Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-05 / 305. szám
Számítanak a számíttatőkra Jugoszláv fotók Kiskerttulajdonosoküak - szaktanáccsal Újabb, nagy teljesítményű számítógépet állítanak üzembe a pécsi és a zalaegerszegi SZUV-köz- pontban. — Képünkön: adatfeldolgozás a pécsi központban Nagyatádon Tavaly a nagyatádi fotósok mintegy 100 alkotását mutatták be Kaproncán, most pedig a kaproncai fotó- és filmklub Nagyatádon mutatkozik be. A szomszédos jugoszláviai határmenti kisvárosból 12 fotósnak mintegy 100 képét állították ki a Gábor Andor városi Művelődési Központban. Az 1968- ban alakult kaproncai fotó- és filmklub jelentős szerepet játszik a jugoszláv fotós életben, tagjai számos hazai és nemzetközi kiállításon vettek részt és érdemeltek ki díjakat. Az ünnepélyes megnyitón, amelyre szombaton délután került sor, a jugoszláviai fotósok népes küldöttséggel vettek részt. A kiállítás november 18- ig tekinthető meg. D. S. Növényambulancia Budapesten Az országban elsőként Budapesten nyílt növényegészségügyi bolt. Az érdeklődő korszerűen felszerelt laboratóriumba lép, a polcokon több kötetnyi szakkönyvtár. Növényvédelmi szakmérnök fogadja a tanácsokért jövőket. Sokan felkeresik, akik eddig csak a szomszéd tapasztalataira hagyatkozhattak vagy maguk próbáltak ki különböző módszereket. A MÉM Növényegészségügyi Szolgáltató Leányvállalat üzletének megnyitójával várhatóan kevesebb lesz a növényvédőszerek okozta mérgezés, nem csökkenni, hanem növekedni fog a kistermelők Számítástech n ika Dél-Dunántúlon Pécsett szerelik, Zalaegerszegen már próbálják az új gépet Számít a SZÖV a számítta- tókra: kötvényeket bocsátott ki a napokban, hogy korszerűsítse tevékenységét. Mert mi volt régebben? A vállalatoknál árkus papírokra rótták az adminisztrátorok a számok garmadáját, amikor aztán összegyűlt annyi, hogy a nagy számítógépeknek ne csak a fél fogára legyen elég, hanem egy kis ideig elbíbelődjön vele, nos akkor megbízták János bácsit, a kézbesítőt, hogy ballagjon át a SZÜV- höz (egy-két utcát, egy-két kerületet, egy-két települést, megyét). s vigye magával a papírokat. János bácsi bőröndbe rakta a számoszlopokat tartalmazó árkusíveket, átballagott, ott leadta, s amikor aztán a számítógép néhány perc alatt végzett az adatok feldolgozásával, már egészen könnyedén ment vissza vállalatához János bácsi, már csak azt a néhány ívet vitte vissza, amit a számítógép kiköpött magából. Ez a módszer a kötegelt módszer, s nem nehéz kitalálni, hogy miért. Ennél fejlettebb valamivel, amikor az adatok tömegét a számíttató vállalat kezdi el feldolgozni — mondjuk mikroszámítógépeken, s néhány magnó- kazettát kell csak átvinnie János bácsinak valamelyik megyei SZÜV-központba — de még ez, az ún. osztott rendszer sem az igazi. Megoldást az interaktív adatfeldolgozás jelent: a vállalati mikroszámítógépek telefonvonalon keresztül kapcsolódnak a SZÜV nagy számítógépeihez: így közvetlen, naprakész információhoz juthatnak. Nos, hát ezért hogy a KSH — Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat évi 15 százalékos kamatra, 6 éves lejáratra 50, 100 és 500 ezer forintos névértékben kötvényeket bocsátott ki - közületek, vállalatok, szövetkezetek - jogi személyek részére. Korszerű mikroszámítógép-park kialakítására, s a nagyszámítógépekhez való csatlakozás megteremtésére használják a kötvényekből befolyó pénzt. S hogy ezeknek a korszerű, nagy igényeknek megfeleljenek, maguk is beruháznak: a pécsi SZüV-központban például a múlt héten kezdték szerelni a nagy teljesítményű Siemens számítógépet, Zalaegerszegen, pedig a napokban próbálják ki az ugyanilyen, már beszerelt számítógépet. Ha a „füstpróba" sikeres, azonnal kezd az új gép, hiszen a 10 éves írisz—50-es már alig győzi a sok számol- nivalót. (Füstpróba: ha az ösz- szeszerelt, bekapcsolt gép nem füstöl, s még számítani is hajlandó, akkor minden rendben van.) A legrégibb vidéki SZÜV- központ a pécsi. Éppen húsz évvel ezelőtt hozták létre, s Baranya számítástechnikai igényeinek felét képes kielégíteni — beleértve a vállalatok saját számítási kapacitását is. Az eleve bérmunkavállalatként alakult SZÜV ma már nincs egyedül a piacon, Pécsett például éppen a napokban alakult egy közös vállalat bérszámításra — tanácsi fennhatósággal. Dél-Dunántúlon az egyik legfiatalabb SZÜV-központ az 1980-ban alakult szekszárdi, amely egy R-35-ös nagy számítógéppel kielégíti a tolnai igényeket. Partnereiket ők is — ahogy a többi megyei központ is — a jelenlegi „kötegelt” feldolgozásról az „osztott”, illetve az interaktív feldolgozás átvételére biztatják, s mind több helyen ismerik fel ennek jelentőségét. Egyre több — de még nem elég helyen! Dél-Dunántúl négy megyéjének talán általánosítható tapasztalata, hogy sok helyütt azt hiszik, néhány Commodore vagy más személyi számítógép beszerzésével megoldhatják egyre inkább „nyereségbevágó” gondjaikat. Ez még a számítástechnika iránti lelkesedés stádiuma. Ezt követi majd a megdöbbenésé: a személyi számítógépektől reméltek nem valósulnak meg — csalódás következik. Ám hogy kiábrándulás ne, arra a SZÜV- központok törekednek: tanfolyamokkal, rendezvényekkel, bemutatókkal majd tanácsadással, bérletezéssel, együttműködéssel, feladatmegosztással alakítják a számítástechnika valóban hatékony és jövedelmező útjait. A múlt héten éppen Pécsett volt konferencia, melyen a mikrószámítógépek alkalmazásától kezdve, az osztott feldolgozásos módszerek továbbfejlesztési lehetőségein át az interaktív feladat-rendszerek ismertetéséig terjedtek az előadások témája. B. L. Sport? Hobbi? Technika? Vönöczky tanár úr hajói Hatszoros Európa-bajnok a PMMF adjunktusa Vönöczky András a rádiótávirányítós DM-modellel Fotó: Lauer Györgyi Kertváros egyik toronyházának a tetején van egy kis műhely. Európa-bajnokságot nyert kecses hajótestek sorakoznak a falán. A falakon, fiókokban, szekrényekben finom szerszámok, becses fa- és fémanyagok. Az V. emeleti lakás vitrinjeiből szinte kitüremlenek már az érmek, serlegek. Vönöczky András, a 75 éves magyar modellezősport egyik kiemelkedő egyénisége, eddig hatszor nyert Európa-bajnokságot és ugyanennyiszer volt „Baranya legjobb sportolója” az MHSZ-sportágakban. Van egy világbajnoksági ezüstje, 12 magyar bajnoksági aranyérme és legalább húsz magyar bajnoksági ezüstje is. A legbüszkébb azonban talán arra a kicsinyke éremre, amit, mint a PVSK sízője nyert. Ma is aktív síző. Telente a családjával együtt komoly túrákat tesz a hegyekben. A hajómodellezést Vönöczky András mérnökként, a PMMF adjunktusaként űzi. Modelljei tehát mérnöki, konstruktőri produktumok és nem játékszerek. A sport mindebben — az építésen túl, ami modellként általában 100 óra — a mindenkori sebességi rekordok meghaladása. Ez pedig idegtépő versenyzésből, jó formából és természetesen szerencséből tevődik össze. Ha a hobbi puszta (bár értelmes) időtöltés, akkor a versenyszerű hajómodellezés jóval több annál. És a rekordok? A tudományos-műszaki fejlődés ilyen téren integrálódik a leggyorsabban, tehát, ami itt műszaki megoldások tekintetében ma jó, az holnap már avult lesz. Vönöczky András gyakorlata: ha egy-egy modelljével megnyert valamilyen nagy versenyt, publikálja a hajó tervrajzát. A következő versenyen aztán legalább húsz hasonló hajó fut egymás után... — 1958 óta modellezek — mondja. — Akkor mindez merőben más volt: a játékos jelleg és a bőséges anyagválaszték jellemezte sportágunkat. Ma próbáljon egy úttörő — a kereskedelemben — anyagot szerezni... Az eredménycentri- kusság háttérbe szorította a játékos jelleget is. így én a jelenlegi helyzetben a saját legnagyobb eredményemnek nem azt tekintem, amit a vitrinben lát, hanem azt, hogy mindennek ellenére van utánpótlásunk. Vannak kiemelkedő tehetségű fiataljaink, akik egyre-másra nyerik az ifjúsági Európa-bajnok- ságokat. A legújabb: teljesen átállok a rádióval irányított hajókra . . . Kis hajócsoda van előttünk egy furcsa állványon. Rádióra mozgatja mindenét. — Gondolom, a versenyzőnek úgy kell értenie a vitorlázáshoz, mint egy profinak ... — jegyzem meg. — Pontosan. Én egyébként vitorlázom is. Amikor Pécsett és környékén még csak a Ba- lokány-tó létezett, engem már akkor vonzottak a vizek és a hajók. Hogy miért éppen a vitorlázást választottam? — Nem szeretem a zajt. Bebesi K. Ismeri a borsos kalácsot 7 Tegnap reggel bajai és környékbeli ételekről hallottunk a rádióban. A minőségi ellenőrök ezúttal az északbácskaiak voltak, a többi hallgatónak egyetlen feladata lett: nagyokat nyelni. Ám Kondor Katalin műsorvezető szerint: — Annyi receptet kaptam, hogy nem fért be a műsorba. Nemcsak a híres Sobri Jóska, vagyis Farkas József nagybaracskai bárkamester, nemcsak a bajai pecások, hanem egy szakácskönyvre elegendő magán szakácsmester is segített. Én legjobban talán a Bács- hús Vállalatnak örültem. Egy élelmiszeripari nagyüzem, ahol ügyelnek rá: ne legyen az áruból tömegcikk, hanem nagyüzemi körülmények között is megmaradjon az eredeti házi jelleg. Képzelje, házire- cept-versenyeket szerveznek a Csukapörkölt HDN-közvetítéssel Házirecept-verseny szakmunkástanulóknak húsipari szakmunkásoknak!... — Ismeri a bátai csukapörköltet? — Nem! — És a szeremlei borsos kalácsot? — Nem! De ha megüzenné... íme tehát Kondor Katának és a HDN olvasóinak, két HDN-közvetítésű ételremek. Előbb azonban kéretik a bá- taiaknak nem megsértődni, mert Báta — nem közigazgatás, hanem néprajz dolgában — kicsit azonos Észak-Bács- kával. Hasonlóan a néprajzi rokonfalvakhoz, Öcsényhez, Szeremléhez, Sárpilishez vagy Érsekcsanádhoz. Tehát: a megtisztított csukát jó sűrűn beirdaljuk, hogy a dühítő ipszilon alakú szálkák, ha egy mód van rá, rövidüljenek meg. Következik a feldarabolás, 5 centisre. A feje — az a recés fogsorú — maradhat, de ijedős vendégnek ne merjük majd a tányérjára, mert róla álmodik. Zsíros paprikás bő lében megfőzzük, mivel a csuka száraz hal. Végezetül, stílusosan, csak frissen sült, még meleg, puha, bátai házikenyérrel megesszük. Kanállal! Szeremle? — Finom kelt tésztát olyan formára és akkora karikába kerekítünk, mint a parasztasszonyok feje- búbján a karika, hogy a kosár le ne essék a fejükről: vagy 6 centi vastag tésztájú, 15 centi átmérőiű karikákba. Még melegen picit zsíros — és őrölt borssal meghintett — meleg tejföllel bőven leöntjük. Utáng már csak egy feladat van hátra: enni. Jobb emberek jóelőre az asztalláb mellé állítanak egy üveg — na jó, kettő! — vaskúti kadarkát, csupán hogy a meleg kalács meg ne feküdje a gyomrukat. Mert az meaint- csak nem lenne stílusos Bácskában. Földessy Dénes kertjeiben a termésátlag, és egyre szebb gyümölcsöket, zöldségféléket szedhetnek. Az új üzlethálózat kialakulásáról, megszületésének okairól és a továbblépés lehetőségeiről kérdeztük Kovács Viktor megbízott igazgatót ai Fehérvári út 67/a szám alatt található boltban. — Magyarországon egymillió-háromszázezer ember foglalkozik hobbikerttel. Ezek a kisgazdaságok jelentősen segítik az ország zöldség- és gyümölcsellátását, sőt exportra is termelnek. Új üzletünk megnyitásánál is ez vezérelt bennünket, s hogy minél több jó minőségű áru kerüljön a hazai és külföldi piacokra. Eddig is adtak hellyel-közzel szaktanácsokat a HERMÉSZ és áfész boltjaiban, de sokszor előfordult, hogy az ott dolgozók a szakértelem és a megfelelő felszerelés hiánya miatt rosszul ismerték fel a betegségeket. — Egy hónapja tartunk nyitva, és azóta már több mint háromszázan kerestek fel bennünket. Pozsonyból is érkeztek kiskerttulajdonosok, akik tőlünk kértek szaktanácsot. A kisgazdaságok tulajdonosai a környékről és vidékről is ideutaztak, nagy hátizsákokban hozva magukkal saját és a szomszédok kertjéből a mintákat. A helyszíni szaktanácsadás mellett a bolt dolgozói vállalják azt is, hogy kimennek a kiskertekbe és ott állapítják meg a gyümölcsfák, zöldségféleségek betegségeit, a fertőzések okait. A nehezen megállapítható betegségeknél nemcsak „labortenyésztést", hanem üvegházi vizsgálatokat is végeznek. Szabályos receptet írnak fel ezután a védekezés módszereire. Munkájukat segíti a: közelükben lévő Növényvédő és Agrokémiai Központ, amelynek részeként működnek. Sz. K. A DN számítástechnikai versenyének győztesei A Dunántúli Napló Szerkesztőségének I. számítástechnikai versenye szombaton, a pécsi döntővel véget ért. Négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — középiskolásai közül a 14 legjobb mérte össze erejét és tudását. A döntő résztvevőinek névsora: a zalaegerszegi Zrínyi Gimnáziumból Lendvai Balázs, Varga Tamás, Tóth László, Kintli Lajos, Schrettner Lajos, a mohácsi Marek Szakközépiskolából Molnár Ákos és Csóka József, a keszthelyi Vajda János Gimnáziumból Kiss Zalán, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnáziumból Schneidler József, a siklósi Táncsics Gimnáziumból Kaszás Attila, a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolából Dalmann Péter, a Leö- wey Gimnáziumból Uherkovich Péter, a Nagy Lajos Gimnáziumból Tímár András, a marcali Lady Gimnáziumból pedig Hor- gosi Gábor érkezett. Az eredményhirdetéskor Mitzki Ervin, lapunk főszerkesztője adta át az értékes díjakat: a legjobbak személyi számítógépeket kaptak. Az első hét helyezett sorrendje: Uherkovich Péter, Tímár András, Tóth László, Schneidler József, Lendvai Balázs, Schrettner Lajos és Molnár Ákos. A legtöbb versenyzőt felvonultató zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium és a győztes versenyző iskolája — a pécsi Leö- wey Klára Gimnázium — a MOM külön ajándékát egy-egy igen értékes, számítógéphez kapcsolható úgynevezett külső mágneslemezes tárolót kapott.
