Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-27 / 296. szám
A hatvanötödik Az esküvő másnapján batyuba kötötte a menyasszonyi ruhát, a fátylat, a csokrot, a koszorút és a férjével együtt begyalogolt Átóról Pécsre a fényképészhez. Visszaöltözött menyasszonynak, a férje leporolta a vőlegényruhát és odaálltak a gép elé. A kissé megsárgult kép ma is' őrzi a pillanatot. Horváth Jánosné, született Mu- szung Erzsébet a jobb kezében tartja a csokrot, a bal kezét a férje vállán nyugtatja ... Történt mindez 1919. október 26- án, egy nappal az esküvőjük után ... • Azóta 65 év telt el. Most itt ülünk a csendes Málna utcai családi ház egyik szobájában. A hajdani menyasszonyból törékeny, de élénk tekintetű néni. a büszke tartású vőlegényből csendes szavú, óvatos léptű bácsi lett. A lányuk, özv. Radó Nándorné, unszolásának engedve költöztek be Pécsre hat évvel ezelőtt. Addiq abban a kővágótöttösi malomban éltek, ahova Hováth János vitte esküvő után a feleségét. Kenyérnek nem voltak híján, hiszen molnár volt a férj, molnár volt az édesapja, de méq a fe- leséa családia is. Baromfit, disznót tartottak, s később néhány hold földet is vettek. Első gyermekük, János 1921-ben született, öt évvel később a második, Irénke. Az ő esküvőjét 1942-ben tartották. Méq nem töltötte be a 16. évét, amikor férjhez ment Radó Nándorhoz. — Akkor már nagvon nehéz viláq volt — emlékezik — de a szüléink nagv lakodalmat tartottak. A rokonságtól megkaptunk mindent, ami egv fiatal párnak az induláshoz kell. Pénzt senki nem adott, de ágyneműt, füqqönvt, étkészletet bőven. Édesanyámék eqy vemhes tehenet, négy süldőt és egy hálóbútort adtak. A bátyjáról a szülők jelenlétében csak egyszer beszéljünk, de ennvi is eléq volt ahhoz, hogy csaknem 40 évvel a háború befejezése után még mindig fájdalmat okozzon nekik az emlék: 1943-ban kapták tőle az utolsó tábori lapot... Szinte egyidőben hívták be katonának Irénke férjével. Radó Nándor 1945 őszén jött haza a fogságból. Két gyermekük született, Gyula és Irénke. Horváth Jánosék aazdálkod- tak, Radó Nándor az ércbányánál vállalt munkát, Irénkére maradt a háztartás, a gyerekek nevelése. Talán ezekben az években kezdett kialakulni mindaz, amiért a szülei ezt mondják róla: ő a család összetartója. Ő járt segíteni kapálni, aratni, kaszálni, mindkettőjük szüleihez, ő gondoskodott az évfordulók, névnapok családi megünnepléséről, ő foglalkozott legtöbbet a család minden tagjának apróbb-na- gyobb gondjával, örömével. 6. HÉTVÉGE 1961-ben megalakult a kővágótöttösi termelőszövetkezet, Horváth János az alapító tagok közé tartozik feleségével eqyütt. Az ellenőrző bizottság elnökévé választották. Később, amikor egyesült a kőváqószőlősi termelőszövetkezettel, akkor is megmaradt ez a megbízatása. — Emlékszik még Horváth Jánosra? — kérdezem Keresztes Pétert, a Vörös Szikla Termelőszövetkezet elnökét. — Hát hogyne! Két évvel ezelőtt, igaz, már nyugdíjasként, de még itt dolqozott nálunk. Ha az egészsége engedte volna, talán még most is kijárna hozzánk. Szorgalmas, kötelességtudó tagja volt a tsz-nek. De miért is magyarázom, hogy milyen dolgozónk volt, hiszen eléa, ha belegondolunk, hogy ő 61 évesen lépett be a tsz-be. Annyit dolgozott, hoay meqle- qyen a nyugdíja, utána elmehetett vojna pihenni, de mi kértük, hoay amíg bírja, dolgozzon tovább. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Horváth János dísz. helyen őrzi a többi oklevéllel, elismeréssel egvütt. Mert jutott belőle több is. A tanácstaqí munkáidért, az önkéntes rendőri szolaálatóért. Nem sokat beszél a kitüntetések történetéről, csak meqmutatia őket. Radó Nándorné korán megözvegyült. Ma eavütt laknak a Málna utcai házban szüleivel — csak hosszas rábeszélésre sikerült behozni őket az eqyko- ri malomból — és lánvával meg a veiével. Három generáció — eavütt. S itt iön össze rendszeresen a szűkebb rokonság. Gyulának gyermekei gyakori vendégek. — Külön konyhán vagyunk, — magyarázza Irénke. — Én délre főzök hármunknak. A lányom és a vejem este érnek haza, szeretik a frisset. De a háztartás költséqeit vita nélkül megosztjuk. — Egyszer azért moidnem összekaptunk — meséli Erzsiké néni. — Akkor, amikor apáddal szövetkeztetek ellenem. Hát tessék elképzelni, hoav én. aki örök életemben kuporgottam, minden fillér helvét megnéztem, nem tudtam lebeszélni őket a színes tévéről. Hiába ellenkeztem, egvszercsak hozzák ezt a drága gépet. Ma már én is azt mondom, nagyon jó, hogy van! — Honnét volt rá pénzük? — Elég jó nyugdíjat kapunk — válaszolja Horváth János. Házai fejlesztésű, cementelemzésre alkalmas berendezést gyárt sorozatban a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat (VASKÚT) az NSZK-beli Klöckner Humboldt Deutz cég megrendelésére. A VASKÚT és az Energiagazdálkodási Intézet közös szabadalma alapján — Az enyém 3010, a feleségemé 1880 forint. Ezenkívül a tsz- től minden évben 37,5 mázsa kukorica árát is megkapunk. Hát ebből futja, amire kell. A három dédunokánknak takarék- betétkönyvet nyitottunk. Most már mindegyikben van 20 000 forint. Kiderül, hogy Horváth Jánosné ma sem szereti a tétlenséget. 83 éves, de még idén nyáron is ő szedte le a cseresznyefa tetejéről a gyümölcsöt. A szomszédoktól is megkérdezte: jó lesz-e, ha felesben leszedi a meggyet. 700—700 forintot kaptak érte. Napokon keresztül téglát adogatott új szomszédjuknál. Szívesséqből, mert kevés volt a segédmunkás. Ezt már Deres Zoltánék, a régi szomszédok mondják, akikhez az udvari kapun lehet átmenni. Húsz év óta laknak egymás mellett és húsz év óta szinte mindennap meglátogatják egymást. — Mi még azt is megmondjuk egymásnak, ha valamelyikünk nem tölti itthon a hétvégét — mondja Deres Zoltán, aki a pécsi Hőerőműben művezető. — Az is természetes, hogyha náluk készül valami finomság, abból kerül kóstoló hozzánk és fordítva. — Erzsiké néni túrósbélését nem lehet utolérni — toldja meg a felesége. — S olyan szívesen adja! Nagyon szeretjük őket, az egész családot. Talán azért értjük meq egymást ilyen jól, mert hasonlóan élünk, gondolkodunk. • A 65. házassági évfordulót vasárnap ünnepli Horváth János és felesége a lányukkal, özv. Radó Nándornéval, két unokájukkal, Radó Gyulával, Teszári Árpádnéval és családjukkal. Ott lesz a három dédunoka is. Ez az ünnep — vaslakodalom. Családi körben ünnepelik. Ekkor tartják a lányuk születésnapját, két unokájuk, Gyuláék 21. és Irénkéék 15. házassági évfordulóját. Az ünnepi ebédet a lányuk főzi, Erzsiké néni süti a káposztás és a túrós rétest, az unokák és a dédunokák dolga a tortákról, aprósüteményekről és italról gondoskodni. És szinte mindenki kap majd ajándékot virág kíséretében. De a legszebb csokrot azokból az ünnep- és hétköznapokból köthetik, amelyek ezt a nagy családot így összetartják. Török Éva előállított készüléket a közelmúltban mutatták be az érc-, ásvány- és cement-előkészítő berendezéseket gyártó kölni, cégnek, amely a jövő év első felére máris több mint 200 ezer dolláros rendelést kötött le, és vállalkozott a műszer nyugat-európai elterjesztésére is. Magyar mérőműszer az NSZK-ba Kérdőíves felmérés indul Pécsett Mi a véleménye munkáról, erkölcsről, világnézetről? A Janus Pannonius Tudományegyetem Filozófia Tanszéke 1982 óta foglalkozik a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a jelen- ! kori magyar társadalom szocialista tudatának vizsgálatával. Feladatuk országos megbízatás, amelynek témavezetője dr. lóri János, a JPTE egyetemi docense, a filozófiai tudományok kandidátu. sa, aki negyedszázada foglalkozik valláskutatássa'l. Azért érdemes szólni ezekben a napokban erről a témáról, mert most indul el ennek egy átfogó pécsi kutatása, amit dr. Jóri János így mutat be": —■ Körülbelül egy évtizede kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia', a hazai egyetemek, kutatóintézetek munkatársainak bevonásával egy olyan feltárómunka, amely az egész magyar társadalom jelenkori állapotáról kíván képet adni. Nem egyes személyekről. hanem a ma jellemző tendenciákról ai társadalmi struktúra, az életmód és a tudat területén, ahogy ez a címben is benne- foglaltatik: „A társadalmi struktúra, az életmód és o tudat Magyarországon.” Azt szeretnénk feltárni, hogy a mai magyar . társadalomban valójában hogyan élnek az emberek, milyen értékeket tekintenek fontosnak, mi a véleményük néhány problémáról, íqy például a munkáról. az élet értelméről, az erkölcsről és a vallásról. — A kutatás jelenlegi szakaszában Pécs város felnőtt lakosságát szeretnénk mind. erről megkérdezni. Minden századik pécsi lakost választotta ki a számítógép, és így mintegy 1200 pécsit keresnek fel kérdőívekkel