Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-06 / 275. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Hazafias Népfront feladatai a kistelepüléseken (3. oldal) Házépítők öröme (5. oldal) Első éves egyetemisták (6. oldal) Az író legyen krónikás (8. oldal) Á Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Napirenden a gazdaságirányítás továbbfejlesztése és a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Első napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhe­lyettesének előadói beszéde alapján a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcso­lódó szakszervezeti feladato­kat vitatta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége munkabi­zottságokat hozott létre a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztési terveinek, az ez­zel kapcsolatos vélemények ta­nulmányozására. Tapasztala­taikra, ajánlásaikra alapozva a szakszervezetek tevékenyen részt vettek és részt vesznek a jogszabályok előkészítésé­ben. A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítésének sikere valamennyi dolgozónak és kol­lektívának alapvető érdeke, ezért a szakszervezetek támo­gatják a tervezett intézkedé­seket. Ezek segítségével érhe­tő el a népgazdaság teljesítő- kéoe'rségének növelése, mert növelik a gazdálkodók, a ve­zetők vállalkozó készségét, na­gyobb lehetőségek nyílnak a kezdeményező, alkotó ember számára, közvetlenebbül vál­nak anyagilag is érdekeltté a dolgozók a jobb munkában. Az új módszerek ésszerűbb gazdálkodásra, hatékonyabb munkára ösztönöznek, de bizo­nyos kockázattal is járnak. A szakszervezetek egyik felada­ta, hogy miközben segítik az új, helyes törekvéseket, a le­hetséges kockázatokat a mini­málisra csökkentsék. A SZOT főtitkárhelyettese ki­fejtette, hogy a közeljövő egyik legkritikusabb kérdése az ár­emelkedések korlátok között tartása. Mint mondotta, élet­színvonalpolitikai céljaink nem engednek meg nagyobb mér­tékű inflációt, ugyanakkor tu­domásul kell vennünk, hogy a gazdaság működésének volt és van árfelhajtó hatása. Ezt a hatást -a piaci verseny erősö­désének, a strukturális válto­zásoknak kell fékezniük, ezeket a hatásokat tartósan nem le­het helyettesíteni az áremelés admin'sz*rr,+;v korlátozásával. Az adminiszratív intézkedések nemcsak az órak növekedését, hanem a gazdasáqi élet fej­lődését is korlátoznák. A szakszervezetek azonban arra törekednek, hogy az ár­emelkedések üteme ne halad­ja meg az elviselhető mértéket. Mivel a gazdasági életben a verseny csak fokozatosan bon­takozhat ki, a túlzott áremelé­sek megakadályozására szük- séaesek különféle , közvetett in­tézkedések, esetenként az ad­minisztratív intézkedés sem nél­külözhető. Naay qonddal vizs­gálják a szakszervezetek azt is, hoay a qazdaságirányítás továbbfejlesztésére a tervezett és a megvalósított intézkedé­sek hoqyan érintik az egyes ré­tegeket, s törekednek a hát­rányos helyzetek okainak és következményeinek felszámolá­sára. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglalkoztatás nagy jelentőségéről szólt. Mint mondotta, fejlődésünknek ta­lán a legnagyobb tartaléka, hogy minden ember olyan mun­kakörben, munkahelyen dol­gozzon, ahol a leginkább szük­ség van rá, s ott < kell a leg­inkább megtalálnia a számítá­sát is. Olyan irányítási, érde­keltségi rendszerre van tehát szükség, amely a jelenleg is nagyarányú munkaerőmozgást a kívánt irányba tereli. A szak- szervezetek — miközben elő­segítik a munkaerő hatékony foglalkoztatását — megkövete­lik a dolgozók megfelelő kép­zését, átképzését, és erre az időre a megfelelő anyagi el­látást is. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének egyik leg­fontosabb eleme a szabályo­zók módosítása, amely akkor sikeres, ha a szabályozók jól közvetítik a gazdasági környe­zet követelményeit, ösztönöz­nek a vállalati teljesítmények növelésére, s egyben stabilak is. Fontos ugyanis, hogy a gaz­dálkodók, a vállalati kollektívák biztosak legyenek abban, hogy ha jobban dolgoznak, az jö­vedelmük, nyereségük növeke­déséhez vezet és nem kell szá­molniuk újbóli módosításokkal. Nagy lesz a jelentősége a mó­dosuló jövedelemszabályozás­nak, amely arra épül, hogy a hatékonyabban dolqozó válla­latoknak nagyobb legyen a jövedelmük, s a dolgozók kere­sete is itt legyen magasabb. Az úi formák és módszerek ki­alakításához hasznosaknak bi­zonyultak az 1983—84-ben al­kalmazott kísérleti jövedelem­szabályozási formák, ezek ta­pasztalatait a szabályozás jö­vő évben életbe léoő módosí­tásakor felhasználják. A vállalatok általában az úqynevezett keresetszint-, és a keresetnövekmény-szabályozás között választhatnak majd, (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső tiktára, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának tagja, Francois Mit- terrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látoga­tást tesz Franciaországban. Magyar párt­ós kormány­küldöttség otazott az NDK-ba Havasi Ferencnek, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Központi Bizottság titkárának veze­tésével a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsa meghí­vására pénteken magyar párt- és kormányküldött­ség utazott Berlinbe, az NDK megalakulása 35. évfordulójának ünnepsé­geire. A küldöttséq tagja Medve László egészség- üavi minisztériumi állam­titkár és Szalai Béla, ha­zánk berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozik a delegáció­hoz. _______________ G romiko Berlinben Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa első el­nökhelyettese, külügymi­niszter vezetésével pénte­ken szovjet párt- és kor­mányküldöttség érkezett Berlinbe. A delegáció részt vesz az NDK megalakulása 35. év­fordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. Megkezdődtek ez egyetemi napok Dr. Czingelly Imre átveszi az aranydiplomát Nyilvános ünnepi tanácsülés a PÓTE-n Tizenhatodik alkalommal ren­dezték meg az egyetemi napo­kat a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A rendezvénysoro­zat tegnap délelőtt a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Inté­zet pécsi tagozata zenekará­nak hangversenyével kezdő­dött. A nyilvános tanácsülésen dr. Barta Ottó egyetemi tanár, a POTE oktatási rektorhelyet­tese köszöntötte a megjelente­ket, majd dr. Flerkó Béla aka­démikus, a POTE rektora tar­tott ünnepi beszédet. Kiemelte, mennyire fontos, hogy az egyetem és a már vég­zett egykori hallgatók között meglegyen az egymás munká­ját is segítő kapcsolat, s az időnkénti találkozás. Köszön­tötte az 1924-ben, 1934-ben, 1944-ben, 1949-ben, 1954-ben, 1959-ben, 1964-ben, 1969-ben és az 1974-ben végzett hall­gatókat. Röviden áttekintette az elmúlt tanév legfontosabb eseményeit. 1983 szeptemberé­ben a VI. évfolyamon is be­vezették az új tantervet, s en­nek eredményeként ez év nya­rán az államvizsga már az új rendszer szerint zajlott. Az idei tanév kiemelkedő esemé­nye az angol nyelvű oktatás Díszdoktorrá fogadták dr. Tapani-Vanha Perttula finn professzort Kitüntetések, elismerések kiemelkedő munkáért elindítása, amelynek keretében közel negyven, a világ külön­böző országaiból származó hallgató oktatása és vizsgázta­tása az első három évben an­gol nyelven történik. Dr. Flerkó Béla beszámolt továbbá az egyetem gyógyító-megelőző munkájának főbb eredményei­ről, a betegellátás színvonalá­nak a javításáról, a technikai felszereltségről. Ismertette az egyetem tudományos és pub­likációs tevékenységét, a kü­lönböző kinevezéseket és ki­tüntetéseket. Az egyetem tanácsának ha­tározata értelmében a POTE dr- Tapani— Vanha Perttula professzort, a kuopiói egyetem volt rektorát honoris 'causa doktorrá fogadták. Dr. Flerkó Béla ismertette a finn profesz­Korszerű társasházakkal épül bt a pécsi Bálics-oldal Maletics Lászlá felvétele szőr érdemeit és átnyújtotta díszdöktori diplomáját. A pro­fesszort a sejtszintű hormon- enzimológiai hatásmechaniz­musok nemzetközileg elismert szakértőjeként tartják számon, s ő volt az, aki kezdeményezte és támogatta a két egyetem közötti kapcsolatot, amelynök eredményeként a közelmúltban együttműködési szerződés jött létre a két egyetem között. Dr. Tapani—Vanha Perttula professzor megköszönte az el­ismerést. Az egyetemi tanács titkos szavazás útján adományozza az egyetem érdekében kiemelke­dő tevékenységet végzők szá­mára a PRO UNIVERSITATE emlékérmet. Az emlékérem arany fokozatát dr. Jávor Tibor egyetemi tanár, az ezüst foko­zatát dr. Tahin Tamás, a marxizmus—leninizmus intézet docense és dr. Rumi György, a II. sz. Belgyógyászati Klinika adjunktusa, bronz fokozatát Pintér Lajosné, az I. számú bel- avógvászati klinika osztályveze­tő nővére, Léja István gépko­csivezető, Soltész Márta, az anatómiai intézet asszisztense vette át. A kitüntetettek nevé­ben dr. Jávor Tibor mondott köszönetét. A POTE doktori szabályzata értelmében, aki az egyetemen szerzett doktori címet 60 éven át közmegbecsülésben viselte, annak az egyetem gyémánt ok­levelet, aki 50 éven át viselte így a doktori címet, annak aranydiplomát adományozhat. A beérkezett kérelmek figye­lembevételével ez alkalommal négyen gyémánt, tizenketten aranydiplomót vettek át. Dr. Barna Sándor, dr. Jenő Andor, dr. Ruttkai László, dr. Somogyi Géza gyémánt okleve­let, dr. Bihari Ernő, dr. Bossá- nyi Dezső, dr. Czingelly Imre, dr. Csermely Hubert, dr. Gyó­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom