Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-08 / 277. szám
Ak Különleges papírok Dunaújvárosból A Mill Brand angol műszaki kifejezés, magyarul kézzel gyártott, vízjeles mérí- tett papírt jelent. Ilyen néven alakult meg Dunaújváros belvárosában az ország első kézi papírmalmot üzemeltető önálló gazdasági munkaközössége. Hazánkban több gmk próbálkozott a merített papírkülönlegesség régi technológiával történő gyártásával. Nem sikerült egyik terv sem. Magyar- országon hasonló profillal csak a Diósgyőri Papírgyár vállalkozott még korábban, de az ottani közösség nem győzi az igények kielégítését. Jellemző, hogy a dunaújvárosi gazdasági munkaközösség megrendelői között szerepel a Magyar Nemzeti Galéria és a Képcsarnok Vállalat, amelyek a legextrább igényeket közvetítik, így kellett lila, halványzöld papír, aquarell- és rézkarc alappapír. Az albumpapír exportra került. Sok művész Dunaújvárosban rendel, akiknek az alkotása nemzetközi kiállításon szerepel. Ennek hatására megnőtt a külföldi érdeklődés, így egyebek között Ausztriából, Angliából, Finnországból és Svájcból— A legbüszkébbek a finn kapcsolatra vagyunk — mondja Szabó Sándor, a dunaújvárosi papírgyár üzemmérnöke. - A szakmában Finnország a papíripar Mekkájának számít. Nem pénzen, nem is a kényes alapanyag beszerzésén múlott, hogy szövetkeznek-e az alapítók. Sokkal többet számít a kézügyesség, a kitűnő szem, a megfelelő őrlési és előkészítési arányok kialakítása. Elég egy rossz mozdulat, máris tönkrement a nagy értékű papír, amit felújítani nem lehet. A rengeteg és fárasztó manuális munka miatt kevesen választják a kínai eredetű, arabok közvetítette ősi papírkészítési mesterséget. Csuti J. ecsegék jelzik a uíz tisztaságát „Fejlődésre ítélt” falvak Építési telkek Szigetuärott Műanyag pálya Misinán Esőben is siklik a sí Egykor — nem is olyan régen! — libalegelő és illegális szemétlerakóhely, ma családi- ház-építési terület. Szigetvár „keleti kapujánál'1 vagyunk, s a helyet így is fogják fel a város vezetői. Ezért is hoztak igen komoly áldozatot a terület rendezésére. A Pécs felőli oldalon a kaposvári út, a szigetvári oldalon a legszélső — mindmáig egyoldalas — utca, a Turbéki út. A kettő között nyúlik el hosszan a Muszola, régen a bosnyákok játszóhelye, ahol a Szent Iván napi tűzug- rást is tartották. A hosszú földcsík ma serény munka színtere. Mindenféle építési anyag megtalálható itt a még csak cövekekkel kitűzött, meg a már kész házalapok körül. Az első házak már tető alatt vannak, s munkálkodik itt egy markoló is — árkot ás valamelyik vezetéknek. 52 telket alakítottak ki itt ( ha társasházak is kerülnének ide, 120 lakás lenne telepíthető), s ebből 24-nek mór van gazdája. o Szigelvárott — beleértve természetesen a peremterületeket is — évente átlagban 50 telek talál gazdára, megépül 60 ház (volt már, hoqy 90) a foqhí- jaknak, a magánforgalomban történő értékesítésnek köszönhetően, s az építési kedv nem csökken. A baranyai városok közül Szigetvár kínálja a legtöbb — szám szerint 158! — építési telket ezekben az években, a Megyei Tanács által két éve kiadott házhely-ajánló füzetekben. Miért is? Dr. Berta József, a tanács társadalmi elnökhelyettese, pénz- és munkaügyi osztályvezető szerint: „Elébe kell mennünk az igényeknek, vagyis úgy előkészíteni a területeket, hogy a telekellátásban kínálati helyzet álljon elő, s ne keresleti — ez az egyetlen alternativa a csökkenő állami lakásépítéssel szemben. S ha kínálni tudunk, minél szélesebb legyen a választék: ki-ki talália meg a számára legkedvezőbb lehetőséget egyedi családi házra is, sorházra is, vagy éppen a háztáji gazdálkodásra is. Ma minderre megvan nálunk a lehetőség." A Muszolánál maradva azt is megtudjuk, hogy ez a terület eddig 10 millió forintjában van a tanácsnak (feltáró utat, víz- és villanyvezetéket, csapadékelvezető árkokat és szennyvízcsatornát kellett építeni — az utóbbi a legdrágább, hiszen jövőre átemelőt is kell építeni hozzá), s a 130 ezer forintos használatba adási ár mögött ma még 250 ezer forint a tanácsi pénz, ami a további eladások révén fog csökkenni. o A város túlsó végén — az előző szóhasználattal élve: a nyugati kapunál — közel egy évtizede tekintélyes kiterjedésű villanegyed épül. Annak idején a „cigánykölcsönnel" indult a Bem utcában, s ma már a derékszögű utcahálózat csaknem 250 házat rendez szabályozott alakzatba. Itt részben magán- forgalomban cserélnek gazdát a régi, nagyobbakból „leszakított" új, kisebb telkek a tanács által elkészíttetett telekosztási terv szerint. Az árak itt alacsonyabbak, mint a Turbéki útiak. 