Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-04 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 273. szám 1984. október 4., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A 35 éves NDK-ban (2. oldal) Súlyosbították a képrablók büntetését (5. oldal) Labdarúgó kupaszerda (8. oldal) Újra megnyílik a JPM néprajzi osztálya. (Tudósítás a 3. oldalon.) Fokozatosan korszerűsítik a szalagmunkát a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet Madách utcai részlegében. Az első félévben az NSZK-beli USM Emhart cégtől vásároltak két sarokrögzitő gépet, a második félévben pedig ismét várnak bérén dezéseket a német vállalattól. Läufer László felvétele Ma még kiaknázatlan lehetőség Kreisky Damaszkuszba utazott Ismerkedés a TAR—34-es típusú számítógéppel Bruno Kreisky, volt osztrák kancellár szerdán Damaszkuszba utazott. Az osztrák politikus évtizedek óta sikeres közvetítő a nemzetközi politikában, legutóbb a csádi kérdésben kialakult francia-líbiai megállapodásban volt nagy szerepe. Hír szerint Kreisky a libanoni kérdésben kísérel meg közvetítést, erről tárgyal Háfez Asszad szír államfővel. Norbert Steger osztrák alkancellár a napokban Szaúd-Arábiában kijelentette: Ausztria az amerikai elnökválasztás után új közel- keleti kezdeményezésre készül. Leopold Gratz külügyminiszter viszont az ENSZ-ben borúlátóan nyilatkozott a közel-keleti helyzet távlatairól. Számítógépok a mező- gazdaságban Kétnapos tanácskozás Pécsett A számítógépek alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdaságban témakörben nyitották meg tegnap azt a kétnapos tanácskozást és bemutatót az ÉGSZI—DÉLSZÁM leány- vállalatnál Pécsett, az Öz utcában. melynek az a célja, hogy kedvet csináljon a mezőgazdasági üzemeknek a számítógépes programokhoz, a számitógépek alkalmazásához. Az eléggé kis számú érdeklődő is elárulta: ma még a mezőgazdaságban a holnap feladatai közé tartozik a számítógép hasznosítása. A rendező házigazda, az ÉGSZI— DÉLSZÁM leányvállalat igazgatója, dr. Vitai Antal a kétnapos programról: — Bár fő profilunk az építőiparral kapcsolatos, szeretnénk nyitni a mezőgazdasági üzemek felé. Biztatóak a tárgyalásaink az itt jelen levő MÉM Műszaki Intézetének Számítástechnikai Irodájával, hogy az általuk kidolgozott általános és speciális mezőgazdasági rendszereket bérbe vegyük vaqy megvásároljuk, és azokat a baranyai mezőgazdasági üzemeknél terjeszthessük. Vannak saját, a mezőgazdaságban is alkalmazható rendszereink. A Branya megyei TESZÖV is részese a kétnapos szakmái programnak, a megnyitót tartó dr. Kiss Károly titkárhelyettes így jellemezte a termelő- szövetkezetek számítógépes fogadókészségét: — Az útkeresés időszakában vannak a termelőszövetkezetek, felépített, működő rendszer csak Sásdon, a Búzakalásznál van, részterületekre már 12 tsz használ mikroszámítógépet. Megyénk 60 termelőszövetkezetének többsége még nem él a számítógép nyújtotta lehetőségekkel, melynek lényege a gyors, pon. tos információ, az üzemmenetbe, gazdálkodásba való azonnali beavatkozás és korrekció lehetősége, és a leglényegesebb. hogy a számító- gépes adatfeldolgozás napra kész információt tud adni. A harmadik rendező, a MÉMMI Számítástechnikai Irodájának vezetője, Nyúlás István ai mezőgazdasági üzemeknek kidolgozott kész prog. ramcsomagukról: — A mezőgazdasági és vállalatirányítási információs rendszerünk, a MEIR tartalmazza a mezőgazdasági nagyüzemek irányításához, belső elszámolásához tartozó tevékenységi köröket (készlet, anyaq, állóeszköz, bér. és munkaügy), valamint az egészet szintetizáló számviteli feldolgozásokat. Ezenfelül speciális programokkal is segítünk. így a sertés- és a tehenészeti telepek, valamint a takarmánykeverő üzemek számi, tógépes irányításában. A MÉMMI SZÍ elhozta o VT—20-as mikroszámítógépét a tanácskozásra, míg a házigazda, ÉGSZI—DÉLSZÁM a TAP—34-es mikroszámítógépét és R—22-esét mutatja be, ismertetve azok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Ma a konkrét mezőgozdasáqi proaramok ismertetése és gyakorlati bemutatása szerepel a kétnapos tanácskozás befejező programjában. M. L. Kínai Népköztársaság Teng a reformokról Napirenden a gazdaság szerkezeti változtatása Az ipari, szélesebb értelemben: a városi reform lesz a fő téma a KKP Központi Bizottságának október közepén esedékes ülésén — jelentette ki Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes kínai származású külföldi tudósok előtt. A találkozóról a szerdai kínai lapok vezető helyen számoltak be. A soron levő KB- ülésen 16 ezer kínai írásjelből álló dokumentumot készülnek elfogadni a kínai gazdaság szerkezeti változtatásairól. A dokumentum tervezetét véleményezésre négyezer kiválasztott párttag elé bocsátották tanulmányozásra. A tervezett reformok kiterjednek az iparra, a kereskedelemre, a tudományos életre, mondotta Teng Hsziao-ping. A reformok súlypontja a vidékről a városokba helyeződik át. A városi reformok Teng szerint sürgősek: „Jelenleg a városok, a városi ipar nem képes kielégíteni a kínai lakosság vidéken élő nyolcvan százalékának — 800 millió embernek — igényeit”. A KKP Központi Bizottsága és a kormány körlevélben állapította meg, hogy a mezőgazdaság, a vidéki életszínvonal fellendülése egyenetlenül megy végbe. A legszegényebb területeken 1985-től kezdve öt éven át nem szednek mezőgazdasági adót és a szegény vidékeken harminc évre is lehet földbérleti szerződést kötni, szemben Kína egyéb vidékeivel, ahol legfeljebb 15 évre adják ki a földet családoknak megművelésre. Felszólalások az ENSZ-ben Várkonyi Péter beszéde Az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának általános vitájában kedden felszólalt Várkonyi Péter külügyminiszter, hazánk küldöttségének vezetője. Beszédében a többi között a következőket mondotta: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közel négy évtizedes fennállása alatt a világnak többször kellett szembenézni a nemzetközi feszültség növekedésével, az alapokmány szellemével és betűjével ellentétes fejleményekkel. A nemzetközi feszültség éleződése, a fegyverkezési hajsza felgyorsulása és a szuverén államok társadalmi—politikai rendjének aláásására irányuló külső kísérletek fokozódása napjainkban veszélyes méreteket öltött, s ez okkal tölti el aggodalommal nemcsak egy-egy ország, térség lakosait, hanem földünk valamennyi népét. Veszélybe kerültek a stratégiai fegyverzet korlátozásáról korábban aláírt megállapodások, s nem születtek újabb egyezmények. A közelmúlt egyik legsúlyosabb fejleménye az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Ez fokozza a nukleáris fenyegetettséget Európában, s ezzel nemcsak növeli a nemzetközi feszültséget, de egyúttal tovább csökkenti a földrész országai közötti bizalmat is. Ebben a helyzetben különleges jelentősége lenne annak, ha a NATO tagállamai konstruktívan reagálnának a szocialista országok ésszerű, valamennyi érdekelt fél jogos biztonsági érdekeit figyelembe vevő javaslataira. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekednek az erőfölény megszerzésére. A történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontását azonban nem engedhetik meg. Kormányom ezért, amikor kifejezte aggodalmát a rakétatelepítés nyomán előállt helyzet miatt, indokoltnak tartotta a Szovjetunió válaszlépéseit. Követendő célnak viszont azt tartjuk, hogy a katonai erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén maradjon fenn. E cél közelítésére olyan feltételek megteremtése szükséges, amelyek lehetővé teszik a nyugat-európai rakétatelepítések miatt megszakadt fegyverzetkorlátozási tárgyalások folytatását. A magyar kormány úgy véli, hogy a nemzetközi életben végbemenő kedvezőtlen folyamatok nem visszafordíthatat- lanok. Nukleáris korunkban nincs más ésszerű alternatíva, mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Valljuk, hogy a veszélyekkel terhes jelenlegi helyzetben megvannak azok az objektív tényezők, amelyek nélkülözhetetlenné teszik a párbeszéd fenntartását és szélesítését a világ államai között. Ehhez azonban a politikai akarat kézzelfogható megnyilvánulására, a feszültség csökkentését célzó javaslatok komoly tanulmányozására, és az azokra adandó érdemi válaszokra van szükség. Kormányom úgy véli, hogy a mai nemzetközi körülmények még parancsolóbbá teszik, hoqy mindent megtegyünk a helyzet rosszabbodásának megállítása érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi politika legsürgetőbb feladatának tekinti a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési hajsza megfékezését — mutatott rá Várkonyi Péter. A Magyar Népköztársaság kormánya eddig is mindent megtett a helsinki folyamat kibontakoztatása, a záróokmány elvei, ajánlásai mara- - déktalan végrehajtása érdekében, E tevékenységünk nemzetközi elismerésének is tekintjük, hogy a madridi találkozó döntése érteimében 1985- ben Magyarországon kerül sor az európai kulturális fórum megrendezésére. Magyarország kétoldalú kapcsolatainak alakítása során is törekedett és törekszik az enyhülés vívmányainak megőrzésére és továbbfejlesz(Folytatás a 2. oldalon)
