Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-06 / 275. szám

1984. október 6., szombat Dunántúli napló 13 A baranyai pártküldöttség programja Schwrorinben (Tudósítónk telexjelentése.) Lukács Jánosnak, a Baranya megyei Pártbizottság első tit­kárának a vezetésével Schwe­rin megyében tartózkodó párt­munkásküldöttség tegnap részt vett a Schwerin! Állami Szín­házban az NDK megalakulása 35. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen. Az ünnepi esemény elnöksé­gében a többi külföldi delegá­ció vezetőjével együtt helyet foglalt Lukács János elvtárs is. ünnepi beszédet mondott az NSZEP Schwerin megyei Bi­zottságának első titkára, Heinz Ziegner, az NSZEP Központi Bizottságinak tagja. A külföl­di vendégek képviseletében szót kért Kari Vaino, Észtor­szág Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága delegációjá­nak a vezetője, az Észtországi Kommunista Párt KB első tit­kára. Az ünnepség kultúrmű­sorral zárult. Ezután a megyei pártbizott­ság épülete előtt a fiatalok számot adtak az évforduló tisz­teletére végzett munkájukról. A külföldi vendégeket ezen a fórumon is szívélyesen kö­szöntötték. Az ifjúsági szerve­zet legjobb alapszervezetei Emst thälmann és Wilhelm Pieck arcképével díszített vö­rös zászlót kaptok. Pénteken délelőtt a pécsi elvtársak meg­látogatták a Schwerini Kábel­művek dolgozóit, este pedig részt vettek a Kábelművek ju­bileumi ünnepségén. Az üzem igazgatója, Diet­rich Stoelmacker üdvözölte a pécsi vendégeket és vázolta az üzem fejlődésének 25 évét, amely idő alatt az NDK-ban kiemelkedő szerephez jutottak a kábelek és vezetékek gyár­tásában. Termékeiket számos országba exportálják is. A ven­dégek megtekintették az üze­met, és élénk eszmecserét foly­tattak a dolgozókkal. Ezután a baranyai küldött­ség meglátogotta az újonnan épült megyei kórházat, amely­nek létrejöttében a pécsi épí­tészek jelentős mértékben részt vállaltak. Dr. Manfred Krenz, a megyei kórház igazgatója üdvözölte a vendégeket, és bemutatta a modern kórház­központot, amely nagy jelen­tőségű Schwerin megye lakos­ságának speciális egészség­ügy] ellátásában. Este a külföldi vendégek és Schwerin megye képviselői kö­zös ünnepi vacsorán vettek részt. Kurt Holst Kertbarátok és kistenyésztők tanácskozása Dunaszekcsőn Dunoszekcsőn tegnap tartot­ta idei kihelyezett elnökségi ülését a Kertbarátok és Kiste­nyésztők Baranya megyei Tár­sadalmi Szövetsége. A találko­zón rendszerint a fogadó falu kisegítő és háztáji gazdasá­gainak eredményeiről, gond­jairól számolnak be a helyi gazdasági szervek vezetői. Itt lehetőség nyílik a bemutatko­zásra és a tapasztalatcseré­re is. Baranya megye egyik leg­szebb fekvésű települése nem büszkélkedhet zsíros. gazdaq földekkel. Termésátlagaik még­is megközelítik a legjobb adottságokkal rendelkező gaz­daságokét. sőt gyakran túl is szárnyalják. Az igazán naqy hasznot hozó fóliázásra nincs lehetőség. így a dunaszek- csőiek inkább állattartással foglalkoznak. A legtöbb család disznókat hizlal, ehhez nyújt segítséget a tsz: igény szerint hitelbe ad vemhes kocasüldőt, malacot, takarmányt, és ezeket ingyen házhoz is szállítják. A hízókat természetesen a tsz-nek adják le a gazdák. A közös gazda­ság gondoskodik az elszállí­tásról és az értékesítésről. Szerződésük von a Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalattal, de dolgoznak más megrendelőknek is. A gazdák — köztük egyre több fiatal — szívesen vállalkoznak állattartásra, hizlalásra, mert ebben van a pénz. Tavoly 3428 darab sertést — össz­súlyuk meghaladta, a 4000 má­zsát — adtak le a termelőszö­vetkezetnek. A hatékony szer­vezésnek és a tsz segítségének köszönhetően a leszerződött sertések száma az idei évben megduplázódott. A bari társ­községben a sertéshizlalást vállalóknál darabonként 800 forint hizlalási előleget ad a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát. így a tenyésztők egyszerre két ajánlat, segítség közül vá­laszthatnak. Nem így a szarvasmarha­tenyésztésben. Ma már jófor­mán csak az idősebbek fog­lalkoznak vele: tizenhármon tartanak Dunaszekcsőn tehe­net. A megfelelő berendezések ára magas. A fiataloknak nincs ennyi készpénzük, más­részt a haszon is kevesebb. Hasonló gondokkal küzdenek a nyúltartók. Nemrégen még jól jövedelmezett, ma már alig-alig fedezi a tartás költ­ségeit. Legjobban a juhállo­mány gyarapodik. Évekig csak 48 darab volt a nyájban, de 1984-ben már 280 juh őrzésé­ről kell gondoskodni. A tsz is segít: legelőt, pásztort bizto­sít. A dunaszekcsőiek beszámo­lója azt bizonyítja, csak gaz­daságos vállalkozásba fogtak a kistenyésztők. A találkozó Molnár Károly kisgazdaságá­ban tett látogatással fejező­dött be. Érést gyorsító vegyszer Teljes egészében hazai alap­anyagokból elkészíthető desz. szikáló szert dolgoztak ki a ti- szaföldvári Lenin Termelőszö­vetkezet szakemberei. E vegy­szerrel egyes növények — a napraforgó, a mag lucerna és a rizs — egyenletes érését se­gítik elő, illetve gyorsítják meg. Az ezzel permetezett nö­vény levelei elszáradnak, meg­szűnik a vegetáció, megkezdő­dik, meggyorsul az érés, még- pediq az egyszerre permete­zett táblán lényegében azonos időben. Az utóbbi a betakarí­tás. főként a gépi betakarítás szempontjából nagy jelentő­ségű. A desszikáló szer rendkívül drága készítmény, s eddig va­lamennyit importáltuk. Felavatták a villányi bor­múzeumot A villányi történelmi borvi­déknek is van bormúzeuma. Tegnap hivatalosan is meg­nyitották a nagyközség szívé­ben lévő pincebokor közepén „uralkodó”, egykor Teleki-pin­cében a különleges intéz­ményt, melynek a létrehozá­sán évek óta fáradozott a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát villányi borászati üzeme. Roppant gazdag anya­got sikerült összegyűjteni kü­lönféle borászati eszközökből, melyeknek a legszebbje egy 1802-ben készült szőlőprés — a vésett felirat szerinti készít­tetője Adam Hergenrőder volt, adományozója pedig Vi­rányi Endre, Villányban élő festőművész és lelkes lokál- patrióta. A tegnapi avatóünnepségen Sólyom György, a PANNON­VIN vezérigazgató-helyettese mondott avatóbeszédet, mely­ben méltatta Teleki Zsigmond érdemeit a villányi borkultúra megteremtésében, majd az alapitó unokája, dr- Svábné Teleki Judit a Teleki-pincészet számos, borversenyen nyert dí­ja közül az egyetlen megma- radottat — a Magyar Szőlőter­mesztők Országos Egyesülete által 1929-ben odaítélt serle­get — átadta a múzeumnak, köszönetét mondva a kombinát és a nagyközség hagyomány- ápoló tevékenységéért. A mú­zeum tárgyait Dünkel József borászati üzemvezető mutatta be a vendégeknek. A Villányi Bormúzeum nem az egyetlen e kategóriában — a magyar történelmi borvidé­keken sok helyütt van ha­sonló —, de a maga nemében mégis páratlannak mondható, hiszen a borgazdálkodást ennyire komplexen csak ez mutatja be. Az új múzeum hétfő kivéte­lével mindennap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva. H. J. Diákzsibi a tömbök alatt Ahol minden megunt holmi gazdára talál, és még alkudni is leheti Fotó: Lauer Györgyi Elkelt a pereces a pereces zsák „Még nem tudjuk kinek ajánljuk fel a bevételt... a Szinte percnyi pontossággal akkor eredtek meg az ég csa­tornái, amikor megkezdődött a diák-zsibvásár a sétatéren. Két diáklány rögtön leborult az aszfaltra és ősi azték kultúrá­ból átmentett naphívogató fo­hászba kezdett. Ők kissé meg­áztak, de akik a természet hívó szavára hallgatva bemenekül­tek a gesztenyefák alá, jobban jártak. Annál is inkább, mert a nagy börze a lombok alatt folyt. Mi­ként az elmúlt két évben — most is áruba bocsátották in­FILMJEGYZET Emlékeim a régi Pekingről góságaikat a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola diákjai, hogy forintokra, vidám­ságra és kacagás hangulatra váltsák őket. Ha az emberek áznak és éhesek, jól megy a bolt. Elkeltek a perecek, még a műanyag pereces-zsák is. A batikolt ruhák árveréséhez a Diák-lnterpol is segítségül hí­vatott. Miután az első három licitáló kereket oldott a csábító ajánlattal, vasmarkok fogták az ajánlattevőket. Vidáman tűr­ték: itt kipengették forintjai­kat, odébb a saját pultnál meg bepótolták a hiányt. — Még nem tudjuk, kinek ajánljuk a bevételt! — kiáltot­ta messziről Pajrics Mariann, a KISZ-titkár. — De most sem marad a zsebünkben! Ha kell, eladjuk az esővizet is! Szerencsére ez utóbbi áru­Most már nekem is vannak emlékeim a régi Pekingről; s arról is, hogy az Emlékeim a régi Pekingről című filmet csak azért nem ürességtől kon­gó moziban láttam, mert az eső elő! oda behúzódó éret­len kamaszok és felnőttek el­szórakoztatták egymást időt­lenségeikkel. Nehezen talál magára film és közönsége: ez esetben az utóbbinak jobban megfelelt volna egy oly típusú film, amihez már hozzászokott, s amelyek tucatjai már kiala­kították mozibajárási és film­nézési szokásait. A kultúrálat­lant. Kínai filmet nem túl gyak­ran látni nálunk, de nemcsak ezért volt érdekes az Emlékeim a régi Pekingről. Hajlamosak vagyunk arra, hogy az isme­retlent magunk ismert sablon­jaira redukáljuk — vagy ha ez nem sikerül —, leginkább el­vessük. Márpedig Kína nem­csak a világpolitikai kényes egyensúlyban elfoglalt helye miatt érdekes — számunkra is- Évezredes kultúrájából, tör­ténelméből nevetségesen ke­vés szivárgott ót csak a ma­gyar közgondolkodásba. Az a kevés is jóformán a szélsőség, a kuriózum: a szép asszonyok gazdagházbeli pajzánságai, Konfucius divatosan leegysze­rűsített és „modernizált" világ­nézete, s a százéves tojás. Esetleg a fecskefészek. Így azután nem véletlen, hogy ugyancsak értetlenül néz­zük a sokmilliós ország jelen­kori életét. E film elsődlegesen érdekes információtartalma miatt: ahogy a főszereplő kislány, úgy a magyar néző is rácso­dálkozhat a korabeli Peking világára: az emberekre, s a köztük lévő viszonyokra. Há­rom kerek történet (a gyerekét kereső bolond lány, a tolvaj és a szolgálóasszony történe­te) ágyazódik a film szöveté­be, mely már nem kerek törté­netek elbeszélésével, hanem mozaiktechnikával, s hangulati elemekkel építkezik. Ugyan a régi Peking életéről szól, -de arról is, ami ebből óhatatlanul átöröklődött az elmúlt évtize­dek, s a jelen Pekingiébe. És kapunk másfajta infor­mációt is, mely a kínai ember gondolati rendszeréről, eszté­tikai világáról, természethez, társadalomhoz való viszonyáról tudósít érzékletesen és gyak­ran költőien —, s úgy tűnik: nagyon pontosan. Lemondhatunk-e erről? B. L. alap gyérnek bizonyult. Ha át­menetileg is, de eldugultak a felhők a diákok felett. Alkonyo- dott, kigyúltak a gyertyák, megcsillantak a szempárok, s a lámpa alatt, a pádon, fris­sen szerzett Kardos G. György- könyvet lapozott a szerencsés vásárló. Rázendített a Royal Dixieland, két néni ijedtében elejtette a tízesért vásárolt Mis- ka-kancsót. Megtorpantak, az­tán fiatalos mosollyal, legyint- ve eltipegtek. Egyszer fiatal az ember.. B. Cs. ; hirer Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete ha­zájának nemzeti ünnepe alkal­mából pénteken megkoszorúz­ta a Szabadság téri szovjet hősök emlékművét. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézete és Politikai Főiskolája szervezé­sében e héten Budapesten ta­nácskozott nyolc szocialista or­szág —- Bulgária, Csehszlová­kia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió — kom­munista- és munkáspártjai köz­ponti iskoláinak és kutató in­tézeteinek a gazdaságirányítás aktuális kérdéseivel foglalkozó munkacsoportja. A tanácskozá­son tájékoztatták egymást a gazdasági mechanizmus töké­letesítésének új eredményeiről a felelősség és az érdekeltség el­vének a gazdasági irányítás­ban való érvényesüléséről a gazdaságirányításban. A tudo­mányos eszmecsere anyagát megjelentetik kötetben. * Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pén­teken látogatást tett Szolnok meqyében. Szolnokon a párt­székházban Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára fo­gadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és társa­dalmi életéről, valamint a poli­tikai munka helyzetéről. Ezután Óvári Miklós felkereste a Szol­noki Mezőgép Vállalatot és megtekintette a vállalat számí­tógép-központját, fejlesztési üzemét és tanműhelyét. A Szolnok megyei program következő állomása Mezőtúr volt. A település lakói nevében Óvári Miklóst a városi pártbi­zottságon Móricz Béla első tit­kár üdvözölte. A Politikai Bi­zottság tagia ezután a városi sportcsarnokban ünnepi beszé­det mondott a Mezőtúr felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmábój rendezett nagygyű­lésen. A rendezvényen átnyúj­tották a „Mezőtúr városért” emlékplaketteket. A felszaba­dulási ünnepség g fiatglok fák­lyás felvonulásával és a szov­jet hősi emlékmű megkoszorú­zásával zárult. * Az Országos Béketanács meg­hívására hazánkba érkezett a Nicaraguái Békebizottság de­legációja, amelyet Olga Avilés López elnök, a Béke-Világta- nács alelnöke vezet. A küldött­ség tárgyalásokat folytat az Országos Béketanócs vezetői­vel a két mozgalom együttmű­ködésének továbbfejlesztéséről. Egyre több fiatal vállalkozik állattartásra Molnár Károly háztáji gazdaságával ismerkednek a meghívottak Läufer László felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom