Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-30 / 299. szám

Dunantmt napló 1984. október 30., kedd Befejeződött a X. országos békekonferencia (Folytatás az 1. oldalról) Hauannaban megnyílt a KGST ülésszaka békemozgalom még többet te­hessen milliók reményeinek va- lóraváltásáért. Timmer József, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsának elnöke hangsúlyozta : a magyar békemozgalom eddig is számít­hatott és a jövőben is számít­hat a szakszervezetek több milliós tagságára, az üzemi kol­lektívákra, a szocialista brigád­mozgalomra. Szólt azokról a vállalati, üzemi, szövetkezeti akciókról, amelyek azt bizonyí­tották, hogy a szakszervezetek tagsága kész azon munkálkod­ni, hogy tovább erősödjék a béke védelméért, a leszerelé­sért folytatott küzdelem. A nemzetközi szakszervezeti moz­galom is egyre nagyobb szere­pet vállal a békeharcban — folytatta —, ma már különböző ideológiai nézeteket valló szak- szervezeti központok és szövet­ségeik keresik annak lehetősé­gét, mi módon tehetnek még többet közösen a béke meg­óvásáért, és sorra mozgósítják tagsáqukat e nemes ügy szol­gálatára — mondotta. A jövő­ben azon kell fáradozni, hogy minden szakszervezet átérezze: a viláa 350 millió szervezett dolgozójának egységes fellépé­se is segítheti a béke megőr­zését. A vitában felszólalók közül többen hangot adtak annak a véleményüknek: jelentős ered­mény, hogy a magyar béke­mozgalom tömegkapcsolatai az utóbbi esztendőkben erősödtek. Fontos annak szorgalmazása, hogy a jövőben valamennyi tö­megszervezet, -mozgalom együt­tes erővel lépjen fel a béke megóvásáért. Növekedett az érdeklődés a békével összefüg­gő kérdések iránt, és sokaso­dott azoknak a száma, akik ak­tívan részt vállalnak a béke­mozgalomban — fejtették ki a hozzászólók. Uqyanakkor a fegyverkezési hajsza fokozódá­sa miatt az emberekben növe­kedett a félelem, a bizonytalan­ság. A iövőben tehát még na­gyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy erősödjék az embe­rek hite a béke megőrzésének lehetőségében. A nemzetközi békemozgalom­ban bekövetkezett változások­kal kapcsolatban elhangzott: a 80-as évek elején a nyugat-eu­rópai és az egyesült államok­beli megmozdulásokba olyan újabb társadalmi rétegek is bekapcsolódtak, amelyek oly­kor szocializmus-ellenes, szov­jetellenes nézeteket képviselnek. Ezért a nyugati mozgalmakkal való akcióegység úgy erősíthe­tő, ha propagandánkban pon­tos, valósághű képet rajzolunk társadalmunkról. Az Aeroflot szovjet légitársa­ság TU-154-es gépe vagy két órája repül. Már a moszkvai fel­szállás után arcomat az ablak­hoz tapasztottam, s vártam, hogy feltűnjenek a Kaukázus felhők­be nyúló hegyei. Tízezer méte­res magasságból lepillantva az éjszakai sötétségben tisztán ki­vehetők a falvak, városok fény­pontjai, a kilátást csak néha zavarja meg egy-egy kódorgó felleg. Útitársam mondja, ne nagyon bízzak abban, hogy lát­ni fogom a Kaukázust, mert többnyire eltakarja a pára. Ám szerencsém van: két óra repü­lés után varázslatosan szép kép tárul elém. Feltűnnek alattunk a hegyláncok, oldalukon bár­sonyosan fehér gleccserekkel, mélybe kúszó fekete völgyekkel. Majd negyed óráig nézhetem e gyönyörűséges vidéket, már a Kaukázuson túl vagyunk, s gé­pünk leszálláshoz készülődik Szovjet-Grúzia fővárosában. Tbilisziben. Grúziát, melyet nálunk több­nyire teáiról ismernek, méltán nevezik a hegyek országának. Területének fele ezer méternél magasabban fekszik, s mind­össze 13 százaléka alföld. A Magyarországnál kisebb köztár­saságról azt tartják, hogy ke­vés ilyen szép és gazdag része van földünknek. Ezt az is meg­Azokban a nemzedékekben, amelyek már átéltek egy világ­égést, a háborút elutasító ma­gatartás könnyebben válik poli­tikai cselekvéssé — hangoztat­ták a felszólalók. A békemozga­lom ilyen tudatos tetteket köve­tel, ezért nagy jelentőségűek azok a rendezvények, békegyű­lések, amelyeken a fiatalabb korosztályok is felemelhetik sza­vukat az értelmetlen halál el­len, s felébreszthetik a felelős­ségtudatot a világ sorskérdéseit közömbösen szemlélőkben is. A diákok békefogalmával kapcso­latosan a hozzászólók arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a ti­zenévesek számára a béke a szabadságot, a biztonságot, a jólétet, a nyugalmat testesíti meg. Bár személyes élményük nincs róla, szörnyűségnek tart­ják a rettegést, az éhezést, a fegyverek okozta halált. A min­dennapi pedagógiai munkában jól érzékelhető, hogy a diákok fontosnak tartják a világbéke megőrzését. A vasárnapi plenáris ülés vi­tájában felszólaltak: M/k/óssy JózseIné női szabó kisiparos; Szendrei István egye'emi tanár, a HNF soproni városi bizottsá­gának elnöke; Rusz Márk, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének elnö­ke; Bartha Tibor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püs­pöke, az ökumenikus Tanács elnöke; Pataki János, a HNF budapesti bizottságának alel- nöke; Straub F. Bruno akadé­mikus; Kőszegi Ferenc tudomá­nyos munkatárs: Mezei András író; dr. Bodó Ágnes igazgató főorvos; Németh Zoltán főisko­lai tanár; Bári Ólon tanár; Hor­dj Péter, a Külpolitika című fo­lyóirat főszerkesztője; Ke'eszty Éva egyetemi hallgató; Barna Laios. a Fóti Gyermekváros nyu­galmazott igazgatója; Páskán- di Géza író: Szeqedi Imre szer­kezeti lakatos és Lőrincze Pé­ter, a Maqyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára. A hozzászólásokat követően Pálos Tamás, a Maavar Távira­ti Iroda főszerkesztője, a kon­ferencia szerkesztő bizottságá­nak társelnöke bejelentette; a konferencia állásfoglalásának tervezetéhez több javaslat ér­kezett. A szerkesztő bizottság azok mindegyikét gondosan mérlegelve megállapította, hogy az észrevételek, a javaslatok gazdagítani kívánták a doku­mentumot; ezért ai szerkesztő bizottság azok elfogadását ja­vasolja. A konferencia küldöttei az állásfoglalást — a tartalmi módosítások mindegyikét figye­lembe véve — egyhangú szava­zással elfogadták. erősítheti, aki csupán néhány napot töltött e vidéken, hisz a táj változatossága 3—400 kilo­méteres utazás során is lenyű­gözi az embert. Egy grúz le­genda szerint az Úr elfeledke­zett e népről, amikor a földet osztotta. A grúzok követségbe mentek hozzá, mire a pihenni készülődő Isten hibáját belátva azt a földet adta a grúzoknak, amit magának tett félre öreg napjaira. A szállodai portás azzal fo­gadott bennünket, hogy a leg­szebb időben értünk Grúziába, hisz az ősz itt valóban ezernyi színben pompázik. Ősz? A moszkvai szeles, hideg idő után mi szinte a nyárba érkeztünk, napközben a fővárosban rövid­ujjú ingben is melegünk volt, számtalan színű virág nyílt a hatalmas parkokban, az ország déli részén a sárga hurma érett, az utak mentén dinnyét, mogyo­rót, gesztenyét árultak, oldalt nyitott épületekben dohány szá­radt, zöldellő ültetvényeken sző­lőt, teát szüreteltek ... Igaz, amennyire változatos a táj, annyira eltérő az éghajlat is. A kétezer méter magas he­gyek völgyeiben bizony nem volt tanácsos pulóver nélkül kilépni az autóbuszból, s a szédítő szer­pentineken a „kisebb” hegyek Barabás Miklós, az Orszá­gos Béketanács főtitkára a kétnapos eszmecsere tapasz­talatait összegezve megálla­pította: a plenáris üléseken és a szekció tanácskozásokon el­hangzott mintegy 150 felszóla­lás, az észrevételek és a ja­vaslatok jelentősen hozzájá­rultak a békemozgalmi munka tartalmi vonásainak erősítésé­hez. A küldöttek, bár eltérő világnézeti elkötelezettséggel fejtették ki álláspontjukat, ab­ban egyetértettek, hogy a bé­ke csakis közös erőfeszítéssel őrizhető meg. Általában: a vi­ta a mozgalom sajátjává, a közös cselekvést előrelendítő erejévé vált, s ez jelentős eredmény - tette hozzá. A mai, feszült nemzetközi helyzetben arra van szükség, hogy fel­emeljük tiltakozó szavunkat ha bárhol a világon megsértik az emberi jogokat, s vissza­vetik a szabadságra irányuló kezdeményezéseket — hang­súlyozta. A szolidaritás eszmé­je csak akkor telítődhet meg valós tartalommal, ha az ál­lampolgárok megfelelően tá­jékozottak a világesemények­ben, a tőlünk távoli országok életének történéseiben is. Ez­zel kapcsolatban kitért a tö­megtájékoztató eszközök fele­lősségére, az események, fo­lyamatok sokoldalú fontossá­gára is. Az OBT főtitkára részletesen foglalkozott a vitákban el­hangzott és az ifjúságot érintő észrevételekkel: — Napjaink fiataljai másként kérdeznek, mint az elődök, s nem hajlan­dók elfogadni a készen ka­pott válaszokat. Ez természe­tes, hiszen minden nemzedék elidegeníthetetlen joga, hogy maga keresse meg kérdéseire a feleleteket — mutatott rá, hangsúlyozva: a magyar béke­mozgalom további előrelépé­sének egyik feltétele éppen az, miként tudja egyesíteni az if­júság dinamizmusát az időseb­bek tapasztalataival. Ezzel ösz- szefüggésben aláhúzta a bé­kére nevelés fontosságát, ki­emelve, hogy ez a feladat nem hárulhat egyedül az iskolákra. Végezetül bejelentette, hogy a konferencia nevében táv­iratot intéztek az éppen a ta­nácskozással egyidőben zajló, nagyszabású párizsi békede­monstráció résztvevőihez, kez­deményezésüket annak tuda­tában köszöntve, hogy ha­zánk sorsa és boldogulása szo­rosan összefonódott a többi európai nép életével, az egye­temes béke ügyével. A X. országos békekonfe­rencia Sebestyén Nándorné zárszavával, s a Szózat hang­jaival ért véget. tetejére jutva még az is kevés­nek bizonyult. Az ország fővárosát. Tbiliszit a Kis- és Nagy-Kaukázus hegy­láncai ölelik körül. Több mint egymilliós, éjjel-nappal nyüzsgő metropolis. A várost a Kura-fo- lyó szeli ketté, mely ottjártunk- kor inkább pataknak tűnt, mint folyónak. A városra remek a ki­látás a Mtacminda-hegy csú­csáról, ahová siklóval mentünk fel. Mi jellemzi Tbiliszit? Óriási parkok, terek, hat-nyolcsávos autóutak, szépen karbantartott műemlékek, templomok, válto­zatos szökőkutak, sok apró bo­rozó a házak tövében, tea- és (Folytatás az 1. oldalról) tikáján — mondta Fidel Cast­ro. A KGST-országok nem feled­kezhetnek meg erről a veszély­ről, amelyet leleplezett a tag­államok ez év júniusi felső szin­tű moszkvai gazdasági értekez­lete is. A tanácskozás doku­mentumai határozott választ adtak erre a fenyegetésre, s egyszersmind világos, felelős­ségteljes és határozott módon hitet tettek a szocialista orszá­gok következetes békepoJitiká- jónak folytatása mellett. Válto­zatlanul ez a békeakarat hatja át a mostani tanácskozás mun­káját is — hangsúlyozta Fidel Castro. A továbbiakban szólt arról, hogy Kuba az állandó fenye- qetettség körülményei között igyekszik megbirkózni gazdasá­gi feladataival. Bár az ország állandó készültségben él és vé­delmi képességének jelentős növelésével válaszol az ameri­kai fenyegetésre. Ezt a témát nem óhajtja a mostani tanács­kozás előterébe állítani. Kuba a békés építőmunkát kívánja folytatni, s küzd az ehhez szük­séges nemzetközi feltételek megteremtéséért. Ami a szélesebb nemzetközi problémákat illeti, Kuba támo­gatja a Varsói Szerződés tag­államainak a nemzetközi fe­szültség enyhítését, a kelet— nvuaati katonai szembenállás szintiének csökkentését szorgal­mazó prágai nyilatkozatát, min­dent megtesz azért, hoqv a kö­zép-amerikai térséq »álsáaát tárgyalásokkal, békés úton le­hessen megoldani. Támogatja a Contadora-csooort erőfeszí­téseit és üdvözli Nicaragua döntését, hoqy a közéo-ameri- kai ország kész a számára eset- leq kedvezőtlen pontokkal eavütt is aláírni a csoport ren­dezési tervét. Kuba hailandó teliesíteni a Contadora-tervből reá háruló kötelezettséqeket és véleménye szerint minden más érdekelt félnek, köztük az Egye­sült Államoknak is ezt kell ten­nie. Kuba nem mond le annak elősegítéséről sem, hoav be­csületes módon, a kölcsönös tisztelet alapján rendezni le­hessen az Egyesült Államokkal 25 éve meglévő ellentéteit — szögezte le megnyitójában Fidel Castro. Ezután megkezdődtek a kül­döttségvezetők felszólalásai, Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a magyar delegáció vezetője a délelőtti ülésen szólalt fel. A mostani ülésszak sajátos­sága, hogy Kubában, az ame­rikai földrész első szocialista kávéházak, hangos, jókedvű em­berek. A sugárutak igazán este népesülnek be, ekkor vásárolnak be a tbilisziek, az üzletek, áru­házak nyolc—kilenc óráig tarta­nak nyitva. A széles utak tömve vannak kocsikkal, a köztük cir­káló motoros rendőröknek nincs könnyű dolguk, mert bizony az itteniek nem ritkán figyelmen kívül hagyják a piros jelzést, s a gyalogosokra sincsenek több­nyire tekintettel. A járdákon na­gyon finom fagylaltot, sorsje­gyeket, rágógumit árulnak, s aki a cipőjét akarja megtisztít- tatni, az betérhet egy-egy cipő­pucoló „műhelybe”. Roszprim Nándor országában kerül megrende­zésre. A XXXIX. ülésszakon a szocialista gazdasági integrá­ció továbbfejlesztése szempont­jából kiemelkedő jelentőségű határozatok konkrét végrehaj­tásával foglalkoznak. Ezen a területen is arra kelj törekedni, hogy következetesen érvényesít­sük mind az egész KGST-közös- ség, mind az egyes tagorszá­gok érdekeit — mondotta. Emlékeztetett arra, hogy a békés célú gazdasági építő­munka, a kölcsönös együttmű­ködés fejlesztése soron követ­kező feladatainak megvitatása során nem feledkezhetünk meg azokról a világpolitikai és vi­lággazdasági tendenciákról, amelyekkel gazdaságfejlesztési elgondolásaink kialakításában és megvalósításában számol­nunk kell. A nemzetközi helyzet időszerű problémáiról szólva Sarlós Ist­ván hangoztatta, hogy még fo­kozottabb erőfeszítéseket kell tenni a feszültség és a háborús veszély csökkentéséért, a fegy­verzetek korlátozásáért. Rámu­tatott arra, hogy a Magyar Népköztársaság kiveszi részét e tevékenységből, lehetőségeihez mérten hozzá kíván járulni az enyhülés vívmányainak megőr­zéséhez és továbbfejlesztéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nem­zetközi életben végbemenő kedvezőtlen folyamatok nem visszafordíthatatlanok. A jelen­legi, veszélyekkel terhes hely­zetben is hatnak azonban ob­jektív tényezők, amelyek lehe­tővé teszik és egyben megköve­telik a párbeszéd fenntartását és szélesítését a világ államai között. A kereskedelmi kapcsolatok mellett kiterjedt tudományos­műszaki együttműködés alakult ki. Magyar részről a fiatal ká­derek szakmai képzésével is hozzájárulunk egyes területe­ken Kuba gazdasági fejlődé­séhez. Érdekeltek vagyunk a kölcsönösen előnvös gazdasági együttműködés bővítésében — mutatott rá a delegáció veze- tője. A továbbiakban Sarlós István ismertette hazánk helyzetét, gazdasági fejlődésünk időszerű feladatait. A Maqyar Szocia­lista Munkáspárt iövő évi kong­resszusára való felkészülés je­gyében folytatjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek gazda­ságirányítási rendszerünk to­vábbi korszerűsítését célozzák. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi politikában végbe­menő fejlemények nem ma­radtak hatás nél'-ül a világ- gazdasági helyzetre, és ezen belül a nemzetközi qazdasági kapcsolatokra sem. Egyes nyu­gati körök erősítik a diszkri­minációt, az embargót, a pro­tekcionizmust. Zavarják a nem­zetközi valutáris-pénzügyi rendszer egészséges működé­sét. Véleményünk szerint ezeket a káros intézkedéseket előbb vissza kell szorítani, majd fel kell számolni. A jelenlegi nemzetközi helyzetben a gaz­dasági kapcsolatok fejlődése fontos stabilizáló szerepet tölt be, ami kedvezően járulhat hozzá a politikai légkör ala­kulásához — mondotta a ma­gyar delegáció vezetője. Sarlós István szólt arról is, hogy a szocialista gazdasági együttműködés keretében a magyar—kubai kapcsolatok eredményesen fejlődnek. A je­lenlegi ötéves tervidőszakban kölcsönös árucsereforgalmunk — az előző, az 1976—1980-as tervidőszakhoz viszonyítva — mintegy 70 százalékkal nö­vekszik. A kubai szállítások is hoz­zájárulnak gazdasági céljaink megvalósításához, gazdagít­ják a magyar lakosság fo­gyasztását, a különböző mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek választékát. Sarlós István leszögezte, hogy az ülésszak számára elő­terjesztett dokumentumokkal kapcsolatban a magyar kor­mány különösen pozitívan ér­tékeli a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST-nek a XXXVII. és XXXIX. ülésszak kö­zött végzett munkájáról. A do­kumentum elmélyülten elemzi azokat a jelenségeket, ame­lyek gazdasági együttműködé­sünk fejlődését fékezik. Az ilyen értékelés lehet az alapja a feladatok reális kijelölésé­nek. Különösen nagy jelentősé­gűnek tartjuk a KGST-tagor- szágok hosszú távú energia- és nyersanyag-szükségletei ki­elégítésére kidolgozott komp­lex intézkedésekről szóló do­kumentumot. A jövőben is kulcskérdés, hogy biztosított legyen a tagországok energia- és tüzelőanyag-elLiásának hosszú távra történő biztonsá­gos megoldása. Sarlós István hangsúlyozot­tan szólt arról, hogy Magyar- országnak objektív adottságai miatt fontos érdeke fűződik a KGST keretében az energia- és fűtőanyag-ellátás szintjének fenntartásához és legalább szerény mértékű növeléséhez. A magunk részéről maximális erőfeszítéseket, konkrét intéz­kedéseket teszünk a hazánk­ban rendelkezésre álló ener­gia- és fűtőanyag-források hasznosítására és ezen erőfor­rásokkal való legésszerűbb gazdálkodásra. A magyar küldöttség veze­tője rámutatott, hogy mind­ezek mellett érdekeltek va­gyunk a beterjesztett doku­mentumokban szereplő egyes objektumok közös létrehozásá­ban, teherbíróképességünk­kel összhangban és a kölcsö­nösen elfogadható feltételek mellett fogunk azokban részt venni. Fontos dokumentumnak ítéljük az 1986—1990. évi terv- koordinációról szóló beszámo-** lót. Véleményünk szerint a kö­vetkező ötéves tervidőszak megalapozása és a további gazdasági együttműködés fej­lődési irányainak kijelölése szempontjából döntő fontossá­gú, hogy e munkálatokat az előírt határidőre lezárjuk. A felsorolt témákban előter­jesztett dokumentumot és a határozattervezetet a magunk részéről elfogadjuk — mon­dotta végezetül Sarlós István. LAKÓHÁZ SORFELÚJÍTÁSI MUNKÁLATAIHOZ cserépkályha-építési szabad kapacitást keresünk Állami vállalatok, kisiparosok, gazdasági munkaközösségek jelentkezését várjuk. JELENTKEZÉS: A KOMLÓI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT termelési osztályvezetőjénél, Komló, Kossuth L. u. 17. A Kertvárosi bútorszalon ÁRUKÉSZLETÉBŐL AJÁNLJUK: 9 kárpitozott garnitúrák több fazonban és színben, 9 többféle gyermekheverők, különböző lemezeit székek bő áruválasztékában On is megtalálja a megfelelőt! BÚTORSZALONUNK PÉCSETT, A HAJDÚ GY. 50. ALATT ÜZEMEL, az 1-es és 47-es autóbuszokkal közelíthető meg! Vásárlóink telefon-érdeklődését a 41-594-es ÍIMIÍKErI számon várjuk! Kaukázusi kalandozások (I.) A Kaukázus felhőkbe nyúló bércei Á hegyek országa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom