Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-07 / 276. szám
Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Iművelet nélkül íven Spielberg, az amerikai szuper- k egyik legismertebb alkotója (Cá- E. T.) ezúttal ismét bebizonyította a j nemében páratlan rendezői kvali- t, no meg szárnyaló fantáziáját, na Jones című szuperfilmje Indiába méghozzá egy rejtélyes szekta alatti birodalmába, ahol a papok >nta emberáldozattal hódolnak al- i isteneiknek, s a környékbeli falói elrabolt gyerekekkel bányásztat- a föld mélyén megbúvó szenet. In- 3 Jones, a tábor archeológus be- a szekta rejtekhelyére, és egymaga izi a fanatikus gyilkosok hatalmas lét. A film főjelenete: a hős és két lere — a vonzó külsejű lokálénekes- s egy tündéri kínai kisfiú — szágul- :sillében menekül az üldözők elől, kilométer hosszúságú föld alatti bájatokban, tűzhányók fölött, forronmm NEGYVEN ESZTENDEJE irfihnből: Harrison Ford és Kate ávatengereken át. A világ filmgyárilyen hatásos képsorokat minded- aligha produkált, mint ez a csille- j. Azok, akik az ilyesfajta ifjúsági két kedvelik, bizonyára megtöltik a hazai mozikat is ... magyar filmművészet két alkotás- cépviseltette magát az idei fesztivá- Vészi János A csoda vége című ■t már láthattuk a hazai mozikban, András Mennyei üdvözlet című műit viszont Velencében volt az ősbe- tója. Sajnos egyik sem aratott át- iikert, de bukásról sem beszélhetünk, (enesetre akadhatott volna alkalma- új magyar produkció is, amely na- b eséllyel vehette volna fel a ver- . a meglehetősen közepes produk- it felsorakoztató mezőnyben. Garai Tamás Cservenka Újvidéktől csak néhány kilométer. De több mint négyszáz kilométerre fekszik Bortól, ahol az ottani rézbányákban 1943 nyarától magyar munkaszolgálatosok robotoltak. Amikor a magyar királyi kormány hozzájárult ahhoz, hogy rabszolga munkásokat bocsát a Német Birodalom rendelkezésére, már a „megbízhatatlan elemek", a „politikai szempontból veszélyesek”, a „nem árják”, a „zsidó fajúak” tízezrei pusztultak el a Don-parti halálszázadokban. A munka- szolgálat egyszerre szolgálta az esztelen és népellenes háborús erőfeszítéseket, s a rendszer számára kellemetlen emberek megsemmisítését. Ebben a szellemben engedett át sokezer magyar zsidó munkaszolgálatost a magyar királyi honvédség a bori munkára. A hitleri Németország Juaoszlóvia megszállása után az ottani rézbányák kifejlesztésével kívánta háborús rézszükségletének felét fedezni. Mindent annak rendje-mód- ja szerint megállapodásban rögzítettek. Az úgynevezett keretet a magyarok biztosították, az „ellátást” és a „munkabért", a németek. Az első időkben csak a kegyetlen munka tizedelte meg az odahurcoltakat. Mérnökök, orvosok, tanárok nem szokták a nagyon nehéz munkát. Aztán új parancsnok került oda. Marányi Edének hívták és alezredesi váll-lapot viselt. Az ő idejében kegyetlenebb lett a bánásmód, szűkösebb az élelmezés. Miközben a német munkavezetők egyre inkább hajszolták az embereket, ellopta a nekik szánt élelmet és teherautókon szállíttatta Budapestre, s értékesítette a feketepiacon. Az elpusztultak helyére úi és új szállítmányokat küldtek Magyarországról. A kitermelt rézérccel el kellett számolni, az emberéletekkel nem. Aztán 1944. szeptember 17- én útnak indították Magyarország felé az ott raboskodó mintegy 4100 munkaszolgálatost. A szerencsétlenek boldogok voltak: hát mégis megtörténik a csoda, hazakerülhetnek ... Rabtartóik nem önként mondtak le további robotolta- tásukról. A háború menete, a romániai és bulgáriai fordulat Ha Muti és Hanna Schygulla, Mar- erreri filmjének „szerelmespárja" elvünk jt nem mondani, rossz bőrben van. hangját. 5 alanya. Kerekes László nyomán közeledtek már oda a felszabadító csapatok. A munkaszolgálatosokat lábon hajtották, erőltetett menetben Magyarország felé. Az eredeti elképzelés valószínűleg az volt, hogy ismét rabszolgamunkán hasznosítiák őket. Az éhező, legyengült, beteg emberek sorra hullottak el a menet során. A rabtartóknak terhet jelentett a menetoszlop. Ők az életüket igyekeztek menteni, gyorsabban akartak futni, attól tartottak, hogy az előrenyomuló szoviet csapatok, vagy a jugoszláv népi hadsereg beéri őket. így született meg a tömegmészárlás terve. Miután Úividéken kénytelenek voltak két napig pihentetni a már teljesen menetképtelen csapatot, továbbhaiszolták őket Cserven- káig. Ebben a kis községben a cukorayárban és téglagyári kemencében jelölték ki az éjjeli „szállás” helyét. A szerencsétlenek lehevered- tek a puszta földre, egymást melengetve próbáltak aludni a hideg éjszakában. Október ha- todika volt. az aradi vértanúk kivégzésének napja. A magyar keret tisztjei és legénysége kiszólította a jeho- vásokat. Ők voltak azok, akik kevésbé páriáknak számítottak a nnpák között, hiszen az ő ereikben — a fasiszta fajelmélet szerint — árja vér csörgedezett, de vallásuk tiltotta a fegyverfogást, s ezért vezényelték őket is munkaszolgálatra. Az ő feladatuk volt, hogy ha- talmps tömegsírt ássanak társaik számára. Amikor elkészültek, újabb erőltetett éjjeli menettel továbbhajszolták őket a véget érni nem akaró úton. A kemencékből pedig egymás után terelték ki húszas csoportokban az SS-ek a többi munkaszolgálatost. Sortüzejk dördültek, a megásatott árkokba lőtték az áldozatokat. Már csaknem hatszózan lelték halálukat, amikor valahonnan parancs érkezett a tömegvérengzés beszüntetésére. A többieknek még vagy félméteres földet kellett borzalmas véget ért társaik tetemére kaparni, aztán hajtották őket tovább. Az úton, amely nem ért véget Magvarországon, még sok százan lelték halálukat. Abdán — tudjuk az irodalomtörténetből, hiszen Radnóti Miklós is ott lelte halálát — újabb vérengzés következett. Negyven esztendeje rendezték a fasiszták a cservenkai rémdrámót. Húsz esztendeje Zomborban emlékművet avattak a halálmenetben elpusztultakra emlékezve. Emlékezzünk mi is. Meg kell fogadnunk újra és újra: soha többé fasizmust, soha többé nem tűrhetjük véres kezű terroristák uralmát. Pintér István SZÜRET VÍZSZINTES: 1. Kovacsics „Szüret” című versének első két sorát idézzük, melyet Illyés Gyula fordított. (Zárt betűk: Z, T, T, T, K, T.) Folytatás a függőleges 16. számú sorban. 13. Tűzvészben elpusztul. 14. Paradicsom. 15. Hirtelen húzással kimozdít a helyéből. 16. Világítótest. 18. Motívum. 19, Tok. 20. Paprikának van. 21. Színes papírgömb világítóeszközök borítására. 24. Doktrína. 25. Vasalni kezd! 27. Szavaz idegen szóval. 29. Kettős betű. 30. Félig franciául (Á de- mi). 33. Fürdőszoba-tartozék. 34. Fehér virágú takarmánynövény. 36. Ruhát összekapcsol. 38. Királyi fejdísz. 39. A marxizmus egyik legnagyobb gondolkodója (1870—1924). 41. Száguld. 42. „A" közterület. 44. Sátrakból álló telep. 46. Egyetemünk rövidített neve. 48. Lyuk a dinnyén. 49. Elmélkedik. 50. Csuk. 51. Tova. 53. Nép. 55. Varróeszköz. 56. Virít. 59. R. B. Z. 60. .. .-alkohol (faszesz). 62. Jemeni város. 64. Jókedv. 65. Elodázás. 68. Támogató. FÜGGŐLEGES: 2. Bőségesen elömlő. 3. Élőlények jellege. 4. Masina. 5. Egyenlő. 6. Kiejtett betű. 7. őrökbe fogad. 8. Nem én kapom (régiesen). 9. Fém. 10. Mátka. 11. Politikai szervezet. 12. Unos-. .. 16. A versidézet befejező része. (Zárt betűk: V, A, T, Z, T.) 17. Maró folyadék. 19. Toni egynemű betűi. 22. Cók-... 23. Bodri-lak. 26. A legfelsőbb rendű élőlény. 28. Idős. 31. A múltat idézi. 32. Elektromos töltésű részecske. 34. Gyulladás. 35. Old. 37. Folyadék mértékegysége. 38. Idő előtt. 40. Magas méltóság volt. 41. Rotaprinttel sokszorosít. 43. Decemberi. 45. Virág lesz belőle. 47. Papa tréfás neve. 52. Az udvarra hajít. 54. Mohamed próféta utódainak címe. 57. Kerti szerszám. 58. Színültig. 60. Szóösszetételekben: nagy óriás. 61. Tüllből való balettszoknya. 63. Apanázs részlet! 64. Az NSZK, a spanyol és az osztrák gépkocsik jele. 66. Avulni kezd! 67. Szovjet autójel. 68. üres sáv! 69. Silbak. F. I. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 16. számú sorok megfejtése, legkésőbb október 15-én, (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601. Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A szeptember 23-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Kossuth Lajos. Ne civakodjunk afölött, hogy mik voltunk: egyesüljünk arra, aminek lennünk kell. Könyvjutalmat nyertek: Falu- di Andrea, Boly, Hősök tere 9., Krisztián Gábor, Pécs, dr. Boros I. u. 1., Mostbacher Márta, Mohács, Perényi u. 2., Szentesi Flórián, Pécs, Melinda u. 11., Terleczky Lászlóné, Pécs, József utca 2. A könyveket postán küldjük el. Gennagyij Popov: A remek ötlet A Sajtlyukasztó Művek igaz. gatói irodájába bekopog a tervosztály egyik vezetője, Csicskov. Köszön, tétován megáll az ajtóban, zavartan kö- hécsel. — Jöjjön közelebb, Igor Vi- taljevics. s foglaljon helyet — mondja az igazgató nyájasan, miközben félretolja a halaszthatatlan ügyek paksamétájót. — Tessék, hallgatom! — Tudja, Pjotr Fedorovics, volna egy .., szóval volna egy kérésem. — Csak bátran, bátran, ki vele! Mór megbocsásson, de ne húzzuk az időt, nagyon sok a dolgom. — Pjotr Fedorovics, mi lenne, ha a KM 037006-os gépsort átállítanánk automatikus vezérlésűre? Az igazgató érdeklődéssel nézi látogatóját. — Hiszen ez nem kérés, Igor Vitaljevics, hanem — javaslat. És meg kell mondjam, nagyon érdekes, fölöttébb hasznos javaslat. Csicskov felbátorodik. — Ez még nem minden. Javasolnám, hoav a félkészárukat gyártó műhelyben gyorsítsuk meg a futószalagot. — Nem rossz ötlet. — És egyáltalán, mi lenne, ha az egész gyárat automatizálnánk?! — On aztán elemében van, Igor Vasziljevics. Nem is gondoltam volna magáról . .. — Már fel is vázoltam az elképzelésemet... Tessék! — Csicskov szétteregeti a papírjait az igazgató asztalán. — Hm . .. Jónak latszik ... De honnan vegyünk ehhez embereket? — Azt hiszem, Szomov csoportját teljes egészében át lehetne állítani erre a munkára. — Jó. átállítjuk. — Csak kezdetnek két-há- rom embert le kellene küldeni o gyárba. — Rendben, leküldünk. — És mi elkezdjük addig az előzetes tervezési munkát? — Kezdjék el I — Bár az a véleményem, ez haszontalan dolognak tűnhet, amíg nem ismerjük o kiküldöttek tapasztalatait. — Jó, akkor várjanak a munkával, amíg azok visszajönnek. — De hiszen ön is tudja, mindez milliókba kerül qz államnak, egyetlen percet sem szabad elvesztegetnünk. — Fogjanak hozzá azonnal ! — Pjotr Fedorovics, közben ahogy beszélgetünk, támadt egy újabb ötletem! — Milyen ötlete yan még? — Javaslom, hogy .ne csak a mi gyárunkat, hanem az egész iparágat automatizál, juk! — Az egész iparágat? — Az egészet! De, gondolom. belátja, hogy ez sok időt és energiát követel. És egy ilyen fontos dologban semmit sem szabad elhamarkodnunk. Egvetért velem? — Tulajdonképpen mit akar ön tőlem? — Minthogy nem kell sietnünk, ugye élmehetek ma egy órával előbb?! Kovács Sándor fordítása Rádió mellett. w Allatmesék A szerkesztők — úgy általában — felszisszennek, ha olyan kézirat kerül elébük, amely könnyed periférikus témákkal foglalkozik, immel- ámmal bele is olvasnak, sőt alkalmasint jót derülnek (ha nincs szemtanú), majd hirtelen elkomolyodva őzt mondják: „Na ebből elég, ne etessük maszlaggal a népet...!” E nagyon is helyénvaló szemléletnek jómagam is híve vagyok, fogjuk komolyra a dolgot. ...De ha egyszer a rádióban elhangzanak szélsőséges esetek, mi mást tehetnék én, mint hogy továbbadom a hallottakat, mintegy bizonyítva a rádió műsorának sokoldalúságát. Legutóbb például a műsorvezető hivatkozott valamiféle külföldi hírforrásra, miszerint az Egyesült Államokban él a világ legokosabb kutyája. (Mindjárt sejtettem.) Nos, ezt a jámbor állatot elnevezték cowboy-kútyának, ugyanis képes arra. hogy — gondolom Colt gyártmányú pisztolyból — több lövést le tud adni. Hogy kire és egyáltalán miért lövöldözik egy kutya, az nem derült ki, de talán nem is ez a lényeg. Mert méq ennél is többet tud. Például a cowboy- kutya rajzol is. Kézügyessége — pontosabban — lábügyessége ámulatba ejti a csodájára járó közönségét, de ez még mindig semmi. Az említett amerikai kutya egy szép napon zongorán lekísért egy alkalmi énekesnőt is. Néhány nap múlva — egy másik műsorban — ismét egy kutyahistória került az éterbe. Az általam nagyrabecsült és csak „csevegő riporternek" ti- tuált rádiós kollégám mesélt egy szintén okos kutyáról. A reggeli borotválkozást megszakítva rohantam be a szobába, de a történet elejéről lemaradtam, így nem tudtam meg, milyen nemzetiségű kutyáról van szó, de gondolom, „születési 'helye” ismét a másik kontinensen keresendő. Nos, ezt a kutyát gazdája — eléggé el nem ítélhető módon — több napra bezárta a lakásba. A kutyát — nem tudom miért —, de bizonyára több okból kifolyólag — idegesítette a doloq és ezért néhány nap múlva megpróbálkozott a lehetetlennel: étlen- szomjan ódává nszorgott a telefonkészülékhez és egyik mellső lábával (naná a hátsóval!) a gombnyomásos készüléken felhívta a rendőrséget. Az ügyeletes rendőr csak azt hallotta, hogy valaki hörög- nyüszít-kaffog a kagylóba. Itt valami rettenetes bűncselekmény történhetett — gondolta az okos hekus és azonnal kiküldte a riadós kocsit. Feltörték a lakást és a kutya boldog csaholással ugrott megmentői nyakába . . . Szép, derék dolog — állapítottam meg magamban, s annak is öru tem, hogy a rádió révén az emberi... bocsánat... állati helytállásnak e ragyogó példájáról értesülhettem. Befejeztem a borotválkozást abban a tudatban, hogy lám, e zaklatott és romlott világunkban is azért mégis érdemes élni. A szokásos zeneszóm, majd az időjárásjelentés után mit gondolnak, - mi történt? A csevegőriporter meséli, hogy egyik afrikai állam bírósági tárgyalótermében pánik tört ki. Több mint 1 méteres óriásgyík kúszott be a nyitott ajtón állkapcsát csattogtatva, mire fölborult a rend: mindenki menekült, a bírók, hallgatók, fogházőrök csakúgy* mint a vádlott gengszterek is, csak ez utóbbiakat azóta is keresik... Én is keresek valamit, csak nem tudom mit. Rab Ferenc A cserven kai sortűz
