Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-16 / 285. szám
1984. október 16., kedd Dunántúlt Tlaplö 3 Mikor? Mit? Miért? Hogyan?... Festik a Zsolnay gyár porcelán-fajansz dísztárgyait; a pécsi Bőrgyár díjnyertes bemutatója. Läufer László felvétele Vásárdíjas baranyai termékek Vállalkozói bátorság — alapos előkészület — körültekintő marketing Mecseki Ércbányászati Vállalat Keresettek az öntöde termékei Feszített tempó, kevesebb selejt Terven felül teljesítő Zalka brigád A z idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár komoly baranyai sikert: négy vásárdíjat hozott. Arra nem jutott idő a vásári forgatagban, hogy a díjnyerteseket megkérdezzük: mit fejez ki a siker, milyen fejlesztési elképzelő- sek, milyen kereskedelempolitika szülötte? Egyáltalán: a szerencsés véletlennek tulajdonítják-e a dijakat. vagy hosszabb, keményebb előkészítő munkák gyümölcsének? o Baranya megyei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat — Mulard-kacsa- csalód. — A vásárdíjat négyévi munkánk eredményének tekintjük — mondja Deme János főmérnök. — Hadd emlékeztessek rá, hogy két éve a májkacsa hozott díjat, most pedig a sütnivaló madár minden húsos része. Franciaországból kiváló tenyészanyagot hoztunk be, aminek a „genetikáját" itthon, saját telepeinken kellett megteremteni. Szakszerűen, pontosan, hogy a tóvá bbtenyésztés — hazai anyagból — minőségi terméket eredményezzen. Ennek vállalni kellett a feltételeit és a kockázatát; a kacsák nevelése már a partner termelőszövetkezetekben történt. Az idén 200 000 darabot exportálunk belőle oz NSZK-ba, Francia- országba, Svájcba és Belgiumba — épp annyit, amennyivel jó árat tudunk elérni. Dollár- bevételünk — már csak ezért is — tisztességes: jövőre a májnagyság növelésével szeretnénk még előbbre lépni, és ha a piaci helyzet megengedi, növelni az exportot. e Pécsi Bőrgyár — „Zengő" marha-felsőbőr, — Gondos előkészítéssel értük el, hogy ez a bőr nagy sikerű exporttermék lett — így Szekeres Judit, a kereskedelmi osztály munkatársa. — Mindenekelőtt a piaci igényekből indultunk ki, abból, hogy az európai bőrpiacon, bár a kereslet évek óta csökken, o jó minőségű bőrért mégis jó árat adnak. A „Zengő” puha fogó. sú, barkarajzolatú marhabőr. Sötét divatszínekben: a barna, a bordó, a szürke és a zöld különféle árnyalataiban készítjük, két—két és fél négyzet- méteres darabokban. A színeket is a divatigényekhez — közelebbről a Mode Európa színkonferencián látottakhoz — igazítjuk, és arra törekszünk, hogy a bőr gyakorlati- laa bármilyen női vagy férfi,- sportos lábbeli, sőt akár táska készítéséhez is felhasználható legyen. Hazai nyersbőrből állítjuk elő. s mivel ebből a vártnál kevesebbet kapunk, egyelőre nem tudjuk korlátlanul kielégíteni az igényeket. Tavaly, az üzemszerű termelés első évébén 20—25 000 négyzetmétert gyártottunk belőle, oz idén elmegyünk negyvenezerig. Jelentősebb megrendelőink a Westland cég az NSZK-ból és az Ómig Ausztriából. A „Zengő" egyébként már a Szegedi Ipari Vásáron is díjat kapott; előállítása a marhabőr-gyárrészleg Veres Lajos, Botos Károly vezette kollektívájának köszönhető. o Baranya megyei Tejipari Vállalat — „Baranya" sajt. — A tejtermelés növekedése szinte rákényszerít bennünket a versenyre, ez pedig az innovációra. mert minél több terméket kell értékesítenünk ahhoz, hogy nyereséghez jussunk — összegzi Vajda János termelési osztályvezető. — Amit a fogyasztó megvásárol, annak, tapasztalataink szerint, három igényt kel1 kielégítenie. Az első: a terméknek olcsónak kell lennie. Azután: ösz- szetétele, „élvezeti értéke" jó legyen, a korábbiaktól eltérő, különleges. Végül: előállítása ne kívánjon költséges beruházásokat. A Baranya-sajt mindhárom feltételnek eleget tesz: olcsóbb például a trappistánál; lágy. omlós, kellemes ízű, zsírtartalma kisebb, de gazdagabb fehérjében; csupán „szellemi beruházást” igényelt: a rendelkezésre álló technológia megváltoztatását. Ez idő szerint heti öt tonnát termelünk belőle; bár a piackutatás részben még folyik, megrendelőink az országban mindenütt megtalálhatók. A „Baranya” előállításában sellyei üzemünk kollektívája szerzett érdemeket Keszthelyi József vezetésével, a pécsi üzemben pedig Rum- szauer János gyártásvezető. o Zsolnay Porcelángyár — porcelán fajansz edénycsalád. — Ez a vásárdíj is tudatos fejlesztő munka eredménye — mondja Loósz Lajos értékesítési osztályvezető, — A gyár korábbi hasonló edénycsalád, jai már évtizedekkel ezelőtt is nyertek aranyérmeket a párizsi világkiállításon, a szakembereink az utóbbi időben mind jobban törekednek arra. hogy felújítsák és egyben továbbfejlesszék e régi sikereket. A dísz. műgyártásban 15 év maradt ki; az edénygyórtás felújítására 1982-ben dolgoztunk ki programot. Viszonylag kis beruházással helyreállítottuk az erre szolgáló üzemrészt, piackutatásaink ugyanis azt ígérték, hogy a nyugati piacokon nemcsak díszművel, hanem edényzettel is érdemes próbálkozni. Hogy jó irányba tartunk, jelezte oz is, hogy a „Pompadur I." porcelán-fajansz edénycsaládunk már tavaly is, két készlettel kiegészítve pedig az idén újból KÁF-emblémát kapott. — Milyen tehát a vásárdíjas edénycsalád? — öt kisebb készlet összesen — egy híján — hetven darabjából áll. Sárga, égetett alapmázára kék lepke-, búzavirág- vagy magyaros mintákat festünk, tehát három változata van, így a zsengéléssel együtt négyszer kell égetni. Abszolút biztos megrendelőnk külföldön még nincs, de — kiállításaink, termékbemutatóink után — komoly sikerrel biztató tárgyalások folynak például az NSZK-ban és az USA-ban, s kilátásunk van svájci és kuvaiti piacokra is. Ami a hazai értékesítést illeti: boltjainkban mindhárom említett készlet tavasz óta kapható, s most indítunk az egész országra kiterjedő piacfelmérést. Sosem állhatunk meg: egyre gyorsabban kell alkalmazkodnunk a vásárlói igényekhez! ♦ A vásársiker, piaci siker előfeltételei az elmondottakból pontosan kitűnnek: hosszú, alapos termékelőkészítés — amely nincs ellentétben a vállalkozói bátorsággal, sőt ez amannak előfeltétele! —; szellemi erőforrások mozgósítása kis beruházással; igen gondos, körültekintő piackutatás, marketing . . . Kérem, tessék utánuk csinálni! Ismét egy rangos, országos jelentőségű megmozdulás Baranyában: „Területfejlesztés — területi statisztika" elnevezéssel tudományos ülést rendez október 16—17-én Pécsett a Magyar Közgazdasági Társaság és annak megyei szervezete. A tanácskozás az MSZMP Oktatási Igazgatóságán együttes üléssel kezdődik, amikor is három előadás hangzik el. Elsőként dr, Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója vázolja föl a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos kutatások fő irányait és feladatait. Dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője ,a társadalmi-gazdasági fejlődés fő vonásait és a fejlesztés feladatait ismerteti Baranyában, majd Kovács Tibor, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályveA Mecseki Ércbányászati Vállalat 110 fős öntödéje a legtöbb nyereséget állítja elő az üzemegységek közül. Az öt brigád idén 2250 tonna öntvényt gyárt és a tavalyi 100 millióval szemben várhatóan 105 millió forint árbevételt könyvelhet el. Idén 150 000 öntvény készül, a múlt esztendeinél 50 ezerrel több. Az öntvényféleségek száma továbbra is 2500—3000. Mindezt csaknem 150 cég rendelte, köztük a cement- és alumíniumipar, valamint szénbányászati vállalatok. Egyedül a 28 fős Zalka Máté öntő-formázó szocialista brigád vállalta a felszabadulási és konaresszusi munkaversenyhez csatlakozva, hogy az üzemi terven felül még 22 tonna öntvényt állít elő, A felajánlott mennyiség csak a kívülállónak tűnik szerénynek.'A brigád'a- gok jól tudják, hogy „súlyos" többlet tételről van szó. Ismét szerencsés helyzetben van az öntöde, hisz egyre több vásárló kopogtat, hogy elsősorban egyedi és kissorozatban készült újdonságokat vegyen. Jó üzletnek számít egyebek között a zagyvaszivattvú, a kombájnkéshez való védőuii. az importpótló speciális hőálló öntvények gépi és kézi formázással történő gyártása1. zető-helyettese szól a településhálózat fejlesztésének fő irányairól, a településstatisztika elemzési és módszertani feladatairól. A résztvevők ezután két szekcióban folytatják a munkát. Az I. szekcióban elsőként Piti Zoltán, Pécs megyei város Tanácsának elnöke tart előadást a területi tervezés jelenlegi problémáiról és jövőbeni feladatairól. További hét előadás hangzik még el, köztük Elmerné dr. Túri Magdolna, a KSH Baranya megyei Igazgatósága osztályvezető-helyettesének előadása a vándorlások hatásáról a középfokú központok és vonzás- körzeteik népességének összetételére Baranyában. Az elhangzottak fölött vitát nyitnak, a vitavezetö dr. Bora Gyula, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese. A II. szekcióban ugyancsak hét előadás hangzik el. Dr. NoA brigád mostani teljesítménye rekordnak számít. Pontban háromnegyed hatkor megindul a munka. A hosszabb és rövidebb előkészületekre előző nap kerül sor. — Közösségünkben havonta 5—6-an mennek el szabadságra, vagy betegek — mondja Kónya László brigádvezető. — Mindenkit helyettesítünk és hozzuk a teljesítményünket. Kezdettől fogva igényesek vagyunk egymással szemben — kapcsolódik beszélgetésünkbe Kovács Tiborné magkészítő. — Mi tagadás nem ritka a rendreutasítás. Az egymáshoz kötődés, egymás kisegítése minden munkafázisra jellemző. Természetes, hogy az olvasztár besegít a gépformázónak, míg a formázó az olvasztókkal működik együtt. A MÉV öntödében 1983-ban 106 tonna, míg idén október 1-ig mindössze 51 tonna selejt keletkezett. — Ez az arány jó — magyarázza Szabó István öntödevezető. Most már 1—2 hónap, sőt egy hét alatt kérik a termék leszállítását. A szigorú üzleti feltételeket csak feszes tempó mellett lehet teljesíteni. vák Zoltán, a KSH Baranya megyei Igazgatóságának vezetője előadásában a kisvárosok helyét és szerepét elemzi az aprófalvas térségekben. Dr. Aubert Antal, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karának adjunktusa és dr. Zsibrik Istvánná, a KSH megyei igazgatóságának közgazdász-csoportvezetője közös előadásukban a falusi települések helyzetét, a fejlődésüket alakító főbb tényezőket vizsgálják. A szekció vitavezetője Kovács Tibor. A tudományos ülés másnapján folytatódnak a szekcióviták, majd együttes ülésen értékelik és összegzik az elhangzottakat. A rendezők a találkozó sikere érdekében oz elhangzó előadások anyagát kötetbe foglalták, azt a résztvevők előzetesen kézhez kapják. Az ülésszakon elhangzó előadásokat a Területi Statisztika folyóiratban publikálják. Sajtkészitmények és csomagolt baromfitermékek a vásáron Varga J. Csuti J. Erb János felvétele Tudományos ülés Pécsett Területfejlesztés - területi statisztika
