevezett „vatta-létszám" csökkentésére, teljes megszün­tetésére ösztönöznek. Az ipari tevékenység bővítéséhez, új munkahelyek megteremtéséhez ezért a gazdasági érdeken túl­mutató tényezők járulnak. A tsz-ek kooDerációs készsége élénk, annak ellenére, hogy ta­valy nagymértékben lecsök­kent az ipari tevékenység jö­vedelmezősége. Baranyában 55 tsz foglalkozik ún. alaptevé­kenységen kívüli tevékenység­gel, az ebből származó bevé­tel évi 1 milliárd forint. Ezen belül a kifejezetten ipari tevé­kenységből származó árbevétel meghaladja a félmilliárdot. Az ebből származó tiszta nyere­séget a tsz-ek alaptevékeny­ségük fejlesztésére fordították. A különféle közgazdasági, adózási stb. feltételek változá­sa, a megrendelés, illetve több éves szerződések hiánya miatt, tavaly mór 12 baranyai tsz- nél veszteséges volt az ipari tevékenység. Megyei szövetke­zeti átlagban a 100 forint ön­költségre jutó eredmény a nö­vénytermelésben 59, az ipari tevékenységben 24, az építő­iparéban pedig 17 forint volt tavaly. Az ipari tevékenység költségeit nagymértékben nö­veli a piachoz igazodó gyako­ri termékváltás, az újabb és újabb átszerszámozás. Az egyik legnagyobb ipari tevé­kenységet folytató szövetke­zet, az újpetrei tsz például hetvenféle terméket állít elő. Tavaly még 1200 szemétszállító konténert gyártottak az új- petreiek, az idén már csak 200-ra kaptak megrendelést. Látni kell, hogy a nagyiparon belül alakult vgmk-k és egyéb kisszervezetek komoly konkurrenseivé váltak a tsz- melléküzemágaknak. Mindezek ellenére egyre több tsz vállalkozik foglalkoz­tatási okokból ipari tevékeny­ség beindítására, s elsősorban a megye ipari szövetkezeteit keresik meg. Jól funkcionáló és egyre bővülő kapcsolat ala­kult ki a PLASTEX Műanyag- és Textilipari Szövetkezet és a mezőgazdasági tsz-ek között. A szalántai Hunyadi Tsz és a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet precíziós öntödei együttműkö­dése tovább bővült az idén. Az annyira hiányolt hosszú tá­vú együttműködési szerződés biztosítja a jó kapcsolatot a beremendi Dózsa Tsz és a Ba­ranya megyei Cipőipari Szö­vetkezet között. A majsi Kossuth Tsz-ben női divattás­kák gyártását kezdték meg a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezettel kötött kooperáció keretében. Újabb tsz-ek vállalkoznak ipari tevékenységre Könnyűipari, elsősorban ci­pő és textilruházati tevékeny­ségre keres együttműködő partnert a magyarteleki Vörös Október, a rózsafai Egyetértés, a szentlőrinci Úttörő, a dráva- sztárai Drávagyöngye és a bogádmindszenti termelőszö­vetkezet. A mezőgazdasági tsz-ek biztosítják az ipari tevé­kenység végzésére alkalmas épületet és a dolgozói létszá­mot, többnyire női munkaerőt. Több ipari < szövetkezetét ke­resnek meg, hogy a legelő­nyösebb ajánlatot választhas­sák. A legelőrehaladottabb stádiumban a magyarteleki és drávasztárai tsz-ek tárgyalásai vannak a Baranya megyei Népművészeti, illetve a Pécsi Ruházati Szövetkezetekkel. A két mezőgazdaság és ipari szövetkezet előzetes megálla­podást kötött egymással a gé­pek beszerzésére. A fő profil mindkét esetben az eredeti délszláv népi szőttesek elő­állítása lesz. Az eddigi gyakorlat szerint jellemzően nem az alacsony hatékonysággal működő, ked­vezőtlen adottságú, hanem a közepes és jó hatékonyságú mezőgazdasági termelőszövet­kezetek hoznak létre új mun­kahelyeket az ipari szövetke­zetekkel kooperálva. Ez is mu­tatja, hogy a jövedelmezőség mellett más szempont is moti­válja a közös gazdaságokat. Ilyen mindenekelőtt a falvak népességmegtartó képessége, amely hosszabb távon a ter­melőszövetkezetek gazdasági érdekeivel is egybeesik. — Rné — Görcsönyben, a helyi Mecsekvölgye Termelőszövetkezet és a Pécsi Cipőipari Szövetkezet nyitott a közelmúltban varrodát. Fotó: Läufer László A KGST-tanácsül és mérlege A KGST-országok a közel­múltban Havannában tartot­ták meg tanácsülésüket. S no­ha rendszeresen sor kerül ar­ra, hogy a szocialista országok magas szinten beszéljék meg gazdasági együttműködési szervezetük eredményeit, meg­vitassák a gondokat, az idei találkozó mégis sok tekintet­ben különbözik az eddigiektől. Először fordult elő például, hogy a KGST tagállamai ilyen fontos rendezvényt Európán kívül, Latin-Amerikában ren­dezzenek meg. A havannai tanácsülésen a résztvevők száma is nagyobb volt a szokásosnál. Megfigye­lőként számos állam jelen volt, mi több, küldöttséggel képviseltette magát két regio­nális gazdasági szervezet: az ENSZ Latin-amerikai Gazdasá­gi Bizottsága és a Latin-ame­rikai Gazdasági Rendszer is. Mindez nyilvánvalóan jelzi, hogy az utóbbi időben érez­hetően megnövekedett a nem­T égla­t örmelékből és pernyéből építőanyag Statisztikai kimutatás: a ha­zai tégla- és cserépgyárakban évente mintegy 120 millió darab kisméretű téglának megfelelő mennyiségű törmelék keletke­zik. Ezt a nagy mennyiségű ipa­ri mellékterméket bányagödrök­be temetik, esetleg ideiglenes útépítésre használják fel, de a túlnyomó részét valójában nem hasznosítják. Az építőanyag, méginkább a hagyományos építőanyag hiány­cikk, a gyárak nem győzik a termelést. Ugyanakkor a szinte semmire se jó (?) melléktermék elhelyezése is mind nagyobb gondot jelent. A MECSEKÉP GMK — 12 alapító tag és 4 al­kalmazott vállalkozása — két és fél éve alakult generálkivite­lezésre, s nap mint nap maguk is nehéz helyzetbe kerültek az építőanyag-hiány miatt. Elkese­redésük szülte az ötletet: mi lenne, ha maguk próbálkozná­nak építőanyag-gyártással, mégpedig a téglagyári mellék- termék és az erőművi pernye hasznosításával? Téglatörmelékből és pernyé­ből ausztriai ismerősük üzemé­ben készítettek béléstestet és válaszfalat, s az eredmény el­képzelésük helyességét igazol­ta. Egyértelművé vált, hogy be­le kell vágniuk. Az OTP Innovációs Irodája felkarolta elhatározásukat, hogy ipari melléktermék felhasználá­sával gyártsanak építőanyagot, és 3 millió forint beruházási köl­csönt folyósított 6 évre, szigorú feltételek mellett a gmk-nak. Béreltek egy közel 2 hektáros területet a 6-os út mentén, szemben a BÉV központi tele­pével, és idén nyár elején el­kezdték kialakítani a saját gyár­tótelepüket. Ugyanakkor a gör­csönyi téglagyárban a már ta­valy megvásárolt nagy mennyi­ségű téglatörmelék feldolgozá­sára üzembe helyezték a vásá­rolt pofás és kalapácsos törőt, az adagolót, a szállítószalagot és a gyári 4 fős gmk megkezd­te a téglatörmelék őrlését. (A MECSEKÉP GMK fizeti a gyár­nak a térbérletet, az áramot, s az ezután tőlük megveendő tég­latörmeléket.) A téglazúzalékot Görcsönyből a BÉV betongyórába szállítják, ott dolgozzák be a nyersbeton­ba, és azt hozzák át az építő­anyaggyártó telepre, ahol a présgép építőanyagot készít be­lőle. A telepen hidraulikus töltő­garatba kerül a massza, a kon­ténerből targonca viszi a Hidro- blitz 907-es önjáró présgépbe, az lassan halad a betonozott téren és nyomóban ott kígyóz­nak — most éppen — az EB60/ 19- es béléstestek. Köröskörül a már kész gyártmányrakatok vár­ják, hogy az Építésügyi Minő­ségellenőrző Intézet (ÉMI) ked­vező szakvéleményét követően a TOZÉP közvetítésével eljussanak a vevőkhöz. Hoffmann Antal, a MECSEK- ÉP GMK közös képviselője az idei kísérleti évükről: — Jelenleg hat sablonunk van. Az EB60/19-es béléstest­ből 100 ezer, a 10-es válaszfal­ból 24 ezer gyártását terveztük, de kísérletképpen készítettünk 25-ös és 30-as falazóblokkot, 20- as és 30-as lábazati elemet. A béléstestre megjött már az ÉMI szakvéleménye; termékünk az előírtnál könnyebb tömegű és nagyobb törőerejű, már csak a hőszigetelő képességének vizsgálata van hátra, reméljük, az 1986-ban életbe lépő új hő­szabvány szigorú előírásainak is megfelel. A többi termékünk be­mérése most van folyamatban az ÉMI-nél, ha azok is megfe­lelnek a szabvány-előírásoknak, a TÜZÉP átvesz minden meny- nyiséget tőlünk. Máris kinőtték a 3000 négy­zetméteres szabadtéri betono­zott gyártóteret. Terjeszkedni szeretnének. Megpályázták az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) egyik lehe­tőségét, s ha megnyerik a pá­lyázatot, újabb 2 millió forintot fordíthatnak a telep fejlesztésé­re, bővítésére és újabb termé­kek kikísérletezésére. Változat­lanul ipari melléktermék fel-- hasznólásával, és ugyanakkora környezetvédelemben is segít­ve. Ha az OMFB is fantáziát ta­lál elképzelésükben, akkor jö­vőre sok minden megváltozik a telepen. • Újabb 3000 négyzetméteres betonozott térburkolatot hoz­nak létre, megépítenek egy a téli — tehát a folyamatos — gyártást is lehetővé tevő 1000 négyzetméter alapterületű csar­nokot, megoldják a vízgondju­kat, szociális létesítményt is te­tő alá hoznak, és új gyártmá­nyokkal is jelentkeznek. Ha nem kapnak támogatást az OMFB- től, akkor nem jövőre, hanem rövid idő alatt, saját erőből va­lósítják meg elképzeléseiket. — Mit jelent, ha minden fejlesztést már jövő évben meg­valósíthatnak? — kérdem a kö­zös képviselőt. — A 10-es válaszfalból 400 ezer, az EB60/19-es födémbé- léstestből 300 ezer darabot ál­lítunk elő és igény szerint gyárt­juk a B 25-ös és 30-as falazó­blokkot, valamint a 20-as és 30-as lábazati elemet. Újdon­ságként három termékkel je­lentkezünk; a 6-os válaszfalból 300 ezer, a színes betoncserép­ből 200 ezer, és ha betonvasat is be tudunk szerezni, akkor FERT-gerendából 20 ezer folyó- méternvit készítünk és adunk át a TOZÉP-nek. — Mit jelent a MECSEKÉP GMK építőanyag-gyártó vállal­kozása a magánépítkezőknek? — faggatom Szederkényi Gvör- ayöt, a Dél-dunántúli TÖZÉP Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettesét. — Nagy segítséaet és árukí- nálgtot. A födémbéléstest bár nem hiánycikk, de helyben gyártják, és nem kell messziről szállítanunk. A 10-es válaszfal hiánvcikk, illetve jelenleg ju­goszláv importból tudjuk csak biztosítani. A betoncserép is hiánycikk és csak importból tudjuk beszerezni. Jó ez a lehe­tőség, több mindent kínálha­tunk a vevőinknek, és kedvük­ben tudunk járni az építkezők­nek a nagyobb kínálattal. Lám, egy újabb megvalósított ötlet, amivel mindenki jól jár. Murányi László zetközi érdeklődés a KGST munkája iránt. Eltért a mostani tanácsülés a megszokottól abban is, hogy nemcsak a két ülésszak között eltelt hónapok eredményeit vette számba. A legutóbbi ta­nácsülést ugyanis az idén tar­tották Moszkvában. A havan­nai megbeszéléseken azonban nemcsak az azóta eltelt idő­szak munkáját elemezték, ha­nem az egy évvel korábban, Berlinben megtartott tanács­ülés határozatai alapján számba vették az eredménye­ket és a gondokat. Mint a napi tudósításokból is kiderült, ez a kettősség — az eredmények mellett a gon­dok nyílt feltárása — jellemez­te a kubai tanácskozást. Két­ségtelen, hogy az elmúlt idő­szakban a szocialista orszá­gok jelentős eredményeket értek el. A közösség egészét tekintve például tavaly a nem­zeti jövedelem — az előző év­hez képest — csaknem négy százalékkal növekedett. Ha­sonló ütemben nőtt az ipari termelés. Számos tagország­ban csökkent a felhasznált nyersanyag és energia meny- nyisége. Különösen fontos, hogy a növekedés jelentős ré­sze a termelékenység emel­kedésének köszönhető. Tavaly — az előző évhez viszonyítva — több mint nyolc százalék­kal növekedett a tagországok összesített külkereskedelmi forgalma, s még ennél is na­gyobb mértékben, több mint 11 százalékkal emelkedett az egymás közötti külkereskedel­mi forgalom értéke. Am tény, hogy a megválto­zott gazdasági körülmények, a világgazdaság egészében be­következett változások új, ko­rábban nem ismert feladato­kat is hoztak. Ezért esett szó hangsúlyosan Havannában ar­ról, hogyan lehet és kell javí­tani a következő időszakban a KGST munkáját, eredménye­sebbé tenni a szocialista or­szágok együttműködését. Az új követelményekhez való fo­lyamatos igazodás tükröződött egyebek között az ülésszakon szereplő napirendi pontokban. Nyilvánvaló például, hogy napjainkban valamennyi or­szág gazdaságának egyik leg­fontosabb kérdése, hogyan ké­pes ellátni magát a termelés­hez szükséges nyers- és fűtő­anyagokkal. Az elmúlt idő­szakban — amint ez a beszá­molókból is kiderült — vala­mennyi KGST-ország erőfeszí­téseket tett arra, hogy a ko­rábbinál takarékosabban, ra­cionálisabban használja fel az alapvető nyersanyagokat. Ez a munka azonban még koránt­sem zárult le. A vizsgálódások azt mutatják, hogy nagy tar­talékok rejlenek még az ener­giagazdálkodás racionalizálá­sában, a korszerű, kevésbé nyersanyagigényes technikák, technológiák elterjesztésében. Indokolt törekvés, hogy a KGST-országok hosszú távon is tisztán lássák, milyen nyers­anyag- és energiaforrások áll­nak rendelkezésükre, hogyan szervezhető meg a mind nehe­zebbé váló kitermelés, hogyan oszthatók meg a szinte évről évre növekvő terhek. Éppen ezeket az igényeket figye­lembe véve fogadta el a mos­tani ülésszak az 1990-ig és a hosszabb távra szóló komplex intézkedéseket a fűtőanyagok és nyersanyagok területén. Persze Havannában nem­csak a távoli jövőről, hanem a következő évek munkájáról is sok szó esett. Fontos témakör volt például a következő öt­éves tervidőszak népgazdasági terveinek koordinációja. E munka keretében kell eldön­teni, hogy miközben valameny- nyi szocialista ország saját gazdaságpolitikáját folytatja, hogyan, milyen formában kép­zelik el az együttműködés min­denki által igényelt bővítését. A tervkoordináció során eddig 22 sokoldalú gazdasági és 39 tudományos-műszaki együtt­működési egyezményt írtak alá, s mint az ülésszakról ki­adott közleményből kiderül, megkezdődött a 15-20 évre szóló komplex tudományos­műszaki program kidolgozása. Hiányoikkpétíés, MörnyezBtvédetem Az Önjáró Hidroblitz présgép egyszerre öt darab EB60/19-es béléstestet készít Murányi László felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom