Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-05 / 274. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLI. évfolyam, 274. szám 1984. október 5., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Készül az Autóklub új műszaki épülete (5. oldal) Katonai pályák (6. oldal) * Bormúzeum Villányban (3. oldal) Csökkenteni kell a veszteséget Haderócsöhkentés Nemzeti tudat és történelemtanítás Kelet-Európa konferencia Szigetváron Nemzeti tudat és történelem- tanítás címmel országos konferencia kezdődött tegnap Szigetváron. A háromnapos tudományos ülés igen időszerű kérdéskört tűzött napirendre: történészek és történelemtanárok a nemzeti érzés jelen állapotáról, a fiataloknak a nemzeti múlthoz és a nemzeti érzéshez való kapcsolatáról, továbbá magáról a történelemtanításról hallgatnak meg előadásokat, és elemzik ezeket a kérdéseket. Mintegy tizenkét éve kezdődtek meg Szigetváron a történelmi témájú konferenciák, amelyeknek az első hat évben a Zrínyiek alkották témáját. Az utóbbi években egy tágabb körrel, Kelet-Európa kutatási eredményeivel kezdtek foglalkozni. Ezen ülések elsődleges célja, mielőbb megismertetni a történelemtanárokat a Kelet-Eu- rópa-kutatás legújabb tudományos eredményeivel. Ezeknek a TIT által szervezett konferenciáknak a sorában újabb témaváltást jelent a jelenlegi. A nemzeti tudat kérdésének napirendre tűzését indokolja, hogy ez a téma nemcsak a történelemtanárok problémája, hanem a közérdeklődést is maga mögött tudhatja. Az is jellemzője a szigetvári konferenciának, hoqy az ott részt vevők párbeszéd formájában tisztázhatják az álláspontokat. A konferencia nyitóelőadásában Ormos Mária professzor, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem rektora elemezte a nemzeti tudat aktualitásának kérdéseit. Sokrétűen vázolta azokat a napjainkban érzékelhető jelenségeket, amelyek a nemzeti tudatot jellemzik a Föld különböző országaiban. Beszélt arról, mikéopen temette maqa alá a második világháború és az utána következő események Nyugat-Európa nemzeteinek addigi nacionalista állameszméjét: miképpen látták a marxizmus klasszikusai a nemzet, a nemzettudat alakulását, és hogyan alakult mindez a szocialista táborban, és a harmadik világ országaiban. A tegnapi tanácskozásnak a hozzászólásokban is megnyilatkozó izgalmas kérdése volt, hogy vajon mi idézte elő világszerte a hetvenes években a nemzeti sajátosságok iránti máig eleven érdeklődést. Valószínű, hogy ebben az egyén biztonságot kereső reflexei nyilvánulnak meg a technikai fejlődés, az iparosodás, az urbanizáció nagy integráló folyamatai közepette. — A nemzeti, nemzetiségi és etnikai közösségtudat kérdése feltétlenül olyan tartós és fontos kategóriának tekinthető, amely megkívánja egyrészt a részletes és alapos, sokoldalú feltárómunkát, másrészt a probléma következetes elméleti elemzését — mondotta befejezésül Ormos Mária. Ebben a szellemben hangzott el L. Nagy Zsuzsa, a Ma- qyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete főmunkatársának előadása Trianon a magyar köztudatban címmel. L. Nagy Zsuzsa szavaival élve, esettanulmányt hallottunk erről a történelmi fordulópontról, annak a két háború közötti interpretálásáról, és arról, hoqy éppen a trianoni békeszerződés okozta tudatzavar miként akadályozta meg, hoqy a magyar társadalom időben érzékelje a német szövetségben rejlő veszélyt a második világháború idején. Az előadás foglalkozott azzal is, miként tárgyalták történelem- könyveink ezt az eseményt 1945 után, és miként tartotta meg karakterét hazánkban, napjainkig Trianon marxista érté- -kelése. Gállos Orsolya Fotó: Erb János A szakemberek a külföldi gép.munkáját vizsgálják a nehéz terepen Erb János felvétele A NATO-országok idei ja. vaslatai visszavetették a közép-európai haderők csökken, téséről folyó bécsi tárgyalásokat, hangoztatta a csütörtöki ülésen Lubomir Sopov, bolgár nagykövet. A múlt héten kezdődött új forduló második ülésén a bolgár diplomata volt az egyetlen felszólaló. Az áprilisi NATO-javaslatok egy sor kérdésben visszalépést jelentenek korábban született megállapodásokhoz képest, mondotta a nagykövet, hangoztatva: a NATO-országok, állítólagos tárgyalási és megegyezési készségük ellenére, semmiféle építő javaslatot nem tettek sem a haderők korlátozására, sem azok csökkentésére. A Varsói Szerződés orszá- qai változatlanul készek a tisztességes, a kölcsönös előnyökön alapuló megállapodásokra. Cukorrépa-betakarítási bemutató Kapusvárun A Szekszárdi Mezőgép és a Mercedes legújabb betakarító gépei Hazánkban 107 000 hektáron termesztenek cukorrépát. E fontos kultúrnövény vetésének és érési — vegetációs —, idejének vegyszeres kezelési módszerei kidolgozottak és a gyakorlatban a gazdaságok, termelőszövetkezetek ezt következetesen alkalmazzák. Ám a betakarításnál komoly gondok jelentkeznek. A manapság rendelkezésre álló mezőgazda- sági cukorrépa-betakarító gépek, melyek elvégzik a feje- zést, kiszántóst, tisztítást, majd ezt követően rakodást, jelentős veszteséget hagynak maguk után. Ez átlagosan 17 százalék, de előfordul a 30—35 százalékos veszteség is. Ez egyrészt abból adódik, hogy a fpjezésnél, amikor a leveleit vágják a kések, gyakran vastag szeletet vágnak le a répáról, ami hasznosítható lenne, másrészt a felszedő gépek a rendre kiszántott növénynek 80-90 százalékát továbbítják a tisztító adapterhez. E veszteség lényeges csökkentését elérendő, tegnap cukorrépa-betakarítási bemutatót tartottak a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságában. A Somogy megyei Tánács mezőgazdasági osztálya, az Állami Gazdaságok Országos Központja, a Kaposvári Cukorgyár, a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, valamint a Dunántúli Ipari Növények Termelési Rendszerének közösen szervezett bemutatóján a részt vevő szakemberek működés közben tapasztalhatták a szekszárdi Mezőgép és a Mercedes cég legújabb cukorrépa-betakarító gépeit, illetve traktoraitA szekszárdiak bemutatták az RTA—601-es önjáró cukorrépa-betakarító gépüket, mely egyszerre 6 sor répa betakarítását végzi. A növényt levél- teleníti, fejezi, kiszedi, tisztítja, majd kocsira (vagy rendre) rakja. A kiszóntó adapter (CKA-6) a gép hasa alá van függesztve. Lefejezi a répát, tárcsákkal kiemeli őket a földből, majd két pálcás tisztítókorong leválasztja a földet és a talajon rendre rakja. A gép vesztesége 5—8 százalék hektó ronként. A sáros, mély talajon mutatta be a Mercedes cég 150 lóerős traktorára kapcsolt cukorrépa-betakarító gépét, amely a mostoha természeti és' időjárási körülmények között is szinte hibátlanul végzi az ösz- szetett betakarítási műveletet. Amennyiben az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, hogy a 120 000 nyugatnémet márkába kerülő alapgépet megvásárolják, erre módjuk van forinttal fizetni, tudtuk meg a Mercedes képviselőjétől. Jelenleg az ország cukorgyárai közül az ercsi és az ácsi dolgozik teljes kapacitással. Az ercsiek eddig 22 ezer vagon cukorrépát dolgoztak fel. Az ideszállított répának 15,2 százalék volt a cukortartalma, ami erős közepest jelent. Ám a hónap során, a további szállítmányoknál ez még emelkedni fog, s eléri a 16—17 százalékot, amivel a szakemberek már elégedettek. A Kaposvári Cukorgyár ma kezdi a feldolgozást, az idén előreláthatólag 25 ezer vagonnal. Právicz L. A szigetvári vár déli része, Tinódi szobrával Országos közmiluelödési tanácskozás Csütörtökön a Parlament kongresszusi termében megkezdődött az országos köz- művelődési tanácskozás. A kétnapos konferencián a köz- művelődési törvény 1976, évi megalkotása óta eltelt idő legfontosabb tapasztalatait vitatják meg. Több száz népművelő, szociológus, kultúrakutató és számos más, a kulturális életben tevékenykedő szakember elemzi azokat a társadalmi és kulturális kérdéseket, amelyekre a közmű, velődésnek is választ kell ad. nia. A megnyitón jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, o Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Megnyitó beszédében Győ. ri Imre, az Országos Közművelődési Tanács elnöke emlékeztetett: a tíz évvel ezelőtt tartott hasonló tanácskozás fő célkitűzése az volt, hogy elősegítse áz 1974-es köz- művelődési párthatározat egységes értelmezését, és biztatást, ösztönzést adjon annak gyakorlati végrehajtásához. Egy évtized múltán politikai és szakmai kötelesség az áttekintés, és szükség van arra is, hogv az időközben megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények figyelembevételével qondol, juk újra és vitassuk meg: mit kell tennünk a hosszú távra érvényes közművelődési párthatározat még eredményesebb végrehajtásáért — mondotta. A tanácskozást széles körű előkészítő munka előzte meg: mintegy ezer szakember, s az érintett tanácsi, társadalmi szervek illetékes testületéi véleményezték az értekezlet vitaanyagát. A megnyitó beszédet követően Köpeczi Béla művelődési miniszter tartott vitaindító előadást a közművelődés helyzetéről, fejlesztésének feladatairól.