Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-08 / 277. szám

Ak Különleges papírok Dunaújvárosból A Mill Brand angol mű­szaki kifejezés, magyarul kézzel gyártott, vízjeles mérí- tett papírt jelent. Ilyen né­ven alakult meg Dunaújvá­ros belvárosában az ország első kézi papírmalmot üze­meltető önálló gazdasági munkaközössége. Hazánk­ban több gmk próbálkozott a merített papírkülönleges­ség régi technológiával tör­ténő gyártásával. Nem sike­rült egyik terv sem. Magyar- országon hasonló profillal csak a Diósgyőri Papírgyár vállalkozott még korábban, de az ottani közösség nem győzi az igények kielégíté­sét. Jellemző, hogy a dunaúj­városi gazdasági munkakö­zösség megrendelői között szerepel a Magyar Nemze­ti Galéria és a Képcsarnok Vállalat, amelyek a legext­rább igényeket közvetítik, így kellett lila, halványzöld papír, aquarell- és rézkarc alappapír. Az albumpapír exportra került. Sok művész Dunaújvárosban rendel, akiknek az alkotása nemzet­közi kiállításon szerepel. En­nek hatására megnőtt a kül­földi érdeklődés, így egye­bek között Ausztriából, Ang­liából, Finnországból és Svájcból­— A legbüszkébbek a finn kapcsolatra vagyunk — mondja Szabó Sándor, a dunaújvárosi papírgyár üzemmérnöke. - A szakmá­ban Finnország a papíripar Mekkájának számít. Nem pénzen, nem is a kényes alapanyag beszerzé­sén múlott, hogy szövetkez­nek-e az alapítók. Sokkal többet számít a kézügyesség, a kitűnő szem, a megfelelő őrlési és előkészítési arányok kialakítása. Elég egy rossz mozdulat, máris tönkrement a nagy értékű papír, amit felújítani nem lehet. A ren­geteg és fárasztó manuális munka miatt kevesen vá­lasztják a kínai eredetű, arabok közvetítette ősi pa­pírkészítési mesterséget. Csuti J. ecsegék jelzik a uíz tisztaságát „Fejlődésre ítélt” falvak Építési telkek Szigetuärott Műanyag pálya Misinán Esőben is siklik a sí Egykor — nem is olyan ré­gen! — libalegelő és illegális szemétlerakóhely, ma családi- ház-építési terület. Szigetvár „keleti kapujánál'1 vagyunk, s a helyet így is fogják fel a város vezetői. Ezért is hoztak igen komoly áldozatot a terü­let rendezésére. A Pécs felőli oldalon a kaposvári út, a szi­getvári oldalon a legszélső — mindmáig egyoldalas — utca, a Turbéki út. A kettő között nyúlik el hosszan a Muszola, régen a bosnyákok játszóhelye, ahol a Szent Iván napi tűzug- rást is tartották. A hosszú föld­csík ma serény munka szín­tere. Mindenféle építési anyag megtalálható itt a még csak cövekekkel kitűzött, meg a már kész házalapok körül. Az első házak már tető alatt vannak, s munkálkodik itt egy markoló is — árkot ás valamelyik veze­téknek. 52 telket alakítottak ki itt ( ha társasházak is kerülné­nek ide, 120 lakás lenne tele­píthető), s ebből 24-nek mór van gazdája. o Szigelvárott — beleértve ter­mészetesen a peremterületeket is — évente átlagban 50 telek talál gazdára, megépül 60 ház (volt már, hoqy 90) a foqhí- jaknak, a magánforgalomban történő értékesítésnek köszön­hetően, s az építési kedv nem csökken. A baranyai városok közül Szigetvár kínálja a leg­több — szám szerint 158! — építési telket ezekben az évek­ben, a Megyei Tanács által két éve kiadott házhely-ajánló fü­zetekben. Miért is? Dr. Berta József, a tanács társadalmi el­nökhelyettese, pénz- és mun­kaügyi osztályvezető szerint: „Elébe kell mennünk az igé­nyeknek, vagyis úgy előkészí­teni a területeket, hogy a telek­ellátásban kínálati helyzet áll­jon elő, s ne keresleti — ez az egyetlen alternativa a csökke­nő állami lakásépítéssel szem­ben. S ha kínálni tudunk, mi­nél szélesebb legyen a válasz­ték: ki-ki talália meg a számá­ra legkedvezőbb lehetőséget egyedi családi házra is, sorház­ra is, vagy éppen a háztáji gazdálkodásra is. Ma minderre megvan nálunk a lehetőség." A Muszolánál maradva azt is megtudjuk, hogy ez a terület eddig 10 millió forintjában van a tanácsnak (feltáró utat, víz- és villanyvezetéket, csapa­dékelvezető árkokat és szenny­vízcsatornát kellett építeni — az utóbbi a legdrágább, hiszen jövőre átemelőt is kell építeni hozzá), s a 130 ezer forintos használatba adási ár mögött ma még 250 ezer forint a ta­nácsi pénz, ami a további el­adások révén fog csökkenni. o A város túlsó végén — az előző szóhasználattal élve: a nyugati kapunál — közel egy évtizede tekintélyes kiterjedésű villanegyed épül. Annak idején a „cigánykölcsönnel" indult a Bem utcában, s ma már a de­rékszögű utcahálózat csaknem 250 házat rendez szabályozott alakzatba. Itt részben magán- forgalomban cserélnek gazdát a régi, nagyobbakból „leszakí­tott" új, kisebb telkek a tanács által elkészíttetett telekosztási terv szerint. Az árak itt ala­csonyabbak, mint a Turbéki útiak. 60—70 ezer forintért kapni egy-egy telket. Mi is tükröződik ebben az alacso­nyabb árban? Kisebbrészt az, hogy távol van a terület a bel­várostól nagyobbrészt pedig az, hogy itt bizony társulati formában maguknak az épít­tetőknek kell megépíteniök a közmüveket, a tanács ehhez az anyagot és a szakirányítást adja. Egyébként itt vásárolt — dolgozóinak nyújtandó vállalati támogatásként — öt telket a Konzervgyár, s a Zrínyi tsz is „visszavásárolt” négyet (hiszen e terület valaha ezé a mező- gazdasági üzemé volt). o A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbb úgy hatá­rozott, a kínálati helyzetből ki­indulva, hogy a jövőben nem kíván dönteni telekeladási ügyekben, ezt a jogot átruház­za a tanács városgazdálkodási osztályára. o És a „peremek"? Hobolt el­sősorban azok kedvelik, akik gazdálkodni akarnak, minthogy itt megvannak ehhez a felté­telek. Az egykor önálló község lélekszáma 1949 és 1966 között megfeleződött, a városhoz csat­lakozás óta azonban töretlen a fejlődés, ma már 1016-an lakják. Most a Kis- és Nagy- Hobol közti réten lévő mély­fúrású kútra szerveződik a víz­közmű társulás (a törpevízmű jövőre épül meg), s ez tovább lendítheti majd a gyarapodást. Becefát is „fejlődésre ítélt” te­rületként tartják számon. Itt a telekosztást megtámogatja az 1986-ban építendő törpevízmű, továbbá a Zsibottal összekötő út, ami a közlekedési feltétele­ket javítja majd. Könnyen felejt az ember. Az egyik sízőnek a torkán akadt a szó, amikor azon dühöngött, hogy zuhog az eső a pálya­avató verseny közben. — Hogy én milyen lehetet­len alak vagyok! — dörmögte szinte csak úgy önmagának. — Az elmúlt tíz évben, mit nem adtam volna azért, ha ilyen időben is felköthetem a léceket. Tegnap Komlódi Józsefné Pécs megyei jogú Város ta­nácselnöke megnyitotta a Mi­sinán a PVSK műanyag sí­pályáját és ettől kezdve eső­ben, hóban, napsütésben egy­aránt, január 1-től december 31-ig hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek a sportág sze­relmesei. Nem hiszem, hogy túlzás a szó, hogy szerelmesei, hiszen Aligha dicsekedhetünk az­zal, hogy jól ismerjük nemzeti múltunk eseményeit. E múlt egy darabjára — a magyar őstörténetre — érdekesen vi­lágítottak rá nemrégiben azok a rádió- és tv-műsorok, ame­lyek a közös magyar—bolgár múltat érintették: nem a tö­rökkel vívott harcot, hanem még a népvándorlás-korabe­lit. A nagy sikerű Aszparuh- kán című filmből kiderült, ho­gyan öltöztek, harcoltak, éltek honfoglalás előtti eleink, hi­szen — mint egy, a filmmel egyidőben sugárzott rádiómű. sorból kiderült —, mintegy másfél évezreddel ezelőtt épp a bolgár néppel együtt, szom­szédként lehettünk a közös hun harci szövetségben ... Egy jókora ugrás a mába: bolgárok ma is, nem kevesen élnek közöttünk. Fővárosunk­ban mintegy 1500 fős bolgár kolónia él, vannak például Miskolcon is: a vidéki „szór­ványok" közül pedig épp a sokat áldoztak ezért a létesít­ményért. Négy évvel ezelőtt kerítettek egy lerobbant mű­anyag formázó gépet, szerszá­mot fabrikáltak hozzá és el­kezdték gyártani azt a keféhez hasonló tüskés elemet, mely­ből 25 ezer darabra volt szükség a pálya összeállításá­hoz. Akkor úgy látszott, az el­ső ilyen létesítmény Pécsett készül el az országban. Végül megelőzte őket Budapesten az QSC és a miskolciak, de lemaradásuk oka erényükben keresendő. A pécsiek ugyanis nagyon csekély állami támo­gatás mellett, szinte mindent saját erejükből végeztek. — Jobb és hosszabb is ez a pálya, mint a mienk — mondta Fürstner József, az OSC fiatalja, Schumann Ró­bert, a PVSK-ból így folytatta: dél-dunántúli a legnépesebb: megtalálhatók Sellyén, Kapos. szekcsőn, Dombóvár környé­kén, Pécsett — a már itt szüle­tett leszármazottakkal együtt — mintegy kétszázan vannak. Március óta a városban klubjuk is működik. Ezt mond­ja munkájukról Sztankov Szte- fan, a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának harsona­tanára — Civilben — a klub­vezető : — A baranyai bolgárok mindig számon tartották ere­detüket, nemzeti nyelvüket. Ebben akkor következett be átmeneti törés, amikor a pécsi négyosztályos bolgár általános iskolát megszüntették, illetve Pestre helyezték. A klub azon. ban, a Bolgár Kulturális Egye­sület pécsi tagozata védnök­— Először volt bennem félsz, amikor végigmentem a 150 méter hosszú pályán, de meg­szoktam. Keményebb munka, mint a havon sízni, de nagy­szerű érzés. Nemcsak jó, szép is a pá­lya. Sokszínű szőnyegként Simul a hegyoldalhoz. Kö­zepén sárga betűkkel „PVSK" és a „Zsolnay" felirat: a tulajdonos és egy támogató neve. Hamarosan tovább szö­vik a „szőnyeget". Báli László, a sízők „atyamestere" és Ká- csor Árpád edző maga köré gyűjti lelkes kis csapatát, be­indul az alagsorban a présgép és jövőre ötven méterrel hosz- szabb lesz a versenyzőket és a sísport hétköznap rajongóit egyaránt szolgáló szép létesít­mény. sége alatt, de annál átfogóbb programmal, létezik. Több- száz kötetes könyvtárunk van, amelynek darabjai kölcsönöz­hetők; előadásokat, filmvetí­téseket tartunk, emlékezete­sebb évfordulóinkhoz kapcso­lódva — a legutóbbin, amit Bulgária félszabadulásának évfordulója alkalmából ren­deztünk, egy fesztiváldíjas folklóregyüttesünk lépett fel, és szép műsort adott. Mindez miből? Saját erőből — értsd: a tagsáq önkéntes adományaiból —, no meg a Hazafias Népfront Pécs váro­si Bizottságának hathatós se­gítségével. Ahhoz azonban, úgy látszik, még a szervezet támogatása sem elég, hogy önálló klubhelyiségünk le­gyen, 1968 óto kilincselnek ér­te. Leggyakoribb összejöveteli helyük így a Petőfi utcai gö­Űj laboratórium Baján Baján a Pandur-szigeten fes­tői környezetben, de szűköd alaptérületű laboratóriumban dolgozott húsz éven át a víz­ügyi igazgatóság (ADUVÍZIG) környezet és vízminőségvédel­mi osztálya. Feladatuk, hogy Dunaföldvártól délre az ország­határig ellenőrizzék hetente kétszer a Duna vízminőségét, valamint a baranyai és Bács- Kiskun megyei parti rész fel­szín alatti, felszíni és szenny­vizeit. Már a Paksi Atomerőmű üzembehelyezése előtt, 1979-től szükség volt a vízikörnyezet alapállapot ellenőrzésére. Ezért épülhetett fel a kecskeméti DUTÉP kivitelezésében a Sugo- vica-parton a három szintes, 720 m2-es összalapterületű, minden igényt kielégítő, ízléses külsejű laboratórium. Az első emeleten talajmechanikai, a másodikon vízkémiai méréseket végeznek. Az osztály „agya" a harmadik szinten a radiofó- gia, ahol légkondicionált hely­ségben —, két vegyészmérnök végez méréseket a 3,5 millió deviza Ft-t érő Canberra (USA) típusú gammaspektométer se­gítségével. De egyáltalán mi­lyen a folvó szennyezettségi állapota . . .? Erre a kérdésre válaszol Simor József, az osz­tály vezetője. — Az utóbbi években a szer- vesanyag-koncentráció csök­kent, a vízminőség egyéb ösz- szetevői — 40 ilyen van — nem változtak. Baján nagy hagyo­mánya van a halászatnak és horgászatnak, az ezzel foglal­kozó emberek kiváló ismerői a Dunának. Ők megállapították, hogy megnövekedett a kecsege fogási eredménye. Erről a hal­fajtáról pedig köztudott, hogy fenékjáró, ez tehát azt jelenti: az iszapban, a fenéki részen javultak az életfeltételek. rögkeleti imaház. Ha állandó klubhelyiségük lenne, rendez­vényeik és szolgáltatásaik szá­mát s körét is bővíthetnék — gondolva például azokra O’ pé­csiekre, baranyaiakra, akik mind nagyobb számban kere­sik fel Bulgáriát. . . No és a híres bolgár kerté­szek? Ők is megvannak. A Bonev, a Parusev vagy a To- dorov család ma is gőzerővel kertészkedik — titkuk, ha van, csupán a gépesítés és a szor­galmas, szakszerű munka. Ámde változnak az idők: a klubvezető például már nem a kertkultúrára büszke, hanem muzsikus-tanítványaira — töb­bek közt például arra a szász, vári bányászfiúra, aki ma már a Pécsi Szimfonikus Zenekar fúvóskarának egyik erőssége. Varga J. Pohárvásár A CENTRUM ÁRUHÁZBAN 30% ENGEDMÉNNYEL, AMÍG A KÉSZLET TART PÉCSI X&FJl' Centrum Áruház B. Cs. Kovács Zoltán Kisebbség — értékes törekvésekkel Magyar bolgárok, bolgár magyarok

Next

/
Oldalképek
Tartalom