60—70 ezer forintért kapni egy-egy telket. Mi is tükröződik ebben az alacsonyabb árban? Kisebbrészt az, hogy távol van a terület a belvárostól nagyobbrészt pedig az, hogy itt bizony társulati formában maguknak az építtetőknek kell megépíteniök a közmüveket, a tanács ehhez az anyagot és a szakirányítást adja. Egyébként itt vásárolt — dolgozóinak nyújtandó vállalati támogatásként — öt telket a Konzervgyár, s a Zrínyi tsz is „visszavásárolt” négyet (hiszen e terület valaha ezé a mező- gazdasági üzemé volt). o A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbb úgy határozott, a kínálati helyzetből kiindulva, hogy a jövőben nem kíván dönteni telekeladási ügyekben, ezt a jogot átruházza a tanács városgazdálkodási osztályára. o És a „peremek"? Hobolt elsősorban azok kedvelik, akik gazdálkodni akarnak, minthogy itt megvannak ehhez a feltételek. Az egykor önálló község lélekszáma 1949 és 1966 között megfeleződött, a városhoz csatlakozás óta azonban töretlen a fejlődés, ma már 1016-an lakják. Most a Kis- és Nagy- Hobol közti réten lévő mélyfúrású kútra szerveződik a vízközmű társulás (a törpevízmű jövőre épül meg), s ez tovább lendítheti majd a gyarapodást. Becefát is „fejlődésre ítélt” területként tartják számon. Itt a telekosztást megtámogatja az 1986-ban építendő törpevízmű, továbbá a Zsibottal összekötő út, ami a közlekedési feltételeket javítja majd. Könnyen felejt az ember. Az egyik sízőnek a torkán akadt a szó, amikor azon dühöngött, hogy zuhog az eső a pályaavató verseny közben. — Hogy én milyen lehetetlen alak vagyok! — dörmögte szinte csak úgy önmagának. — Az elmúlt tíz évben, mit nem adtam volna azért, ha ilyen időben is felköthetem a léceket. Tegnap Komlódi Józsefné Pécs megyei jogú Város tanácselnöke megnyitotta a Misinán a PVSK műanyag sípályáját és ettől kezdve esőben, hóban, napsütésben egyaránt, január 1-től december 31-ig hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek a sportág szerelmesei. Nem hiszem, hogy túlzás a szó, hogy szerelmesei, hiszen Aligha dicsekedhetünk azzal, hogy jól ismerjük nemzeti múltunk eseményeit. E múlt egy darabjára — a magyar őstörténetre — érdekesen világítottak rá nemrégiben azok a rádió- és tv-műsorok, amelyek a közös magyar—bolgár múltat érintették: nem a törökkel vívott harcot, hanem még a népvándorlás-korabelit. A nagy sikerű Aszparuh- kán című filmből kiderült, hogyan öltöztek, harcoltak, éltek honfoglalás előtti eleink, hiszen — mint egy, a filmmel egyidőben sugárzott rádiómű. sorból kiderült —, mintegy másfél évezreddel ezelőtt épp a bolgár néppel együtt, szomszédként lehettünk a közös hun harci szövetségben ... Egy jókora ugrás a mába: bolgárok ma is, nem kevesen élnek közöttünk. Fővárosunkban mintegy 1500 fős bolgár kolónia él, vannak például Miskolcon is: a vidéki „szórványok" közül pedig épp a sokat áldoztak ezért a létesítményért. Négy évvel ezelőtt kerítettek egy lerobbant műanyag formázó gépet, szerszámot fabrikáltak hozzá és elkezdték gyártani azt a keféhez hasonló tüskés elemet, melyből 25 ezer darabra volt szükség a pálya összeállításához. Akkor úgy látszott, az első ilyen létesítmény Pécsett készül el az országban. Végül megelőzte őket Budapesten az QSC és a miskolciak, de lemaradásuk oka erényükben keresendő. A pécsiek ugyanis nagyon csekély állami támogatás mellett, szinte mindent saját erejükből végeztek. — Jobb és hosszabb is ez a pálya, mint a mienk — mondta Fürstner József, az OSC fiatalja, Schumann Róbert, a PVSK-ból így folytatta: dél-dunántúli a legnépesebb: megtalálhatók Sellyén, Kapos. szekcsőn, Dombóvár környékén, Pécsett — a már itt született leszármazottakkal együtt — mintegy kétszázan vannak. Március óta a városban klubjuk is működik. Ezt mondja munkájukról Sztankov Szte- fan, a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának harsonatanára — Civilben — a klubvezető : — A baranyai bolgárok mindig számon tartották eredetüket, nemzeti nyelvüket. Ebben akkor következett be átmeneti törés, amikor a pécsi négyosztályos bolgár általános iskolát megszüntették, illetve Pestre helyezték. A klub azon. ban, a Bolgár Kulturális Egyesület pécsi tagozata védnök— Először volt bennem félsz, amikor végigmentem a 150 méter hosszú pályán, de megszoktam. Keményebb munka, mint a havon sízni, de nagyszerű érzés. Nemcsak jó, szép is a pálya. Sokszínű szőnyegként Simul a hegyoldalhoz. Közepén sárga betűkkel „PVSK" és a „Zsolnay" felirat: a tulajdonos és egy támogató neve. Hamarosan tovább szövik a „szőnyeget". Báli László, a sízők „atyamestere" és Ká- csor Árpád edző maga köré gyűjti lelkes kis csapatát, beindul az alagsorban a présgép és jövőre ötven méterrel hosz- szabb lesz a versenyzőket és a sísport hétköznap rajongóit egyaránt szolgáló szép létesítmény. sége alatt, de annál átfogóbb programmal, létezik. Több- száz kötetes könyvtárunk van, amelynek darabjai kölcsönözhetők; előadásokat, filmvetítéseket tartunk, emlékezetesebb évfordulóinkhoz kapcsolódva — a legutóbbin, amit Bulgária félszabadulásának évfordulója alkalmából rendeztünk, egy fesztiváldíjas folklóregyüttesünk lépett fel, és szép műsort adott. Mindez miből? Saját erőből — értsd: a tagsáq önkéntes adományaiból —, no meg a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának hathatós segítségével. Ahhoz azonban, úgy látszik, még a szervezet támogatása sem elég, hogy önálló klubhelyiségünk legyen, 1968 óto kilincselnek érte. Leggyakoribb összejöveteli helyük így a Petőfi utcai göŰj laboratórium Baján Baján a Pandur-szigeten festői környezetben, de szűköd alaptérületű laboratóriumban dolgozott húsz éven át a vízügyi igazgatóság (ADUVÍZIG) környezet és vízminőségvédelmi osztálya. Feladatuk, hogy Dunaföldvártól délre az országhatárig ellenőrizzék hetente kétszer a Duna vízminőségét, valamint a baranyai és Bács- Kiskun megyei parti rész felszín alatti, felszíni és szennyvizeit. Már a Paksi Atomerőmű üzembehelyezése előtt, 1979-től szükség volt a vízikörnyezet alapállapot ellenőrzésére. Ezért épülhetett fel a kecskeméti DUTÉP kivitelezésében a Sugo- vica-parton a három szintes, 720 m2-es összalapterületű, minden igényt kielégítő, ízléses külsejű laboratórium. Az első emeleten talajmechanikai, a másodikon vízkémiai méréseket végeznek. Az osztály „agya" a harmadik szinten a radiofó- gia, ahol légkondicionált helységben —, két vegyészmérnök végez méréseket a 3,5 millió deviza Ft-t érő Canberra (USA) típusú gammaspektométer segítségével. De egyáltalán milyen a folvó szennyezettségi állapota . . .? Erre a kérdésre válaszol Simor József, az osztály vezetője. — Az utóbbi években a szer- vesanyag-koncentráció csökkent, a vízminőség egyéb ösz- szetevői — 40 ilyen van — nem változtak. Baján nagy hagyománya van a halászatnak és horgászatnak, az ezzel foglalkozó emberek kiváló ismerői a Dunának. Ők megállapították, hogy megnövekedett a kecsege fogási eredménye. Erről a halfajtáról pedig köztudott, hogy fenékjáró, ez tehát azt jelenti: az iszapban, a fenéki részen javultak az életfeltételek. rögkeleti imaház. Ha állandó klubhelyiségük lenne, rendezvényeik és szolgáltatásaik számát s körét is bővíthetnék — gondolva például azokra O’ pécsiekre, baranyaiakra, akik mind nagyobb számban keresik fel Bulgáriát. . . No és a híres bolgár kertészek? Ők is megvannak. A Bonev, a Parusev vagy a To- dorov család ma is gőzerővel kertészkedik — titkuk, ha van, csupán a gépesítés és a szorgalmas, szakszerű munka. Ámde változnak az idők: a klubvezető például már nem a kertkultúrára büszke, hanem muzsikus-tanítványaira — többek közt például arra a szász, vári bányászfiúra, aki ma már a Pécsi Szimfonikus Zenekar fúvóskarának egyik erőssége. Varga J. Pohárvásár A CENTRUM ÁRUHÁZBAN 30% ENGEDMÉNNYEL, AMÍG A KÉSZLET TART PÉCSI X&FJl' Centrum Áruház B. Cs. Kovács Zoltán Kisebbség — értékes törekvésekkel Magyar bolgárok, bolgár magyarok