a munkatársaink. A válaszadás természetesen önkéntes, és mint a szociológiai felmérések általában, név nélkül történik. A válaszokat ezután számítógép dolgozza fel, és kizárólag tudományos elemzések anyagául szolgálnak. Éppen ezért számítunk arra, és egyben kérjük is a pécsieket, hogv segítsék hozzá munkatársainkat e kutatómunka sikeres elvégzéséhez. — Milyen témákra terjednek ki ennek a tudatvizsgálatnak és magának a kérdőívnek a kérdései? — Elsősorban az életről, az élet különböző problémáiról való vélemények érdekelnek bennünket. Szóba kerül e kérdésekben a vallás is, de nem olyan szempontból, hogy a kérdezetteknek mi a véleményük a hitről, hanem, hogy az élet különböző területeihez, és ebben a valláshoz való viszonyuk miként fest. Tudjuk, hogy vannak végső világnézeti kérdések, amelyekre csak egyféle választ lehet adni, a mindennapi életben viszont nem az a fontos,* hogy mi választja el e téren az embereket. Sokkal fontosabbak azok az azonosságok, amelyek összekötik a hívőket és a nem hívőket. Nevezetesen az, hogy mindkét részről olyan cél érdekében tevékenykednek, amely ezt a mai magyar életet akarja humánusabbá tenni, olyanná, hogy abban mindenki megtalálja a maga helyét. Az a cél, hogy ezzel a kutatással tévedéseket és még létező előítéleteket oszlassunk szét mindkét oldalon, Olyanokat például, hogy aki vallásos, eleve nem lehet a haladás képviselője; illetve másfelől, ha valaki nem hivő, eleve erkölcstelen ember. Mindkét vélemény előítélet, ugyanakkor azonban azt kell látnunk, hogy a mindennapi életben, a közös célokért hivők és nem hivők nagyon jól együtt tudnak dolgozni. — Eddig miiyen tapasztalatokat szereztek e kutatások területén? — Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán a különböző tanfolyamok hallgatói közül 289 embert kérdeztünk meg. Ami a hívőket illeti, 850 személyt, a katolikus, a református és a baptista egyház híveit Pécsett és Debrecenben. Érdekes tapasztalat, hogy a szélsőséges véleményektől eltekintve, a válaszadók jó részét mindkét megkérdezett csoportban főként az érdekli, hogy embertársa mit cselekszik, hogy képes-e önzetlenül áldozatot vállalni, cselekedni, dolgozni. E két — az alapvető világnézeti kérdésekben egymást kizáró — csoport feltérképezése után a most kezdődő pécsi vizsgálat tulajdonképpen a legkülönfélébb meggyőződésű emberek véleményét szeretné összegyűjteni emberi magatartásról, helytállásról. munkáról, erkölcsről és természetesen a vallásról is. — Kik vesznek részt ebben a munkában? — Hatvan kérdezőbiztosunk, aki ezekben a napokban felkeresi az ezer pécsi lakost, a Janus Pannonius Tudományegyetem fiatal ok- i tatói és hallgatói, közül kerül ki. Mint említettük, én vagyok a kutatás témavezetője, munkatársaim Somogyi János, a POTE egyetemi adjunktusa, dr. Kovács Árpád főiskolai j adjunktus, a Pollack Mihály Műszaki Főiskoláról, szerve, zőtitkárunk pedig dr. Kerékgyártó István, a JPTE adjunktusa. — Van-e valamilyen sajátos kérésük a megkérdezendő pécsiekhez? — Először is köszönetét mondok mindazoknak, akik őszinte válaszaikkal eddig is segítették a munkánkat, és egyben kérjük a most érdekelteket, hogy ne tartózkodjanak a válaszadástól. Hiszen mint mondtam, teljes névtelenségben maradnak a válaszadók, másrészt pedig kutatásainkban azt keressük, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt bennünket. Mert az alapkérdés úgyis az, ! hogy az ember mit cselek- , szik. Cselekedhet a szocializ- ; mus ügyéért bármelyik ma- . gyár állampolgár, hivő vagy ateista. Ebből a szempontból ( önmagában még nem érdem az. hogv valaki nem hivő, mint ahoav az sem lehet szé- qyen voqv hátrány, hogy valaki vallásos. — Publikáció vagy a kutatás folytatása várható-e a közeljövőben? — Kezdenek már megjelenni folyóiratokban vagy pedig egyedi kiadványokban azok az írások, amelyek a JPTE Filozófiai Tanszékének kutatásaival függenek össze. Ha pediq lezárul ez a kutatási szakasz, szeretnénk országossá tenni ezt a vizsgálatot. amelv Magyarországon a több ízben megkezdett, majd megszakadt kutatásokat folytatná. Mindenesetre mi megpályáztuk a Magyar Tudományos Akadémiánál e munkálatok továbbfolytatásának és országosra való ki- terjesztésének lehetőségét. Gállos Orsolya Fotó: Lauer Györgyi Baranyai tájak: a püspökszenti ászlói arborétum
