Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-12 / 311. szám
Szetharaptak a Rabat, egy Zilt és egy Moszkuicsot Megskalpolt Megtörtént, hogy meghalt a sofőr, mert bilincsként tartotta fogva a kamion karamboltól gyűrt karosszériája. Próbálkoztak ugyan a hagyományos feszitővasakkal, de hiába: későn jött a segítség. Miért nem használtak hegesztőpisztolyt? — kérdezhetné valaki. Azért nem, mert egv autónál egy szikra felgyújthat, fe'robbanthat mindent, s ha ez nem is következik be, a pisztolyláng hevétől összeéghet a sérült. Jó néhány országban kitaláltak már okos, ayorsbontó szerszámokat, csakhony ezeket drága pénzért külföldről kellene beszerezni. Szombathelyen a MÁV-nál van egy ilyen, NSZK-ból behozott szerkezet, ami forintba átszámolva 300 ezerért kapható. Egy házzal odébb, a szomautók bathelyi 17. számú Volán Vállalatnál viszont négy szakember — Kustos József, Tóth Pál, Horváth Lajos és Tóth Kálmán összedugta a fejét s nem eredménytelenül. Megszerkesztettek env három részből álló hidraulikus gyorsvágó szerszámot. A törzsgép egy olajnyomás segítségével működő kézipumpa, mellyel 500 atmoszféra nyomás állítható elő. Ehhez egy gyorscsatlakozóval illeszthető hozzá a vágó és a feszítő szerszám. A vágóollót 14 milliméter vastag acélrugó-lapból szabták, két szóra ívben meghajolva 120 milliméter átmérőjű kört alkot. Tizenötezer Newton erő fejthető ki vele, ez így nyilván nem sokat mond, de — mint állítják — mindegyik karosszériatartó-oszlop villámgyorsan elharapható vele. A feszítő szerszám nyitó távolsága 350 centiméter, gyakorlatilag bármilyen autóajtó kinyitható vele. Az ajánlott technológia a skalpoláshoz hasonlítható, tehát az utasfülke tetejét szabdalják le általában. A mintapéldányhoz pontos műszaki dokumentációt készítettek és kalkuláltak is. Szerintük 35 ezer forintból előállítható mindez, főként azért, mert csak hazai — többnyire a soproni AFIT által gyártott — elemekből áll. Másfél hónappal ezelőtt bemutatót tartottak a szakembereknek. Rába kamiont, ZIL-teherautót és Moszkvics személygépkocsit szabdaltak széjjel — percek alatt. A jelenlevő orvosok, mentősök és tűzoltók maradéktalanul elégedettek voltak, így a szombathelyi Volánnál már ott pihen a garázsban egy ilyen szerszámmal felszerelt jármű. Pihen — mert szerencsére eddig még nem kellett használni. B. Cs KGST-szakértök a környezetvédelemről Peng ax UHSr szikrázik a peryő révé Naprakész bérelszámolást végez Számítógép vezérli a bonyhádi Botond Cipőgyár felsőrészkészítő szalagját. A beruházás közel kilencmillió forintba került, amelyből 2,2 milliót fizetett a gyár, a többit pedig a Bőr- és Cipőipari Kutató és Fejlesztő Intézet, a Vilati és a Könnyűipari Alkatrészellátó Vállalat adta. A teljes egészében hazai gyártmányokból felépített kötetlen ütemű, félautomata adagolásé rendszert, amelyben a diszpécser szerepét a mikroprocesszor vette át, Magyarországon először Bonyhádon vezették be. A számitógép orogramozását a technológus és a művezető végzi mindennap a gyártásra kerülő termékeknek megfelelően. Az új típusú rendszernek nagy szerepe van a dolaozók képesséaeinek fejlesztésében, így ugyanis egy embert több munkafolyamat ellátásával is megbízhatnak. A berendezés rendszeresen számon tartia, hogy ki hány munkafázist kénes elvégezni és ennek megfelelően látia el cipőfelsőrész-tűzéssel, ciozárvar- róssal. Nagy előnve még, hogv a szalaa mellett ülő asszonyok és lányok nem egyfaita munkát csinálnak, és íay egész műszak alatt folyamatosan termelhetnek. A geo nem kérdezi meg, hogy ki miért nem dolgozik, de a munkadarabok számát rendszeresen szómon tartja. Minden dolgozó azonosítási számot kap s annak megfelelően keresi ki a számítógép az előkészített dobozokban elhelyezett munkadarabok közül a kódnak megfelelőt, s küldi a szalagon az asztalokhoz. Az elosztásnál így majdnem teljesen kikerülték a szubjektivitást és mindenki sa■m jót ügyessége és szorgalma szerint végzi a munkáját. A változatosság mellett a számítógépes rendszer másik nagy előnye, hogy rendszeresen figyelemmel kíséri a félkész és kész termékek számát, és naprakész bérelszámolást végez. Hónap végén csak az összesített bért kell leolvasni, s már mehet is a bérelszámolókhoz, ahol mindenki átveheti saját fizetését. „ Sz. K. Eldobni a szemetet, szeny- nyezni a környezetet — hosszú évekig olcsó dolognak számított. Most fizetjük ennek az árát is, amikor már a környezet megtisztítása, szennyeződésektől való megóvása az egyik legfőbb feladata Földünk lakóinak. A KGST keretén belül most valóságos tudományos stratégiai terveket, tervrendszereket kell kidolgozni annak érdekében, hogy az erre fordítandó pénzt az ide tartozó országok hatékonyan használhassák fel. Holnaptól kezdve — mind azt dr. Hrubi László, az MTA Regionális Kutatóközpontja Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa, a téma hazai témafelelőse elmondta — többek között erről, azaz a környezet- védelem közaazdasági problémáinak kutatásairól tárgyaló KGST-szakértői ülés színhelye lesz Pécs. A szocialista országokból ma érkeznek meg azok a tudósok — többek között a világhírű szoviet Goifmann oro- fesszor — akik ezúttal az 1981- ben megkezdett közös kutatások jelenlegi helyzetéről és a további feladatokról tárgyalnak — három napos tanácskozás formájában — a PAB székházban, az RKK Dunántúli Tudományos Intézetének rendezésében. A tanácskozási program keretében bolqár, csehszlovák, lenavel, NDK-beli, szoviet és magyar kutatók egyeztetik véleményüket és tapasztalataikat. A környezetvédelem társadalmi, közgazdasági, szervezési, jogi és pedagógiai aspektusai című kutatási programmal kapcsolatban. Az eddigi vizsgálatok során egyébként kiemelt szerepet kapott a környeztvédelmi beruházások finanszírozásának kérdése, valamint az a túlságosan nagy ellentmondás, amely a társadalmi gyakorlat és a tudományosan alátámasztható kívánatos állapot között feszül. Mindezt — remélhetőleg — megfelelő megvilágításba helyezi majd a most kezdődő és a szerda esti — jegyzőkönyv- aláírással végződő — KGST- szakértői tanácskozás. B. K. Az acél költészete Hetessy László baranyai kovácsmester remekei A kovácsműhelyek mindig is vonzottak. A kovácsolást az egyik legszebb, míves mesterségnek tekintem. Most itt, Bük- kösdön, Hetessy László kovácsmester műhelyében újra átélhetem az alaktalan markáns fém, az acél metamorfózisát, amelynek során ez a külsőleg durva, belsőleg finom anyag átlényegül: falilámpa, csillár, gyertyatartó, veretes cégér, vaskapu, plasztika stb. válik belőle.- Én is az apámtól örököltem a szakmát, kovácsdinasztia voltunk, generációkon át apáról fiúra hagyományozódott nálunk a kovácsmesterség sze- retete — mondja Hetessy mester. — Sajnos, édesapám korán meghalt, így én a szakmát az Eszék melletti Dárdán, egy németajkú kovácsmestertől, Kiffer Antaltól tanultam. Édesapám hajdan a Döbrököz melletti Alsóleperden dolgozott, talán ezért is szeretem én mindennél jobban a dunántúli tájat, dunántúli embereket. Pár évvel ezelőtt még az Országos Műemléki Felügyelőség budapesti központi műhelyében dolgoztam műlakatosként. Azt a munkát nagyon szerettem. Most nyugdíjasként ismét itt, Bükkösdön nyitottam műhelyt és szinte kizárólag díszitőko- vácsolással foglalkozom — részben saját, részben mások által készített — tervek alapján. — Hogyan került Budapestre? — Miután felszabadultam, többfelé ágazott az életutam. Voltam egy ideig mozdonyvezető is. 1949-ben tettem mestervizsgát kovácsolásból, 1963- ban pedig a lakatos szakmából. Dolgoztam az egykori híres Jungfer cégnél is. Egy ideig aztán Sellye mellett béreltem műhelyt, később Bükkösdön építettem egyet. Budapesti munkahelyemre — egy ottani kiállításon bemutatott — munkáim alapján hívtak meg. Az OMF szakemberei megnézték a MOM művelődési házban rendezett kiállításomat, aztán megkérdezték, nincs-e kedvem náluk dolgozni. — A műemléki munka szigorú feltételeket szab a szakemberekre. Miket csinált ott? — Főként lámpákat, kapukat, rácsokat és mindent, amit kellett. Most is elsősorban ilyen munkákat vállalok. Meg cégéreket. Én csináltam például a pécsi Flórián téri halásztanya cégérét. Most az Aranykacsa vendéglő nagyméretű cégérén dolgozom. Közben egyedi darabokat is készítek: plasztikákat, faliképeket, dísz- és használati tárgyakat. Itt látok például egy gyönyörű barokk gyertyatartót. Kiállítási darab. Legutóbb a budapesti ipari vásáron vehettük szemügyre. Most érkezett meg a meghívó levél a következő pécsi ipari vásárra. Fotók tömegeit lapozgatjuk. Műremekek egész sora tűnik fel előttem. Ez a budai várban, amaz az ország másik végében . . . Kár, hogy nem láthatjuk egyszerre együtt az egész eddigi életművet. Baranyában talán érdemes volna szélesebb kapukat tárni ennek a nemes népi iparművészeti hagyománynak — a kerámia és a képzőművészet mellett. Hiszen itt műalkotásokról van szó. Hetessy László egyik kisplasztikáját például Samu Géza szobrászművész vitte el Stuttgartba és ott óriási sikert aratott. Ö kovácsolta — többek között — a bükkösdi kastély kapuját is. Faliképéi közül egyet a közeljövőben állít fel a bükkösdi tanács az óvoda falán. Hasonló elképzelésük van egy már kész és zsűrizésre váró kovácsoltvas felszabadulási emlékfallal is. Pécsett ugyancsak megannyi helye lehetne Hetessy mester műveinek . . . — önnek van szakmai utódja? — Sajnos nincs . . . Pedig még talán volna időm és alkalmam továbbadni mindazt, amit az elmúlt évtizedekben megtanulhattam. Peng az üllő, szikrázik a pergő reve és a vidám szerszámzene mégis egy kihaló szakmát búcsúztat? Hatvan férfi küldte el fényképét a Centrumnak A „reklámember” N emrégiben pályázatot hirdetett a pécsi Centrum Áruház. Olyan férfiak jelentkezését várták, akik szívesen vállalják a termékeik bemutatását a pécsi városi televízióban, népszerű nevén a kábeltévében. A felhívásra mintegy hatvanon küldték el fényképüket, ebből hetet hívtak be a helyszíni próbára. A bemutatkozót október huszonkettedikén tartották az áruház pinceklubjában. A kiválasztottaknak először meghatározott szöveget kellett felolvasniuk, majd szabadon beszéltek. Takácsné dr. Nemes Ibolyától, az alkalmi zsűri elnökétől, a Centrum Áruház áruforgalmi vezetőjétől megtudtuk, a döntés azért esett éppen Németh Tamásra, mert nagyon szép hangorgánummal rendelkezik az elmaradhatatlan jó megjelenés mellett. A szabad beszélgetés alatt kiderült, hogy modora megnyerő, és ez kereskedelmi szempontból óriási jelentőségű, hisz az árut nemcsak reklámozni, hanem elsősorban el kell adni. Azt pedig, hogy az ajánló személye mennyire fontos, nem győzzük eleget hangsúlyozni. A fiatalember 1961-ben született. Az ének-zene tagozatos általános iskola befejezése után a komlói Kun Béla Gimnáziumban tanult. A pécsi Zeneművészeti Konzervatórium elvégzése óta a komlói Kisegítő Iskola és Nevelőotthonban nevelőtanárszakoktató. Feleségével és gyermekével Komlón lakik. — Nagyon örülök, hogy sikerült — mondta —, bár foglalkozásom távol áll a kereskedelemtől. Úgy érzem, a Centrumnak tekintélye van. Jó érzés munkatársának lenni. Szerencsés ötletnek tartom a csomagküldő szolgálatot. Az igazat megvallva csábított a tv-szereplés lehetősége is. — Az első szereplés után? — Érdekesnek találtam. Legfontosabbnak a beszéd- technikám tökéletesítését érzem. Remélem hamarosan ez sem jelent gondot. Gyakorlásként különböző szövegeket olvasok fel hangosan. — Hogyan készül? — A szöveget megtanulom, hisz elsődleges szempont a természetesség. Célom, megnyerni a nézők bizalmát, s hogy felkeltsem az általam bemutatott termék iránt az érdeklődésüket. Szeretném, ha sikeresnek bizonyulna a Centrum csomagküldő szolgálata. — Kitől kap segítséget? — Elsősorban az áruház vezetőitől. Munkatársként fogadtak, az első nehézségeken ők segítettek át. Szakmai tanácsadóim a pécsi televízió munkatársai. Mindenki segítőkész, hisz színvonalas reklámot akarunk. — Mikor lesz a következő árubemutató? — November utolsó hétfőjén, 26-án. Máger A. Bebesi Károly Számítógép a diszpécser
